A legújabb kutatási eredmények szerint a legkisebb részecskék közvetlenül elérhetik az agyat is, emellett a szálló por károsítja a vérereket, így kevesebb vér jut az agysejtekbe.

A Tisza vizével próbálják megmenteni a tavat. Sok Vekeri-tó lesz még - mondja a szakember.

Évről évre egyre hamarabb jön el a túlfogyasztás világnapja. Ez a dátum 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, 50 évvel később.

Franciaországban időlegesen már le is kellett kapcsolni erőműveket az apadó és egyre melegebb vizű folyók miatt, máshol az emelkedő tengerszint okozhat gondot.

Egy éve ugyanazon a júliusi napon még zöld volt a táj, most viszont teljesen kiszáradt. A meteorológusnak részben van magyarázata a markáns különbségre.

A Mead-tó 72 százaléka eltűnt az elmúlt két évtized alatt. A NASA most megmutatta, mekkora a kár.

Előfordul például, hogy az esőfelhők el is jutnak a hozzánk, de a belőlük kihulló csapadék nagy része egyszerűen elpárolog, még mielőtt a felszínre érne.

Melegrekordok dőlhetnek meg, miközben csapadékra nincs remény. Az extrém időjárás miatt számos intézkedést hoztak.

Az ötvenes éveiben járó túlélőt súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.

Fordulóponthoz érkezett a világ élelmiszergazdasága a klímaváltozás, a természeti erőforrások kimerülése, a tömeges migráció, a járványok, valamint az ukrajnai háború miatt – írják elemzésükben az OTP Bank agrárszakértői.

Az északi országokban legalább annyira egészségesen étkeznek, mint Dél-Európában. Ráadásul a skandináv ételek laktatóbbak és fenntarthatóbbak is.

Többfelé a fősodrásban is csak bokáig, térdig ér a víz, már az evezősöket is arra figyelmeztetik, hogy több helyen át kell cipelni a hajót a homokpadokon.

A párt egy petíciót is indított a nagy tavak védelmére.

Most először adtak ki vörös riasztást az országban, akár 40 fok is lehet, amire soha nem volt még példa. Nyugat- és Dél-Európa országait is érinti a hőhullám, szárazsággal, aszállyal és erdőtüzekkel küzdenek.

Az időnként fellépő szárazság, aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához – írták. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám pedig erősíti az aszályhajlamot.

Az erősödő globális felmelegedés miatt a jövőben egyre több ember tapasztal majd vízhiányt és árvizeket. Eközben a romló vízminőség és higiénia miatt a közegészségügyi kockázatok is nőni fognak.

Caulin, Franziska és Zahra is azt vallja, hogy optimista hozzáállással sokkal nagyobb tömegeket buzdíthatnak cselekvésre, mint szorongással és megfélemlítéssel.