Úgy tűnik, a Wikipedia átláthatósága kifogott Sulyok sajtósain. Törölni nem sikerült semmit, viszont most mindenki láthatja, mit tarthatnak kínosnak a Sándor-palotában.

A Kúria után az Alkotmánybíróság is elutasította Karsai Dániel panaszát. Ezzel az ügy jogilag lezárult.

A testület szerint egy tavaly júniusban bevezetett módosítás alapján „megszűnt a közhatalmi jogkörben eljárók indítványozói jogosultsága”, azaz hiába akar a település polgármestere fellebbezni egy számukra hátrányos döntés ellen, erre nincs lehetősége.

A magyarországi kegyelmi botrány hátteréről és az új köztársasági elnök eddigi munkásságáról írtak a német lapban. A Süddeutsche Zeitung szerint Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság élén „fokozatosan leépítette az igazságszolgáltatás függetlenségét”.

Az eddigi elnököt várhatóan ma köztársasági elnöknek választják meg. Trócsányi jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem rektora.

Orbán Viktor javasolta őt a pozícióra és a Fidesz szerint „ő a legmegfelelőbb ember” a köztársasági elnöki posztra: szerintük rá lehet leginkább építeni azt az érvelést, hogy a nemzet egységét a legjobban ki tudja fejezni.

Sulyok ügyvédként dolgozott, majd 2014 szeptemberében lett az Alkotmánybíróság tagja, 2015 áprilisától a testület elnökhelyettese. Az Országgyűlés 2016 novemberében az Alkotmánybíróság elnökévé választotta.

A Lázár János által benyújtott törvény lehetővé tenné, hogy ingyenesen magánkézbe adják az állami tulajdonú kastélyokat.

A miniszter szerint „nem azzal lehet megőrizni a nemzet egységét, ha félünk a változástól. Változásra, új szabályozásra van szükség”.

Nem találták indokoltnak a kamarai kérelmet, az Ab szerint nincs jogi akadály, és nem érinti a költségvetést sem a kötelező tagdíjak esetleges eltörlése.

Az Alkotmánybíróság honlapján csütörtökön közzétett határozatai szerint a Kúria döntése alaptörvény-ellenes volt.

A testület elutasította egy kisnyugdíjas panaszát, aki tavaly márciusában ment nyugdíjba, és még a nagy inflációs sokk előtt állapították meg az ellátását.

Elutasították az ellenzék beadványát, meg is indokolták, miért.

Az Országgyűlésnek 2023. június 30-ig kell az alaptörvény-ellenességet feloldania.

Az Ab szerint az új törvény nem irányul az ügyészség Alaptörvényből fakadó jogosítványainak elvonására.

A kormány azt üzeni ezzel a módosítással, hogy nem tud és nem is akar segíteni a rászorulókon – mondta az ellenzéki párt egyik képviselője.

Az indítványozó tételesen felsorolja, szerinte mely pontokon sérti az Alaptörvényt a katamódosítás.