Végtagok, pusztítás mindenütt – Amerikai hajtóvadászat: Robbantás a bostoni maratonon
Floyd Russ rendező járt utána a tragikus eseményeknek. Russ iparosmunkát végzett, nem helyez narrátort a sorozatba, a készítők megbújnak a kamerák mögött, és hagyják az áldozatokat és az eseményeket kibontakozni. Mivel a bostoni maraton egy fontos esemény a város történelmében és identitásában, ez a terrortámadás hatalmas csapás volt az egész városnak és az amerikai álomnak is.
A háromrészes Netflix-széria ennek a hajtóvadászatnak a négy napjára koncentrál.
2013. 04. 15 - ez a maraton is úgy kezdődött, mint addig akármelyik másik, majd pillanatok alatt pokollá változott. Két házilag készített repeszbomba robbant a célvonalnál, hárman meghaltak, és 281 ember megsérült. A pokolgépeket direkt úgy építették, hogy minél több ember sérülését okozzák, sokan maradandó sebesülést szenvedtek, tizennégy ember elvesztette valamely végtagját. Ami ezután következett, azt egy hollywoodi akciófilm is megirigyelné: négynapos embervadászat indult a tettesek elfogására, az FBI és helyi szervek közös együttműködésével.
A bombarobbanást rengetegen rögzítették, biztonsági kamerák és átlagemberek egyaránt. Volt egy-két biztonságikamera-felvétel, aminél még az én horrorfilmen szocializálódott idegrendszerem is megfeszült.
A naturalista hozzáállást mutatja, hogy a bomba robbanásának pillanatairól több felvételt láthatunk, de ami legfelkavaróbb az a robbantás és a menekítés utáni képek, amikor már a sérülteket elvitték, és a helyszínelők elkezdték a munkájukat. Úgy nézett ki az utca, mint egy háborús zóna, végtagok, vértócsák mindenütt, pusztítás és káosz. Kegyetlen és hatásos ez a fajta dokumentarista stílus, az alkotók nem riadtak vissza a keményebb képektől, mindemellett a túlélők elmesélik, pontosan mit is éltek át, szintén szívfacsaróan felkavaró részletességgel.
A túlélőkön kívül megismerjük a nyomozás résztvevőit is, az FBI két szakértőjét és a helyi rendőrség több tisztjét és járőrét is bemutatják, akik aktív tagjai voltak az embervadászatnak. Az ő oldalukról, az események hátteréből tudjuk meg, miként fedezték fel a két sapkás merénylőt, hogyan tudták őket lenyomozni, illetve megismerjük az indítékaikat is. Nem próbálja őket gonosz terroristáknak beállítani
még ha kicsit egyoldalú is az információforrás, nem kezeli a muszlim tetteseket pokoli gonosztevőknek, mint azt a média tette 2013-ban. Az iszlamofóbia és az idegengyűlölet is szóba kerül, megismerjük, hogyan változott meg az Amerikában élő muszlimok élete 2001 után, és ugyan nem ez a központi téma, de több muszlim vallású érintett személyt is megszólaltatnak. Érdekes több oldalról is megvizsgálni ezt az amúgy érzékeny kérdéskört, és ezt a próbálkozást díjazom.
Magát az embervadászatot is érdekfeszítően mutatják be, mondjuk nem nehéz, hiszen ahogy korábban is említettem, több jelenet is olyan, mintha egy hollywoodi akciófilmből emelték volna át. Ugyan felirat jelzi, hogy a jelenetek egy részét újra eljátszották, de ez nem olyan zavaró, mint az ilyen esetekben szokott lenni. Az egyik leghihetetlenebb, hogy „csak” öt ember vesztette életét, nem a rendőrségen, vagy az elkövetőkön, hanem sok esetben a puszta szerencsén múlott, hogy nem követelt több áldozatot a hajtóvadászat. Elképesztő, hogyan találták meg végül a terroristákat. Spoiler: A robbantás után három nappal, egy lopott autóval próbáltak elmenekülni, nem tudni, mire készültek pontosan, de
Többet nem spoilerezek, mert tényleg fontos a folyamat és a struktúra az események megértésében. Ügyesen van felépítve az Amerikai hajtóvadászat, az első rész a robbantásra, az áldozatok beszámolóira és a nyomozás elejére koncentrált. A második részben a fókusz a bűnösök háttérére, indítékokra és a nyomozásra helyeződik, végül a harmadik rész a hajtóvadászat menetét mutatja be.
Nem mondom, hogy életem legjobb dokumentumsorozata, de nagyon hatásos, érdekfeszítő és izgalmas. A részletekbe pont annyira megy bele, amennyire kell, nem megy át pátoszos amerikai patriotizmusba, kellően nyitott, több oldalról mutatja be az eseményeket, sokkolóan naturalista, nem bontogatja nagyon a kényes kérdéseket, de azért felteszi azokat. Mindenkinek tudom ajánlani, akik pedig szeretik a nyomozós dokusorozatokat, azoknak egyesen kötelező.
