Tokhal-neveldéből telepítik vissza a Dunába az értékes halakat
A bécsi Duna-szigeten 2016 óta egy tenyésztő konténerben több mint százezer tokhalat tenyésztettek, hogy kihelyezésük után az egyedek saját önfenntartó populációkat hozzanak létre a Dunában.
Bécs városa és a bécsi Agrártudományi Egyetem (BOKU) kutatói 2016 ősze óta egy tenyésztő konténer segítségével dolgoznak a „LIFE a dunai tokhalakért” projekt megvalósításán.
Az EU-projekt célja a tokhalak vadállományának megerősítése és megóvása, valamint az egészséges, önfenntartó populációk helyreállítása a Duna különböző szakaszain.
2019-ben kétszázezer ikrát helyeztek el a szigeten található konténerben. A nőstények egy része a Duna magyarországi szakaszáról származik, a többi halat pedig a projektcsapat fogta be. Eredményes volt a keltetés, hiszen 71.000 egyed született meg így.
2021-ig a projekt százötvenezer tokhal előnevelését tűzte ki céljául, amit tavaly év végén már majdnem el is értek. A tokhalakat a bécsi Duna-szigeten tenyésztik, nevelik, majd a projekthez tartozó területeken, a Duna ausztriai, utolsó szabadon folyó szakaszaiban engedik őket szabadon.
Nyomkövetés céljából jeladókat helyeznek el a halakon, ezzel a módszerrel a vándorlási szokásaikat és élőhelyeiket tudják feltérképezni és dokumentálni.
Nagy a nemzetközi érdeklődés is a projekt iránt. Számos európai országból érkeztek delegációk a Duna-szigeten található tenyésztőtartályhoz, de a projekt Kínában is nagy érdeklődésnek örvend.
Fotó: PID/Houdek
A tokhal az egyik legrégebbi halfaj, hiszen a dinoszauruszokig, azaz, több mint 200 millió évvel vezethető vissza kialakulásuk. Élőhelyük jellemzően a szubtrópusi tengerek, de a folyókba vándorolnak ívni. A 2001-es fogási adatok és becslések szerint a világállomány a 20. század folyamán legalább 70%-kal fogyott, 13 tokfaj veszélyeztetett státuszba került, kettő pedig a kihalás szélén áll. Fenéklakó gerincesekkel és halakkal táplálkoznak. Általában nagytestűek és a többi halfajhoz viszonyítva lényegesen hosszabb az életkilátásuk. A tokfélék későn, 6 és 25 éves koruk között válnak ivaréretté és emiatt is veszélyeztetettek, hiszen kifogják mielőtt ívhatnának. A tokfélék javarészt egész életüket édesvízben töltik, habár egyes fajaik vándorformák, mint a lazacok, de ezek is a folyókba vándorolnak ívni. A legnagyobbra a szibériai viza nőhet meg és ezzel a legnagyobb édesvízi hal, 80 éves korára ugyanis elérheti az 5,6 m-t és 1–1,5 tonnát - írta a Wikipédia.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
