"Szeretnék törzsvendég lenni, és többször végigmenni az egész kínálaton" – rétesező nyílt Strudel Hugó néven
Ha az ember Budapesten lejön a körútról, éppen egy szusszanásnyi ideje marad, amíg a bulinegyed szezontól függő aromáit kezdi inhalálni. Történt azonban egy kis változás ebben a mikrovilágban, épp azon a sarkon, ami maga a nyüzsgés. Nyitott egy új hely, és csurig van rétessel.
A házban egykoron élt Scheiber Hugó festőművész után Strudel Hugónak elnevezett rétesezőt nyitott az ominózus sarkon Nagy András, akiről elmondható lehetne, hogy a tévés szakmát hagyta ott a rétesgyártás miatt, de valójában nem hagyta ott, inkább csinálja mindkettőt.
András közgazdászként végzett, és sok évet töltött a médiában, amikor egy tudósítás alkalmával egy rétesfesztiválon járva az a gondolata támadt, hogy
rétesezőt kell nyitni.
El is végezte a péktanfolyamot, majd belevágott. Fogalmam sincs amúgy, mi van ezzel a pékszakmával, de mostanában egyre több, szép karriert befutott emberből lesz pék. Van, aki a bankárkodást hagyta ott, mert "rákattant a kenyerekre". A jelenségről már könyvet is írtak.
A Strudel Hugó ugyan nemrég nyitott, de a betérők többsége máris törzsvendég. Nincs nagy titok a dolog mögött: jó és sokféle rétessel mennek, és persze a helyszín meg a békebeli enteriőr bájos kombója teszi a dolgát. A hatalmas ablakokon napközben ordít befelé a napfény, este pedig belátni az egész kereszteződést egy rétes felett. A pult mögött átlátni a műhelybe is, ahol csak egy ablak töri meg az átlagos pincefless pékműhelyek sztereotípiáját. De annyira, hogy szinte már elképzeltem, hogy egész jó lenne a beszűrődő reggeli napsugarak között nyújtani a rétestésztát...
Rétesfronton két irány van: sós és édes. Ezeken belül vannak a klasszikusok - túrós, meggyes -, és az extravagáns verziók, mint a spenótos-tojásos, vagy a csirkés-zöldséges. Mi egy barackos túróst, valamint egy lilakáposztásat kóstoltunk. Nem fogom agyonismételt klisékkel meg-gasztroszakérteni őket, csak annyit mondok:
szeretnék törzsvendég lenni a Strudelben, és többször végigmenni az egész kínálaton,
találkozókat akarok megbeszélni oda, és rétesekkel akarom indítani a napot, miközben mosolyogva köszöntöm a belépő rétestvéreket, akikkel nap mint nap összefutunk majd ott.
"Nem is gondoltam, hogy ennyi mindennel jár egy rétesező. Rétest készíteni a legegyszerűbb: kinyújt-betölt-megsüt, kész. De hogy mit honnan szerezzek, hogyan kell leadni egy rendelést... Ezek az igazi kihívások" - meséli András. A legjobb az egészben, hogy egy vadiúj üzletről van szó, amit nulla vendéglátós tapasztalattal, de hatalmas szívvel nyitottak.
A rutintalanságból annyi látszik kifelé, hogy a pénztárgépet lassabban nyomkodják, mint máshol. Nem a vagyonszerzés András elsődleges célja, az tuti. Egy ilyen mondat után, hogy "Ráment a gatyám is, ahogy kell, szerinted 350 forintos rétesekből mikor jön vissza ez a pénz?" - ez elég világos.
Jó a hely hangulata, és András friss kedvessége csak rátesz erre egy lapáttal.
Mindig öröm olyan vállalkozóval találkozni, aki még nem fásult bele a vendéglátásba, és imádja azt, amit csinál.
Egy olyan hely született a sarkon, ami egyszerre lehet a helyben lakók kedves meló utáni menedéke, a home office-os digitális nomádok reggeli beülője, és a rétesrajongók zarándokhelye is. Ajánlanám azoknak is, akik eddig nem voltak oda a rétesekért, hátha a közgazdász-riporter-pék megváltoztatja a véleményüket.
Ja, és halál vagányak az üzlet neonjai is.
Nem szeretem a süteményeket, de imádom a rétest. Nem szeretem az édeset, de a sósaktól teljesen begerjedek. Ez az én helyem is, mert a szokásos meggyes-mákoson kívül (amivel speciel pont nem is találkoztam), van egy csomó „főételnek” való. Spenótos, sajtos, és káposztás! Kétféle káposztás! Mindegyikbe bőven raktak borsot is, ahogy azt kell. Nem találtam szavakat, csak tartottam a tálat a következőért. Aztán este, otthon, rámentem a túrósra meg a szilvás-csokisra is. Mert ugye én nem szeretem az édeset... aha. Betegre zabáltam magam. Egy rétesesnek nem kell semmi más ajánló azon kívül, hogy brutál addiktív és finom.
Cikk megírva, megyünk vissza repetáért.
