Királypitont találtak egy Pest megyei mezőn – egy teljes napig ott hevert, életveszélyes állapotban bukkantak rá
Both Zoltán, hivatásos vadállatbefogó csalódott és dühös lett elmondása szerint, mert emberi hanyagságból kis híján elpusztult egy óriáskígyó Pest megyében.
Az esetről lapunknak a következőket mesélte:
„a tegnapi nap folyamán egy hölgy Pest megyében egy mezőn kutyát sétáltatott, mikor meglátott egy kígyót, ami szerinte nem őshonos a méretei és a színezete alapján sem. Készített róla a távolból egy fényképet, és megtette a bejelentést egy állatvédő szervezetnél (nevet direkt nem írok), akik azt mondták neki: "biztos őshonos sikló, NEM KELL VELE FOGLALKOZNI". Sajnos a hatóság részéről is hasonló választ kapott...”
Elmondta, nagyon nagy felelőtlenségnek tartja, hogy valakik úgy nyilvánítanak véleményt, hogy nem látták az állatot.
„Ezt amúgy nem is értem, hogy telefonon keresztül bárki hogyan is adhat szakértői véleményt látatlanban?! Aztán egy harmadik "állatmentő vagy állatvédő" alapítvány már megnézte a fényképet, és azt mondta rá, biztos, hogy egy gabonasikló, ami ugyan nem őshonos, de ártalmatlan. Megjegyzem, ezek az állatvédő/állatmentő alapítványok, cégek, önkéntesek stb. kutyákhoz és macskákhoz biztosan nagyon értenek, emiatt minden tiszteletem az övék, DE KÖNYÖRGÖM: egy egzotikus állat életével játszadoztak 24 órán keresztül, amig hála Istennek eljutott hozzám a bejelentő, akit nem nyugtattak meg az addig kapott válaszok, és elküldte nekem a fényképet. Bár eléggé távolról lett fényképezve, de a vastagsága és a színezete alapján egyből láttam, szó sincs őshonos siklóról, se Amerikában őshonos gabonasiklóról.”
Both számára hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy nem mindennapi állatritkasággal áll szemben:
„A képen egy királypiton van, aki a sok "szakértőnek" köszönhetően most az életben maradásért küzd. A hideg őszi éjszakák miatt teljesen átfagyott ez az Afrikában élő kistestű óriáskígyó.
Az állapotát az is tükrözi, hogy egy nap elteltével is ott feküdt átfagyva a mezőn, ahol előző nap észlelték, csak pár méterrel arrébb. Most már jó kezekben van nálam.”
A kérdésünkre, hogy szerinte túlélheti-e a kígyó az esetet, Both Zoltán azt felelte, hogy ő mindent meg fog tenni érte, és szerinte van is esély rá. Ugyanakkor hozzátette, hogy a nemsokára bekövetkező hideg éjszakákat már biztosan nem élte volna túl, a legjobb esetben 24-48 órája lett volna hátra, ha őt nem értesítik.
Elmondta azt is, az állat testén aggasztó sérülésnyomok vannak: tűéles harapás- és karmolásnyomok, és a kloákája környékén is csúnyán megsérült. Valószínűleg egy macskával vagy nyesttel találkozhatott össze.
Arra nem tudott pontos választ adni, hogy honnan kerülhetett a rétre az állat: 50-50 százalék esélyt adott arra, hogy megszökött vagy valaki meg akart szabadulni tőle.
