5 budapesti kirándulóhely, ahol nincs nagy tömeg
Májusban egy kicsit lazulni fog a szigor, mivel a különféle modellek szerint nálunk lecsengőben lesz a járvány.
Jön a jó idő, óvatosan kimerészkedhettek és egyre többet lehettek szabad levegőn, nemsokára várható, hogy enyhítenek a kijárási korlátozásokon. Ám a megfelelő távolságtartásra továbbrais, még egy jó ideig figyelnetek kell.
Hol találtok Budapesten olyan helyeket, amelyeket rendszerint elkerül a nagy tömeg, és ahol biztonságosan sétálhattok majd? Ehhez adok pár tippet. Mindegyik helyet ismerem, végigjártam már.
1. A pálos kolostor romjai a Budakeszi úton
Az egykori Budaszentlőrincen az Árpád-korban kápolna épült, 1301 körül pedig a pálos szerzetesrend kolostora, itáliai építőmesterekkel, a kápolna melletti területen.
Nagy Lajos itáliai hadjárata után, fogadalmát teljesítve 1381-ben a kolostorba hozatták Remete Szent Pál földi maradványait, ezután búcsújáró hely lett. A pálosok külön kápolnát építettek a szent tiszteletére, és az ország minden részéről jöttek ide zarándokok. Nagy Lajos adományaiból az épületegyüttes tovább bővült, a XVI. században pedig átépítették.
A virágzásnak az oszmán birodalom terjeszkedése vetett véget: a szerzetesek a Felvidékre menekültek, budaszentlőrinci pálos kolostort a törökök feldúlták, felgyújtották. Az épületeket a törökök kiűzése után sem használták, és még a XVIII. században is álltak a falai. Majd a falak köveit lassan széthordták a környékbeli építkezésekhez, a Városkút forrásházába is beépítettek belőle.
Ásatást először Henszlmann Imre végzett a budaszentlőrinci kolostornál, 1847-ben. Az 1930-as években Garády Sándor, végül 1961 és 1985 között Zolnay László vezetett feltárást, 1985-től Bencze Zoltán.
Ha meg akarod nézni a kolostor maradványait, akkor menj el busszal vagy autóval a 22-es busz vonalán a Budakeszi úton a Szépjuhászné megállóig – ott van egy parkolóhely, mivel ez a Gyermekvasút egyik megállója is. A 22-es busz megállójától vagy a kavicsos parkolótól sétálj egy kicsit lefelé, mintha indulnál vissza a Széll Kálmán tér felé, és ott ahol barna kerítést látsz (a Jánoshegyi utca torkolatával szemközti oldalon), menj be a fák közé és kövesd tovább a barna kerítést, amíg meglátod rajta a kaput. Ott menj tovább, még mindig a fák között, aztán egyszer csak egy kis lugast látsz, mögötte pedig a romokat.
A vörös márvány oltárt 2001-ben állították fel az egykori templom főhajójába. A romok felszentelt templomnak számítanak.




2. Duna-part Budakalász és a Római part között
A Római part az egyik legnépszerűbb természetközeli sétálóhely Budapesten, tavasztól őszig nagy itt a forgalom, talán csak a leghidegebb téli napokon kihalt. Éppen ezért javasoljuk, hogy ha a megfelelő távolságtartással szeretnél egy kicsit kirándulni, akkor válaszd inkább a Római part Békásmegyertől Budakalászig tartó szakaszát.
Egy bringával és gyalog is bejárható út vezet a Lupa-szigettel szemközti Duna-partra. Útközben a Megyeri híd alatt is átmehetsz.




3. Népliget
A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területet a XIX. század közepén rendezték. Az 1850-es években kezdték fákkal beültetni, először csak azért, hogy a homokot megkössék. A kiegyezés után fogtak parkosításba. Az első terveket Petz Ármin, az Orczy kert főkertésze készítette, de a megvalósításnak anyagi akadályai voltak. Az 1870-es években folytatódott a faültetés, az 1890-es években dendrológiai gyűjteményt hoztak létre, és sétányokat alakítottak ki.
A 20. század elején a Népligetben kis mulatónegyed működött itt, a Mutatványos tér, kocsmákkal, mozival, céllövöldével, körhintával és hullámvasúttal. Az ostrom itt is nagy pusztítást végzett, de a háború után megpróbálták rendbe hozni a területet.
1973-ban alakították a Centenáriumi Parkot Buda, Óbuda és Pest egyesítésének 100. évfordulójára. Magyarország minden megyéje egy-egy rá jellemző alkotást helyezett el a Népligetben. Volt itt csobogó, szökőkút, rózsalugas, kőlapos járda, az eseményre pedig tábla emlékeztet. Aztán mivel a karbantartásról egy idő már senki sem gondoskodott, a legtöbb építmény mára tönkrement.




Ami miatt érdemes itt sétálnotok vagy ide kerékpároznotok, az a hangulat. Szerintem májusban a legszebb, amikor az egész liget harsogó zöld színű. Itt soha nincsen akkora tömeg, mint a Margitszigeten vagy a Városligetben. A másik, ami miatt imádom, az a Sétáló Naprendszer, többször is végigjártam, oda-vissza.
4. A Szilas-patak partja Káposztásmegyeren
A Szilas-park elég nagy területű ahhoz, hogy ne alakuljon ki tolongás, ráadásul kutyasétáltatásra alkalmas helyet is találsz. Ezen húzódik át a Szilas-patak, ami több budapesti kerületet is összeköt, míg itt, Káposztásmegyernél eléri a Dunát.
Tavaly szeptemberben csináltam néhány fotót a patak partján, hogy egyszer megmutassam nektek ennek a sajnos alulértékelt helynek a szépségét és varázsát.



5. Népsziget
A Népsziget egy másik dimenzió, egy külön világ Budapesten belül, amit a XX. századból felejtettek itt. Végső menedék, ha elborult helyre vágysz, ami azért nincsen túlságosan távol a civilizációtól, és nem is túlságosan elhagyatott.
Azt javaslom, Újpest Városkapu megállónál, az újpesti vasúti hídon menj be. Már a vasúti hídnál külön látványosság fogad: balra a kajakosok, jobbra az Újpesti Hajójavító – utóbbinál kicsit szemlélődünk a hídról. Utána a Duna-parton sétálj egy kicsit, ott, ahol a Kabin és a Wasser működik nyaranta.
Ha a Népsziget „főutcáján”, az aszfaltozott úton sétálsz tovább, láthatod az egykori hajógyári épületet (most „szellemváros”), és a hajdan népes, mára elhagyottá vált, illetve a még most is működő üdülőket. A sziget végén a Gyöngyösi utcai metrómegállótól, a Duna Pláza mögött sétálhatsz ki a Népszigetről a hetvenes években épült impozáns gyaloghídon át.




