HÍREK

Brexit: véget ért az átmeneti időszak, Nagy Britannia kilépett az EU-ból

Mától új szabályok léptek életbe az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében. Mutatjuk, mi változik a brexittel.


Új szabályok léptek életbe pénteken az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében, miután véget ért a brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (Brexit) óta érvényben volt átmeneti időszak.

Az egyik legfontosabb változás az, hogy

megszűnt a négy uniós szabadságjog, az emberek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások akadálytalan áramlásának automatikus érvényesítése a kétoldalú forgalomban, és a brit kormány új, az EU-országokból újonnan érkezőkre is vonatkozó bevándorlási szabályozást léptetett életbe.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött, közép-európai idő szerint pénteken nulla órakor véget ért 11 hónapos átmeneti időszakban jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben a kétoldalú kapcsolatokban.

Az átmeneti időszak pénteki lejártával ugyanakkor megszűnt az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is.

A Brexit előzményeként 2016. június 23-án népszavazást tartottak a brit EU-tagságról, és a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a távozásra voksolt.

Az Európai Unió és elődszervezetei történetében a brit kilépésig nem volt példa teljes jogú tagország kilépésére.

Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot töltött az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-jén lépett be a közösségbe Sir Edward Heath akkori konzervatív párti miniszterelnök vezetésével.

A pénteken véget ért átmeneti időszak egyik legfontosabb célja az volt, hogy legyen idő a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú viszonyrendszer sarkalatos szabályairól. Ezt számos sikertelen tárgyalási forduló után szinte az utolsó pillanatban, közvetlenül karácsony előtt sikerült elérni.

Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely péntektől százszázalékos vámliberalizációt - vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet - biztosít az Egyesült Királyság és az EU kétoldalú áruforgalmában.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének értéke a hivatalos statisztika szerint tavaly 668 milliárd font (272 ezer milliárd forint) volt.

A megállapodással együtt azonban számos alapvető fontosságú változás is történt a szabályokban.

Ezek közé tartozik, hogy megszűnt a brit hazai össztermék (GDP) éves értékének 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor garantált hozzáférése az Európai Unió egységes belső piacához. Ez különösen érzékenyen érintheti a londoni pénzügyi szektor, a City több mint 300 ezer alkalmazottat foglalkoztató pénzügyi szolgáltató cégeit. Ezek a vállalatok a Brexit-folyamat kezdete óta tartanak attól, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra kiterjedő konkrét megállapodás híján elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló specifikus szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.

London teljes önálló kivitelén belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (több mint 40 ezer milliárd forint). Ez London önálló gazdasági egységként lebonyolított teljes exportjának a fele.

A londoni pénzügyi szolgáltatási szektor csak úgy tarthatná meg a jelenlegihez hasonló mértékű hozzáférését az unió egységes belső piacához, ha az EU szabályozási ekvivalencia-státust biztosít számára. Ennek feltétele azonban nagy valószínűséggel az lenne, hogy a brit szolgáltatási ágazat jórészt tartsa magát az uniós szabályozási keretrendszerhez. Az Európai Bizottság véleménye szerint London máskülönben kicsemegézné az uniós szolgáltatási piac előnyeit a hozzáféréssel járó kötelezettségek teljesítése nélkül.

A kétoldalú kapcsolatrendszerről kötött megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a brit kormány és az EU a következő hónapokban tárgyaljon a pénzügyi szolgáltatási szektor uniós piaci hozzáféréséről.

A londoni pénzügyi szolgáltatási cégek ugyanakkor már komoly előkészületi lépéseket tettek arra az esetre, ha elveszítenék e hozzáférést. Számos vállalat fiókintézményeket hozott létre vezető uniós pénzügyi központokban, mindenekelőtt Frankfurtban és Párizsban. Mindemellett az EY globális üzleti tanácsadó és könyvvizsgáló cég becslése szerint a Londonban honos pénzügyi szolgáltatási cégek a 2016-os népszavazás óta ezermilliárd fontnak megfelelő eszközállományt telepítettek át uniós országokba.

Az EU-polgárokat érintő egyik legnagyobb jelentőségű változás a brit bevándorlási szabályozásban történt. Péntektől ugyanis az Egyesült Királyság beszüntette az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és mindenkire - vagyis az EU-ból és az unión kívüli országokból újonnan érkezőkre - egyformán érvényes, pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptetett életbe.

E szabályozás alapján a brit hatóságok főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján bírálják el a letelepedési kérelmeket. Azok az EU-polgárok, akik a pénteki határidő előtt érkeztek, és már életvitelszerűen, törvényesen az Egyesült Királyságban laknak, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz; ennek benyújtási határideje június 30. Megtagadható ugyanakkor a letelepedett státus, sőt a belépési engedély is azoktól, akikre más országokban legalább egy év szabadságvesztést róttak ki korábbi bűncselekmények miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság
A TISZA Párt elnöke és Kulja András EP-képviselő egyes, felújított kórtermekben 26-27, máshol 35-36 fokot mért. Felhívták a figyelmet a súlyos ápolóhiányra is.


Folytatta a budapesti kórházak látogatását Magyar Péter. A politikus korábban a Péterfy utcai intézményben járt, ahol előbb lezárt ajtókkal, majd bejutása után 37 fokos kórtermekkel találkozott. Később vitába keveredett a kórház vezetőjével.

Magyar Péter most Kulja András egészségügyi tartalomgyártóval, a TISZA Párt EP-képviselőjével a budai Szent Imre Kórházban járt. A politikus szerint ebben az intézményben látszik leginkább, hogy mennyit számít, hogy el tudták végezni a szükséges intézkedéseket. „Több nagy tömb van a Szent Imre Kórházban. Ahol van klímaberendezés, és ahol ki tudták ezeket cserélni '21 környékén, ott egészen elviselhető, 26-27 fok van” – mondta el Facebook-videójában a politikus.

Kulja András szerint a többi budapesti kórházhoz képest a Szent Imre valóban kivételezett helyzetben van. Hozzátette: azt is megtudták, hogy ahol működött a klíma, ott nem volt többlethalálozás a hőség alatt.

Nem volt azonban minden részlegen ilyen jó a helyzet, az ápolási osztályon például a TISZA Párt politikusai lényegesen magasabb hőmérsékleteket mértek. Magyar Péter posztjában úgy fogalmazott:

„A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság. Miközben az egészségügyi államtitkár 20 fokról és fejlődésről magyarázott épp a Hír TV-ben, az ápolási osztályon az idős betegek őt hallgatva 36-37 fokban, vizes borogatással igyekeztek túlélni.”

Hozzátette: „Az átlagnál jobb állapotú kórházban a legnagyobb problémát az ápolóhiány okozza, több osztály fele lezárva, üresen állnak a kórtermek, mert ápolók nélkül nem tudnak több beteget fogadni.”

Felhívta a figyelmet egy másik problémára is: „Pénteki hír, hogy a belgyógyászati osztály ugyanezen okból nem fogad betegeket. WC papír "természetesen" itt sem volt, fertőtlenítőszer viszont néhány mellékhelyiséget leszámítva igen. Köszönjük az egészségügyi dolgozók hősies munkáját!”

Bejegyzésének szövegében nem ment el szó nélkül a Centrumkórház meg nem valósult terve mellett: „Itt érdemes megemlíteni egy másik soha meg nem valósult, kormányzati egészségügyi projektet. 2016-ban ígérte meg a kormány, hogy felépül a Dél-budai Centrumkórház, amely 1,2 millió honfitársunk ellátásáért felelt volna.”

„A kórházból természetesen semmi nem lett, de a projektre azért elszórtak 14 milliárd forint adófizetői pénzt. Telekvásárlás, tervezés és a haverok pénzelése évekig. Többek közt Kocsis Máté felesége kapott 36 milliót, míg a megafonos hazugság kommandó egyik irányítója, Kovács István 24 milliót.

Kevesebb jelenjen meg” – írta Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vörös riasztás a hőség, narancssárga a zivatarok miatt – nem egyszerű időjárás jön
Az ország több pontjára is figyelmeztetést adtak ki viharok miatt, több helyen felhőszakadás várható. A hőség hétfőre enyhül valamennyit.


Az ország déli-délkeleti felén vasárnap is érvényben van még a vörös riasztás az extrém magas hőmérséklet miatt – derül ki a HungaroMet térképéről. Ugyanakkor ezekre a helyekre adtak ki narancs riasztást is, ezt a várható zivatarok felhőszakadások miatt.

A hét utolsó napjának maradék részében általában sok napsütésre számíthatunk. Átmenetileg kevesebb, majd ismét több helyen – főként dél felől – várható záporok, zivatarok kialakulása, délen heves zivatarra is van esély.

A zivatarokat helyenként felhőszakadás, viharos szél, illetve főként apróbb szemű jég kísérheti.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 38 fok között valószínű. Zivatarok után általában jó néhány fokkal csökkenhet a hőmérséklet. Késő estére 22 és 29 fok közé hűl le a levegő.

A hosszú hétvége folytatásában, hétfőn a felhős tájakon szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, általában sok napsütés valószínű. Délelőtt csökken a csapadék valószínűsége, majd délután újból nő. A hét első napján főleg a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében várhatók – akár több hullámban – záporok, zivatarok, délkelet felé haladva egyre kisebb eséllyel valószínű csapadék. Az északias szél a Dunántúlon a nap nagyobb részében élénk, néhol erős lesz. Zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódhat a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 36 fok között valószínű, de a Dél-Alföldön ennél magasabb értékek is előfordulhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump ledobta az atombomba érvet: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala Harris”
Más erős állításai is voltak az exelnöknek pennsylvaniai beszédében, például fasisztának és marxistának is titulálta a demokratákat.


Donald Trump nemrég újabb fokozatra kapcsolta a kampányát – erős összefüggésben azzal, hogy Joe Biden helyett Kamala Harris lett a demokraták elnökjelöltje.

A republikánusok aspiránsa szombaton Pennsylvaniában tartott gyűlést, ahol bitang erős mondatokkal örvendeztette meg a közönséget és a sajtót.

Trump a demokraták inflációs politikáját már beszéde elején „fasisztának” ÉS „marxistának” nevezte, majd a déli határnál érkező illegális bevándorlókról „vad szörnyetegekként” beszélt. A klímaváltozásról is megvolt a véleménye: szerinte a tengerszint emelkedése csak több tengerparti ingatlant(!) fog eredményezni.

Kamala Harrist különösen keményen támadta. Azzal kezdte, hogy Joe Biden „utálja” alelnökét, majd hozzátette, hogy Harris „úgy nevet, mint egy őrült”.

Trump még Harris kinézetét is céltáblává tette: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala” – jelentette ki a 78 éves politikus, amit a tömeg hangos üdvrivalgással fogadott.

Trump ezúttal is próbálkozott a demokraták zsidó szavazóinak elhódításával. Azt állította, hogy Harris azért nem Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzót választotta alelnök-jelöltjének, mert Shapiro zsidó.

Trump nem véletlenül kampányolt épp Pennsylvaniában, hiszen klasszikus csatatérállamnak számít. 2016-ban Trump, 2020-ban pedig Biden nyert itt, mindkét alkalommal nagyon szoros eredménnyel. Vasárnap Harris és alelnökjelöltje, Tim Walz is kampányolni fognak az államban, mielőtt részt vennének a hétfőn kezdődő chicagói Demokrata Nemzeti Gyűlésen.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid egyszerre szólt be Lázár Jánosnak és Tarlós Istvánnak
Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is.
Fotó: Facebook - szmo.hu
2024. augusztus 18.



Mint arról korábban írtunk, a közlekedési miniszter reagált Vitézy Dávid megszólalására, miszerint minisztersége alatt csak romlott a hazai közlekedési rendszer.

Lázár János egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta Vitézy Dávidról:

„Egyszerűbb volna, ha elbujdokolna egy sötét szobába, és végiggondolná a saját életét.”

Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is, miszerint Vitézy sétáljon egy erdőben éjszaka és fütyörésszen.

„Köszönöm az életvezetési tanácsokat”

– írta elegánsan Vitézy Dávid a Facebook-oldalán. A poszthoz egy hálálkodó kezet és egy piros szivecskét is mellékelt.




Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk