A BCG-védőoltás lehet a titkos ütőkártyánk a koronavírus elleni küzdelemben?
– Amikor a betegek koreloszlását vizsgáltam BCG-re oltott és nem oltott országokban, érdekes volt látni az adatokból, hogy a gyerekek alig betegszenek meg, akár adnak abban az országban BCG-oltást, akár nem. Ez alapján feltételezhetjük, hogy gyermekkorban a BCG-oltásnak semmilyen befolyása nincsen a koronavírus-betegség lefolyására.
– Megoldás lehet, ha preventív módon elkezdenek oltani világszerte BCG-vel? Például a veszélyeztetett korcsoportokat?
– Azokban az országokban, ahol nem oltottak be szinte senkit, triviális, hogy oltsunk be mindenkit, és olyan nagy bajt nem okozunk vele. A BCG-védőoltásnak viszonylag kevés a szövődménye; annál alakulhat ki, akinek valamilyen súlyos, immunhiányos állapota van, vagy aki TBC-s betegségben szenved. A BCG-oltás előnyeit és kockázatait, illetve esetleges szövődményeit figyelembe véve kell meghatározni, kiket oltunk be. És ha most beoltunk mindenkit, akkor sem tudjuk, mennyi idő alatt alakul ki olyasfajta védettség, amely akár a koronavírus lefolyását enyhítheti.
A világ különböző részein már elindultak a BCG-oltással kapcsolatos kutatások, és ezek fognak választ adni többek közt arra a kérdésre is, hogy kell-e újraoltani egyes korosztályokat.
Előfordulhat, hogy Magyarországon nem kell, mert sokunknak megvan a védettsége. Kérdéses, hogy idősebbeknél kell-e újraoltani, szükség van-e valamilyen előzetes vizsgálatra az újraoltás előtt, és jelent-e rájuk bármilyen veszélyt az újraoltás.

– A szakemberek mit tehetnek azért, hogy a BCG és a koronavírus kapcsolatáról minél többet tudjunk meg?
– Elsősorban jól átgondolt és szervezett kutatási projekteket kell indítani, minél előbb. Információkat gyűjteni, figyelni, kapcsolatot keresni és együttműködni olyan külföldi kutatócsoportokkal, akik szintén ezt vizsgálják. Tudomásom szerint a koronavírus-járvány előtt ezek a kutatócsoportok általában konkuráltak egymással, most azonban együttműködnek, megosztják egymással az adatokat, a hollandiai kutatócsoport például a Korányi Intézettel van kapcsolatban, és együtt próbálnak kutatási projektet realizálni.
Gyorsan terjed a vírus, sok a teendőnk minden szinten, és sajnos a mi ellátórendszerünk messze nem olyan szervezett és jól felkészült, mint sok nyugat-európai országé. Ilyen helyzetben nyilván sokkal nehezebb kutatási projektet megtervezni, ugyanakkor a nagy betegszám miatt gyorsabban elvégezhető.
– Sokan próbálják meg elemezni az olaszországi helyzetet és adatokat. Elképzelhető, hogy az ottani elkeserítő halálozási adatokban közrejátszik az a tényező is, hogy Olaszországban nem volt BCG-program?
– Feltűnt számomra is, hogy a dél-holland tartományokban, illetve Olaszországban milyen tragikus helyzet alakult ki. Azonban ennek nem a BCG-oltás hiánya az egyetlen oka. Számos más tényezőre vezethető vissza. Ott, ahol előbb kezdődött a járvány, előrébb járnak, ezért is magasabb a betegek és az elhunytak száma. Az is befolyásolja, milyen életmódot folytatunk. Egy olyan országban, ahol az idősek szinte kint élnek, teraszokon üldögélnek, nagyok a családok, az ölelés, puszi teljesen általános, ott nyilvánvalóan hevesebben robbanhat ki a járvány, mint egy olyan helyen, amilyen Hollandia északi része, ahol egészen másképp működnek a családok, és ahol legfeljebb az első találkozás alkalmával fognak kezet.
Észak- és Dél-Hollandia között is nagy a különbség. Amikor a járvány kitört, Hollandia déli részén kis híján olyan tragikus helyzet alakult ki, mint Olaszországban. A déli országrészben ugyanis karneváli szezon volt fesztiválokkal, ünnepségekkel, a szórakozóhelyek tele voltak, ez eleve kedvez bármilyen vírusos járvány terjedésének. Ráadásul egybeesett a téli szünettel ez az időszak, sokan utaztak Észak-Olaszországba, Tirolba, majd vitték haza a fertőzést a karneváli szezonra. Ezzel szemben az északi országrészben, ahol protestáns a lakosság, nem ünneplik a karnevált.
– Amennyiben bebizonyosodik, hogy a BCG véd a koronavírus-fertőzéssel szemben, ez meggyőzheti az oltáselleneseket?
– Ha igazolódik, hogy a BCG valóban komoly előnyt jelent azok számára, akik be vannak oltva, akkor egy ilyen váratlan és főleg az időseket sújtó járvány idején egy extra érv lesz a védőoltás mellett, amit nehéz lesz figyelmen kívül hagyniuk az oltáselleneseknek. Csakhogy az oltásellenesek zöme nem racionálisan gondolkodik.
A BCG egyébként nem úgy működik, mint a többi oltás, nem a TBC ellen véd, hanem az egyik komplikációt, egy szövődményes agyhártyagyulladást lehet vele valamennyire megelőzni. Azokban a térségekben, ahol a tuberkulózis már ritka betegségnek számít, nem javasolt az általános BCG oltás végzése. Így hazánkban is küszöbön áll, hogy abbahagyjuk a BCG oltást. A BCG oltás hátránya, hogy megnehezíti tuberculozis gyanú esetén a diagnózist, mert a bőrteszt (Mantoux próba) az oltás miatt valamennyire pozitív lesz.
Véletlen és különös szerencse, hogy most a koronavírus-járvány miatt kiderült, hogy a BCG-oltásnak lehet egy ilyen nem várt mellékhatása, és esetleg védelmet nyújthat a koronavírus fertőzéssel szemben.
A BCG oltás nem csak a TBC elleni immunitást alakítja ki valamilyen mértékig, hanem az immunrendszerünk szabályozását is befolyásolja, ám teljes mértékig még nem ismerjük ezeket a mechanizmusokat. Azonban a húgyhólyagrák kezelésében is használják a BCG-oltóanyagot, mivel az immunrendszer olyan választ ad rá, hogy nem csak a legyengített TBC-baktériumokra reagál, hanem más folyamatokat is elindít, ebben az esetben a ráksejtek ellen képes hatékonyan fellépni.
Remélem, hogy a most folyó kutatások gyorsan tisztázzák, hogy valóban véd-e a BCG oltás a koronavírus betegség ellen, s ha igen, akkor érdemes-e oltanunk még és kiket.