MÚLT
A Rovatból

Apák gyesen és a bébiételek a szocializmusban

1967 óta létezik a gyes intézménye, amit az apák csak a 80-as évektől vehettek igénybe. Bár ez ritkaságnak számított, mindenesetre a bébiételek kezdtek elterjedni.
Tóth Eszter Zsófia írása a Napi Történelmi Forrás online magazinban, Címkép: Fortepan - szmo.hu
2018. július 18.



A Napi Történelmi Forrás szerkesztősége történész kutatókból álló progresszív csapat, amely 2015-től napról napra, képekkel illusztrált, idézeteket és visszaemlékezéseket interpretáló cikkeivel kívánja bemutatni a múlt történéseit, megragadni a hátunk mögött hagyott évszázadok hangulatát. Céljuk, a "nem mindennapi történelem" bemutatása.

1978-ban még csak a svédországi lehetőségről számolhatott be – a kis színes hírek között – a Népszabadság: „A tavaly született svéd csecsemők több mint tíz százalékának édesapja maradt otthon, hogy gondját viselje gyermekének — hozta nyilvánosságra az adatot a svéd kormány. Az újszülöttekről való gondoskodásra kivehető 210 napos szabadságot biztosító törvény adta lehetőséggel tavaly hatezer svéd apa élt — átlag 40 napig.” (Forrás: Népszabadság, 1978. január 13. 8. o.)

Annak ellenére, hogy a szocialista időszak hivatalos beszédmódjában a nők és férfiak egyenlőek voltak, apák gyesre csak az 1980-as években mehettek és akkor is még kuriózumnak számított, aki élt a lehetőséggel. A gyest 1967-ben vezették be, ez azt jelentette, hogy az édesanyja a gyermek három éves koráig otthon maradhatott kisbabájával.

Forrás: Magyar Pál/Fortepan

1984-ben a jogszabály már lehetővé tette, hogy együttélő házastársak esetén az apa átvegye a gyermekgondozási ellátást. Az anyának saját munkáltatójánál be kellett jelentenie, hogy lemond a gyermekgondozási segélyről. Mindkét szülő együttesen írásban tett nyilatkozata alapján az apa munkáltatója megkezdhette a segély folyósítását. (Forrás: Népszava, 1984.06.02.7. o.) Az apaszerep átalakulásának illusztrálására – amely a pénzkereső családfő helyett a gyermek nevelésében aktívan részt vállaló apát jelentett – jó példa az 1986-os ózdi:

„Szentjóbi Attiláné, a városi központi könyvtár igazgatója elővesz egy albumot, és szavak helyett illusztrációval szolgál. A fényképem fiatal apa látható, babakocsit tologat, míg anyuka az Irodalmi Kávéházban művelődik, szórakozik.”

(Forrás: Népszabadság, 1986. augusztus 26. 7. o.)

1985-ig másfél millió édesanya vette igénybe a gyest és három tucatnyi édesapa. A Népszabadság cikke bemutatott gyesen levő apukákat:

„A Nógrádban lakó Zsámboki családban a villamosmérnök apa volt otthon a két éves Péterrel és az egy éves Ágnessel. Felesége a helyi általános iskolában tanított, szolgálati lakásuk volt, amit felújítva bocsátottak rendelkezésükre. A jóindulattal nem szerettek volna visszaélni, ezért a feleség, amint tudott, visszament tanítani. Az édesapának hiányzott a munkája, a kutatás-fejlesztés, de az, hogy a kicsikkel foglalkozhatott, mindenért kárpótolta. „A gyerekek kézen fogják apjukat, s a játékbirodalomba húzzák. Nincs kibúvó, ez mindennap kötelező elfoglaltság.” A Brassnyó család Budán, a szülőknél kapott átmeneti menedéket. Egy romos szoba-konyhás lakást komfortosítottak, újítottak fel. Az egyéves Veronikát nevelték, és az édesanya terhes volt a második gyermekkel. A férj a Pest megyei ÁÉV technikusa volt. Egy építkezés kellős közepén tartottak. Így elsősorban anyagi okokból döntöttek úgy, hogy a gyógypedagógiai főiskolát végzett édesanya dolgozzon. Ha a kisebbik gyermek megszületik, újra az édesanya fog otthon maradni a gyermekekkel. Fehérváriéknak három gyermekük volt. A 7 éves Júlia, az 5 éves Miklós, és a 2 éves András. Ők egy felújítás után voltak: „Az első lányunkkal még a Budapesti Műszaki Egyetem várbeli kollégiumában laktunk; a második és a harmadik is az egyetlen kis szobába érkezett. Másfél éve kaptuk meg ezt az akkor romos, elhanyagolt lakást. Azóta javítgatjuk, csinosítgatjuk, már amennyire a pénzünkből telik. Az előszoba falai még viselik az építkezés nyomait. Imitt-amott a már kiszáradt vakolatdarabok tanúskodnak a nem éppen könnyű munkáról.” Tandembiciklijük is volt, amelyet az édesapa barkácsolt. A lakást is nagy részben ők újították fel. Az édesanya, amikor a negyedik gyermeket várta, kórházba került, akkor ment a tanár édesapa gyesre. Az iskolában nem örültek a tanár hirtelen jött, fizetés nélküli szabadságának.”

(Forrás: Népszabadság, 1985. február 6. 8. o.)

Család 1970-ben (Forrás: FORTEPAN)

A Ludas Matyi közölte két kisbaba fiktív beszélgetését, amelyben egyikük azzal érvelt, hogy ő jobban szeretné, ha az apukája lenne otthon vele, mert anyukája többet keres és az apukája még szakszerűbb is a csecsemőgondozásban.

„-Mondd, a te mamád is gyesen van?

— Bizony, de félek, hogy már nem sokáig.

— Ugyan? Talán nem szeret otthon lenni? Hiszen a gyes nagyszerű szociálpolitikai vívmány (…) — Ez elvileg így van — felelte emez, közben szórakozottan babrált a cumijával —, de tudod, az én mamám főelőadó a minisztériumban. A fizetése több mint 7000 forint. Túl nagy a különbözet.

— Ja, persze, nálatok, káderbabáknál ez másképp van. Az én mamám csomagoló egy gyárban, ő nem sokat veszít…

— Hát akkor mi lesz veled?

— Az igazat megvallva, volna egy jó megoldás. Ha a papa maradna otthon a gyesen.

— A papa? Egy férfi?

— Miért ne? (…) — Nézzük, össztársadalmilag mi az indokolt? Az, hogy aki népgazdaságilag fontosabb munkát végez, az menjen vissza hamarább a termelésbe. Ez pedig nálunk a mama. A papa ugyanis valamilyen sóhivatalban dolgozik, egyre panaszkodik, hogy utálja a munkát, egész nap a körmét piszkálja. A gyermekgondozási segélyt szinte neki találták ki.

— A gondozás mégiscsak az anya dolga …

— Szó se róla! Hajolj csak közelebb! (…) Elárulom neked, hogy a papa sokkal szakszerűbben szokott bepelenkázni, mint a mama. Te, idefigyelj, a papa úgy tud hintőporozni, hogy a mama elbújhat mellette… Egy szó, mint száz, én a fakultatív gyes mellett vagyok. Miért ne gondozhatná az apa a gyereket?”

(Forrás: Ludas Matyi 1986. május 7. 7 o.)

A humorosnak szánt párbeszéd az 1980-as évek társadalmi helyzetét megjeleníti: így a kapun belüli munkanélküliséget. Az apa munkájában kihívás nincs, gyakorlatilag csak kitölti a munkaidejét. Az „össztársadalmi érdek” a korra jellemző frazeológia, mely hasonló a szintén gyakran használt „mi társadalmunk” kifejezéssel.

Talán egy GYES-en lévő apa? (1977) (Forrás: FORTEPAN)

A modern apaszereppel szorosan összefügg, hogy az 1980-as évekre jogilag is lehetővé vált az, hogy az apák gyermekgondozási segélyt vegyenek igénybe és otthon maradjanak gyermekükkel. Azonban e téren az áttörés csak az 1990-es években következett be és elsősorban olyan családoknál, ahol az anya multinacionális cégnél dolgozott. Bár nem csak a GYES-en lévő apákat érintette (őket jobban), forradalmi változást hozott a bébiételek elterjedése is.

Bébiételek

E cikk írásakor arra voltam kíváncsi, hogyan terjedt el a csecsemőtáplálás modern formája, a bébiétel, Magyarországon, és ezt hogyan fogadta a korabeli nyilvánosság, a sajtó. Az egész időszakban két tendencia figyelhető meg. Az egyik, hogy a sajtó népszerűsíteni próbálta folyamatosan a bébiételt, az azonban nem mindenhol és csak kis választékban volt csak kapható. Többször is részletesen bemutatták a gyártási körülményeket, a termékek jó minőségét, a kisbaba egészséges fejlődésének elősegítését. A másik, hogy az anyák ellenálltak: mert a bébiétel fogyasztás szemben állt a gondoskodó, jó anya képével, aki nem rest minden nap hosszú időt pepecselni a konyhában, hogy gyermekének ételt készítsen.

Forrás: Fortepan/Sándor Dávid 1973.

Az érvek között persze az szerepelt, hogy nehéz a termékhez hozzájutni és nem jó minőségű, nem ízlik annyira, mint az édesanya főztje. A bébiételek elterjesztésének nehézségei azzal is összefügghettek, hogy a gyártás volumenjének növekedése egybeesett a gyermekgondozási segély bevezetésével (1967), amikor lehetőségük lett az édesanyáknak 3 évig otthon maradni gyermekeikkel. Így míg a dolgozó anyuka számára tényleg óriási segítség lehetett volna a bébiétel, sok, 3 évig otthon maradó anyuka úgy érezhette, attól lesz igazán szuperanya, ha maga készít el minden ételt a gyermekének. Még akkor is, ha az étel elkészítésének időszaka alatt nem ténylegesen a gyermekével volt, ha az akkor szeretett volna játszani vele, gyakran nemet mondott. Még egy fontos kérdés, hogy a bébiételek bevezetése összefüggött az állami szerepvállalással a gyermeknevelésben.

A védőnői hálózat kiterjesztésével a totalitárius állam jogot formál arra, hogy beleszóljon a csecsemőtáplálás kérdéseibe is, megmondja, hogy mi a jó, a helyes a kisbabák részére. Kezdjük egy korabeli bébiétel reklámmal:

Magyarországon 1965-től gyártottak bébiételt, a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban, 1966-tól volt kapható főzelék bébiétel.

„A fehér köpenyes munkatársak ragyogóan tiszta környezetben, különleges gonddal dolgoznak.” (…) „A fiatal mamák egyik legnagyobb „próbatétele”. amikor a babát pépes ételekhez kell szoktatni. A bébiételek vásárlásával elkerülhető a bonyolult főzési, passzírozási, adagolási művelet. Ezek a csecsemőtáplálásra szolgáló konzervek speciális üzemben készülnek, összetételük tudományosan megalapozott. Gyártásuknál a nyersanyagok eredeti táp- és biológiai értékét megőrizték. A legszigorúbb higiéniai feltételekkel készültek. Közülük ötféle hús- és májpép, kettő pedig tehéntej kiegészítésével készül. Tartalmaznak vajat, búzalisztet, cukrot és sót is. Orvosi vizsgálatok igazolják, hogy egyrészt a természetes táplálékot, az anyatejet, biológiailag fontos táp- és hatóanyagok vonatkozásában kiegészítik, illetve a tejes készítmények részben helyettesítik is. Az ipar jelenleg 12-féle bébiétel konzervet készít. Fel- használásuk egyszerű, adagolásuk a csecsemők életkorához méretezett, temérdek fáradtságtól kímélik meg az anyákat, s kiválóan kiegészítik a csecsemők táplálkozását, elősegítik súlygyarapodásukat is.”

(Forrás: Népszava, 1973. szeptember 29. 14. o.)

Még kis kötetet is megjelentettek 1974-ben a bébiételekről: Csecsemőtáplálás – bébiételek.

„Biztató címe van a Konzervipari Vállalatok Trösztje kis kötetének. Első felében a gyártás folyamatával foglalkozik, (…)Amennyire örvendetes megtudnunk, hogy a bébiételek a szokásosnál gondosabban gyártott, különleges belső minőségű dobozokba kerülnek, annyira riasztó a félmondat, amely megnyugtat, ezeknek a dobozoknak anyagából nem kerülhetnek az egészségre káros fémek (ón, ólom) a készítménybe (…) Aki gondosan átrágja magát a füzet 26 oldalnyi terjedelmén, szerezhet ismereteket a vitaminok, az ásványi anyagok, a vas, a kalcium, a foszfor, a nátrium, a kálium mibenlétéről, (…) Aki türelmesen és figyelmesen olvas, megtalálja a jelenleg gyártott 12 bébiétel pontos felsorolását is biológiai tartalmuk részletezésével. Nem tudja meg viszont, hogy melyiket milyen korú csecsemőnek lehet kínálni, hogy hogyan kell tálaláshoz elkészíteni, például elég-e melegíteni, szabad-e forralni, hogyan lehet dúsítani, hígítani.”

(Forrás: Népszabadság, 1974. január 20. 10. o.)

Forrás: AR/Fortepan

A bébiételek bevezetésének célja az volt, hogy az édesanyák kisbaba körüli teendői könnyebbek legyenek – nem kell otthon pepecselni az ételek elkészítésével – és a gyermekek modern táplálkozásban részesülhessenek. Eleinte 10 féle ételt gyártottak, évente 600 tonna mennyiségben, 1979-ben 18 félét.

„A mamák büszkék, ha a gyerek jó sűrű rántással készült ételt „felnőtteset” eszik”-nyilatkozta dr. Barna Mária főorvos. Ehelyett burgonya, szója, vagy kukoricalisztet ajánlott a főorvosasszony. A legtöbb bébiétel Budapesten, Pest megyében és Komáromban fogyott.”

(Forrás: Népszava, 1969. december 16., 8. o., Népszava, 1979. november 30. 5. o.)

1967-ben cikket közöltek arról, hogy a bébiételek minősége nem kielégítő: egy édesanya panaszkodott.

„Valamennyi bébiételt végigpróbáltam — mondja A. L.-né, aki kilenchónapos kisfia táplálásának tapasztalatairól számol be —, de egyikről sem mondhatom, hogy kielégítő. Andris a legtöbb esetben kiköpte a bébipürét, és én a sikertelen kísérlet után kényszerültem hozzálátni a főzéshez. Hogy miért nem ízlik a bébiétel? Szerintem azért, mert a főzelékek íze nem hasonlít a frissre, amit már többször előzőleg kapott, és mert a konzerveknek sajátos ízük, szaguk van. A májjal dúsítottak ráadásul kesernyések, és a legtöbb konzerv túlságosan híg.”

(Forrás: Népszava, 1967. február 5. 4. o.)

1977-ben Nyíregyháza is beszállt a termelésbe:

„Répából, sütőtökből, zöldbabból, zöldborsóból és vegyes zöldségből hétféle ételt állítottak elő a konzervgyárban.”

(Forrás: Népszabadság, 1977. október 15. 9. o.)

A Magyarországon gyártott bébiételmennyiség kevés volt – és gyakran csak a választék egy része jutott el a boltokba, mert a kereskedőknek nem volt nyereséges árusítani- , ezért külföldről is hoztak be. Aztán Kecskeméten építettek bébiételt gyártó üzemet, úgy, hogy a Kecskeméti Konzervgyár egyik épületét átalakították. A helyszínt úgy választották ki, hogy nem volt mindegy, milyen hosszú utat és mennyi idő alatt tesz meg a bébiétel a fogyasztókig. Az üzem két év alatt épült fel és 29-féle ételt gyártottak. Kovács Katalin, az üzem vezetője otthon, saját fiának is először megfőzte az ételt, amit utána nagyüzemi körülmények között gyártottak.

Forrás: Magyar Pál/Fortepan)

A termékek hazai alapanyagúak voltak, tartósítószer nélkül állították elő. Azonban a kezdetek nem voltak zökkenőmentesek: a nagyobb élelmiszerboltokba szállítottak országszerte, azonban csak az elkészült bébiételmennyiség felére érkezett megrendelés. Amikor felkeresték a boltokat, a gyár szakemberei a bébiételeket eldugva találták.

Eleinte 24 bébiételt csomagoltak egy tálcára, de áttértek arra a megoldásra, hogy egy tálcán 12 bébiétel legyen, így könnyebben szállítható, szortírozható lett a termék. Előadásokat és termékbemutatókat tartottak. 1981-ben 3250 tonna bébiételt adtak el.

Forrás: G K/Fortepan

A piros címkés 3 hónapos kortól volt adható, a zöld fedeles öt hónapostól, a kék színű 15 hónapos kortól. (Forrás: Népszabadság, 1982. augusztus 15. 5. o.) Volt azonban olyan olvasó, aki arra panaszkodott, nem kapható sóskás és spenótos bébiétel és bébiételes üvegeket nem lehetett visszaváltani. Kapható volt egyébként 4 féle bébiital is. (Forrás: Népszabadság, 1982. június 17. 10. o.) Bár 1986-ban már 39-féle bébiételt gyártottak, az üzletek polcán alig volt választék:

„Fiatalasszony téblábol az ABC-ben a bébiételekkel megrakott gondola mellett. Kétszer-háromszor is végignézi az üvegek címkéit, de hiába keresgél. Nincs más, csak vegyes zöldségpüré, sárgarépapüré csirkehússal és paradicsompüré marhahússal. Mindegyikből tesz egyet-egyet a kosarába.”

(Forrás: Népszabadság, 1986. november 5. 4. o.)

A kereslet 1984-re lecsökkent, évi 23 millió tonnányi mennyiség is elég lett. És milyen volt a külföldi bébiétel kínálat itthon? Bolgár borjúhús zöldségpürével, borjúhús almával és őszibarack-sárgarépa püré, alma-tökpüré. Jugoszláv termék volt a Bébimix nevű, porított, búzakeményítővel, olajjal és vitaminokkal dúsított étel, továbbá a paraj burgonyával, zöldborsó paradicsommal, amelyeket csak vízzel kell felfőzni. Az osztrák Félix cégtől 35 ezer adag bébiételt vásároltunk. Az NSZK-ból Auróra elnevezésű pelyhek érkeztek, amelyeket felforralt meleg tejjel kellett elkészíteni: mandulával kevert marcipánpehely, mézespehely, mézzel dúsított búzapehely, narancsos kétszersültpehely, alma- grízpehely, banánpehely. (Forrás: Szabad Föld 1974. március 24. 18. o.)

bornak bébiételnek is kell a cégér (Forrás: fovarosi.blog.hu)

Az igazi változás e területen is a rendszerváltással érkezett meg. A fogyasztói társadalom beköszönte a bébiételek területén is óriási választékot hozott, másrészt az 1990-es évek anyukái közül sokak számára már nem volt reális lehetőség az, hogy 3 évig kiessenek a munkaerőpiacról. Akik viszont azt választották, hogy családanyák lesznek, nem dolgoznak, azok számára nem számított vonzó alternatívának a bébiételek vásárlása.

Ha a tankönyveken kívül is érdekelnek a nem mindennapi történelmi pillanatok, a Napi Történelmi Forrás lesz a legjobb választás.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Kétezer letérdeltetett magyar foglyot kaszaboltak le a törökök Mohácsnál – régészek derítettek fényt a mészárlásra
A sebekből ítélve a törökök éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal végeztek a magyar katonákkal. Igazi mészárlásról árulkodnak a leletek.


A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolni látszik azt a feltevést, hogy az eddig megtalált öt tömegsírban a törökök által kivégzett magyar és közép-európai hadifoglyok nyugszanak. A régészeti-antropológiai feltárás tapasztalatai arra mutatnak, hogy

a mintegy 2000 letérdeltetett foglyot szablyával kaszabolták le, majd rendezetlen tömegsírokban hantolták el őket

írja közleményében a Szegedi Tudományegyetem.

A IV. tömegsír ásatási helyszínén az antropológiai feltárás munkáját Dr. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének vezetője végzi munkatársaival és PhD-hallgatóival. Az SZTE „Mohács 500” kutatócsoportja a 2020 és 2022 között feltárt III. tömegsír csontmaradványainak anatómiai illesztését és antropológiai vizsgálatát az egyetem Lövölde utcai helyszínén folytatja. A tömegsír régészeti feltárását a pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, Neményi Réka vezeti.

A 2024 júniusában megbontott IV. tömegsírban szemmel láthatóan kaotikusan, egymásra roskadva fekszenek az emberi maradványok. A feltárás jelenleg is zajlik, sokfelé egy-egy koponyán, csontvázon már számozott címke látható, valamint speciális kódok segítenek a maradványok későbbi összeillesztésben. A levágott fejekkel a legnehezebb a munka; a III. tömegsírhoz hasonlóan itt is sok különálló koponya van. Pálfi György a régészekkel egybehangzóan azt valószínűsíti, hogy

a csata után itt végezték ki azt a mintegy 2000 hadifoglyot, akiket a csatatéren és a magyar tábor lerohanásakor ejtettek.

A történet drámája, hogy a kivégzetteket meglepetésként érhette a kivégzési parancs.

„Valószínű, hogy a törökök tanácskozása előtt még úgy gondolták, hadifogolyként elviszik őket a birodalom területére. A török források szerint Szulejmán szultán váratlanul döntött a kivégzésről. Ez sokkoló meglepetés lehetett a szerencsétlen embereknek, különösen, amikor látták, hogy egy-két sorral arrébb már buknak föl a társaik” – mondta az SZTE antropológusa.

A sebekből ítélve a török kivégzők éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal, hátulról-oldalról, akár egyszerre több foglyot is kaszabolva ölték meg az egymás mellé térdeltetett, lehajtott fejű keresztény katonákat. A vágások Pálfi György szerint nem kifejezetten a lefejezésre, hanem az egyén gyors elpusztítására irányultak. Általában kettőt-négyet csaptak a nyakra, koponyaalapra.

A tömegsírok állapotából, elhelyezkedéséből ítélve Pálfi György és régész munkatársai, Bertók Gábor igazgató és Neményi Réka ásatásvezető (JPM) szerint is elképzelhető, hogy a látvány kegyetlen pompája megrészegítette a török kivégzőket. Mivel a vágások nagy részét nyaktájra mérték, Pálfi György szerint a kivégzettek legalább felénél megsértették a nyaki ütőeret.

Kétezer emberből többezer liter vér ömölhetett ki, valószínűleg mozdulni sem lehetett a halottaktól és ez a kegyetlen rendetlenség akár a tömegsírok létesítését is meghatározhatta.

Pálfi György szerint az első halmokat különösen rendezetlenül hordhatták a négy tömegsírba, és csak később, a távolabb eső, jóval nagyobb V. tömegsírban fejezték be a temetést, ott már sokkal rendezettebben. Az antropológus hozzátette, hogy ezt igazolni nem lehet, csak elképzelni. Van kutató, aki éppen fordítva látja maga előtt: a legrendezetlenebb III-IV. tömegsírok lehettek az utolsók, talán ezt a munkát már nem nézte a szultán, és itt sietősebben vetették gödörbe a testeket.

A tömegsírokból a többségükben fiatal férfiak csontvázai mellett néhány 10-12 éves gyerek és néhány nő maradványa is előkerült. A gyerekek apródként vagy lovászfiúként szolgálhattak, a nők talán a táborban láthattak el feladatot. Az elhunytak születési régióinak megállapítására az SZTE Embertani Tanszék munkatársai a III. és a IV. tömegsír maradványain a stronciumizotóp-arányok vizsgálatát tervezik. Ezzel az eljárással a fogakból a születéskori földrajzi környezetet, a csontokból pedig a halál előtti időszak földrajzi környezetét lehet megállapítani.

Pálfi György azt is elmondta,

az 500 éves évfordulóra tervezett kiállításra legalább egy tucatnyi személy esetében arcrekonstrukcióval mutatják be, hogyan is néztek ki a mohácsi csatában részt vevő katonák.

A feltárás után a csontokat a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen megépülő kápolna kriptájában helyezik majd méltó nyugalomra az évfordulón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Azt szimulálták, hogyan nézett ki az egyik legkeményebb kivégzés az ókori Görögországban
A Brazen Bull-t nem megrendelésre készítették el, hanem egy athéni férfi saját önszántából tett kísérletet a kínzóeszköz létrehozására, amit később egy zsarnoknak ajándékozott oda.
Karkó Ádám - szmo.hu
2024. augusztus 09.



A Brazen Bull egy hírhedt kínzóeszköz volt, amelyet a Kr.e. 6. században talált fel egy athéni férfi, Perilaus – írja a LadBible.

Ez az eszköz egy nagy, bronzból készült üreges bika alakú szobor volt, aminek lényege abban állt, hogy az áldozatokat élve megsüssék, kegyetlen és fájdalmas halált okozva nekik.

Az áldozatot a bika belsejébe zárták egy csapóajtón keresztül, majd tüzet gyújtottak a szobor alatt. A bika alakú szobor felmelegedett, és az áldozat lassan megfőtt benne.

A találmány különös kegyetlensége abban rejlett, hogy Perilaus csöveket épített be a szoborba, amelyek az áldozat sikolyait állathangokká torzították, így a kívülállók számára az áldozat fájdalmának hangjai egy bika bömbölésére hasonlítottak. Perilaus nem kapott megbízást erre a kegyetlen eszközre, hanem saját kezdeményezésből készítette el, majd elvitte Phalarisnak, Akragas szicíliai zsarnokának, remélve, hogy az érdeklődni fog iránta.

Phalaris, aki híres volt kegyetlenségéről, és akiről egyes történelmi feljegyzések szerint azt állították, hogy kannibál volt, valóban érdeklődést mutatott a Brazen Bull iránt.

A zsarnok úgy döntött, hogy teszteli a szerkezetet, és Perilaust, a feltalálót helyezte el elsőként a bika belsejében. Tüzet gyújtottak a szobor alatt, és Perilaus hamarosan megtapasztalta saját találmányának borzalmait.

Phalaris azonban mielőtt Perilaus meghalt volna, kivette őt a bikából, hogy megkímélje az életét, de csak azért, hogy később más módon végezzék ki: Perilaust végül ledobták egy dombról.

Phalaris élvezettel használta új kínzóeszközét, és a Brazen Bullban történő kivégzések szórakoztatták őt. Azt mondják, hogy különösen élvezte, ahogy a bika szobra ringott, miközben az áldozat élve sült meg benne.

Phalaris uralma azonban nem tartott örökké. Amikor 554-ben megbuktatták, az új uralkodók úgy döntöttek, hogy Phalarisnak is meg kell tapasztalnia saját kegyetlenségének eszközét. A zsarnokot a Brazen Bullba zárták, és ő is ugyanazt a borzalmas sorsot szenvedte el, mint korábbi áldozatai.

A szimulációról készült rövid videót ITT lehet megtekinteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
„Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan!” - Hazai szex-mérföldkövek a rendszerváltás után
Felelevenítjük az első magyar szexshopot, pornófilmet, swinger klubot, erotikus újságot és expót, valamint a szexuális oktatási reformokat.


Az első magyar szexshop

A rendszerváltás egyik legizgalmasabb hozománya az volt, amikor megnyílt az első magyar szexshop 1989-ben Budapesten, a Múzeum körúton. Az üzlet hamar népszerűvé vált azok körében, akik mindaddig csak külföldön találkozhattak efféle üzlettel. A Dunántúli Napló így számolt be a hasábjain erről a tabudöngető mérföldkőről: „…Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan! Illetve eddig ezt hihettük, hiszen a központi napilapok nagy ovációval számoltak be a bolt megnyitásáról. Most azonban, az Esti Hírlap információja szerint kiderült, hogy szó sincs engedélyekről. Az újság egyik munkatársa felhívta a Művelődési Minisztériumot, s azt az információt kapta, hogy a boltnak nincs joga olyan malacságok árusítására, amelyek a polcokon megtalálhatók. Az ügyet kivizsgálják, de a boltot egyelőre nem zárják be.

Azonban olyannyira nem sikerült bezáratni a helyet, hogy az ország egyik legnagyobb forgalmú szexshopjaként a mai napig működik.

Az első magyar pornófilm

Az első magyar profi felnőttfilm a Kovi-féle Pornósztár volt őnagysága volt, amit 1989-ben forgattak Leiter Laura főszereplésével. Ő volt a sztárja az 1994-es Hótehénke című filmnek is, szintén Kovi rendezésében, de utána a lány eltűnt a szakmából.

A Pornósztár volt őnagysága inkább volt erotikus film, mint pornó, hiszen az akkoriban világhírű, érzéki Emmanuelle-filmek mintájára készült. Olyan tipikus kliséket vonultatott fel az alkotás, mint a főnök-titkárnő, rendező-színész és fotós-modell szituációk.

Az első magyar swingerklub

A swinger életforma az ezredforduló környékén vált ismertté Magyarországon: az első magyar swingerklub 2002-ben nyitotta meg kapuit Budapest XVI. kerületében. Ennek jelenleg egy kőbányai swingerklub a fő konkurense, de még jópár hasonló hely nyílt időközben az országban. A swinger-műfaj hazai előfutára és egyben bevezetője Elizabeth King (született Király Tünde) pornószínésznő volt, aki nem csupán ezzel írt történelmet, hanem hogy elsőként teljesítette rajongói kívánságait az interneten, webkamerán keresztül.

A rendszerváltás pornográf újságjai

A már akkoriban is széles lapkínálatban csak kettő folyóirat bővelkedett a fotók mellett irodalmi élményekkel is. Az egyik az 1988-as alapítású Erato volt – az első hivatalosan engedélyezett erotikus magazinok egyike volt Magyarországon –, a másik pedig az egy évvel később indult Apolló, de mindkettő 1991-ig húzta. A Szexepír 1990-től hat szám erejéig borzolta a kedélyeket, méghozzá a szokatlan férfiaktjaival. Létezett egy irodalmi lap is, a Kamaszságok, de azt két szám után elkaszálták. Különféle szexlapok (pl. a Rajzszegx, Playsir, Play Eros) is közöltek folytatásos regényeket, elbeszéléseket. Az Aréna magazin 1989-ben egy független dunántúli képes hetilap nyári különkiadásának indult pikáns rejtvényújságként, fotókkal és novellákkal bővítve, és körülbelül 3 év alatt 19 számot élt meg.

Az erotika expók világa

Az 1997-ben szervezett, budapesti Erotika Kiállítás volt az első ilyen jellegű rendezvény hazánkban. A szervező Strausz Ildikó nevéhez többek között kertészeti és szerszámkészítési szakvásárok is kötődnek, és Bécsben ihletődött meg, hogy itthon is lenne igény erotikus szakkiállításra. Az első években még alig voltak látogatók, aztán úgy beindult a biznisz, hogy 2000-re már a plafonon is lógtak, ezért az Építők Sportcsarnokából a több tízezres látógatószámra dagadó rendezvényt áttették a nagyobb Lurdy Házba. 2005-től pedig elindult az Erotika Parádé és az Erotika Expo is Tomor András szervezésében, aki a rendszerváltás után pornófilmeket is gyártott Tom-Média nevű cégével.

A magyar szexuális oktatás reformja

A WHO 2010-ben kiadott „Az európai szexuális nevelés irányelvei” című ajánlása részletesen, korosztályokra lebontva taglalja a megfelelő ismereteket. Ezt az oktatási programot a magyar iskolákban is bevezették, megcélozva a fiatalok szexuális egészségének javítását és a felelős szexuális viselkedés népszerűsítését. A modernizált irányelvek a holisztikus szexuális nevelésre buzdítanak az olyan negatív megközelítéssel szemben, mint a nem kívánt terhességek és a nemi úton terjedő betegségek. A holisztikus megközelítés elősegíti, hogy a fiatalok képesebbé váljanak nemiségük és partnerkapcsolataik kielégítőbb és felelősebb alakítására, amely készségek a lehetséges veszélyek megelőzésében is lényegesek.

Források: 1,2,3,4,5,6,7


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Az első orgazmus a vásznon és a bluetooth feltalálása – a magyar származású színésznő tudósként is brillírozott
Méghogy nem lehet egy nő egyszerre gyönyörű és okos: Hedy Lamarr dívaként és matematikusként is elismerésre méltó újításokat vezetett be.


Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy nyugodtan állj, és nézz bután” – mondta ezt Hedy Lamarr (1914-2000), korának egyik legszebb nője, aki imádta palira venni a férfiakat, miközben jóval többet tudott náluk. Annyi találmánya volt, és olyannyira hozzájárult a haditechnológia fejlődéséhez, hogy születésnapját nyilvánították az Európai Feltalálók Napjának. Bécs városa 2018 óta adja át a Hedy Lamarr-díjat, amely kizárólag olyan nőket illet, akik digitális területen alkottak maradandót.

Egy különös karrier

Na de ki volt ez a csodaszép lány, és hogyan érte el ekkora sikereket?

Hedy, azaz eredeti nevén Hedwig Kiesler egy bécsi bankár és egy magyar zongorista jómódú lányaként már kiskorában négy nyelven beszélt, illetve tánc- és zongoraleckéket vett, majd 16 évesen Bécs leghíresebb színiiskolájának lett a növendéke.

19 évesen beleugrott első házasságába egy fegyvergyárossal, és az ifjú ara annyira érdeklődött a fegyverek iránt, hogy férje örömmel megmutatta neki a tervezési folyamatokat. A lány komoly ismereteket szerzett a fegyverekről, a torpedókról és irányítástechnikáról. Házassága féltékenység miatt ért véget, úgyhogy Hedy inkább Hollywoodig menekült, ahol rögtön befutott. Mivel korábban Bécsben szerepet kapott az Extase című hangosfilmben (1933), ahol áramvonalasan nőies teste kétszer is látható volt meztelenül – a világon először –, nem váratta sokáig az első filmszerep a Metro-Goldwyn-Mayernél. Az ottani stúdiófőnök javasolta neki a névváltoztatást.

Az igéző szépségű nő megjelenésével egycsapásra átformálta a frizuradivatot az 1938-as Algier című filmben: ezt követően váltottak a színésznők a középen elválasztott, barna hajra az addigi szőke helyett. Hedy hozta divatba továbbá a különféle fejfedőket, például sálakat és turbánokat is. A termékeny színésznő összesen 31 filmben játszott 1930 és 1958 között, és ő demonstrálta először a filmvásznon a női orgazmust is. Ám nem tudott kitörni sohasem a szépasszonyi klisékből, szerepeit nem színészi tehetségéért dicsérték.

Egy zongorista és egy színésznő forradalmasítják a technológiát

A második világháború idején Hedy az első férjétől elcsent katonai tervrajzokkal állított be egy amerikai katonai fejlesztő laboratóriumba, felajánlva szakmai szolgálatait. A nő ugyanis hallotta a hírekből, hogy a pontatlan célzás miatt a szövetségesek túl sok torpedót pazarolnak el a tengereken. Fantasztikus találmányát – amely a bluetooth őseként ezt a problémát is megoldotta – nem csak az addigi ismereteinek, hanem a véletlennek is köszönhette. Ugyanis szomszédjával, George Antheil avantgárd zongorista-zeneszerzővel torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést hoztak létre, azaz a frekvenciaugrásos adásmódot, miközben csupán egy mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művet akartak szinkronizálni.

Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak.

Ők akkor még nem tudták, hogy a wifi, a mobil és bluetooth technológiák feltalálói lettek – ráadásul kettejük közt úgy indult az ominózus beszélgetés, hogy Hedy arról faggatta a zongoristát, nem kéne-e nagyobbra csináltatnia a melleit, és ebből kanyarodtak a szövetségesek háborús erőfeszítéseinek támogatásáig. Éles váltás, az biztos.

A találmány részletei és szabadalmaztatása

A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs eszközként (Secret Communication System) nyújtották be az Országos Feltalálói Tanácshoz 1940-ben, ahol a szervezet elnöke, a General Motors kutatási igazgatója vetette fel a szabadalmaztatás ötletét. Két évvel később be is jegyezték a rendszert, amelynek lényege, hogy a torpedókat irányító rádiócsatornát védi a felderítés és a zavarás ellen, ezzel megnövelve a tengeri célpontok ellen indított torpedók találati valószínűségét. A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, de az eljárást csak 1957-ben, a szabadalmi oltalom lejárta után két évvel vette elő egy cég, és 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták először a blokádban résztvevő hajókon. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civilek számára az egyidejű frekvenciaváltást.

Antheil már 1959-ben meghalt, de Hedy 2000-ig élt, folytatva a fejlesztéseket hollywoodi laboratóriumában, folyamatosan ingázva a tudomány, a film és a szépségipar között. Találmányáért 1997-ben megkapta az Electronic Frontier Foundation, a technika úttörőjének járó kitüntetést, és még ebben az évben első női kitüntetettje lett a „feltalálói Oscar-díjnak” is. A bluetooth technológiája végül az 1990-es években forrt ki, lehetővé téve a különböző eszközök közötti adatátvitelt rövid távolságon belül.

Magánéleti kudarcok

Igaz, hogy Hedy szeretett technikai problémákon elmélkedni, de férjhez menni is imádott, hatszor sikerült is neki. Ezzel kapcsolatosan is akadt egy híres idézete:

„Talán az volt a problémám a házasságban - és ez sok nő problémája -, hogy egyszerre akartam intimitást és függetlenséget. Nehéz ezek közt egyensúlyozni… Abba kell hagynom, hogy olyan férfiakhoz menjek feleségül, akik alacsonyabb rendűnek érzik magukat nálam.”

Lamarr időskorát ráadásul olyan botrányok övezték, mint egy áruházi lopás, amely közben lebukott, valamint egy hosszú pereskedés egy számítástechnikai céggel, miután ők a megkérdezése nélkül felhasználták Lamarr egyik retusált fényképét egy szoftver csomagolásán.

Bár szülővárosát, Bécset tekintette igazi otthonának, Floridában halt meg dúsgazdagon. Végakarata szerint hamvai egy részét a bécsi erdőben szórták szét, és a bécsi központi temetőben díszsírhelyet kapott.

Hat házasság, 31 filmszerep és számtalan találmány: Hedy Lamarr, a fiatal tudósnők meseszép példaképének izgalmas életútja szerintem szintén filmre kívánkozik.

Források: 1,2,3,4


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk