Miért hívják a Napfény városának? - 10 érdekesség Szegedről
Szeged Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése, a Napfény városa. Tudtad, hogy a Tisza mekkora pusztítást végzett itt? És hogy mióta van villamos a városban? És arról hallottál, hogy ez az ország legmélyebben fekvő városa?
1.
Hatalmas pusztítást végzett Szegeden az 1879-es árvíz. Ám a mai városképet mégis ennek a természeti katasztrófának köszönhetjük. A március 12-re virradó éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult. Az 5723 házból csak 265 maradt épen, és 165-en az életüket veszítették. Az ár után Ferenc József a látogatásakor azt ígérte, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. És a császár megtartotta ígéretét. Az elpusztult épületek helyén újakat építettek, és egy modern város jött létre. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) is segített az újjáépítésben, ennek emlékét őrzik a nagykörút egyes szakaszainak elnevezései.
2.
Szeged az ország legmélyebben fekvő városa. Az újabb GPS mérések szerint az ország legmélyebben fekvő pontja a Tisza jobb partján, a várostól délnyugatra, de még a közigazgatási határon belül, Gyálarét és Röszke települések között található, 75,8 méteres magasságon.
3.
Éghajlata szubmediterrán, azaz a nyár forró, a tél általában enyhe. A térségre jellemzőek az időjárási szélsőségek. Magyarország területét itt éri a legtöbb napfény – több mint 2100 óra napsütés –, ezért nevezik Szegedet a „Napfény városának”.
4.
A vidék vonzotta őseinket is. A kiváló adottságok miatt korán megtelepedtek itt. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Ez volt a legalkalmasabb hely az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására, hiszen fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak itt. Szeged a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt.
5.
Szegeden az első közvilágítás 1827-ben, az első kaszinó 1829-ben, az első kövezet 1840-ben, az első takarékpénztár 1845-ben létesült.
6.
A Csillagbörtönként ismert Szegedi Királyi Kerületi Börtönt 1885. január 1-jén adták át.
7.
1908. október 1-jén indult útnak az első villamos és a menetdíj elég drágának számított akkoriban. A villamosok ráadásul ebben az időben a személyszállítás mellett teherszállítással is foglalkoztak. Jelenleg összesen 5 villamos-, 7 trolibusz- és 45 autóbuszvonalon lehet közlekedni. Szeged egyike a négy magyar városnak, amely villamosvonalat üzemeltet (a másik három: Budapest, Debrecen és Miskolc), illetve Szegeden kívül csak Budapesten és Debrecenben ülhetünk trolira.
8.
Szeged könyvtára, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár jelentős könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. Több mint egymillió könyvet és folyóiratot tárolnak, egy részük angol, német és francia nyelven olvasható. A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában működő Klebelsberg Könyvtár az ország egyik legnagyobb tudományos könyvtára. Minden tudományterület nemzetközi szinten jelentős szakkönyvállományával rendelkezik és közvetlen hozzáférése van külföldi tudományos adatbázisokhoz is.
9.
Szeged élelmiszeriparának egyik ágazata a nagy hagyományokra visszatekintő szegedi fűszerpaprika. Termesztéséhez kiváló a Dél-Magyarországi éghajlat, és a Tisza-Maros torkolatvidékének humuszos talaja. A szegedi édes-nemes, a csípős, és a rózsapaprikák a szegedi különlegességek egyike.
10.
A házi kisipar egyik jellegzetessége volt hosszú évszázadokon keresztül a piros pillangós, kopogós sarkú női papucs, a „szögedi papucs”. Sokáig volt a szegedi népviselet egyik fontos kelléke. A készítése apáról fiúra szállt. A terméket sokféle motívummal és díszítéssel készítették, de azonos volt a szerkeze, amely tartós és a nagy igénybevételt is jól bírja. A szegedi papucsot felvették a Csongrád Megyei Értéktárba, és mozgalom indult annak érdekében, hogy hivatalosan is hungarikumnak nyilvánítsák.
Forrás: Wikipédia
