Kalandos története volt a szegedi Fekete háznak – az árvizet is túlélte
Szeged egyik érdekes, szép épülete a Somogyi utca sarkán álló Fekete ház, amely ma múzeumi kiállítóhelyként működik. Ám kalandos élete volt az épületnek, amelyről a benne található kiállítás is mesél.
A szegedi nagy árvizet is átvészelő házat Mayer Ferdinánd a jómódú szegedi vaskereskedő építtette családjának 1857-ben. Gerster Károly tervei alapján a szegedi építőmester, Kováts István készítette el. Az angol gótika és a romantika stílusjegyei érdekes megjelenést kölcsönöznek neki. A régebbi sötétszürke színe miatt kapta a Fekete ház nevet.

A Fekete ház legjellegzetesebb része a tornyos sarokszoba, annak idején a híresen szép Mayer lányok itt hímeztek. Az illem szerint a lányok nem nézhettek ki az ablakon, azt csak asszonyként volt szabad megtenniük.
A ház fontos szerepet töltött be a város társadalmi és politikai életében.
Többek között 1860-tól öt éven át kaszinó is volt, de nőneveldeként is működött, és a Szegedi Híradó szerkesztősége is dolgozott falai között. A könyvtárszobájában volt 1917-19-ben a Munkásotthon székhelye, majd 1918. október 22-én itt alakult meg a Nemzeti Tanács, ezért kapta Juhász Gyulától a szegedi Pilvax nevet. De volt itt ügyvédi iroda és szénkereskedés is.
Később államosították, a tanács átalakította és bérlőket költöztetett be, végül 1985-ben a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába került. Ma állandó és ideiglenes kiállításokat láthatsz benne. A ház egyik híres lakója az itt született Endre Béla festőművész.


És hogy milyen lehetett itt az élet régen? Ezt mutatja be a múzeum Enteriőr – A polgári lakáskultúra múltja Szegeden című állandó kiállítása. A szegedi polgárkultúra bútorai, berendezései, csodás kályhái, használati tárgyai felelevenítik a régi lakók életét is.