SZEGED
A Rovatból

Hogy került a különleges napsugaras díszítés a házak homlokzatára?

Szegeden az Alsóvárosban a régi épületek különös dolgokról mesélnek. Például arról, hogy mi közük van a pusztító tiszai árvízhez, vagy a típustervekhez.


Szegedi sétánkat folytatva egy kicsit eltávolodtunk a belvárostól. No, nem nagyon, csak úgy 15-20 perc laza sétányira. Persze ha kényelmes vagy, mehetsz busszal, autóval is, akkor pár perc alatt eléred az Alsóvárost.

szeged_napsugarashaz_2016_09-101

A családias, inkább falusias környezetből kimagaslik a ferencesek kolostora és temploma, innen már csak pár saroknyira vannak a sokat látott, különleges történettel rendelkező napsugaras házak utcái. (A ferencesekhez persze még visszatérünk!)

szeged_napsugarashaz_2016_09-123szeged_napsugarashaz_2016_09-126

A Nyíl utca közepe táján található a Tájház, ahol mindig szívesen látják a betérőket. És érdemes bekopogtatni, mert a ház érdekes, jó programok vannak és még egy sétára is meginvitálnak.

szeged_napsugarashaz_2016_09-124

A napsugár

A nap már jóval korábban, az ősidők óta fontos díszítő eleme volt az embereknek. A jelképben az ősi napimádat és a természettel szoros kapcsolat is mind benne van. Az emberek életét alapvetően meghatározta a napfény, a napszakok, a nap éltető ereje.

A barokk templomokban előszeretettel használták a napot, a napsugarat a freskókon, díszítéseken. De kapcsolódik a minta a Szentháromság jelképéhez is, mely mutatja, hogy az itt lakók hisznek abban, hogy Isten mindent lát és megóv a bajtól.

Szegeden az 1700-as években gyakoriak voltak a járványok, a tűzvész is sokszor pusztította a nádfedeles, zsindelyes házakat. Ez pedig kedvezett a Szentháromság-tisztelet elterjedésének.

szeged_napsugarashaz_2016_09-130

De a szegedi napsugaras házak története is messzire nyúlik vissza. Már a 18. század vége felé elterjedt díszítőelem volt a fából faragott, díszes oromzat. Biztos nem véletlen, hogy pont a Napfény Városában lett ennyire népszerű ez a díszítés.

napsugar_sulinat

Fotó forrása: sulinet

A nagy árvíz előtt épült napsugaras házak mind a víz áldozatai lettek.

A Nagy Tiszai Árvíz következménye

Az 1879-es nagy árvíz alapjaiban változtatta meg Szegedet, benne az Alsóvárost is. A víz annyira pusztító volt, hogy szinte a teljes települést lakhatatlanná tette.

Szeged újjáépítését Lechner Lajos vezette. Ő volt az, aki körzővel és vonalzóval kialakította a körutakat és sugárutakat, meghatározta a középületek és lakóházak helyét. (Szeged ma is utcaneveiben őrzi azokat a városokat, amelyek anyagilag is segítették az újjáépítést.)

A belvárosi utak, házak mellett a külváros falusias részét is teljesen újjá kellett építeni. A gyorsabb és hatékonyabb építkezéshez pedig „típusterveket” készítettek. Mindenki a saját lehetőségei, igényei szerint tudott választani a négy féle tervtípus több alvariációja közül.

Egy komplett kézikönyv tartalmazta az építéshez szükséges rajzokat, a hozzávalók listáját, az ajánlott építési módot és a költségvetést is. Sőt, az egységes arculathoz a díszítőelemeket is megtervezték.

Így került a nyeregtetős házak oromzatára, a kapukra, kerítésekre, de még a sírkövekre is a napsugaras motívum. A lakók pedig tisztelve a Szentháromságot, bíztak abban, hogy a jelkép megóvja őket a betegségektől, az átkoktól, a bajtól.

napsugarashaz_1napsugarashaz_2napsugarashaz_4

Fotó forrása: wikipedia

Később ez a népi építészeti elem kezdett kikopni, a szegények a fa drágulása miatt inkább téglából építették meg az oromzatot. Ráadásul az idő múlásával egyre több házat lebontottak, vagy újjáépítettek, és a régi szép fadíszítések egyre inkább eltűntek.

A még ma is meglévő épületek közül többet műemlékké nyilvánítottak. A Tájház környékén a Nyíl, a Pásztor és a Tabán utcában is látható több szépen karbantartott napsugaras ház.

szeged_napsugarashaz_2016_09-128

A napsugaras motívum

A nyeregtető utcai részén láthatók a fából készült háromszög alakú felületek. Közepén általában egy padláslyuk van, amely a szemet ábrázolja (Istenszöm) és ebből indulnak ki a napsugarak. Korábban ezeket színesre festették.

A szem alatti részt a nagyobb házaknál általában 7 részre osztott betét zárja, míg a kisebbeknél általában 4 részes. Az oromzatot egy csipkés esővető deszkával szegélyezték, melyből tudni lehetett, hogy ki készítette. Ennek mintázata ugyanis a mesterek „névjegye” volt.

A házak előtt az utcákat is beültették, virágok, fák, bokrok sorakoznak végig a járda mellett, így igazán barátságos, természetes környezetet nyújtanak.

szeged_napsugarashaz_2016_09-129
A világban

A legtöbb napsugaras ház Szegeden, az Alsóvárosban található. De innen elterjedt a környező tanyavilágban is, eljutott a Délvidékre, a Tisza-mentére és Bácskába is. Találhatók hasonlók még Eurázsiában, Kaukázusban és Szibériában.

A Tájház

A Nyíl utca 43. számú ház ma bemutató és foglalkoztató helyként működik. Az Alsóvárosi Tájház valaha Rácz József földműves otthona volt, aki 1880-ban építette a nagy árvíz után családjának ezt az 1963 óta műemléki védettséget élvező parasztházat.

VIDEÓ: a Tájházról

Az épület szintén típusterv alapján készült, az Alföldre jellemző soros elrendezésben. Az alápincézett házban utcai tisztaszoba, szabadkéményes konyha, és belőle nyíló másik szoba is van. Az udvar felé egy fakorlátos ereszalját alakítottak ki. A ház végében istálló, kocsiszín és kis kamra is volt.

szeged_alsovaros_tajhaz8_rgb

Fotó forrása: Tájház

A Tájházban megismerheted, hogy hogyan élt itt a házat építő család. Kiderül, hogy miért van külön része a férjnek és külön az asszonynak. Hogy miért kellett a konyhába szemöldökfa, vagy hogy miért magasabb a padlózata az udvar felőli szobának.

Néhány különös berendezési tárgyat is láthatsz, a csizmahúzótól a tarhonyakészítőig.

szeged_napsugarashaz_2016_09-101szeged_napsugarashaz_2016_09-105szeged_napsugarashaz_2016_09-108szeged_napsugarashaz_2016_09-115szeged_napsugarashaz_2016_09-118szeged_napsugarashaz_2016_09-109szeged_napsugarashaz_2016_09-113

A szegedi paprika sok családnak nyújtott megélhetést, de elég keveset tudunk arról, hogy miképpen is zajlott mindez a hétköznapokban. Az itteni kiállítás azonban bemutatja, hogyan éltek a paprikások, hogy termesztették a fűszernövényt, mi volt az asszonyok dolga, és hogyan piacoztak vele.

szeged_napsugarashaz_2016_09-107

A legszögedibb szögedi

Szeged egyik híres szülöttét, Bálint Sándort is megismerheted az itteni bemutatón. Alsóvárosban élt, édesapja korán meghalt, édesanyja paprikakufa volt, azaz felvásárolta a paprikát hasítatta, őröltette, és eladta. Így teremtette elő a megélhetésükhöz és fia taníttatásához szükséges pénzt.

A néprajzprofesszor az alsóvárosi népélet kutatója volt, a magyar néprajztudomány egyik legnagyobb életművét ő teremtette meg. Foglalkozott a népi élettel, a nyelvezettel, a kultúrával, a hagyományokkal, a kutatás mellett pedig oktatóként is dolgozott.

szeged_napsugarashaz_2016_09-103szeged_napsugarashaz_2016_09-104

Programok

A Tájház nem csak bemutatóhely, hanem nyüzsgő élet zajlik itt. Rendszeresen tartanak foglalkozásokat, programokat diákoknak, családoknak, turistáknak. Sőt elkísérnek egy sétára, a környék felfedezésére is, melyben megnézhetsz jó pár darabot a még megmaradt mintegy 70 napsugaras házból.

Az Alsóvárosi séta itt még nem ér véget, hanem – ahogy ígértem – folytatódik majd a Ferences Látogatóközpontban. Ám az már egy másik mese lesz.

Bővebb információkat a Tájházról és a programokról ITT találsz-

dscf8500nanprikanap5

Fotó forrása: Tájház

A szegedi sétánk előző részeit ITT és ITT és ITT olvashatod.

Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEGED
„Arra ébredtem, hogy valaki az előttem lévő sorban kiabál” – szegedi orvostanhallgató mentett életet egy repülőn
A fiatal orvos korábban uszodamesterként is került már éles helyzetbe. Dékáni kitüntetést kapott, amiért életet mentett.


Életet mentett egy repülőúton Szabó András, a Szegedi Tudományegyetem hatodéves orvostanhallgatója – írja a Házipatika. Szabó februárban, egy Gran Canariára tartó repülőjáraton, egy epilepsziás rohamot kapott utason segített, amiért június végi diplomaosztóján dékáni dicséretet kapott.

„A felszállás után hamar elaludtam, majd körülbelül húsz perc múlva arra ébredtem, hogy valaki az előttem lévő sorban kiabál, hogy: »Help!« Csak annyit láttam, hogy az előttem lévő sor teljes szélességében rángatózik, de nem tudtam, mi történt”

– idézi az SZTE Szabót. Amikor a légiutas-kísérők megkérdezték, van-e orvos a gépen, azonnal jelentkezett.

„Légúti akadálya volt, elharapta a nyelvét, illetve a szaturációja nem volt megfelelő”

– részletezte a frissen végzett orvostanhallgató. Egy repülő- és űrorvostan kurzuson tanultak alapján tudta felmérni a helyzetet, így döntötte el azt is, hogy kényszerleszállásra kéri a pilótákat.

A hódmezővásárhelyi fiatal orvos aneszteziológia és intenzív terápia szakágon szeretne továbbtanulni. Korábban már uszodamesterként is mentett életet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEGED
A Rovatból
Mindenki elsétált az ájult idős nő mellett, egy 5 éves kislány mentette meg az életét
Senki sem törődött az idős nővel, aki egy buszmegállóban rosszul lett. Végül nem várt helyről érkezett a segítség.


„A felnőttek elmentek mellette, az 5 éves Léna sietett a beteg segítségére” – ezzel kezdődik az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétfői Facebook-posztja. Egy idős nőről írnak, aki egy csongrádi buszmegállóban lett rosszul.

„Az eszméletlen beteg mellett többen elmentek, anélkül, hogy segítséget nyújtottak volna neki, mire egy autóban utazó kislány észrevette őt”

– részletezi a poszt. Léna szólt apukájának, aki félreállt, hogy megnézzék, jól van-e a nő.

„Miután nem tudták felébreszteni a beteget, a férfi a mentők segítségét kérte”

– írják. A mentők végül Léna segítőkészségének hála stabil állapotban tudták kórházba vinni a nőt. A mentők posztja végül ezzel ér véget:

„A kislányt később vendégül látták a Szegedi Mentőállomáson, ahol sokat beszélgetett az életmentőkkel. Bár Léna még csak most készül iskolába, a mentőhívás és az elsősegélynyújtás területén igen tájékozott, amit be is mutatott a bajtársaknak és amiről sok felnőtt is példát vehetne.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
Fényképen a szegedi örökmozgó: dízelaggregátorról töltöttek Teslát a belvárosban
Az elektromos autók sem feltétlenül környezetbarátok – különösen, ha az utánfutójuk egy dízelaggregátor, amiről az akkumulátort töltik. Szegeden éppen egy ilyet sikerült lefényképeznie egy arra járónak.


A Magyar Kerékpárosklub szegedi szervezete nemrég megosztó képet posztolt a Facebook-oldalán. A képen egy Tesla Model Y parkol a Dóm téren, ahonnan – mint megjegyzik – a biciklik éppen ki vannak tiltva.

A kép különlegessége, hogy a Tesla mögé utánfutón egy dízelaggregátort kötöttek, amiről éppen az elektromos autót töltik.

„Néha kapóra jön egy elektromos autó töltéséhez egy belvárosban pöfögő dízelaggregátor”

– ironizál posztjában a Magyar Kerékpárosklub Szeged. Rámutatnak, az elektromos autók sem feltétlenül környezetbarátok és nem is mentesítenek minket a városi közlekedés problémáitól: ugyanúgy állnak a dugóban, feltartják a villamost, a buszt, a trolit, és a parkolás sem könnyebb. Ráadásul a közterületi töltés sem egyszerű feladat, és sokkal tovább tart, mint egy hagyományos tankolás.

„Minden jel arra utal, hogy az elektromos autókkal valójában nem a világot akarják megmenteni, hanem az autóipart”

– teszik hozzá véleményüket, aláhúzva: a városi közlekedési valódi, fenntartható alternatívája a szervezet szerint a kerékpár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
Száznál is több hőlégballon színezi be az eget Szegeden
Szeptemberben Szeged a világ hőlégballon sportolóinak központjává válik. A világ több, mint harminc országából érkező, száznál is több hőlégballon színezi be majd az eget a Hőlégballon Világbajnokságon.


A világ több, mint harminc országából érkező, száznál is több hőlégballon színezi be Szeged egét szeptember 8-14. között, a hőlégballonozás legnagyobb világversenyén, az idén 25. alkalommal jelentkező Hőlégballon Világbajnokságon.

Ég és föld között csendben haladó, hatalmas és sokszínű hőlégballonok sokasága veszi birtokba szeptember elején Szeged légterét a világ legjobb ballonrepülőinek megmérettetésén, a 25. FAI Hőlégballon Világbajnokságon.

A sportág legrangosabb versenyére a világ több mint 30 országából várnak résztvevőket Ausztráliától Kanadáig, így Japánból, Kínából, Indiából, Brazíliából vagy a korábbi világbajnokság élvonalában végzett Egyesült Államokból, valamint Európa számos országából, és természetesen a magyar versenyzőknek is szurkolhatunk majd.

Először itt indulnak világbajnokságon Kolumbia, Egyiptom, Izrael és Örményország pilótái. „Szeged lakói és a hőlégballon szerelmesei számára már megszokott, hogy időnként hatalmas, színes csodák úsznak be a látóterünkbe, hisz’ a SZIA is évente helyet ad ennek a látványos sportnak. 2021-ben mi lehettünk az EB házigazdái, idén pedig nagy megtiszteltetés, hogy a világversenyt is mi láthatjuk vendégül” – mondta Knezevics Viktor, a Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezető igazgatója.

Szeptemberben tehát Szeged a világ hőlégballon sportolóinak központjává válik, az égen már az edzésnapokon, 5-e és 7-e között feltűnnek a látványos balloncsodák. A verseny 8-án indul és majd’ egy hétig ámulhatunk a színes légi parádén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk