SZEGED
A Rovatból

Csak itt láthatsz vöröshasú makit és fekete bőgőmajmot: 30 éves a Szegedi Vadaspark, hazánk legnagyobb területű állatkertje

A különleges környezetben elsősorban a ritka, veszélyeztetett állatokat mutatják be.


Harminc éve látogatható Magyarország legfiatalabb, ugyanakkor legnagyobb területű, 45 hektáros állatkertje, a Szegedi Vadaspark. Egyik nevezetessége volt már a kezdetekben is, hogy az állatok a megszokottnál nagyobb, természethű kifutókba kerültek.

Mára az állományukban kb. 200 faj, mintegy 2000 egyedét láthatjuk. Fő területük a ritka, veszélyeztetett fajok gyűjtése, így kerültek ide a selyemmajmok, a csupaszpofájú tamarinok, a rozsomákok vagy a hópárduc is. A különlegességeket is bemutató vadaspark gyorsan népszerű lett, és sikeres természetvédelmi centrummá vált.

Az évfordulóra újdonságokkal is készülnek.

A tavalyi évben átadott elefántház után újabb látványosságra készülnek: ősszel adják át az indiai vagy páncélos orrszarvúk bemutatóját. Ezen kívül a vadaspark történetét bemutató, vagy a kedvenc állataikról szóló kiállítás is lesz, és a születésnapon (a gyereknapon) sokszínű programokkal várják majd a látogatókat.

A Vadaspark létrejötte

Az 1960-as évek óta tervezte a város egy állatkert létrehozását. Végül a 80-as években társadalmi munkával kezdték el diákok, tanárok létrehozni az első karámokat, ahol őzeket és vaddisznókat tartottak. Végül 1985-ben jóváhagytak egy engedély, és a „féllegális” állatgyűjteményből 1989. január 1-én önálló intézmény lett. A park május 28-án, gyereknapon nyílt meg hivatalosan.

Az állatállomány folyamatosan gyarapodik, a gyűjtemény elsősorban a ritka, veszélyeztetett állatokat szeretné bemutatni.

Az állatházakat és kifutókat az állatok fő előfordulási helye szerint csoportosították, először Dél-Amerikát építették ki. A ritka állatok közül pedig a nemzetközi fajmegmentési programokban való első jelentős részvételként a karmosmajmokat mutatták be. Az oktatás is hamar központi helyet kapott, így készült el 1993-ban a zooiskola.

Az állatkert történetében több fontos időszak is volt. A 20. évfordulón például megérkezett – hazánkban elsőként – az alföldi anoa, valamint a lapátfülű kutya. A következő évben készült el több kifutó, többek között az európai farkas, aranysakál és a vidra is ekkor költözhetett be az új otthonába. 2011-ben volt az akkori legnagyobb fejlesztés, nagyméretű zsiráfkifutót építettek, ahol a zebrák és a csupasz turkálók is helyet kaptak. A pápaszemes pingvinek és a ritkaságnak számító ködfoltos párducok 2012-ben érkeztek. A következő évben a borjúfókák kaptak medencét, és az év szenzációja volt a „fehér” oroszlánok érkezése. 2014-ben a világ harmadik állatkertjeként mutatták be a rákosi viperát, majd egy évvel később átadták a barna medvék és mormoták komplexumát is. 2016-ban nyílt meg Észak-Amerika bemutatója, benne fakúszó sülökkel és társas prérikutyákkal. 2017-ben indult az állatkert eddigi legnagyobb beruházása, aminek köszönhetően 2018 az elefántok éve lett. A 2019-es évben pedig érkezik majd az indiai orrszarvú. A jövőre vonatkozóan is több tervük van, ha megvalósulnak, akkor emberszabású majmok, nagyméretű hüllők és egzotikus állatok is láthatóak lesznek majd.

Érdekességek a Szegedi Vadasparkról

A legfiatalabb: a hagyományos, önkormányzati tulajdonban lévő állatkertek közül a szegedi a legfiatalabb.

A legnagyobb: a hazai állatkertek közül a legnagyobb területtel rendelkezik, közel 45 hektáron terül el. A területe még nem épült be teljesen, így van mód a fejlesztésekre is.

A ritka állatok kertje: a kezdetektől fogva elsősorban a ritka, veszélyeztetett állatok tartását tűzte ki célul. Több olyan különleges állatot is tartanak, amelyek Nyugat-Európában is ritkaságnak számítanak.

A Vadasparkban sok olyan faj él, amely csak itt látható Magyarországon. Többek között a foltos hiéna, az erdei kutya, a dolmányos hangyász, az európai vidra, a vöröshasú maki, a fekete bőgőmajom, a csuklyás cerkóf, a víziőz, a darázsölyv, a kéknyakú egérmadár, vagy a falakó boa.

A fajmegmentési programokban való részvétel: hazánk állatkertjei közül Szegeden volt, és most is itt a legnagyobb azon fajok aránya, amelyeket nemzetközi fajmegmentési program keretében tartanak.

Állatok tágas kifutókban: a kezdetektől a természetszerű elhelyezés volt a bemutatók kialakításának fő szempontja.

A természetvédelmi mentőközpont: itt fogadják a legtöbb vadon sérült, elárvult, vagy éppen a határon elkobzott, jogtalanul tartott védett állatot.

A szegedi állatkert az állatok bemutatása mellett fontos mentő tevékenységet is folytat. Sérült vadállatok, elhagyott kölykök, fiókák, elkobzott vagy engedély nélkül tartott állatok kerülnek be a központba. A határ közelsége miatt számos esetben került hozzájuk elkobzott állat, volt, hogy egyszerre több száz is, éves szinten akár ezer egyed is megfordul náluk. Emiatt kapacitásukat bővítették, és fejlesztették az intézményt, amely az országban elsőként az Európai Unió szabványainak is megfelelő karanténként tud működni.

A beérkező állatokat az állatorvos ellátja, a cél a meggyógyításuk, és ha lehetséges, az élőhelyükre is visszajuttatják az állatokat. Ha a sérülés miatt, vagy az emberhez való túlságosan szoros kötődése miatt már nem lehet szabadon engedni, akkor a Mentőközpontban majd az állatkertben maradnak.

A sérült madarak, gólyák mellett komoly kihívást jelentenek a csempészektől elvett egzotikus állatok, akik a nem megfelelő szállítás miatt is gyakran legyengülve, betegen kerülnek a gondozásukba. Emiatt szigorú karanténban kell tartani őket. Főleg madarak és teknősök kerülnek így hozzájuk.

Zoopedagógia: a Vadasparkban rendeztek elsőként zoopedagógiai konferenciát, sőt, az első főállású zoopedagógus is itt dolgozott a hazai állatkertek közül.

Állatkerti gondozóképzés: az egyetlen hazai állatkerti gondozó képzés itt található.

Az egyik fő büszkeségük az elefántház

Egyre veszélyeztetettebbek lettek az ázsiai elefántok, amelyek állatkerti tartása, és ezzel a faj megóvása korábban problémásabb volt, a gondozókra nézve is nagyobb kihívást jelentettek. Ám sokat változott az állatkerti tudomány is, így eredményesebbé vált a tartásuk is. A Vadaspark ezért céljául tűzte ki egy modern, korszerű elefánt-komplexum felépítését.

A terv megvalósításához az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) ázsiai elefánt fajmentő tenyészprogramjával (EEP) is egyeztettek. Ezek az állatok nagyon értelmesek, ugyanakkor nagyon erősek, érzékenyek, intelligensek, komoly felkészülést igényel a fogadásuk is.

Az állatokkal való foglalkozás is újszerű, a gondozó nem megy be a kifutóba, de kívülről irányítva megtanítja az állatot arra, hogy kérésre egyes testrészeiket pl. a lábukat vagy fülüket odanyújtsák, hogy megvizsgálhassák őket.

Az elefántház kinézete Szegeden a keletet idézi, motívumaiban Angkort varázsolja a vadasparkba. A természetes, erdei környezetben létesült elefántkifutó hazánkban a legnagyobb.

A Vadasparkba a három fiatal ázsiai elefántbika a fajtamentő program keretében érkezett 2018 májusában: a 2008-as születésű Shanti, és a 2013-as Taru Hannoverből, míg a 2008-as Shah Rukh a Hamburgi Állatkertből. Az állatokat az utazásuk alatt és azt követően még pár napig a régi gondozójuk is elkísérte, hogy átadják a tapasztalataikat, és megtanítsák új gondozóiknak a már begyakorolt mozdulatokat és vezényszavakat.

Az elefántokkal napi tréninget tartanak azóta is. Napirend szerint „dolgoznak”, és a jól elvégzett feladatért jutalmat kapnak. A bikák már most is hatalmasak, ám általában 15-20 éves korukig még sokat nőnek, de növekedésük ezután sem áll meg.

A gondozójuk elárulta azt is, hogy a napi étkezésükben a szénán kívül kapnak zöldséget, gyümölcsöt is, szeretik a céklát, almát, banánt, tököt és nyáron a dinnyét. Kapnak lombot, kukoricát, speciális tápot és vitaminokat is, és meglepő módon szeretik a kenyeret is. Egy kifejlett példány naponta akár 150 kilónyi táplálékot is megeszik, és 140 liter vizet képes meginni.

A Vadaspark tervei szerint szívesen vállalnák a tenyésztést is, ezért a későbbiekben szeretnének majd tehenekkel bővíteni az elefánt csapatot.

Az ázsiai elefánt a második legnagyobb szárazföldi állat, nála csak az afrikai elefánt a nagyobb. Az ázsiai füle kisebb, a homloka domborúbb, az ormánya végén csak egy nyúlvány van. Régen elterjedt állat volt, de mára szűkül az élettere, elsősorban esőerdőkben és füves területeken él.

A bikák 2,75 méteresek, és 4 tonnásak, míg a tehenek 2,4 méteresek és 2,7 tonnásak. Az agyarak általában a bikáknál fejlődnek ki. Eredeti környezetükben 60-70 évig élnek.

A bikák általában magányosan, vagy hímekből álló csoportokban élnek. A legdominánsabb joga a párzás. A párzási időszakban agresszívvé, veszélyessé válnak. A vemhesség 18-22 hónap, és a tehenek 3-4 évente ellenek.

Az ázsiai elefántokat évezred óta „használják”, dolgoztatják őket, vagy harcokban, vadászatokon vették hasznukat. A vadorzók és élőhelyük csökkenése miatt egyre kisebb a számuk, ezért az ázsiai elefántot a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jelenleg a „veszélyeztetett” fajok között tartja számon.

A programokról és tudnivalókról még több információ ITT.

Fotók: Endrédi Lajos - Szegedi Vadaspark, Söptei Zsuzsanna, Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEGED
„Arra ébredtem, hogy valaki az előttem lévő sorban kiabál” – szegedi orvostanhallgató mentett életet egy repülőn
A fiatal orvos korábban uszodamesterként is került már éles helyzetbe. Dékáni kitüntetést kapott, amiért életet mentett.


Életet mentett egy repülőúton Szabó András, a Szegedi Tudományegyetem hatodéves orvostanhallgatója – írja a Házipatika. Szabó februárban, egy Gran Canariára tartó repülőjáraton, egy epilepsziás rohamot kapott utason segített, amiért június végi diplomaosztóján dékáni dicséretet kapott.

„A felszállás után hamar elaludtam, majd körülbelül húsz perc múlva arra ébredtem, hogy valaki az előttem lévő sorban kiabál, hogy: »Help!« Csak annyit láttam, hogy az előttem lévő sor teljes szélességében rángatózik, de nem tudtam, mi történt”

– idézi az SZTE Szabót. Amikor a légiutas-kísérők megkérdezték, van-e orvos a gépen, azonnal jelentkezett.

„Légúti akadálya volt, elharapta a nyelvét, illetve a szaturációja nem volt megfelelő”

– részletezte a frissen végzett orvostanhallgató. Egy repülő- és űrorvostan kurzuson tanultak alapján tudta felmérni a helyzetet, így döntötte el azt is, hogy kényszerleszállásra kéri a pilótákat.

A hódmezővásárhelyi fiatal orvos aneszteziológia és intenzív terápia szakágon szeretne továbbtanulni. Korábban már uszodamesterként is mentett életet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEGED
A Rovatból
Mindenki elsétált az ájult idős nő mellett, egy 5 éves kislány mentette meg az életét
Senki sem törődött az idős nővel, aki egy buszmegállóban rosszul lett. Végül nem várt helyről érkezett a segítség.


„A felnőttek elmentek mellette, az 5 éves Léna sietett a beteg segítségére” – ezzel kezdődik az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétfői Facebook-posztja. Egy idős nőről írnak, aki egy csongrádi buszmegállóban lett rosszul.

„Az eszméletlen beteg mellett többen elmentek, anélkül, hogy segítséget nyújtottak volna neki, mire egy autóban utazó kislány észrevette őt”

– részletezi a poszt. Léna szólt apukájának, aki félreállt, hogy megnézzék, jól van-e a nő.

„Miután nem tudták felébreszteni a beteget, a férfi a mentők segítségét kérte”

– írják. A mentők végül Léna segítőkészségének hála stabil állapotban tudták kórházba vinni a nőt. A mentők posztja végül ezzel ér véget:

„A kislányt később vendégül látták a Szegedi Mentőállomáson, ahol sokat beszélgetett az életmentőkkel. Bár Léna még csak most készül iskolába, a mentőhívás és az elsősegélynyújtás területén igen tájékozott, amit be is mutatott a bajtársaknak és amiről sok felnőtt is példát vehetne.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
Fényképen a szegedi örökmozgó: dízelaggregátorról töltöttek Teslát a belvárosban
Az elektromos autók sem feltétlenül környezetbarátok – különösen, ha az utánfutójuk egy dízelaggregátor, amiről az akkumulátort töltik. Szegeden éppen egy ilyet sikerült lefényképeznie egy arra járónak.


A Magyar Kerékpárosklub szegedi szervezete nemrég megosztó képet posztolt a Facebook-oldalán. A képen egy Tesla Model Y parkol a Dóm téren, ahonnan – mint megjegyzik – a biciklik éppen ki vannak tiltva.

A kép különlegessége, hogy a Tesla mögé utánfutón egy dízelaggregátort kötöttek, amiről éppen az elektromos autót töltik.

„Néha kapóra jön egy elektromos autó töltéséhez egy belvárosban pöfögő dízelaggregátor”

– ironizál posztjában a Magyar Kerékpárosklub Szeged. Rámutatnak, az elektromos autók sem feltétlenül környezetbarátok és nem is mentesítenek minket a városi közlekedés problémáitól: ugyanúgy állnak a dugóban, feltartják a villamost, a buszt, a trolit, és a parkolás sem könnyebb. Ráadásul a közterületi töltés sem egyszerű feladat, és sokkal tovább tart, mint egy hagyományos tankolás.

„Minden jel arra utal, hogy az elektromos autókkal valójában nem a világot akarják megmenteni, hanem az autóipart”

– teszik hozzá véleményüket, aláhúzva: a városi közlekedési valódi, fenntartható alternatívája a szervezet szerint a kerékpár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
Száznál is több hőlégballon színezi be az eget Szegeden
Szeptemberben Szeged a világ hőlégballon sportolóinak központjává válik. A világ több, mint harminc országából érkező, száznál is több hőlégballon színezi be majd az eget a Hőlégballon Világbajnokságon.


A világ több, mint harminc országából érkező, száznál is több hőlégballon színezi be Szeged egét szeptember 8-14. között, a hőlégballonozás legnagyobb világversenyén, az idén 25. alkalommal jelentkező Hőlégballon Világbajnokságon.

Ég és föld között csendben haladó, hatalmas és sokszínű hőlégballonok sokasága veszi birtokba szeptember elején Szeged légterét a világ legjobb ballonrepülőinek megmérettetésén, a 25. FAI Hőlégballon Világbajnokságon.

A sportág legrangosabb versenyére a világ több mint 30 országából várnak résztvevőket Ausztráliától Kanadáig, így Japánból, Kínából, Indiából, Brazíliából vagy a korábbi világbajnokság élvonalában végzett Egyesült Államokból, valamint Európa számos országából, és természetesen a magyar versenyzőknek is szurkolhatunk majd.

Először itt indulnak világbajnokságon Kolumbia, Egyiptom, Izrael és Örményország pilótái. „Szeged lakói és a hőlégballon szerelmesei számára már megszokott, hogy időnként hatalmas, színes csodák úsznak be a látóterünkbe, hisz’ a SZIA is évente helyet ad ennek a látványos sportnak. 2021-ben mi lehettünk az EB házigazdái, idén pedig nagy megtiszteltetés, hogy a világversenyt is mi láthatjuk vendégül” – mondta Knezevics Viktor, a Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezető igazgatója.

Szeptemberben tehát Szeged a világ hőlégballon sportolóinak központjává válik, az égen már az edzésnapokon, 5-e és 7-e között feltűnnek a látványos balloncsodák. A verseny 8-án indul és majd’ egy hétig ámulhatunk a színes légi parádén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk