Bárki megleshetné a madarak mindennapjait a Szegedre tervezett fecskelátogató-központban
Mennyi fecskét tudna fogadni a létesítmény?
Egy régi tanárom azt mondta, ha ilyet kérdeznek tőlünk – a legjobb válasz a következővel kezdődjön: „attól függ”. Attól függ, hogy hány fecskedúcot teszünk külön a nádasba, hogy hány négyzetméter felületen alakítunk ki partfalat a partifecskéknek, vagy hogy a környezet mit bír el. Vizsgálni kell azt is, hogy ez a rengeteg fecske hogy fér meg egymás mellett – ami ugyebár külön szakterület.
Több tíz méter hosszú, többszintes ereszaljak lettek kialakítva a füsti-, és molnárfecskéknek: ha elkezdünk szorozni, elképesztő számok jönnek ki (tekintve, hogy egy fészek jó három maroknyi méretű nem tudományos mértékegységben).
Pontos számot nem neveznék meg, mert vagy az MME-től hívnak fel, hogy butaság – vagy olyan kicsit mondok, hogy érdektelen lesz a dolog.
Hogyan lenne ez az egész egyfajta turistalátványosság?
Nos, az érdek. Korábban beszéltünk róla. Kell ellenszolgáltatás is, hogy ebben érdeke legyen bárkinek is. Ez így van rendjén, mindenki dolgozik valamiért. Léteznek különböző, specifikus állatházak (maki, elefánt stb.). Fecske miért ne lehetne? A tópart saját érzet alapján bekerülhetne a Vadaspark vérkeringésébe: oda is lenne miért kimenni.
Az is elég attrakció talán, ha a nézelődőket nem eszik meg a szúnyogok és azokat nem vegyszerrel tizedeljük. Nem mellesleg szaporodnának a fecskéink. Az épület nem csupán les. Lehetne itt oktatni is, illetve fészket építeni is. Így lett kitalálva.
Az érdeklődő bemegy, sorrendben átmegy az oktatótermen, majd pedig a műhelyen, ahol építhet. Mire a lesekhez ér, megismeri, megérti azt, amit látni fog. Majd pedig hazamegy és az általa elkészített fészket felteszi a tarjáni tízemeletes lodzsa sarkába.
Mitől tud így kevesebbet a fecskeház, mint bármelyik másik, ma is működő társa? Télen mi lesz? Jönnek az énekesmadarak – őket is lehet innen tanulmányozni és segíteni: fészeképítés, kihelyezés. Képzeld el: lógnak télen az ereszaljakról a madáretetők és te nézheted őket. Például a gyurgyalagot. A fecskékkel egyébként őket is segíthetjük párhuzamosan. Mitől lesz ez még jobb? A lesek ülőfelületeket kaptak. Nem csak a les hátsó részében: az ablakokban is, falvastagság mértékben. Természetfotósóknak tökéletes terep.
Mit látunk a terveken egészen pontosan?
A tópart kihasználatlan, nem körbejárható. Így tehát a már természetesen kialakult partvonal mentén, a meglévő nádas közé csúsztattam be a házat. Szilvamagra kell gondolni alaprajzilag. Legyen benne cirkulálás, visszafordítás. Ahol bemegyek, oda is tudjak visszatalálni-kitalálni a végén.
A szilvamag két széle a lesek helye, belül, a „mag magjában” felülvilágítóval ellátott funkcionális terek vannak: előtér, oktató és műhely. Mitől lesz az épület titokban, inkognitóban? Mitől lesz szelíd? Ha simul. Kívülről nézve ott a legmagasabb, ahol arra igazán szükség van: oktató, műhely, kiállító (galéria). Ezek felülvilágítót is kaptak. A nagy ereszek mögött vannak a döntött üvegezésű lesek ablakai, amelyek speciális UV-bevonatot kaptak. A természettől vették ezt a németek: a pókháló olyan tartományban töri a fényt, amely a madarak látásában értelmezhető. Ezért ezt ők látják, nem mennek ki, nem teszik tönkre.
Igyekeztem az épületet két oldalról vízzel körül venni, hogy a vízfelszínen megcsillanó fény reflexiója szintén felületkülönbséget okozzon a madaraknak. Anyagában agyagalapú az épület (égetett tégla, vályogtégla, vályogvakolat). Fa (fő)tartószerkezete van, nádfedést kap. Idilli elképzelés szerint ott, helyben vetett vályogtéglából és a tó partjáról szedett nádból meg lehetne építeni a fecskeházat
A fecskeházat két karéjon keresztül lehet megközelíteni, illetve elhagyni (a hátsó valójában gazdasági és menekülés útvonal). Ezek a karéjon hátulról vezetik be az érdeklődőket „elhúzva” őket a tópartról: intimitás. Megint csak idilli gondolkodás: a szegedi keramikusok, egyetemisták tervezhetnének ide kerámiákat, burkolatokat. Az egyetemeken szoktak lenni ilyen életszerű féléves feladatok.
- Egy fecske nem csinál nyarat, de gondolod, hogy ha megvalósul a szegedi ötlet, több település is elkezd hasonlóban gondolkodni?
Egy fecske - csinál! Mert eszünkbe juttatja a nyarat, jön a nyári érzés. Az pedig inkább valami, mint semmi. Bízom benne, lesz elég ilyen fecske (település), akik mernek.
