SPORT

A sportsikerekhez ma már szinte nélkülözhetetlen a tudomány

A Testnevelési Egyetem szakértője szerint 125 évvel az újkori játékok kezdete után is reális cél az olimpia jelmondata, a „Gyorsabban, magasabbra, erősebben”. De nem mindegy, hogyan.


Bőven várhatunk még csúcsdöntéseket a nagy sportversenyeken, így az olimpián is, a magyaroktól is, pedig ők még messze nem kapják meg mindazt a támogatást, amit napjainkban a sporttudomány a teljesítőképesség növelésében a versenyzők számára nyújtani tud. Radák Zsolt, a Testnevelési Egyetem edzésélettan professzora, a Molekuláris Edzésélettani Kutatóközpont igazgatója szerint

125 évvel az újkori játékok kezdete után is reális cél az olimpia jelmondata, a „Gyorsabban, magasabbra, erősebben”.

Bár a változás mértéke versenyszámfüggő, ha csak azokat a sportágakat vesszük – atlétika, úszás, kerékpár –, ahol mérhetőek az eredmények, egyértelműen kijelenthető, hogy az emberi teljesítőképesség óriási fejlődésen ment keresztül az újkori olimpiák történetének kezdete óta.

A férfi és a női csúcseredmények között egyre kisebb a különbség, az élsportoló hölgyek fejlődése tehát dinamikusabb, mint a férfiaké, ha összehasonlítjuk az utóbbi 100 év olimpia eredményeit vagy világcsúcsait. Elég csak az úszószámokra, vagy az atlétikában a futószámokra gondolni.

Egészen elképesztő eredmények születnek ma már az állóképességi sportágakban, emberek 300 kilométert képesek lefutni 24 óra alatt, erre a legtöbb állat képtelen. Hamarosan eljutunk oda, hogy 2 óra körül lesz a maratonfutás világcsúcsa (már futottak ilyet, csak nem volt hivatalos a mérés), ami 20 km/h-nál is nagyobb sebességet jelent 2 órán keresztül, amit korábban elképzelni sem lehetett. Azt az időt, amivel egy maratonfutó aranyat nyert az 1896-os játékokon, napjainkban 70 évesnél idősebb versenyző is teljesítette már.

De a fejlődés az erősportágakban is nyomon követhető, még akkor is, ha – főként a múltban – ebben jelentős szerepet játszottak az illegális teljesítményfokozó szerek. Azt is mondhatjuk, fogalmazott a professzor, hogy

a doppingellenőrzés javulásával jó néhány sportágban (súlyemelés, súlylökés, kalapácsvetés) a fejlődés üteme lassult vagy leállt.

A Testnevelési Egyetem professzorának magyarázata szerint a sportteljesítmények fejlődésében sok minden szerepet játszik. Számítanak a modern felszerelések, az olyan cipő például, amely képes a talajra ható erőt jobban visszaadni, ezzel kicsit mentesíteni a sportolót az erőkifejtéstől. De ennél is többet nyom a latba, hogy az utóbbi 30 évben a sportolók felkészítése a fejlett országokban abszolút személyre szabott lett:

egyéni sajátosságok alapján igyekeznek az edzésterhelést, a pihenést adagolni, a táplálkozást irányítani.

Ezért sem megy sokra Hosszú Katinka ellopott edzéstervével az, aki megszerezte, hiszen azt személyesen rá, az ő biológiai paramétereire, tudására, tapasztalatára, felkészültségére, stb. szabták. Attól még senki nem lesz Hosszú Katinka, hogy ugyanazt az edzéstervet végzi – fogalmazott Radák Zsolt.

Az azonban, hogy 18 millió forintért kínálták háromszoros olimpiai bajnok úszónk személyes edzéstervét, jól mutatja, milyen rendkívüli ma már a sporttudomány jelentősége a teljesítmény növelésében – mondja Radák Zsolt. Főleg azokban a népszerű sportágakban, amelyekben sok a pénz, ezért nagyobb a nyomás a még jobb eredményekért, és persze, ahol azokkal sok pénzt is lehet keresni. Amerikában ilyen a kosárlabda vagy a baseball, Európában pedig a foci.

A Premier League-ben például 2-3 meccset is játszik egy csapat egy héten, közben edzések vannak, így a játékosoknak alig marad idejük regenerálódni, miközben állandóan a legjobb formájukat kell(ene) hozniuk. És itt lép be a sporttudomány, amelynek segítségével egyénre szabottan meg lehet mondani, kinek, mire van szükség ahhoz, hogy a mérkőzések és az edzések után a lehető legrövidebb idő alatt visszanyerje a formáját.

A professzor idéz egy tanulmányt, amely szerint például a meccs vagy az edzés utáni első egy órában, amikor a focisták még az öltözőben vannak, 2 táplálkozás-intervenciót is beiktatnak, pontosan meghatározva, hogy hány perc elteltével kinek, mit kell ennie. Mert egészen másra van szükség a terhelést követően az első 10 perc után, mint 10 órával később, és nagyon másmilyen a regenerációs kapacitása egy 18 éves játékosnak, mint egy 35 esztendősnek.

S ha már szóba kerültek a korosabb versenyzők: Roger Federer 35 évesen nyert Grand Slamat, ami korábban elképzelhetetlen lett volna, idén augusztus 8-án már 40 éves lesz, és még mindig hihetetlen formában van. De Rafael Nadal is betöltötte a 35-öt, hamarosan Novak Dokovic is annyi lesz, fantasztikus mértékben kitolható tehát a csúcs-teljesítőképesség életkora, annak köszönhetően, hogy a tudomány nagyon keményen beáll a sportolók mögé – mutat rá Radák Zsolt.

Maga a sporttudomány is robbanásszerű fejlődésen megy át napjainkban, számos eredményt vesz át és alkalmaz az élettanból, a biológiából, a táplálkozástudományból, a genetikából.

Sokan remélik egyébként, hogy a jövőben genetikai mutatók alapján ki lehet majd választani a legjobb sportolókat az egyes sportágakban.

Ennek meg is van az alapja, mondja a professzor, hiszen nincs kelet-afrikai futó 100, 200 és 400 méteren, ahogyan nincs nyugat-afrikai a 800 méter fölötti futószámokban. Az utóbbiak szinte mind a dinamikus és erősportágakban lettek eredményesek, míg a kenyaiak, az etiópok az állóképességiekben.

A genetikai meghatározottságnak tehát van szerepe a sportban, viszont Radák Zsolt szerint a mai módszerek még alkalmatlanok arra, hogy genetikai markerek alapján meghatározzuk, ki milyen sportágban lesz eredményes. Jó példa erre Lionel Messi, a világ egyik legjobb focistája, aki annak ellenére, hogy még növekedési hormont is szedettek vele, mindössze 168 centi magasra nőtt, vagyis a genetikai mutatói alapján senki sem választotta volna ki labdarúgónak. Minél komplexebb egy sportág – ilyenek a labdajátékok, a küzdősportok vagy az öttusa –, annál bonyolultabb lesz kimutatni, ki mire alkalmas – véli a szakember, aki szerint még egy atlétikai versenyszámban vagy akár a tornában is nehéz lenne ilyen döntést hozni.

A genetikai információk ugyanakkor már most sokat segíthetnek például az edzés, a rehabilitáció, a táplálkozás megtervezésében, ami újabb lökést adhat a teljesítményeknek, ezért a Testnevelési Egyetem sportélettan professzora szerint egy ideig még biztosan élvezhetjük az egyre jobb eredményeket, vagy a csapatsportokban a gyorsabb, dinamikusabb játékot.

Radák Zsolt azt mondja, a magyar sport azonban ebben a tekintetben igencsak lemaradásban van, emiatt a magyar sportolók bizonyos szempontból hátránnyal indulnak a versenyeken számos ország sportolóival szemben. Ennek pedig az az oka, hogy idehaza még mindig nem kapnak kellő figyelmet és támogatást a sporttudományi kutatások, nincs célzott forrás erre a területre. A futball és a kézilabda akadémiákon ugyan léteznek kutatólaboratóriumok, ám ezek döntően biomechanikai játékelemzéssel kapcsolatos kutatásokat végeznek, élettani, teljesítőképességgel kapcsolatos kutatásokat kevésbé.

A sporttudomány általában azokban az országokban fejlődött rengeteget, amelyek olimpiát rendeztek – Ausztráliában, Angliában, vagy korábban Spanyolországban –, hiszen számukra a többieknél is fontosabb volt a sikeres szereplés. Ezért óriási támogatást is kaptak az ezzel kapcsolatos kutatások. Még Németországban is, ahonnan a kölni egyetem 50 fős stábot küldött ki a brazíliai futball világbajnokságra, hogy segítsék a nemzeti csapatot – meg is nyerték a vb-t a németek.

Adódik a kérdés, hogy a mostani Eb-n vajon mi hiányzott a német győzelemhez? Radák Zsolt szerint a sport komplexitását jól mutatja, hogy a sportteljesítmény nagyon sok tényező közös eredménye. Ez bőven lehetővé teszi azt, hogy szerényebb képességű csapatok is eredményesek legyenek egy-egy világversenyen.

Ettől még nagyon fontos napjainkban a sporttudomány fejlesztése, ami a magyar sport, a magyar sportolók számára is komoly előrelépési lehetőség lenne – állítja Radák Zsolt. Mert vannak ugyan kimagasló versenyzőink, akik szerényebb feltételek között is kiváló eredményeket érnek el, de nekik mindig nehezebb dolguk lesz felvenni a harcot azokkal, akiket sporttudományi stábok segítenek.

A professzor úgy véli, ez

a különbség Tokióban is meg fog mutatkozni, ahol a hőség és a magas páratartalom óriási kihívást jelent majd a szabadtéri sportágakban versenyzők számára. Akik megkapták a megfelelő tudományos támogatást ahhoz, hogy ilyen körülmények között is a lehető legjobb teljesítményüket nyújtsák, egész biztosan előnyben lesznek azokkal szemben, akik ezt a segítséget nélkülözni voltak kénytelenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
Iman Helif sminket, rúzst és rózsaszín fülbevalót viselve megmutatta nőies oldalát
Helif szerint nem a ruha teszi az embert, hiszen a ringben nincs szüksége az embernek kiegészítőkre: csupán stratégiára, ütőképességre és erőre. Ebben rejlik karakterének lényege.


Iman Helif nemi hovatartozásával kapcsolatos vita az olimpiai játékok egyik legmegosztóbb témájává vált, különösen a vasárnapi zárás előtt.

Helif a minap egy beautycég Instagram-videójában tűnt fel sminkben, rúzzsal és rózsaszín fülbevalókkal a fülében. Ahogy a videó leírásában olvasható:

„A külseje megváltoztatásával Iman nem arra törekedett, hogy beleilleszkedjen azokba a formákba, amelyekbe a világ be akar zárni minket. Az ő üzenete sokkal mélyebb: a ruha nem tesz szerzetessé, és a külső nem fedi fel az ember lényegét. Lehetsz nőies és elegáns, ha akarsz, de a ringben nincs szükséged díszítésekre vagy magas sarkú cipőkre. Csak stratégiára, erőre és ütőképességre van szüksége, ebben rejlik a karaktere lényege.”

A napokban a párizsi ügyészség nyomozást indított a 2024-es párizsi olimpiai játékok egyik olimpiai bajnoka, Iman Helif elleni internetes zaklatás ügyében. Helif, aki a negyeddöntőben legyőzte a magyar Hámori Lucát is, célpontja lett a támadásoknak. Az ismeretlen tettesek ellen tett feljelentésben két közismert milliárdos, Elon Musk, az X (korábban Twitter) tulajdonosa, és J. K. Rowling, a Harry Potter-könyvsorozat írója is meg lett említve, akik nyilvános platformjaikon éles kritikákat fogalmaztak meg Heliffel szemben.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
Tragikus hirtelenséggel elhunyt a friss olimpiai aranyérmes Márton Viviana nagypapája
A tekvandóbajnokot hétfőn még a reptéren várta boldogan nagyapja. Alig egy nappal később már a halálhíre terjedt a bokszvilágban.


Kedd este gyorsan elterjedt a hír a magyar bokszvilágban:

tragikus hirtelenséggel elhunyt Kiss Zoltán, akit mindenki csak Totóként ismert.

A Toto Box Promotion profi istálló tulajdonosa, a párizsi olimpián aranyérmet nyert 18 éves tekvandós,

Márton Viviana nagypapája, alig egy nappal unokája diadalmas hazatérése után hunyt el.

Hétfő délután még Totó is várta az aranygéppel Párizsból hazatérő hősöket, köztük az olimpiai bajnok unokáját, Márton Vivianát. A repülőtéren és a Puskás Aréna szoborparkjában is ott volt, ahol boldogan ünnepelték a hazatérő bajnokokat.

A jelenlévők szerint a 71 éves nagypapa boldogabb már nem is lehetett volna, szinte sugárzott az örömtől, és feszítette keblét a büszkeség.

Senki sem sejtette, hogy mindeközben Totó elkeseredett, megnyerhetetlen küzdelmet folytatott démonaival. Alig egy nappal azután, hogy együtt ünnepelhetett unokájával, a közösségi médiában már halálhírét kellett olvasnunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Ismét kórházba került Ónódi Henrietta – tavasszal már átesett egy infarktuson
Továbbra is sok pénzre lenne szüksége az olimpiai bajnok sportolónak, hogy megfelelő ellátást kapjon az Egyesült Államokban.


Ahogy arról korábban mi is írtunk, tavasszal infarktust kapott Ónódi Henrietta, rövid időre leállt a szíve, újra is kellett éleszteni.

Az olimpiai bajnok magyar tornásznő jelenleg az Egyesült Államokban él, családja gyűjtést szervezett a gyógyulása érdekében.

Ónodi állapota azóta is aggasztó, és most újra kórházba került a fellépő komplikációk miatt

– erről a testvére, Barbara adott tájékoztatást.

Az infarktus utáni rehabilitációja egyelőre nagyon bizonytalan, ráadásul az amerikai egészségügyi rendszerben ez jelentős pénzt is felemészt. A kezelés napi kétezer dollárba, azaz heti öt millió forintba kerül, így a család kénytelen volt segítséget kérni: a gofundme.com oldalon indítottak gyűjtést, ahol félmillió dollár, vagyis 180 millió forint a célösszeg. Eddig azonban csak 35 172 dollár jött össze, ami még messze van a szükségestől.

Az ügyet tovább bonyolítja, hogy Ónódi egyedül maradt a válása után, és csak a legidősebb gyermeke nagykorú, így az amerikai szabályozás szerint csak ő dönthet az édesanyja kezeléséről. A családra hatalmas teherként nehezedik Henrietta betegsége, ezért minden segítséget igyekeznek megszerezni. Barbara, Henrietta testvére, így zárta a posztját a gyűjtés oldalán:

„Mindenkit arra kérek, imádkozzon Henriettáért!”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
Elkezdték elbontani a Hungaroring épületeit, rá sem lehet ismerni a versenypályára
Felújítják a pályát, ezért elbontják a főépületeket és a célegyenes lelátóit is.


Nagyszabású felújítási munkálatok kezdődtek a Hungaroringen, hogy korszerűsítsék a magyar Forma 1-es pályát.

A munka már az idei Magyar Nagydíj előtt elkezdődött, de a futam után igencsak felgyorsultak az események. Ugyanis

elkezdték elbontani a főépületeket és a célegyenes lelátóit is.

Köztük az igazán tehetősek számára fenntartott Super Gold lelátókat is.

A Hungaroring a Facebook-oldalán szerdán több fotót is megosztott, ami jól látszik, milyen jelentős átalakításon esik át a pálya:

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk