Így mentik ki a jeges vízbe esett embereket a tűzoltók
A jeges vízből való mentést gyakorolták a fővárosi tűzoltók Budapesten. A 16. kerületében, a Naplás-tó jegén mutatták be, hogy mi mindenre kell figyelni egy ilyen veszélyes műveletben.
A bemutatóval szeretnék felhívni a figyelmet a most nagyon aktuális veszélyre. A jégen tartózkodásnak vannak alapvető szabályai, amiket jó tudni. A befagyott vízfelszín pedig számos baleset forrása lehet.
A bemutatón azt modellezték, hogy mi történik, ha valaki alatt beszakad a jég. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság búvárszolgálata először bemutatta, hogyan lehet segíteni civilként. Utána a tűzoltók szakfelszereléssel indultak "menteni".
VIDEÓ: A mentésről szóló beszámoló
FOTÓK: a bamutatóról









Fotók: Dudás Tamás tűzoltó zászlós, Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Nyílt vízfelületek jégfelületén csak akkor szabad tartózkodni, ha a jég megfelelő vastagságú (10 cm), nem olvad, és megfelelőek a látási viszonyok. Amennyiben befagyott vízterületekre megyünk, minden esetben győződjünk meg arról, hogy a jég biztonságos az általunk végzett tevékenységre. A jég vastagsága adott vízterületeken változó lehet, ezért a parttól lehetőség szerint ne távolodjunk el, még akkor sem, ha az kellő vastagságú. Egyedül ne tartózkodjunk a jég felületén, vagy legalább valaki tartson minket szemmel, hogy baj esetén tudjon segíteni.
Ha beszakad alattunk a jég, próbáljuk megőrizni a nyugalmunkat – ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a lékből ki tudjunk szabadulni. A beszakadás pillanatában karjainkat emeljük oldalsó középtartásba, és felső testünkkel dőljünk egy kicsit előre, hogy minél nagyobb felületen érintkezzünk a jég felszínével. Törekedjünk rá, hogy fejünk és kezeink ne kerüljenek a jég alá. Próbáljunk felfeküdni a víz felületére és felhasalva felkúszni a jégre, akár úgy, hogy a mögöttünk lévő jégtábláról eltoljuk magunkat. Ha a jég folyamatosan betörik alattunk, a part felé haladva törjük magunk előtt a jeget.
Ha észrevesszük, hogy valaki más alatt beszakadt a jég, a mentés megkezdése előtt minden esetben értesítsük a katasztrófavédelmet a 105-ös vagy 112-es telefonszámon, hogy a további segítség minél előbb a helyszínre érkezhessen. Mentés esetén keressünk valamilyen eszközt, amivel a mentést biztonságosabbá tudjuk tenni. Lehetőség szerint ne menjünk közvetlenül a lék szélére, hanem nyújtsunk oda valamit a bajbajutottnak (kötél, faág, levetett ruhadarab egyik felét, stb.). A mentés során használjunk minél nagyobb felületet (deszkalap, létra, stb.), ezzel is csökkentve a beszakadás veszélyét. Ha sikerül a mentés, vegyük le a bajbajutottról a vizes ruhadarabokat, és adjunk rá szárazat, takarjuk be. Kísérjük meleg helyre (fűtött gépjármű, meleg helyiség, stb.), adjunk neki langyos vagy éppen meleg italt, és csak fokozatosan melegítsük vissza a szervezetet. Ne adjunk a kihűlt személynek alkoholt, forró italt, és ne dörzsöljük a bőrét, mert égési sérüléseket okozhatunk neki. Folyamatosan tartsuk szemmel, és maradjunk vele, beszéljünk hozzá, amíg a további segítség meg nem érkezik.
Ha van rá lehetőségünk, csak erre kijelölt helyeken (sportolásra kijelölt terület, stb.) menjünk a jégre, mivel itt ellenőrzöttek a körülmények, és egy esetleges beszakadás esetén is gyorsan érkezhet a szakszerű segítség.
A 46/2001 (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályait az alábbiak szerint határozza meg: „A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.”
VIDEÓ: Jégről mentés
Forrás: Katasztrófavédelem
Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!