Tű Fokán: egy fesztivál, ami azt ígéri, hogy elcsábít és bemutat magadnak
Idén július 6-10. között már nyolcadik alkalommal rendezik meg a Tű Fokán Művészeti Fesztivált, méghozzá a Budapesttől alig 90 kilométerre lévő Garábon, a nógrádi dombok között. Erdélyi András főszervező mesélt arról, mivel emelkednek ki az óriási hazai kínálatból.
– Miért érdekes a Tű Fokán Fesztivál?
– A Tű Fokán Fesztivál egy ritkaság. Ritkaság abból a szempontból, hogy nem pénzt akar csinálni az emberek figyelméből, vagy hogy nem valamilyen idea vagy eszme melletti kiállásból fogant. Egy érzés folytonos felfedezéséből jön és követi azt rendületlenül. Talán az Ördögkatlan vagy a MediaWave ilyen még. Mondhatjuk, hogy valamilyen módon azoknak a szerelemgyereke.
– Akkor mi a vezérfonal? Nagyon sokféle a program.
– Mondhatjuk, hogy a kultúra. A legőszintébben véve. Szóval nem valami sznob vagy fellengzős megközelítésben. Ezért vannak a könnyűzenei programok mellett komolyzenei programok, vagy színházi előadások. Na meg a délutánokat teleraktuk egy olyan választékkal, ahol egyszerre lehet választani abból, hogy alkotni, befogadni, vagy önismerni akarunk. Aztán ebből a szép alapból általában kibontakozik valamifajta újdonság amit nevezhetünk művészetnek. Ettől szép.
– Van valami konkrétum is, vagy ez voltaképpen nem más, mint egy cuki kézműves tábor?
– Dehogyis. Nagyon erős zenei programot hozunk, évről évre erősebbet. Ez azért már a nyolcadik Tű Fokán Művészeti Fesztivál lesz.
Szóval olyan élmények történnek, amik érzéseket mozdítanak meg!
– Honnan tudod, hogy mi fog történni a látogatóval?
– Nem tudom, ez csak egy felajánlás. Szóval felhívás keringőre. A kicsivel több, mint 100 programból valamelyik biztosan behív. Főleg azért, mert úgy válogattuk össze őket, hogy csábítóak legyenek. Aztán ha elcsábulsz, magadra vess: vissza fogsz jönni, mert jó! Reggel be lehet ülni a MediaWave filmválogatásra, vagy el lehet menni jógázni, meditálni egyet Kenderesi Gabival. De tök Tűfokán az is, ha az éjszaka közepén egy mezőn teljesen akusztikusan játszik valaki egy hangszerrel és mögötte felsejlik a hold fényével bevilágított táj. Ez ugye egy gyönyörű helyen van.
– Igaz is, mesélsz egy kicsit a helyszínről?
– A helyszín az egy Garáb nevű csodálatos, dombok között fekvő nógrádi kis falu. Egy ékszeres doboz. Az állandó lakosainak a száma kevesebb mint 50, és csak egy út vezet ki belőle. Szóval zsákfalu, ami elég jó, mert nincs átmenő forgalom. Ennek a falunak tartozunk óriási köszönettel, mert használhatjuk a tereit arra, hogy megvalósítsunk valami szépet. Tervezzük is, hogy ültetünk egy fát ennek a szépségnek az emlékére idén. Egyébként meglepően közel van Budapesthez :90 kilométer az egész út és mégis teljesen más, ami ott vár.
– Jó, de na, nem régimódi ez valahogy? Ma már az emberek alig hallgatnak élő zenét, nem?
– Figyelj, szerintem az emberek most is nagyon keresik a Live Acteket. Nem gondolnám, hogy itt arról van szó, hogy az élő zene idejemúlt. Talán a Covid miatt vagy valószínűleg már jóval korábban elkezdődött ez, szóval, hogy a mindent elborító zaj miatt az emberek elkezdtek olyan közegeket keresni amiben végre nem kell azt az állandó zajt hallgatniuk, azt hogy valaki magyaráz nekik.
És amikor ez megtörténik, akkor jó érzés elkezdeni beszélgetni másokkal, meg ismerkedni. Aki nem hiszi, jöjjön el és élje át! De persze nekünk is megvan a kis házi techno-ethno bulink az Önismereti Diszkóval. Lehet mondani, hogy az egy technohack, de milyen jól is működik igazából!
– Oké, de miből van ez?
– Főleg szerelemből. Az üzletpolitikánk lényege a “veszteség minimalizálása”. Támogatást nem kapunk, a szponzorokat meg azért nem keressük, mert nem szeretnék színes molinókkal telerakni a helyszínt. Szóval a veszteséget a szervezők vállalják be. Néha egy kicsit több, néha egy kicsit kevesebb.
De mondjuk olyan emberek is rengeteg energiát tesznek ebbe, mint Döbrösi Laura vagy Hajnóczy Csaba (aki annak idején elindította ezt az egészet), ami nagyon jó érzés!
– És mit mondasz azoknak akik azon gondolkoznak, hogy eljöjjenek-e vagy sem?
– Én nagyon el tudom képzelni, hogy most minden sűrű és senki nem tudja, hogy hova kapkodja a fejét, vagy fél a jövőtől és nem tudja mire lesz pénze. Fogy az idő, fogy a világ. De ez egy nagy élmény, amit nem vehet el senki tőletek, és szép véletleneket vonz! Ráadásul az egész a teljes bizonytalanságból támad fel újra főnixként, hiszen igazából totális hülyeség megcsinálni, rengeteg energia, de pont ezért legalább ez végső soron egy felajánlás lesz a közönségnek. Azt meg ki tudná megmondani, hogy ti mit találtok meg a mélyén. Évről évre nagyon őszinte történeteket hallok, meg mesélnek nekem arról, hogy miket éltek meg egy ilyen fesztivál alatt, ami ugye a ti dolgotok, de azért jól esik hallani. Szerintem egyébként jól vagyunk árazva ahhoz képest, amit ajánlunk. Meg az ételt és az italt is igyekszünk emberi árakon tartani, hála a csodálatos pultosoknak. Szóval tényleg hülyék vagyunk.
Egyébként az sem biztos soha, hogy megtörténik-e még egyszer ez az egész. Azért már én is 38 éves vagyok és annak ellenére, hogy imádom ezt csinálni, más dolgok is érdekelnek, úgyhogy nem fogom tudni ezt mindig összerakni.
Sőt, inkább az a hajmeresztő, hogy ezt megint sikerült létrehozni! Ne hagyjátok ki!
A fesztivál hivatalos honlapja ide kattintva érhető el, jegyeket pedig ITT vásárolhatsz.
