Az országszerte zajló rendezvénysorozaton nemcsak a menetrendszerűen befutó augusztusi csillaghullást lehet megnézni, de távcsöves bemutatókat is tartanak, sőt üstököst is főzhetünk, vagy szagolhatunk bolygókat is. Mindezt több, mint kilencven helyszínen országszerte.
Már ötödször rendezik meg az Egy Hét a Csillagok Alatt programsorozatot, melynek apropóra a Perseidák meterraja, azaz az augusztusi csillaghullás
A szervezők látványos és izgalmas programokat kínálnak minden korosztálynak.
Bár maga a rendezvénysorozat már augusztus 9-én elkezdődött, de még érdemes bekapcsolódni, mert valóban nem mindennapi, amit megtapasztalhat, aki rászán egy estét/éjszakát. És még messzire sem kell menni, mert
több mint 90 helyszínen összesen 180 program közül lehet válogatni.
A kínálatban szerepelnek természetesen távcsöves bemutatók, csillagászati előadások, és természetesen hullócsillaglesen is részt lehet venni.
A program egyik szervezője, Rózsahegyi Márton adott rövid tájékoztatást, mi mindenben is vehetünk részt.
– Igaz, hogy ennek a rendezvénynek egy része már lezajlott, de most jönnek a Perseidák, ami valószínűleg sok olyan embert is vonz, aki egyébként nem mélyed el a csillagászat rejtelmeiben. De előtte beszéljünk arról, hogy mi ez a rendezvény.
– Az „Egy hét a csillagok alatt” még 17-éig tart, tehát még mindig öt nap van hátra belőle. Kilenc nap alatt, augusztus 9-től 17-ig, országszerte több mint 90 helyen, közel 180 esemény zajlott.
Erről az oldalunkon van is egy
térkép, és mindenki a saját településéhez közeli helyszíneken megkeresheti, hogy milyen távcsöves bemutató, ismertető előadás van arrafelé.
Megyékre bontva is megtalálhatja, hova tud elmenni. Az előző évek programjai is ott vannak, mivel az idei már az ötödik ilyen esemény. Ennek keretein belül az összes hazai amatőr és profi csillagász, ahol van erre valamilyen lehetőség, mind arra fókuszál, hogy a nagyközönség távcsöves és csillagászati élményhez jusson. Ez nagy dolog, mert ez egy alulról jövő, egyéni kezdeményezés, és a teljes csillagászati közösség részt vesz ebben az eseményben.
– Milyen programok vannak?
– Fel sem tudom sorolni az összeset, jellegét tekintve a legtöbb helyen vagy távcsöves bemutatás van, vagy előadások vannak, vagy a kettő ötvözete. Van, ami már nappal elkezdődik, aztán egészen az estébe, éjszakába nyúlik.
Most nálunk a Svábhegyi Csillagvizsgálóban két napon keresztül tartott a Perseidák hullócsillagok bemutatása, amelynek eseménysorozata egy nappal indult, ahol naptávcsővel bemutattuk a Napot, plüssbolygókkal a Naprendszert mutattuk be a gyerekeknek, mikroszkópokon a meteoritokat, azaz, hogy néznek ki azok az anyagok, amelyek hullócsillagot okoznak. Volt üstökösfőzés és egyéb programok is...
– Ez az üstökösfőzés nagyon tetszik nekem.
– Ott megmutatjuk a gyerekeknek, hogyan kell elképzelni az üstököst. A gyerekekkel együtt átbeszéljük, mi található egy üstökösben. Valójában ezek fagyott gázokat, szilárd anyagokat, szilikátokat vagy vasat is tartalmazó, különböző méretű, pár kilométeres vagy pár tíz kilométeres égitestek, amelyek rendkívül elnyúlt pályán keringenek a Nap körül. Amikor nagyon messze vannak a Naptól, akkor fagyott gázokat tartalmaznak, de amikor közel kerülnek a Naphoz, akkor a bennük lévő gáz elkezd szublimálni, légkör alakul ki körülöttük, és ennek leszakadása látszik csóvaként mögöttük ezeknek a népies nevükön „hajas csillagoknak”. A gyerekekkel ezt meg is csináljuk. Rakunk bele kavicsot, földet, színezőanyagot, és még szén-dioxid jeget, jól összerázzuk egy zsákban, és utána lesz belőle egy füstölgő, gőzölgő üstökös, amit aztán jól szét is verünk kalapáccsal, természetesen védőszemüveggel.
A gyerekek ezt rendkívüli módon élvezik, és közben játékosan tanulnak. Ilyen még a téridő trambulinunk, ahol egy kifeszített trambulinszőnyegen elmagyarázzuk nekik, mi a gravitáció.
Utána golyók segítségével megbeszéljük azt is, hogy a nagyobb testek miért vonzzák jobban a kisebbeket, hogyan maradnak pályán a Nap körül, mi történik, ha elhaladnak egymás mellett, mindezt üveggolyók és nagyobb golyók segítségével, egészen a fekete lyukak megértetéséig a legkisebbeknek is. Mindezt a felnőttek is nagyon szokták élvezni.
– Ilyen programok még lesznek az elkövetkező napokban?
– Ezeket az eseményeinket rendszeresen tartjuk. Van bolygószagoló laborunk, ahol lombikokból szagolhatjuk, hogy az űrnek milyen különböző szagai vannak: milyen a Jupiter felhőinek illata, milyen a Vénusz vagy a Mars légköréé, milyen egy üstökösé, stb. Tehát megint egy más érzék, megint egy más értés, ahol ezeket a vegyületeket kikeverve megtapasztalhatják, hogy mit éreznénk, ha képesek lennénk ezeken a helyeken egyáltalán lélegezni.
– Mi lesz még a csillagok alatt?
– 12-én mindenképp érdemes kimenni éjszaka a szabad ég alá, akár ezeken a bemutatóhelyeken, akár más, fényszennyezéstől mentes helyeken, és sötétedéstől hajnalig még bőven lehet látni hullócsillagokat. Ma, hétfő este azt gondolom, hogy elég jó aktivitás lesz.
Tegnap egy kollégám 15 percenként 10-20 hullócsillagot számolt, ami nem olyan rossz.
De még a következő napokban is, ha valaki rászán egy órát, jókat lehet ebben a nagy kánikulában éjszaka beszélgetni a csillagos ég alatt megfigyelés közben. Az ember visz magával egy, mi úgy szoktuk mondani, hogy „észlelő teát”, meg egy „észlelő kekszet”, és
kifekszik egy pokrócra, nagyjából 45 fok magasságban néz keleti irányba. Amikor a hajnalhoz közeledünk, akkor ütközünk el a legtöbb porszemmel, de már este is lehet látni elég szépen.
Tehát este 10 és hajnali 3-4 között megéri kimenni bármikor, akár csak egy órára, vagy átdumálva az egész éjszakát, nagyon hangulatos tud lenni, és láthat hullócsillagokat az ember. Ezek apró porszemek, amelyeket egy üstökös hagy maga mögött az útvonalán. Ilyenkor a Föld áthalad a porfelhőn, ami nagyon széles, több napra széthúzódik, akár három hétre is. Nyilván a sűrűsége ilyenkor, tehát 11-12-13. környékén a legnagyobb. A maximum pont ma lesz, 12-én 16 órakor, az nekünk nappal van.
– Amikor egy ilyen viszonylag sűrű porfelhőn áthalad a Föld, ennek van valami veszélye a Föld körül keringő űreszközökre? Például az ISS-re jelentenek valami veszélyt?
– Igen. Ha sűrű meteorraj aktivitás van, és átmegyünk rajta, ha szükséges, az űrhajósok vissza tudnak vonulni jobban védett helyekre, de azért
a Perseidák nem olyan nagyok. Leginkább porszem nagyságúak,
de nagyobb darabok valóban kárt tudnának tenni, illetve volt is már, hogy találtak az űrállomáson olyan degradálódást, amit egyértelműen meteoritok okoztak. Tehát ez valós szempont, amire figyelni kell.
– Most a Perseidák esetében tettek valamilyen óvintézkedést az ISS-en, vagy ez nem éri el az ingerküszöböt?
– Én konkrétan most erről nem tudok, de elvileg erre fel vannak készülve.
– Tehát ami az űrállomásnak esetleg annyira nem jó, az nekünk viszont nagyon szép, úgyhogy akkor hajrá, aki tudja, az nézze. Ráadásul kiváló idő is ígérkezik.
– Abszolút tiszta az égbolt, és ez egy olyan csillagászati jelenség, amihez nem kell távcső. A Perseidák hullócsillagraj minden évben ilyenkor jön, azt távcső nélkül is láthatjuk.
De ha olyan helyre megyünk, ahol távcső is akad, többet is láthatunk, akár a Holdat, a krátereket, bolygókat, a Szaturnuszt, stb.
De a hullócsillagokat mindenképpen, szinte bárhol. A legfontosabb az, hogy próbáljunk lámpáktól távolabb menni.
