OLIMPIA

Lőrincz Tamás: „El sem hiszem, ott álltam a dobogó tetején, és itt fogom ezt az érmet”

A birkózó azt mondja, elsősorban testvérének, az egy súlycsoporttal feljebb szintén döntős Viktornak köszöni kötöttfogásúak 77 kilogrammos súlycsoportjában nyert aranyérmet a tokiói olimpián.


Mint azt mi is megírtuk, Lőrincz Tamás olimpiai bajnok birkózásban a tokiói olimpián.

A birkózó elsősorban testvérének, az egy súlycsoporttal feljebb szintén döntős Viktornak köszöni kötöttfogásúak 77 kilogrammos súlycsoportjában nyert aranyérmet a tokiói olimpián.

"El sem hiszem, ott álltam a dobogó tetején és itt fogom ezt az érmet. Rio nem sikerült jól, túl sokat kellett fogynom, de az viselt meg igazán, ami az öcsémmel történt. Ha ő nincs, ez meg sem történik. Ő volt az, aki tovább rugdosott, hogy csináljam tovább, miközben az ő nyakából vették el a bronzot"

- emlékezett vissza az előző olimpián történtekre a súlycsoport regnáló olimpiai, világ- és Európa-bajnoka, aki elismerte, nehéz volt megállnia, hogy ne nézze fivére elődöntőjét, de muszáj volt "fókuszban tartania" magát, ezért győzelme után csak egy puszit adott neki.

A döntőről úgy vélekedett, hogy a kirgiz riválisa nekiugrott a meccs elején, és az járt a fejében, ha ezt hat percig végig bírja, akkor nagy gondban lesz, de miután az első parterhelyzetből felálltak, onnantól irányítása alatt tartotta az összecsapást. Úgy vélte, Akzsol Mahmudov, aki Kirgizisztán első ötkarikás aranyáért küzdött, lélekben kicsit feladta a második menetben, legalábbis ő ezt mondogatta, ezzel nyugtatta magát.

"Azt sem tudtam, hol vagyok. Nem is emlékszem a győzelem utáni másodpercekre, csak annyi van meg, hogy Bandi a nyakamban van és eldőlünk"

- utalt az 1988-as, szöuli olimpián aranyérmes Sike András szövetségi kapitányra a Szöcsi becenevű birkózó, aki a menetelése során az elődöntős meccsét tartotta kulcsfontosságúnak.

"Semmire nem emlékszem az elődöntőből, annyira elöntött a sav az utolsó két percre. A győzelem után viszont tudtam, ezen az olimpián engem már nem verhet meg senki".

Arra a felvetésre, hogy ezúttal pályafutása legnagyobb diadalát nem a tőle megszokott virtuóz birkózással érte el, úgy reagált, az elmúlt években sokat fejlődött a taktikai érzéke, amire ebben a korban már szüksége is volt.

"Meg kellett tanulnom, a kevesebb néha több. Az olimpia előtt egy hónappal ráadásul megsérült a bordám, emiatt nem tudtam lent úgy birkózni, ahogy szoktam. Főleg támadásban éreztem ezt, de talán éppen emiatt a lenti védekezésre ezer-kétezer százalékosan koncentráltam, ami az egész olimpián jól ment"

- mondta BHSE 34 éves versenyzője, aki a vegyeszónában többször elérzékenyült, amikor rápillantott a csillogó aranyéremre, melyet Bacsa Pétertől, a magyar szövetség ügyvezető alelnökétől, egyben az ötkarikás játékok birkózótornájának versenyigazgatójától kapott az eredményhirdetésen.

A jövőjét illetően úgy fogalmazott, ez volt az utolsó olimpiája, de most már csak azt várja, hogy családjával ünnepeljen a dunavarsányi "horgászpartin".

A magyar csapat öt éremmel - két-két arannyal és ezüsttel, illetve egy bronzzal - zárta a keddi napot, ilyenre legutóbb a 2004-es, athéni olimpián volt példa augusztus 27-én.

Magyar birkózó legutóbb 2004-ben nyert olimpiát. Akkor Majoros István nyerte meg a kötöttfogásúak 55 kilogrammos kategóriáját. Lőrinczé a magyar birkózás 20. olimpiai aranyérme, egyúttal ő a 19. magyar aranyérmes birkózó a játékok történetében. Ezt a sort szerdán Lőrincz Viktor folytathatja, ugyanis a közép-európai idő szerint 12.30-kor kezdődő programban a kötöttfogásúak 87 kilogrammos kategóriájában a kétszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok ukrán Zsan Belenyukkal csap össze az aranyért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OLIMPIA
Fotók: így érkeztek meg a magyar olimpikonok – aranygép hozta haza őket a Liszt Ferenc Repülőtérre
A sportolók már itthon vannak, de a Wizz Air különleges festése továbbra is megmarad.


Hétfő délután, nem sokkal 16 óra előtt landolt a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a párizsi olimpiáról hazatérő aranygép, a magyar olimpiai küldöttség tagjaival a fedélzetén.

A 180 fős csapatot a Wizz Air egyik legújabb, a sportolók tiszteletére készült egyedi aranyfestéssel díszített repülőgépe hozta haza Párizsból. Rögtön a leszállás után már a magyar zászló is lobogott a pilótafülkéből – írta közleményében a légitársaság.

Az olimpikonokat szállító aranygéppel a Wizz Air utasai is találkozhattak már, hiszen a különleges festésű gép május óta repül Európában és azon túl a légitársaság számos útvonalán. Az olimpia ideje alatt pedig folyamatosan, menetrend szerinti járatokon utazhattak a szurkolók Budapest és Párizs között.

Az arany festés továbbra is marad, hiszen a Wizz Air a Magyar Paralimpiai Bizottság hivatalos partnereként augusztus végétől a magyar paralimpiai csapatot repíti a XVII. Paralimpiai játékokra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OLIMPIA
A Rovatból
Az Aranygép leszállt, Milák Kristóf fellépett a pódiumra, de csak pár mondatot mondott
A titokzatos úszó most sem vitte túlzásba. Mindenkinek köszönetet mondott, aki feltétlenül bízott benne.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. augusztus 13.



Hétfő délután megérkezett az Aranygép, amely a párizsi olimpia lezárultával szállította haza a magyar sportolókat és sportvezetőket. A küldöttség tagjait a Puskás Aréna szoborkertjében rajongók tömegei várták.

A Nemzeti Sport online bemutatta azt a pillanatot, amikor

a szurkolók legnagyobb örömére Milák Kristóf is fellépett a pódiumra,

aki Párizsból két éremmel – egy arany- és egy ezüstéremmel – tért haza. Az olimpiai bajnok hosszú hallgatás után szólalt meg, pár mondatban összefoglalta gondolatait a pódiumon.

A pódiumról lelépő Milákot nem lehetett külön kérdezni, így be kell érnünk azzal a néhány mondattal, amit a szurkolók előtt mondott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OLIMPIA
Fotók: így köszöntötték a hazatérő olimpikonokat – a Puskás Stadionnál fogadták Párizs hőseit
Több mint ezren várták a hazatérő olimpikonokat, köztük az aranyérmet szerző bajnokokat is.


Augusztus 11-én, vasárnap véget ért a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok Párizsban. Nekünk, magyaroknak az utolsó nap is volt miért örülnünk: Gulyás Michelle öttusázó világrekorddal nyert aranyérmet.

A magyarok 19 éremmel tértek haza: ebből 6 arany, 7 ezüst és 6 bronz volt. Nem csoda, hogy rengetegen várták a hazatérő sportolókat.

Az MTI tudósítása szerint több mint ezerfős lelkes tömeg, rokonok, barátok, szurkolók és a média munkatársai fogadták a párizsi olimpiáról az aranygéppel hazaérkező versenyzőket.

A gép késett, így a versenyzőket és edzőiket szállító buszok háromnegyed 5-kor gördültek be a Puskás Aréna parkjába. A toronyépület árnyékában megtartott ünnepi köszöntésen Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd a színpadra szólította a párizsi ötkarikás játékokon részt vett olimpikonokat, köztük az aranygéppel hazatérteket. A szurkolók hatalmas tapssal köszöntötték a sportolókat.

„A nemes harcolt megvívtuk, megküzdöttünk minden másodpercért, minden találatért, néha túlerővel szemben is, és elértünk egy olyan eredményt, amelyre méltán lehetünk büszkék” – mondta beszédében Gyulay, majd a MOB elnökeként hivatalosan is bejelentette, hogy a magyar csapat 206 ország közül az éremtáblázaton a 14. helyen végzett. Emlékeztetett rá, hogy a magyar olimpiai csapat az elmúlt 128 évben mindig hozott haza aranyérmet és mindig sikeres volt. Végül köszönetet mondott a teljesítményért annak a 180 versenyzőnek, aki kivívta a részvételt, az őket felkészítő szakembereknek, a sportolók hozzátartozóinak, végül pedig a kormányzatnak azért, hogy támogatja az élsportot és továbbra is stratégiai ágazatként kezeli.

A műsorvezetők néhány sikeres sportolót is megszólítottak pár mondat erejéig. A nyilvánosságtól az elmúlt időszakban elzárkózó Milák Kristóf is mikrofont ragadott és elmondta: rengeteg támogató üzenetet és biztatást kapott, az immár kétszeres olimpiai bajnok úszó megköszönte a támogatást mindazoknak, akik az elmúlt két év során feltétlenül bíztak benne, hogy sikerrel jár.

Kós Hubert azt mondta, mindössze egy hetet pihenhet, utána utazik vissza az Egyesült Államokba, hogy elkezdje a felkészült a decemberi, budapesti rövidpályás úszó-világbajnokságra.

A folytatásban Gyulay Zsolt a magyar olimpiai mozgalom történetében először felhívta a színpadra a sportolókat felkészítő szakembereket, akik így képletesen az MBH Bank Elismerés Dobogójára léphettek fel, majd közös felvételek is készültek velük.

A program végén a szurkolóknak volt lehetőségük személyesen testközelből találkozni, közös fotókat készíteni, illetve aláírást gyűjteni a magyar olimpikonokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OLIMPIA
„Ez vagyok én” – Történelmet ír az első transznemű paralimpikon, de nem mindenki örül neki
Egy olasz sprinter, Valentina Petrillo lesz az első transznemű paralimpikon. A bejelentés felkavarta a sportvilágot, és túlmutat a személyén.


Még el sem ült a vihar Imane Helif algériai bokszoló olimpiai szereplése körül, már egy újabb sportoló miatt feszül egymásnak a a sportvilág. A kérdés továbbra is az: ki számít nőnek? Most az olasz futó, Valentina Petrillo áll a viták középpontjában. Az 50 éves olasz para-atléta hamarosan történelmet írhat, hiszen ő lesz az első nyíltan transznemű sportoló, aki részt vesz a Paralimpiai Játékokon.

Petrillo, aki a női T12-es kategóriában, látássérült versenyzőként indul a 200 és 400 méteres számokban, 2019-ben váltott nemet. Azóta nemcsak a pályán, hanem a közbeszédben is komoly figyelmet kap. Petrillo maga is tisztában van a különleges helyzetével:

„Az a történelmi érték, hogy én leszek az első transznemű nő, aki részt vesz a Paralimpiai Játékokon, fontos szimbóluma az elfogadásnak”

– mondta a BBC Sportnak. Mariuccia Quilleri, olasz ügyvéd és sportoló, viszont nem ilyen pozitívan látja a helyzetet. Ő azoknak a sportolóknak a képviselője, akik nem örülnek Petrillo jelenlétének a női versenyeken, mivel szerintük testi adottságai tisztességtelen előnyhöz juttatják őt. Quilleri így fogalmazott:

„Minden szövetség választhat a befogadás és a sportszerűség fogalmai között. [...] Az olasz paralimpiai szövetség a befogadást választotta.”

Nyilatkozott Andrew Parsons, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) elnöke is, aki középutat keres a vitában. Bár Petrillo részvétele jelenleg a szabályok szerint megengedett, Parsons szerint ez nem elég: a sportvilágnak konszenzusra kellene jutnia a transznemű sportolók körüli vitákban. Amellett, hogy leszögezte, az IPC-nek egyelőre követnie kell a meglévő szabályokat, azt mondta:

„A tudománynak kellene válaszokat adnia, mert igazságosak akarunk lenni minden sportolóval szemben.”

Valentina Petrillo sporteredményei a nemváltás előtti és utáni időszakban is figyelemre méltóak. 2015 és 2018 között 11 nemzeti bajnoki címet nyert a férfi T12-es kategóriában, amely a látássérült sportolók számára van fenntartva. Arról nyilatkozott, hogy a nemváltás után visszaesett a sportolói teljesítménye:

„Már nem vagyok az az energikus ember, aki voltam. Az átmenet első hónapjaiban 10 kilogrammot szedtem fel. Nem tudok úgy enni, mint korábban, vérszegény lettem, alacsony a hemoglobinszintem, mindig fázom, nincs meg ugyanaz a fizikai erőm, máshogy alszom, hangulatingadozásaim vannak. Már nem vagyok ugyanaz, mint azelőtt.”

Ezek elfogadását egy olyan kompromisszumnak tartja, amit meg kellett hoznia a boldogságáért: „Ez nem egy életstílus-választás számomra, ez vagyok én”. A nehézségei ellenére az átmenet után is sikeres sportoló maradt. Több érmet szerzett, köztük két bronzérmet a 2023-as Világ Para Atlétikai Bajnokságon, ezen kívül a Nemzeti Para Bajnokságokon is eredményesen szerepelt és versenyzett masters atlétikai eseményeken ép női sportolók ellen is.

A BBC Sport megkeresett egy sporttudóst, Ross Tuckert is a Petrillo körüli vita miatt. Tucker szerint a tesztoszteron-csökkentés nem szünteti meg azokat az előnyöket, amelyeket a a transz nők a sportban még az átmenet előtt szereztek. A BBC hosszan idézi a szakértő álláspontját, aki szerint Petrillo versenyelőnyt élvezhet a női mezőnyben:

„A férfi előnye a fejlődés során jön létre, lényegében a tesztoszteron hatásának való kitettség hosszú évei alatt alakul ki. A megoldás, amellyel a sport megpróbált előállni, az volt, hogy ha az előny forrása a tesztoszteron, akkor csökkentsük azt, és akkor a sportoló szabadon versenyezhet. [...] De az erőelőnyök minden létező bizonyíték alapján fennmaradnak akkor is, ha egy felnőttnél eltávolítjuk a tesztoszteront. Ezért a sportnak fel kell ismernie, hogy nem tudja elvenni ezt a férfielőnyt, csökkentheti azt egy kicsit, de nem tűnik el.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk