KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Éva néni 38 évig tanított – ma a krisnásokhoz jár enni

Minden hétköznap négy budapesti helyszínen osztják az ingyen ételt a krisnások. Velük tartottunk a Városligetbe, és megnéztük, valójában kik is állnak sorban a gőzölgő kondérok előtt.


Szöveg: Pokorny Szilárd; Fotók: Mervai Márk

Éva nénivel majdhogynem véletlenül találkoztam: eredetileg nem is rá, hanem János bácsira voltam kíváncsi. Persze, amikor először megláttam a krisnások ételosztással foglalkozó közhasznú alapítványának egyik "videoklipjében", még nem tudtam, hogy így hívják. Csak arra voltam kíváncsi, ki lehet ez az ősz hajú, ősz szakállú öregúr, aki ugyan egy szót sem szól, mégis olyan sokatmondó tekintetettel néz a kamerába...

Amikor megkerestem a krisnásokat, vajon valódi személyről, vagy egy "reklámarcról" van-e szó, azt válaszolták, nagyon is valóságos személy Jani bácsi. Gyanítom, hogy a kételyeimet nem tudtam tökéletesen palástolni, mert rögtön fel is ajánlották, tartsak velük a Városligetbe, ahol majdnem biztos, hogy megtalálom, akit keresek. Hát ezen ne múljon, gondoltam, meg is beszéltük, hogy 3 nap múlva elkísérem őket a központi konyhájukról a Városligetbe, az ételosztásra, egy fotóssal együtt.

Az említett videó, benne János bácsi:

János bácsi egy másik krisnás videóban is megjelenik, amit a Kowalsky meg a Vegából ismert Kowa készített

Krisna-tudat: a konyhavallás

A krisnások ételosztó brigádja Budapesten reggel fél 6-kor kezdi a napot, ekkor indul a főzés a csillaghegyi Krisna-templom és kulturális központ konyhájában. A krisnások régi motorosok a műfajban, mivel a mozgalmat az ezeréves hindu (vaisnava) tradícióknak megfelelően megalapító guru, Sríla Prabhupada (ejteni úgy kell, hogy "prabupád" - P. Sz.) alapvető fontosságúnak tekintette az ételosztást. Olyannyira, hogy célul tűzte ki:

a világ bármely Krisna-templomának 10 kilométeres körzetében ne legyen éhező ember.

Krisnás ételosztás Magyarországon

Ez persze eléggé hatásvadász jelmondatnak tűnik, de egy kis utánajárás után úgy tűnt: a magyarországi Krisna-hívők valóban sokat tettek, hogy ez ne csak egy hangzatos frázis legyen. Miután a rendszerváltást követően a mozgalmat egyházként bejegyezték, rövidesen elindultak az ételosztások, először csak alkalmanként.

Az első mérföldkő az újpesti ingyenkonyha elindítása volt, ahol napi 250 adag ételt főztek, amit helyben lehetett elfogyasztani. Aztán 1999-ben megalapították az Ételt az Életért Alapítványt. Kezdetben csak egyetlen autóval, hetente egyszer, egy helyszínen folyt a munka. Mostanra eljutottak odáig, hogy Budapesten 4 helyszínen és Egerben minden hétköznap van ingyenes ételosztás, ezen kívül pedig további 4 vidéki városban osztanak ételt rendszeresen.

A budapesti konyha természetesen mindenben megfelel az előírásoknak, amit a hatóságok is előszeretettel ellenőriznek - de eddig még egyszer sem találtak hibát. Sőt, a krisnások szerint többször is volt már rá példa, hogy az ellenőrzést végző hatósági szakemberek megjegyezték: ha rajtuk múlna, szabványosítanák az itteni sztenderdeket, olyan szép tiszta ez a konyha.

Ez persze nem véletlen, hiszen a Krisna-hívők számára fizikai és spirituális értelemben is kiemelten fontos a tisztaság. Ami nem csak azt jelenti, hogy az általuk tisztátalannak tartott alapanyagokat - mint például a húst vagy a tojást - teljesen mellőzik, de a főzés során is nagyon odafigyelnek a tisztaságra. Alapvető, hogy aki a konyhába lép, az azelőtt nem sokkal fürdött.

konyha_1024x683

A konyhában nagy a sürgés-forgás

De van, ami ennél is furcsább lehet első hallásra:

"
Minden ételt Krisnának főzünk és neki ajánlunk fel, főzés közben egyáltalán nem kóstolunk bele"

- világosít fel mosolyogva Nagy Imre, a szakács. Szinte csodával határosnak tűnik, de ennek ellenére az ételek tökéletesen vannak ízesítve, teljesen rendben van a fűszerezésük, a sósságuk. Sőt: egyenesen finomak! Nem véletlenül hívják ezt a vallási irányzatot félig-meddig tréfás felhanggal "konyhavallásnak".

A mai fogás pásztortarhonya, persze a 4 budapesti helyszínre

több mint 1500 adag étel készül,

szóval nem egy-két kislábossal főznek. Ennyi pásztortarhonyához egészen pontosan

200 kg krumplit, 40 kg tarhonyát, 2 kg őrölt piros fűszerpaprikát, 25 dkg köményt, 200 g szárított petrezselymet, 5 liter olajat és 6 kg sót használnak fel.

Az étel legkésőbb 9 órára elkészül, ekkor kezdik bepakolni a 2 mikrobuszba, amelyekkel kiviszik a kondérokat a 4 helyszínre. Adnak még hozzá csemege kukorica konzervet is, amit az Élelmiszerbanktól kaptak, és természetesen kenyeret, illetve limonádét. Gyakori a gyümölcs is, ami ma épp nem volt a menü része.

autoban_1024x683

Prabhupada és a guruk tanítványi láncolata vezetés közben is vigyáznak ránk

kipakolas1_1024x683

Az egyik helyszín a 3 budapesti közül: Erzsébetvárosban van. Itt megállunk egy rövid időre, és kipakolják az ételek, konzervek egy részét

kipakolas2_1024x683

Miközben a Városliget felé autózunk, Szanyi Attila (krisnás, avatott nevén: Bhakta Vatsala prabhu) arról beszél, hogy minden helyszínen vannak olyan önkénteseik, akik a sorban állók közül kerültek ki. Ők az ételért cserébe - jóllehet, azt mindenféle önkéntes munka nélkül is megkapnák - segítenek a pakolásban, a tömeg irányításában, a szemétszedésben.

Persze, ha már az önkéntes munkánál tartunk, akkor nem kell ilyen messzire menni. Fekete Csaba, a Városligetben folyó ételosztás felelőse például egy autószalonban dolgozott korábban, aztán az Árpád hídnál találkozott egy bhaktával - "krisnás nyelven" így nevezik egymást a hívők, a bhakti: az Isten iránti szerető odaadás szanszkrit szó alapján. Ekkor kapott egy krisnás magazint, ami felkeltette az érdeklődését. Annyira, hogy végül a templomba is elment, a vége pedig az lett, hogy otthagyta az állását, és most az Ételt az Életért Alapítvány lett a munkahelye.

Jani bácsi tényleg nem "reklámarc"

Mikor megérkezünk, már méretes sor kígyózik a Városligetben: saccra jó 400 ember várhatja a meleg ételt, de közben is folyamatosan érkeznek és állnak be a sor végére. A tömeg fegyelmezett, senki sem tolakszik vagy hangoskodik, mindenki békésen vár a sorára. Első látásra számunkra is meglepő, hogy a tipikus "hajléktalan külsejű" sorban állók mellett mennyi az ettől elütő idős vagy középkorú hölgy és úr, de fiatal, gyermekes párok is állnak a sorban szép számmal.

Miután az autó leparkol, a krisnások és a helyszínen tettre készen várakozó önkéntes segítőjük pillanatok alatt kipakolják és felállítják a hordozható asztalokat, és kiteszik rá a nagy fémkondérokat, a műanyag, eldobható tányérokat és evőeszközöket, a poharakat, a limonádét. És már indulhat is az ételosztás.

Jani bácsit nem kell sokáig keresgélni: ősz haja és szakálla messziről világít a tömegből. Nem is kelleti magát, nem kell győzködni, rögtön rááll a beszélgetésre. Megtudom, hogy Czeglédi János a becsületes neve, mint mondja, a régi szép időkben lakatos volt, de már jó ideje munkanélküli, és fedél sincs a feje felett. A Városliget a "székhelye", és saját bevallása szerint azóta jár a krisnásokhoz enni, mióta csak osztják Budapesten az ételt: legalább tíz éve. "Ehető a kaja, a krisnások pedig kedvesek" - teszi hozzá, majd kijelenti, hogy soha nem is ment, és nem is megy ezután sem máshová ingyen ételért.

janiba_1024x683

janiba2_1024x683

Jani bácsi szinte már "törzsvendégnek" számít
Éhezők Magyarországon

Magyarországon a szegénység egyre súlyosabb probléma, a KSH már 2011-ben is 1 millió 363 ezer főre becsülte a szegénységi küszöb alatt élők számát. Az OECD felmérése szerint pedig 2012-ben a magyarok 30 százaléka érezte úgy, hogy nincs elég pénze élelmiszerre. A tendencia azóta még tovább romlott, ami a rászorulóknak egész évben ingyen ételt osztó Krisna-hívők szerint is szembetűnő. A sorban ugyanis a hajléktalanok mellett egyre több a nagycsaládos, a fiatal szülő és a nyugdíjas.

helyszin4-konzerv_1024x683

A kukoricakonzerv az Élelmiszerbank adománya

helyszin5-konzervkaja_1024x683

helyszin6-sor_1024x683

csabaoszt3_1024x683

csabaoszt_1024x683

Fekete Csaba, a városligeti helyszín felelőse osztja a pásztortarhonyát

csabaoszt2_1024x683

20160419-IMG_3941k_1024x683

katieskrisztian1_1024x683

katieskrisztian2_1024x683

Az étel a legkisebbeknek is ízlik

sor-megkapta_1024x683

Éva néni története

Éva néni csillogó szemei vidáman pásztázzák a placcot, valami megmagyarázhatatlan derű sugárzik belőlük - azt hiszem, ezért lépek oda hozzá. Olyan kedvesen fogad, mintha csak a vegyesboltban vagy a piacon találkoztunk volna, és már meséli is az életét. Látszik, hogy csak azért, mert most ingyen ételért áll sorba a krisnásoknál, még nem veszítette el az életkedvét. Derűsen tekintget előre, nem mintha számítana, mikor kerül sorra, sokkal inkább az érdekli, mi a mai ebéd. Úgy tűnik, nem történhet olyan a világon, amitől a derűs mosoly lehervadna az arcáról. Pláne, amikor megtudja, hogy pásztortarhonya a menü. "Azt szeretem, de a gyerekek is szívesen megeszik."

"Tavaly augusztus óta járok ide. Mielőtt nyugdíjba mentem, tanítónő voltam, és a Blaha Lujza tér felé dolgoztam, és hát láttam, tudtam, hogy ott osztják az ételt. Aztán ugye elkerültek onnan, és megtudtam, miért nincsenek ott, mi történt velük". (Később a Teleki térről is menniük kellett - P. Sz.)

Éva néni lánya az egyik külker vállalatnál dolgozott, de a rendszerváltás után pár évvel a biztos munkahelynek befellegzett. Ekkor még, 35 évesen, el tudott helyezkedni egy maszek nagykernél, de tíz évvel később, mikor ez a cég is csődbe ment, már nem kellett senkinek, "túl öreg volt a multiknak". Úgyhogy a munkaközvetítő iroda már csak azt tudta neki ajánlani, hogy a külker diplomájával legyen manikűrös, tanulja ki azt, vagy a betegápolást. Mindkettőt kitanulta, végül az utóbbival tudott elhelyezkedni. Csakhogy közben elvált, és így Éva nénihez költözött a két gyerekével. Nem sokat keres részmunkaidős betegápolóként, Éva néni 21 ezres nyugdíja pedig nem sokkal növekedett 1998 óta.

"
És amikor nagyon elfogyott a pénzünk, tavaly nyáron, akkor én bizony ebédre egy szelet margarinos kenyeret ettem, meg teát – szerencsére nem vagyok nagyétkű.

Hanem aztán egyszer csak a szerveztem megsokallta, és egy év alatt lefogytam hét kilót. Nem mehetett ez tovább, hogy

"
ha jut eszek, ha nem jut, nem eszek.

És ekkor kezdtem el ide járni. Sosem itt eszem meg, hanem az éthordómat telepakolják, és viszem haza, a gyerekeknek meg a lányomnak, és persze én is eszem belőle."

evaneni_1024x683

Éva néni nem bánta, ha lefotózzuk, de a rokonok miatt azt kérte, hogy az arca ne látsszon

"Én sehova máshova nem járok. Katolikusnak vagyok keresztelve, apácákhoz is jártam, anyám mindig jó iskolákba íratott, mégis azt mondom, hogy

"
a krisnások felülmúlják akármelyik egyházat.

Mert melyik teszi meg, hogy aki éhes, mindenkinek ad, méghozzá az év 52 hetének összes hétköznapján? És ők nem intézik el annyival, hogy enni adnak, mindig megkérdik, hogy vagyok, és meghallgatnak, itt elmondhatom, mi nyomja a szívem. Tudja, a krisnások törődnek az emberek lelkével is. Még sincs az, hogy vallatnának,

"
itt nem kérdezősködnek, hogy ki vagyok, mi vagyok, honnan jöttem, rá vagyok-e szorulva: itt adnak."
Arcok az éhes tömegből

turo-erzsebet_1024x683

A 31 éves Túró Erzsébet egy 5 éve törént baleset következtében nem tud járni. A hajléktalan nő számára majdhogynem életmentő a napi egyszeri meleg étel.

margo-neni_1024x683

Margó néni 65 éves, egy lakásmaffiózó forgatta ki a vagyonából, orozta el a lakását - ennek ellenére Margó néni nem felejtett el nevetni

laciesrozi_1024x683

Laci és Rozi úgy beszélgettek velünk, mintha régi ismerősök lettünk volna

Rozi közlékenyebb, de Laci is rááll a beszélgetésre, nem zavarja, hogy kérdezősködöm. Lacitól megtudom, hogy ő vagyonőr, most épp munka nélkül. Rozi elmondja, hogy ők egy pár, méghozzá férj és feleség. Közös gyerek egyelőre nincs, de "korábbról" azért akad. "Unokám is van már" - teszi hozzá büszkén, amin meglepődöm, mivel nem néz ki annyinak.

"Amikor az embernek elfogy az utolsó betevő falatra való pénze..."

Peti és Katalin, egy pár, van egy 1,5 éves gyerekük, Krisztián. családi szállón laknak, Peti parkoló ellenőr a 7. kerületben, Katalin gyesen van a picivel. "És mióta jártok ide?" - kérdezem. "Az az igazság, hogy én nagyon régóta, 4-5 éve, aztán Katalinnal együtt is többször voltunk már itt. Ez egy nagy segítség, amikor az embernek elfogy az utolsó betevő falatra való pénze is. Ez már a hónap közepétől így van, akkortól csak itt jutunk normális meleg ételhez" - mondja Peti, aki nem akarta, hogy lefotózzuk őket.

Tamás, Gábor és István - akik restellik magukat

Mert olyanok is voltak szép számmal, akik nem szívesen válaszoltak a kérdéseimre, és abba sem egyeztek bele, hogy lefotózzuk őket. Ilyen volt az a három idősebb férfi is, akik a tömegtől kissé félrehúzódva, egymás közt falatoztak csöndesen.

Tamás nem mondja, hogy munkanélküli, még a szótól is ódzkodik: ő "álláskereső, diplomás" - teszi hozzá szinte félszegen. A szemre hasonló korú Gábor szintén "álláskereső". "Hát azelőtt?" - kérdem. "Járművezető" - hangzik a felelet. István se túl bőbeszédű, szemlátomást mindhárman zavarban vannak, harapófogóval kell kihúzni belőlük minden szót.

"Nem kell az ember, idős, nem lehet elhelyezkedni" - mondja Tamás. "És milyen itt a kaja?" - kérdezem. "Jó! Annyi, hogy a hús hiányzik belőle – de hát ők így főznek, vegetáriánusok. De finom ízű, és nagy segítség, mert megvan a kajánk. István, te is mondj már valamit, te vagy itt a rangidős, te vagy a legöregebb!" - biztatja kissé kényszeredettnek ható nevetéssel a mellette ülő férfit. István szabadkozik, mint mondja, szórólapozik a Moszkva téren, időre kell odaérnie, úgyhogy még legyűri az utolsó falatokat, és már indul is. Gábor csak egy fokkal készségesebb Istvánnál, hozzáteszi, hogy minden hétköznap itt vannak, hétvégén csak azért nem jönnek, mert akkor nincs ételosztás.

A három férfi gesztusaiból, hanghordozásából az érződik, mintha szégyellnék magukat, hogy itt vannak, hogy ide jutottak, hogy nem elég, hogy munkájuk nincs, még ingyen ételre is szorulnak. Mintha meg sem fordulna a fejükben a gondolat, hogy erről talán nem kizárólag ők tehetnek...

"Az 1% nagy segítség, az száz százalék"

Az ételosztás véget ér, az utolsó sorban álló is megkapta az ebédet, üres kondérokkal térünk vissza a Krisna-központba. Az autóban még szöget üt a fejembe, hogy miből képes előteremteni ezt a rengeteg ételt egy ilyen nem túl nagy és befolyásos egyház, mint a Krisna-tudatú hívők Közössége?

"Mivel az Ételt az Életért Alapítvány közfeladatot lát el, normatív támogatást kap erre a tevékenységre az államtól. Emellett sok konzervet és tartós élelmiszert kapunk az Élelmiszerbanktól, akiknek kapóra jön, hogy nagyon sok rászorulóval állunk kapcsolatban, és el tudjuk juttatni hozzájuk az adományokat" - magyarázza Csaba. "Kis és nagykereskedőktől is szoktunk kisebb-nagyobb adományokat kapni. zöldségeket, gyümölcsöket főleg. Aztán előfordul, hogy pályázati pénzből is nyerünk valamennyit ilyen célokra, és az egyház tagjainak adományaiból is sokat áldozunk erre.

De talán a legfontosabb forrást az 1%-os felajánlások jelentik. Sokan az egyházi 1%-ot is nekünk adják, mert már hallottak az ételosztásainkról, és tudják, hogy jó célra fordítjuk. Szerencsére olyanok is vannak, akik az alapítványi 1%-ot is nekünk ajánlják fel, hiszen egyébként eltűnne a központi költségvetés nagy, közös »kalapjában«. Pedig, ahogy ti is láthattátok, elkél a segítség. Sőt, egyre többre és többre lenne szükség. Nem akarok szellemeskedni ezzel, de nagyon nagy segítség ez az 1%, az száz százalék."

Megdöbbentően kevesen rendelkeznek az adójuk 1+1%-áról

A magyar adózok döntő többsége elmulasztja, hogy rendelkezzen arról, hogy az általa befizetett személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlható 1%-a hová kerüljön - márpedig ebben az esetben sehová sem kerül, hanem elsüllyed az adó többi részét is elnyelő központi költségvetésben.

Még furább, hogy nagyon sokan az alapítványoknak felajánlható 1%-ról sem rendelkeznek. Pedig ezeket az összegeket mindenképpen be kell fizetni, tehát ha adóztok, ezektől már mindenképpen elestek, ám egy egyszerű művelettel jótékony célok megvalósításában segíthettek.

Ha a krisnásoknak vagy az Ételt az Ételért Alapítványnak szeretnétek felajánlani az adótok 1%-át, a szükséges infókért KATT IDE és KATT IDE.

Ha érdekel, milyen egyéb, jótékony célokat szolgáló alapítványok számára ajánlhatjátok fel az SZJA 1%-át, akkor ITT és ITT tájékozódhattok.

Az 1+1 százalékról való rendelkezés határideje május 20-a.

Ha érdekesnek vagy értékesnek érezted a riportot, oszd meg az ismerőseiddel, vagy nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEGED
„Arra ébredtem, hogy valaki az előttem lévő sorban kiabál” – szegedi orvostanhallgató mentett életet egy repülőn
A fiatal orvos korábban uszodamesterként is került már éles helyzetbe. Dékáni kitüntetést kapott, amiért életet mentett.


Életet mentett egy repülőúton Szabó András, a Szegedi Tudományegyetem hatodéves orvostanhallgatója – írja a Házipatika. Szabó februárban, egy Gran Canariára tartó repülőjáraton, egy epilepsziás rohamot kapott utason segített, amiért június végi diplomaosztóján dékáni dicséretet kapott.

„A felszállás után hamar elaludtam, majd körülbelül húsz perc múlva arra ébredtem, hogy valaki az előttem lévő sorban kiabál, hogy: »Help!« Csak annyit láttam, hogy az előttem lévő sor teljes szélességében rángatózik, de nem tudtam, mi történt”

– idézi az SZTE Szabót. Amikor a légiutas-kísérők megkérdezték, van-e orvos a gépen, azonnal jelentkezett.

„Légúti akadálya volt, elharapta a nyelvét, illetve a szaturációja nem volt megfelelő”

– részletezte a frissen végzett orvostanhallgató. Egy repülő- és űrorvostan kurzuson tanultak alapján tudta felmérni a helyzetet, így döntötte el azt is, hogy kényszerleszállásra kéri a pilótákat.

A hódmezővásárhelyi fiatal orvos aneszteziológia és intenzív terápia szakágon szeretne továbbtanulni. Korábban már uszodamesterként is mentett életet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy 18 éves balatonfüredi lány lett idén az Anna-bál szépe – fotók
Soós Kriszta Szonja idén érettségizett, Budapesten tanul tovább, a bálra pedig párjával és családjával érkezett.


Elsőbálozó balatonfüredi lány, Soós Kriszta Szonja lett a 199. Anna-bál szépe. Első udvarhölgye a fővárosi Mihály Angelika, a második udvarhölgye pedig a szintén budapesti Bundschuh Jázmin lett.

A bál 18 éves szépe az idén érettségizett, és Budapesten tanul tovább, a bálra párjával és családjával érkezett. A 21 éves első udvarhölgy iskolai barátjával vett részt az Anna-bálon, míg a 17 éves második udvarhölgy a családjával jött a balatonfüredi rendezvényre, amelyen már másodszor vett részt.

Az est folyamán az idén is a báli közönség szavazta meg a 15 legszebb lányt. Közülük egy szakmai zsűri választotta ki a bál szépét és udvarhölgyeit,

akik vasárnap délelőtt a Kisfaludy Színpadon találkoznak az érdeklődőkkel, majd sétakocsikáznak a városban.

Az első Anna-bált 1825. július 26-án tartották Balatonfüreden, a Horváth-házban, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János fogadójában a házigazda leányának tiszteletére.

Az ifjú Anna Krisztina azon az estén ismerkedett meg majdani férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, aki később az 1848-49-es szabadságharc aradi tábornok-vértanúja lett. Emlékére 2003 óta minden évben átadják az őt ábrázoló herendi porcelán huszárszobrot egy olyan embernek, aki sokat tett és tesz Balatonfüred kultúrájáért, szellemi életéért.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
A Sziget arcai: édes hármas guminővel, görög istenek és egy szokatlan páros
A Szigetet nemcsak a koncertek és a különféle előadások színesítik, hanem maga a látogatóközönség is.


Ahogy minden évben, így idén sincs másképp: a nonstop hangzavar mellett vizuális ingerekben is igen gazdag a Sziget. A fesztiválon gyakorlatilag párméterenként érik egymást az izgalmasabbnál izgalmasabb programok. Ezek hangulatához pedig rengeteget ad a gyönyörű díszlet, a különböző színes installációk és az esti fények pompája.

Ami a Sziget esszenciáját adja, az viszont nem más, mint maga a közönség. Amíg a kilencvenes években a punkok Mekkája volt ez, addig manapság már a kisgyerekes családtól a szingli hetvenesig bárki magáénak érezheti a rendezvényt.

Ahogy a címlapfotón is látható, páran bevállalták a kőkeményre lakkozott hajat és a hozzá illő rikító sminket annak ellenére, hogy napokig moshatják majd ki magukból.

Ha fesztiválozásról van szó, akkor a divatról is illik ejteni pár szót. Neonfonatot és extrém sminket a fesztiválon is kérhetünk magunknak, de sokat mutató vagy éppen vicces ruhákkal is könnyen találkozhatunk. Az már valamivel ritkább, amikor valaki minden nap tetőtől talpig más-más extrém szettbe bújik. Találtunk egy szlovák párt, akik pont így tűntek ki a tömegből:

A divatot máshogy értelmezte egy csapat fiatal, akik ókori görög szereléssel fejezték ki tiszteletüket az olimpiai játékok előtt. Ők még józanul is vállalták ezt.

Egy picivel ittasabb srác a guminőjével karöltve keresett résztvevőt egy édes hármashoz, de felbukkantak csinos szoknyás férfiak is.

A kora délutáni órákban egy, a párnáival ácsorgó srác szúrt szemet. Be volt kötve a karja. Azt mondta lehet hogy, eltört, amikor részegen bungee jumpingozott, de a Szigeten megkérdezett dolgozók szerint nem szokatlan, hogy késő este kisebb sor van az elsősegély-sátornál.

A nyári hőségben megtelt a strand is, ahol egy stílusos úriember tűnt ki a tömegből egy fiatal hölgy oldalán. Szokatlan páros. Az óvatos rákérdezés után kiderült, hogy csak barátok, de a kedves lány nyomatékosította, hogy „nem a stricim”, mivel korábban már ezt is megkérdezték tőlük.

Az átlagtól eltérő karakterek megtalálása még a Szigeten is időigényes, de abszolút megérte minden lépés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Smile örökre elhagyta a bandát: az ország egyetlen mentőtacsija nem mosolyog többet gazdájára
Az Életjel Mentőcsoport hős kutyáját egy vásári ketrecben szúrta ki későbbi gazdája, aki meglátta benne azonnal, hogy kiváló keresőkutya lehet belőle, több országba is eljuttathatja a gazdáját, és hősies helytállásáról cikkeket írnak majd a lapok.


Sikeres és boldog 13 év után elment Smile, a mentőtacskó. A szomorú hírt a Katasztrófavédelem osztotta meg a közösségi oldalán.

Egy kicsi tacsi pacsi címmel azt írták:

"Smile, az Életjel Mentőcsoport (pontosabban Életjel Mentőcsoport Önkéntes Tűzoltóság) apró, de nem csekély jelentőséggel bíró tagja örökre elhagyta a bandát.

Tulajdonképpen mindig is önálló döntéseket hozott, de megengedte társának, Turi Lacinak, hogy azt higgye, ő a főnök.

Smile 13 évvel ez előtt pontosan tudta, hogy ha elég kedvesen mosolyog ki abból a vásári ketrecből, amelyikben Laci észrevette, akkor még keresőkutya lehet belőle, több országba is eljuttathatja a gazdáját, és hősies helytállásáról cikkeket írnak majd a lapok.

Smile nemcsak a romos, veszélyes terepen, a földi poklokban tudta, mi a dolga, hanem az előkelő fogadásokon, nagykövetségeken, cifra társaságban is elég jól viselkedett.

Most azért elég nagy próbatétel elé állította a gazdáját. Lacinak úgy kellene a továbbiakban mosolyognia bajbajutottra, segítségkérőre, menekülőre, hogy Smile már nem lesz ott mellette, nem segít neki, nem mosolyog vele soha többet.

13 év egy kiskutya életében egy teljes életpálya. Köszönjük, Smile….

(Laci, kezdheted nézegetni a vásárokra hurcolt kutyagyerekeket.)" - áll a bejegyzésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk