A 4. század különös világa bukkant elő Pécsen - A Cella Septichora a világörökségi listára is felkerült
Az épített sírkamrák falát a korszak szimbólumaival és bibliai jelenetekkel is díszítették. A halotti torra jellemző szimbólumok is láthatók, és ezek a motívumok gyakran az ékszereken is megjelennek.

A pécsi temetőépületek érdekessége, hogy kétszintesek is vannak közöttük. Ezekbe egyrészt temetkeztek, másrészt a szertartások célját is szolgálták. Néhány különösen érdekes közülük:
A Péter-Pál sírkamra
A 4. században épült kamra felfedezése után téglaépülettel vették körbe még a 18. században. A sírkamra jelentőségét az épen fennmaradt ókeresztény festmények adják, amelyek a cella oldalfalait és boltozatát fedik. A képeket a megszáradt vakolatra festették, és indák, Krisztus-monogram, és két férfialak is látható benne, a figurákat Szent Péterrel és Szent Pállal azonosították. Az oldalfalakra három-három jelenet festettek, míg a nyugati oldalán a Háromkirályok, Mária az ölében ülő Gyermekkel és Noé alakjai láthatók, a dongaboltozaton pedig négy mellkép van. A festmények a restaurátorok szerint két-három mester munkája. Ez a sírkamra rendelkezik a sopianaei épületek közül a leggyönyörűbb freskósorozattal.

A Korsós sírkamra
A Pécsi Püspökség építésze lelt rá 1939-ben. A későbbi feltáráskor tüzelőhely nyomait is megtalálták, ami arra utal, hogy egy időben lakóhelynek is használták. A falakon a habarcsra festettek, egyik érdekessége a márványburkolatot utánzó festés. Itt is láthatók szőlőindák, valamint korsó és pohár festmény is – innen kapta a kamra a nevét is.

A Nyolcszögletű sírkamra
A teljes feltárása a 21. század elején valósult meg. A temető területén eddig ez az egyetlen nyolcszögletű építmény került elő, ezért a szakemberek kezdetben azt feltételezték, hogy egy keresztelőkápolnát találtak. A feltárás során azonban kiderült, hogy az építményt 120 cm magasságig visszabontották, és ekkor került bele a teret két részre osztó középső oszlop. A megmaradt falakból kiderült, hogy a kamra részben a föld alatt állt. Jellegzetessége még, hogy az épületnek valószínűleg nem volt sírkápolnája.

Cella Trichora
A háromkaréjos kápolna érdekessége, hogy a falakat festett arab betűmotívumok is díszítik. Ez azt bizonyítja, hogy az épületet a 8-11. században újrafestették, tehát akkor még állt és használatban volt.
Cella Septichora
A hétkaréjos épület az eddig ismert legnagyobb építmény az ókeresztény temetőben, nevét a különleges hét apszisáról kapta.


Ókeresztény Mauzóleum
1975-ben bukkantak rá az Ókeresztény Mauzóleum épületére. Az ásatások során előkerült egy ókeresztény temetőkápolna, és alatta az eddig ismert legnagyobb sírkamra, benne három szarkofággal. A 370-es években készült épület falai festettek voltak. Az eredeti sírkamrában voltak felületkitöltő díszítések és figurális ábrázolások is. A freskókon kívül a szarkofágon is vannak díszítések, amelyeknek egy részét a népvándorlás korában tönkretették.

Az pécsi ókeresztény temető területe a „fokozottan védett” régészeti lelőhely kategóriába tartozik.

Bővebb információk ITT
Fotók forrása: Wikipédia, Értékes Pécs, septichora.hu