Magyarország a 12. az olimpiai érmekért járó pénzjutalmak listáján
Egy hazai aranyérmes olimpikon nagyjából 50 millió forintot kap a teljesítményéért. Szingapúrban hatszor ennyi járna, de ott nem volt érmes az ötkarikás játékokon.
Magyarország a tizenkettedik azon a harminc országot számbavevő listán, amely a tokiói olimpiai érmekért adott pénzjutalmak nagysága alapján készült.
Az orosz sportnapilapnak, a Szport Ekszpressznek a Forbes gazdasági magazinra hivatkozó táblázata szerint
a fizetési lajstrom élén Szingapúr áll, amelynek azonban állami büdzséjét nem terhelte meg az olimpiai bajnokot megillető 737 ezer dollár, mert Tokióban az ázsiai ország egyetlen sportolója sem nyert nemhogy aranyat, de ezüstöt és bronzot sem.
A második legbőkezűbb Tajvan, amely anyagilag 719 ezer dollárral ismeri el olimpiai bajnokát, a harmadik legnagyobb összeget pedig az ötkarikás első jutalma gyanánt Hongkong adja 644 ezer dollárral. Előbbi két, utóbbi egy győztest avatott a japán fővárosban.
Az éremtáblázaton az élen végzett Egyesült Államok (39 arany, 41 ezüst, 33 bronz) 37 500 dollárral jutalmazta minden ötkarikás győztesét, 22 500-zal a másodikat, és 15 ezerrel a harmadikat, amivel a 25. helyre került a premizálók sorában. A medállistán második Kína (38, 32, 18) esetében ugyanakkor nem ismert, hogy az ázsiai sportnagyhatalom mekkora summát fordított legeredményesebb olimpikonjainak anyagi elismerésére.
A japán fővárosban dobogóra állt magyarok közül az aranyérmes 50 millió forintra (a listán 166 ezer dollár) jogosult, az ezüstérmesnek 35,7 millió (118 ezer dollár), a bronzérmesnek pedig 28,5 millió forint (94 ezer dollár) dukál.
A táblázatban nem szerepel mások mellett Nagy-Britannia, Norvégia, Svédország és Új-Zéland sem, ezek az országok hagyományosan nem fizetnek külön állami olimpiai jutalmat érmeseiknek.
Hétfő délután, nem sokkal 16 óra előtt landolt a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a párizsi olimpiáról hazatérő aranygép, a magyar olimpiai küldöttség tagjaival a fedélzetén.
A 180 fős csapatot a Wizz Air egyik legújabb, a sportolók tiszteletére készült egyedi aranyfestéssel díszített repülőgépe hozta haza Párizsból. Rögtön a leszállás után már a magyar zászló is lobogott a pilótafülkéből – írta közleményében a légitársaság.
Az olimpikonokat szállító aranygéppel a Wizz Air utasai is találkozhattak már, hiszen a különleges festésű gép május óta repül Európában és azon túl a légitársaság számos útvonalán. Az olimpia ideje alatt pedig folyamatosan, menetrend szerinti járatokon utazhattak a szurkolók Budapest és Párizs között.
Az arany festés továbbra is marad, hiszen a Wizz Air a Magyar Paralimpiai Bizottság hivatalos partnereként augusztus végétől a magyar paralimpiai csapatot repíti a XVII. Paralimpiai játékokra.
Hétfő délután, nem sokkal 16 óra előtt landolt a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a párizsi olimpiáról hazatérő aranygép, a magyar olimpiai küldöttség tagjaival a fedélzetén.
A 180 fős csapatot a Wizz Air egyik legújabb, a sportolók tiszteletére készült egyedi aranyfestéssel díszített repülőgépe hozta haza Párizsból. Rögtön a leszállás után már a magyar zászló is lobogott a pilótafülkéből – írta közleményében a légitársaság.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hétfő délután megérkezett az Aranygép, amely a párizsi olimpia lezárultával szállította haza a magyar sportolókat és sportvezetőket. A küldöttség tagjait a Puskás Aréna szoborkertjében rajongók tömegei várták.
a szurkolók legnagyobb örömére Milák Kristóf is fellépett a pódiumra,
aki Párizsból két éremmel – egy arany- és egy ezüstéremmel – tért haza. Az olimpiai bajnok hosszú hallgatás után szólalt meg, pár mondatban összefoglalta gondolatait a pódiumon.
A pódiumról lelépő Milákot nem lehetett külön kérdezni, így be kell érnünk azzal a néhány mondattal, amit a szurkolók előtt mondott.
Hétfő délután megérkezett az Aranygép, amely a párizsi olimpia lezárultával szállította haza a magyar sportolókat és sportvezetőket. A küldöttség tagjait a Puskás Aréna szoborkertjében rajongók tömegei várták.
Augusztus 11-én, vasárnap véget ért a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok Párizsban. Nekünk, magyaroknak az utolsó nap is volt miért örülnünk: Gulyás Michelle öttusázó világrekorddal nyert aranyérmet.
A magyarok 19 éremmel tértek haza: ebből 6 arany, 7 ezüst és 6 bronz volt. Nem csoda, hogy rengetegen várták a hazatérő sportolókat.
Az MTI tudósítása szerint több mint ezerfős lelkes tömeg, rokonok, barátok, szurkolók és a média munkatársai fogadták a párizsi olimpiáról az aranygéppel hazaérkező versenyzőket.
A gép késett, így a versenyzőket és edzőiket szállító buszok háromnegyed 5-kor gördültek be a Puskás Aréna parkjába. A toronyépület árnyékában megtartott ünnepi köszöntésen Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd a színpadra szólította a párizsi ötkarikás játékokon részt vett olimpikonokat, köztük az aranygéppel hazatérteket. A szurkolók hatalmas tapssal köszöntötték a sportolókat.
„A nemes harcolt megvívtuk, megküzdöttünk minden másodpercért, minden találatért, néha túlerővel szemben is, és elértünk egy olyan eredményt, amelyre méltán lehetünk büszkék” – mondta beszédében Gyulay, majd a MOB elnökeként hivatalosan is bejelentette, hogy a magyar csapat 206 ország közül az éremtáblázaton a 14. helyen végzett. Emlékeztetett rá, hogy a magyar olimpiai csapat az elmúlt 128 évben mindig hozott haza aranyérmet és mindig sikeres volt. Végül köszönetet mondott a teljesítményért annak a 180 versenyzőnek, aki kivívta a részvételt, az őket felkészítő szakembereknek, a sportolók hozzátartozóinak, végül pedig a kormányzatnak azért, hogy támogatja az élsportot és továbbra is stratégiai ágazatként kezeli.
A műsorvezetők néhány sikeres sportolót is megszólítottak pár mondat erejéig. A nyilvánosságtól az elmúlt időszakban elzárkózó Milák Kristóf is mikrofont ragadott és elmondta: rengeteg támogató üzenetet és biztatást kapott, az immár kétszeres olimpiai bajnok úszó megköszönte a támogatást mindazoknak, akik az elmúlt két év során feltétlenül bíztak benne, hogy sikerrel jár.
Kós Hubert azt mondta, mindössze egy hetet pihenhet, utána utazik vissza az Egyesült Államokba, hogy elkezdje a felkészült a decemberi, budapesti rövidpályás úszó-világbajnokságra.
A folytatásban Gyulay Zsolt a magyar olimpiai mozgalom történetében először felhívta a színpadra a sportolókat felkészítő szakembereket, akik így képletesen az MBH Bank Elismerés Dobogójára léphettek fel, majd közös felvételek is készültek velük.
A program végén a szurkolóknak volt lehetőségük személyesen testközelből találkozni, közös fotókat készíteni, illetve aláírást gyűjteni a magyar olimpikonokkal.
Augusztus 11-én, vasárnap véget ért a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok Párizsban. Nekünk, magyaroknak az utolsó nap is volt miért örülnünk: Gulyás Michelle öttusázó világrekorddal nyert aranyérmet.
Még el sem ült a vihar Imane Helif algériai bokszoló olimpiai szereplése körül, már egy újabb sportoló miatt feszül egymásnak a a sportvilág. A kérdés továbbra is az: ki számít nőnek? Most az olasz futó, Valentina Petrillo áll a viták középpontjában. Az 50 éves olasz para-atléta hamarosan történelmet írhat, hiszen ő lesz az első nyíltan transznemű sportoló, aki részt vesz a Paralimpiai Játékokon.
Petrillo, aki a női T12-es kategóriában, látássérült versenyzőként indul a 200 és 400 méteres számokban, 2019-ben váltott nemet. Azóta nemcsak a pályán, hanem a közbeszédben is komoly figyelmet kap. Petrillo maga is tisztában van a különleges helyzetével:
„Az a történelmi érték, hogy én leszek az első transznemű nő, aki részt vesz a Paralimpiai Játékokon, fontos szimbóluma az elfogadásnak”
– mondta a BBC Sportnak. Mariuccia Quilleri, olasz ügyvéd és sportoló, viszont nem ilyen pozitívan látja a helyzetet. Ő azoknak a sportolóknak a képviselője, akik nem örülnek Petrillo jelenlétének a női versenyeken, mivel szerintük testi adottságai tisztességtelen előnyhöz juttatják őt. Quilleri így fogalmazott:
„Minden szövetség választhat a befogadás és a sportszerűség fogalmai között. [...] Az olasz paralimpiai szövetség a befogadást választotta.”
Nyilatkozott Andrew Parsons, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) elnöke is, aki középutat keres a vitában. Bár Petrillo részvétele jelenleg a szabályok szerint megengedett, Parsons szerint ez nem elég: a sportvilágnak konszenzusra kellene jutnia a transznemű sportolók körüli vitákban. Amellett, hogy leszögezte, az IPC-nek egyelőre követnie kell a meglévő szabályokat, azt mondta:
„A tudománynak kellene válaszokat adnia, mert igazságosak akarunk lenni minden sportolóval szemben.”
Valentina Petrillo sporteredményei a nemváltás előtti és utáni időszakban is figyelemre méltóak. 2015 és 2018 között 11 nemzeti bajnoki címet nyert a férfi T12-es kategóriában, amely a látássérült sportolók számára van fenntartva. Arról nyilatkozott, hogy a nemváltás után visszaesett a sportolói teljesítménye:
„Már nem vagyok az az energikus ember, aki voltam. Az átmenet első hónapjaiban 10 kilogrammot szedtem fel. Nem tudok úgy enni, mint korábban, vérszegény lettem, alacsony a hemoglobinszintem, mindig fázom, nincs meg ugyanaz a fizikai erőm, máshogy alszom, hangulatingadozásaim vannak. Már nem vagyok ugyanaz, mint azelőtt.”
Ezek elfogadását egy olyan kompromisszumnak tartja, amit meg kellett hoznia a boldogságáért: „Ez nem egy életstílus-választás számomra, ez vagyok én”. A nehézségei ellenére az átmenet után is sikeres sportoló maradt. Több érmet szerzett, köztük két bronzérmet a 2023-as Világ Para Atlétikai Bajnokságon, ezen kívül a Nemzeti Para Bajnokságokon is eredményesen szerepelt és versenyzett masters atlétikai eseményeken ép női sportolók ellen is.
A BBC Sport megkeresett egy sporttudóst, Ross Tuckert is a Petrillo körüli vita miatt. Tucker szerint a tesztoszteron-csökkentés nem szünteti meg azokat az előnyöket, amelyeket a a transz nők a sportban még az átmenet előtt szereztek. A BBC hosszan idézi a szakértő álláspontját, aki szerint Petrillo versenyelőnyt élvezhet a női mezőnyben:
„A férfi előnye a fejlődés során jön létre, lényegében a tesztoszteron hatásának való kitettség hosszú évei alatt alakul ki. A megoldás, amellyel a sport megpróbált előállni, az volt, hogy ha az előny forrása a tesztoszteron, akkor csökkentsük azt, és akkor a sportoló szabadon versenyezhet. [...] De az erőelőnyök minden létező bizonyíték alapján fennmaradnak akkor is, ha egy felnőttnél eltávolítjuk a tesztoszteront. Ezért a sportnak fel kell ismernie, hogy nem tudja elvenni ezt a férfielőnyt, csökkentheti azt egy kicsit, de nem tűnik el.”
Még el sem ült a vihar Imane Helif algériai bokszoló olimpiai szereplése körül, már egy újabb sportoló miatt feszül egymásnak a a sportvilág. A kérdés továbbra is az: ki számít nőnek? Most az olasz futó, Valentina Petrillo áll a viták középpontjában. Az 50 éves olasz para-atléta hamarosan történelmet írhat, hiszen ő lesz az első nyíltan transznemű sportoló, aki részt vesz a Paralimpiai Játékokon.
Petrillo, aki a női T12-es kategóriában, látássérült versenyzőként indul a 200 és 400 méteres számokban, 2019-ben váltott nemet. Azóta nemcsak a pályán, hanem a közbeszédben is komoly figyelmet kap. Petrillo maga is tisztában van a különleges helyzetével:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
