OLIMPIA

Hivatalosan is elkezdődött a tokiói olimpia

Az olimpiát Naruhito császár nyitotta meg, a tokiói ötkarikás játékok lángját pedig a teniszező, Oszaka Naomi gyújtotta meg.


Hivatalosan megkezdődött a XXXII. nyári olimpia Tokióban: a világ legnagyobb sporteseményét Naruhito, Japán 126. császára nyitotta meg.

Az "Érzelmek által egyesülve" (United by Emotions) című hivatalos program egy videóval, valamint az azzal összekombinált élő előadással kezdődött, majd egy újabb videó következett, benne a 2013-as eredményhirdetéssel, amikor a japán főváros elnyerte a 2020-as játékok rendezési jogát.

A felvételek aztán a felkészülést, az építkezést és a tervezést voltak hivatottak megmutatni, azonban a 2020-as esztendőnél baljós hangulatúvá vált a zene, és a sötét árnyalatú képekkel a koronavírus-járványra utaltak a készítők. A 2021-es év megjelenítésékor viszont az újrainduló világot szimbolizálták a videóban, miközben bemutatták, hogy a különböző sportágakban szereplő versenyzőknek mennyi akadályt kellett leküzdeniük, hogy ott lehessenek Tokióban.

A küzdőtéren egy sportoló szobakerékpáron, egy másik egy evezőpadon, egy harmadik pedig egy futópadon edzett, miközben tőlük távolabb több hasonló "sportoló" is ugyanazt az edzésmunkát végezte. A "Külön, de nem egyedül" című rész a hivatalos műsorfüzet szerint azt volt hivatott szimbolizálni, hogy a sportolók a világ minden táján külön tréningeztek a pandémia ideje alatt, de egy láthatatlan kötelék még ekkor is összekötötte őket.

Egy látványos fényjátékkal tarkított táncos előadásban a test, az izmok és a szív munkáját mutatták be a küzdőtéren a táncosok, akik a produkcióhoz gumiköteleket is használtak.

A himnusz előtt bemutatták a megnyitó két díszvendégét, Naruhito japán császárt, valamint Thomas Bachot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökét. A himnuszt az ázsiai szigetország egyik leghíresebb énekesnője, Misia énekelte el, ezt megelőzően a küzdőtérre vitték a japán nemzeti lobogót. A zászlót négy japán olimpikon, egy fogyatékossággal élő, valamint egy ápolónő vitte el a tartórúdhoz, melyre felvonták a himnusz közben.

Naruhito japán császár (b) és Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke a XXXII. nyári olimpiai játékok nyitóünnepségén a tokiói Olimpiai Stadionban 2021. július 23-án. A világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztották a 2020-as tokiói nyári olimpiát.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Újabb táncos produkció, valamint egyperces csend következett a koronavírus-járványban elhunytak emlékére, majd a küzdőtér közepére került az olimpiai ötkarika, az előadás ezen részét pedig tűzijáték zárta.

A sportolók bevonulását egy szimfonikus zenekar "készítette elő", majd - elsőként Görögországgal - elkezdődött a küldöttségek megérkezése. A magyarok 143.-ként értek az Olimpiai Stadion küzdőterére, a zászlót Cseh László négyszeres ötkarikás ezüstérmes és kétszeres világbajnok úszó, valamint Mohamed Aida tőrvívó vitte, aki hazai rekorderként hetedszer vehet részt nyári játékokon - az olimpiák történetében először volt két zászlóvivő. A nők piros-fehér-zöld, kimonószerű ruhában vonultak, míg a férfiak sötétzöld nadrágot és piros-fehér-zöld felsőt viseltek. A magyar csapat 173 tagú, többen azonban hiányoztak a ceremóniáról, mert vagy még meg sem érkeztek a japán metropoliszba, vagy a hétvégén már verseny vár rájuk.

A bevonulás után egy videós összeállításban a 100 éves Keleti Ágnes is feltűnt, mint a legidősebb élő olimpiai bajnok. Ezt követően a sportolók kört alkottak, annak közepére behozott színes kockák pedig előbb egy várost, majd pedig a tokiói olimpia logóját szimbolizálták. Közben a stadion felett 1824 drón segítségével a levegőben is megformázták az emblémát, illetve a drónok ezt követően földgömbbé "alakultak". John Lennon "Imagine" című slágere csendült fel a Szuginami gyermekkórus, valamint világhírű énekesek - Alejandro Sanz, John Legend, Keith Urban és Angélique Kidjo - előadásában, majd következett az olimpiai szervezőbizottság vezetőjének, Hasimoto Szejkónak, illetve a NOB elnökének a beszéde.

A köszöntők után Naruhito császár hivatalosan is megnyitotta a nyári játékokat.

A négyévente megrendezett, de a pandémia miatt most öt esztendő után sorra kerülő sporteseményt Naruhito császár a hagyományos mondattal indította útjára, amikor az ünnepségen bejelentette: "A tokiói olimpiát megnyitom".

Ezután az olimpiai zászló is megérkezett a stadionba, aztán az ötkarikás játékok himnusza, valamint különböző fényekkel megvilágított, papírból készült galambok "reptetése" következett.

A műsor végén Tokió is bemutatkozott, és megérkezett az olimpiai fáklya is.

A tokiói ötkarikás játékok lángját a teniszező, Oszaka Naomi gyújtotta meg az Olimpiai Stadionban, ahol augusztus 8-ig, a záróünnepség végéig lobog majd.

A ceremónia egyik nagy kérdése volt, hogy ki kapja a megnyitó talán legfontosabb feladatát, a lánggyújtó szerepét. Végül a szervezők választása a kétszeres Australian Open- és kétszeres US Open-győztes játékosra esett.

A lángot egy-egy olimpiai bajnok női birkózó és férfi cselgáncsozó hozta a stadionba, majd három korábbi baseball-játékosnak adta át, utána egy-egy orvos és ápoló vitte egy paralimpikonhoz, majd hat gyermek következett, akiktől aztán a 23 éves Oszaka megkapta a Fudzsit szimbolizáló kandeláber előtt.

Az olimpiai láng érkezik a XXXII. nyári olimpiai játékok nyitóünnepségén a tokiói Olimpiai Stadionban 2021. július 23-án. A világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztották a 2020-as tokiói nyári olimpiát.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az olimpiai láng a XXXII. nyári olimpiai játékok nyitóünnepségén a tokiói Olimpiai Stadionban 2021. július 23-án. A világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztották a 2020-as tokiói nyári olimpiát.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Oszaka Naomi teniszező, mielőtt meggyújtja az olimpiai lángot XXXII. nyári olimpiai játékok nyitóünnepségén a tokiói Olimpiai Stadionban 2021. július 23-án. A világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztották a 2020-as tokiói nyári olimpiát.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Oszaka Naomi teniszező meggyújtja az olimpiai lángot XXXII. nyári olimpiai játékok nyitóünnepségén a tokiói Olimpiai Stadionban 2021. július 23-án. A világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztották a 2020-as tokiói nyári olimpiát.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Oszaka Naomi teniszező az olimpiai lánggal a XXXII. nyári olimpiai játékok nyitóünnepségén a tokiói Olimpiai Stadionban 2021. július 23-án. A világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztották a 2020-as tokiói nyári olimpiát.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az augusztus 8-ig tartó tokiói olimpián 206 nemzet több mint 11 ezer versenyzője vesz részt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OLIMPIA
Fotók: így érkeztek meg a magyar olimpikonok – aranygép hozta haza őket a Liszt Ferenc Repülőtérre
A sportolók már itthon vannak, de a Wizz Air különleges festése továbbra is megmarad.


Hétfő délután, nem sokkal 16 óra előtt landolt a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a párizsi olimpiáról hazatérő aranygép, a magyar olimpiai küldöttség tagjaival a fedélzetén.

A 180 fős csapatot a Wizz Air egyik legújabb, a sportolók tiszteletére készült egyedi aranyfestéssel díszített repülőgépe hozta haza Párizsból. Rögtön a leszállás után már a magyar zászló is lobogott a pilótafülkéből – írta közleményében a légitársaság.

Az olimpikonokat szállító aranygéppel a Wizz Air utasai is találkozhattak már, hiszen a különleges festésű gép május óta repül Európában és azon túl a légitársaság számos útvonalán. Az olimpia ideje alatt pedig folyamatosan, menetrend szerinti járatokon utazhattak a szurkolók Budapest és Párizs között.

Az arany festés továbbra is marad, hiszen a Wizz Air a Magyar Paralimpiai Bizottság hivatalos partnereként augusztus végétől a magyar paralimpiai csapatot repíti a XVII. Paralimpiai játékokra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OLIMPIA
A Rovatból
Az Aranygép leszállt, Milák Kristóf fellépett a pódiumra, de csak pár mondatot mondott
A titokzatos úszó most sem vitte túlzásba. Mindenkinek köszönetet mondott, aki feltétlenül bízott benne.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. augusztus 13.



Hétfő délután megérkezett az Aranygép, amely a párizsi olimpia lezárultával szállította haza a magyar sportolókat és sportvezetőket. A küldöttség tagjait a Puskás Aréna szoborkertjében rajongók tömegei várták.

A Nemzeti Sport online bemutatta azt a pillanatot, amikor

a szurkolók legnagyobb örömére Milák Kristóf is fellépett a pódiumra,

aki Párizsból két éremmel – egy arany- és egy ezüstéremmel – tért haza. Az olimpiai bajnok hosszú hallgatás után szólalt meg, pár mondatban összefoglalta gondolatait a pódiumon.

A pódiumról lelépő Milákot nem lehetett külön kérdezni, így be kell érnünk azzal a néhány mondattal, amit a szurkolók előtt mondott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OLIMPIA
Fotók: így köszöntötték a hazatérő olimpikonokat – a Puskás Stadionnál fogadták Párizs hőseit
Több mint ezren várták a hazatérő olimpikonokat, köztük az aranyérmet szerző bajnokokat is.


Augusztus 11-én, vasárnap véget ért a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok Párizsban. Nekünk, magyaroknak az utolsó nap is volt miért örülnünk: Gulyás Michelle öttusázó világrekorddal nyert aranyérmet.

A magyarok 19 éremmel tértek haza: ebből 6 arany, 7 ezüst és 6 bronz volt. Nem csoda, hogy rengetegen várták a hazatérő sportolókat.

Az MTI tudósítása szerint több mint ezerfős lelkes tömeg, rokonok, barátok, szurkolók és a média munkatársai fogadták a párizsi olimpiáról az aranygéppel hazaérkező versenyzőket.

A gép késett, így a versenyzőket és edzőiket szállító buszok háromnegyed 5-kor gördültek be a Puskás Aréna parkjába. A toronyépület árnyékában megtartott ünnepi köszöntésen Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd a színpadra szólította a párizsi ötkarikás játékokon részt vett olimpikonokat, köztük az aranygéppel hazatérteket. A szurkolók hatalmas tapssal köszöntötték a sportolókat.

„A nemes harcolt megvívtuk, megküzdöttünk minden másodpercért, minden találatért, néha túlerővel szemben is, és elértünk egy olyan eredményt, amelyre méltán lehetünk büszkék” – mondta beszédében Gyulay, majd a MOB elnökeként hivatalosan is bejelentette, hogy a magyar csapat 206 ország közül az éremtáblázaton a 14. helyen végzett. Emlékeztetett rá, hogy a magyar olimpiai csapat az elmúlt 128 évben mindig hozott haza aranyérmet és mindig sikeres volt. Végül köszönetet mondott a teljesítményért annak a 180 versenyzőnek, aki kivívta a részvételt, az őket felkészítő szakembereknek, a sportolók hozzátartozóinak, végül pedig a kormányzatnak azért, hogy támogatja az élsportot és továbbra is stratégiai ágazatként kezeli.

A műsorvezetők néhány sikeres sportolót is megszólítottak pár mondat erejéig. A nyilvánosságtól az elmúlt időszakban elzárkózó Milák Kristóf is mikrofont ragadott és elmondta: rengeteg támogató üzenetet és biztatást kapott, az immár kétszeres olimpiai bajnok úszó megköszönte a támogatást mindazoknak, akik az elmúlt két év során feltétlenül bíztak benne, hogy sikerrel jár.

Kós Hubert azt mondta, mindössze egy hetet pihenhet, utána utazik vissza az Egyesült Államokba, hogy elkezdje a felkészült a decemberi, budapesti rövidpályás úszó-világbajnokságra.

A folytatásban Gyulay Zsolt a magyar olimpiai mozgalom történetében először felhívta a színpadra a sportolókat felkészítő szakembereket, akik így képletesen az MBH Bank Elismerés Dobogójára léphettek fel, majd közös felvételek is készültek velük.

A program végén a szurkolóknak volt lehetőségük személyesen testközelből találkozni, közös fotókat készíteni, illetve aláírást gyűjteni a magyar olimpikonokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OLIMPIA
„Ez vagyok én” – Történelmet ír az első transznemű paralimpikon, de nem mindenki örül neki
Egy olasz sprinter, Valentina Petrillo lesz az első transznemű paralimpikon. A bejelentés felkavarta a sportvilágot, és túlmutat a személyén.


Még el sem ült a vihar Imane Helif algériai bokszoló olimpiai szereplése körül, már egy újabb sportoló miatt feszül egymásnak a a sportvilág. A kérdés továbbra is az: ki számít nőnek? Most az olasz futó, Valentina Petrillo áll a viták középpontjában. Az 50 éves olasz para-atléta hamarosan történelmet írhat, hiszen ő lesz az első nyíltan transznemű sportoló, aki részt vesz a Paralimpiai Játékokon.

Petrillo, aki a női T12-es kategóriában, látássérült versenyzőként indul a 200 és 400 méteres számokban, 2019-ben váltott nemet. Azóta nemcsak a pályán, hanem a közbeszédben is komoly figyelmet kap. Petrillo maga is tisztában van a különleges helyzetével:

„Az a történelmi érték, hogy én leszek az első transznemű nő, aki részt vesz a Paralimpiai Játékokon, fontos szimbóluma az elfogadásnak”

– mondta a BBC Sportnak. Mariuccia Quilleri, olasz ügyvéd és sportoló, viszont nem ilyen pozitívan látja a helyzetet. Ő azoknak a sportolóknak a képviselője, akik nem örülnek Petrillo jelenlétének a női versenyeken, mivel szerintük testi adottságai tisztességtelen előnyhöz juttatják őt. Quilleri így fogalmazott:

„Minden szövetség választhat a befogadás és a sportszerűség fogalmai között. [...] Az olasz paralimpiai szövetség a befogadást választotta.”

Nyilatkozott Andrew Parsons, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) elnöke is, aki középutat keres a vitában. Bár Petrillo részvétele jelenleg a szabályok szerint megengedett, Parsons szerint ez nem elég: a sportvilágnak konszenzusra kellene jutnia a transznemű sportolók körüli vitákban. Amellett, hogy leszögezte, az IPC-nek egyelőre követnie kell a meglévő szabályokat, azt mondta:

„A tudománynak kellene válaszokat adnia, mert igazságosak akarunk lenni minden sportolóval szemben.”

Valentina Petrillo sporteredményei a nemváltás előtti és utáni időszakban is figyelemre méltóak. 2015 és 2018 között 11 nemzeti bajnoki címet nyert a férfi T12-es kategóriában, amely a látássérült sportolók számára van fenntartva. Arról nyilatkozott, hogy a nemváltás után visszaesett a sportolói teljesítménye:

„Már nem vagyok az az energikus ember, aki voltam. Az átmenet első hónapjaiban 10 kilogrammot szedtem fel. Nem tudok úgy enni, mint korábban, vérszegény lettem, alacsony a hemoglobinszintem, mindig fázom, nincs meg ugyanaz a fizikai erőm, máshogy alszom, hangulatingadozásaim vannak. Már nem vagyok ugyanaz, mint azelőtt.”

Ezek elfogadását egy olyan kompromisszumnak tartja, amit meg kellett hoznia a boldogságáért: „Ez nem egy életstílus-választás számomra, ez vagyok én”. A nehézségei ellenére az átmenet után is sikeres sportoló maradt. Több érmet szerzett, köztük két bronzérmet a 2023-as Világ Para Atlétikai Bajnokságon, ezen kívül a Nemzeti Para Bajnokságokon is eredményesen szerepelt és versenyzett masters atlétikai eseményeken ép női sportolók ellen is.

A BBC Sport megkeresett egy sporttudóst, Ross Tuckert is a Petrillo körüli vita miatt. Tucker szerint a tesztoszteron-csökkentés nem szünteti meg azokat az előnyöket, amelyeket a a transz nők a sportban még az átmenet előtt szereztek. A BBC hosszan idézi a szakértő álláspontját, aki szerint Petrillo versenyelőnyt élvezhet a női mezőnyben:

„A férfi előnye a fejlődés során jön létre, lényegében a tesztoszteron hatásának való kitettség hosszú évei alatt alakul ki. A megoldás, amellyel a sport megpróbált előállni, az volt, hogy ha az előny forrása a tesztoszteron, akkor csökkentsük azt, és akkor a sportoló szabadon versenyezhet. [...] De az erőelőnyök minden létező bizonyíték alapján fennmaradnak akkor is, ha egy felnőttnél eltávolítjuk a tesztoszteront. Ezért a sportnak fel kell ismernie, hogy nem tudja elvenni ezt a férfielőnyt, csökkentheti azt egy kicsit, de nem tűnik el.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk