TUDOMÁNY

Feltöltenéd a teljes elméd egy számítógépre? Erre a 3 dologra lesz szükséged

Túlélhetjük-e saját biológiai halálunkat? Biológiai szerverből szintetikus hardverré válhatunk-e? Egyelőre sok a kérdőjel, de a válasz nem egy egyszerű „nem”.


A ScienceAlert azzal a kérdéssel foglalkozik, milyen akadályokat kell leküzdenünk, hogy agyunkat teljes mértékben feltöltsük egy szerverre. Képzeljük el, hogy az agyi szkennelési technológia nagymértékben fejlődik az elkövetkező évtizedekben, egészen addig a pontig, amikor már megfigyelhetjük, hogy az egyes neuronok hogyan kommunikálnak más neuronokkal.

Ezután képzeljük el, hogy rögzíteni is tudjuk ezeket az információkat, hogy szimulációt készítsünk valakinek az agyáról egy számítógépen. Ez a koncepció áll az elme feltöltése mögött, hogy

egy nap képesek lehessünk átalakítani egy személyt a biológiai testéből egy szintetikus hardverre.

Az ötlet a transzhumanizmusnak nevezett intellektuális mozgalomból származik, és számos kulcsfontosságú támogatója van, köztük Ray Kurzweil számítógéptudós, Nick Bostrom filozófus és Randal Koene idegtudós.

A transzhumanisták azt remélik, hogy a tudományos és technológiai fejlődés révén túl lehet lépni biológiai mivoltunkon. Úgy vélik, hogy az elme feltöltése lehetővé teszi számunkra, hogy addig éljünk, ameddig csak akarunk (de nem feltétlenül örökké).

Még azt is lehetővé teszi, hogy fejlesszük magunkat, például azáltal, hogy szimulált agyunk van, amely gyorsabban és hatékonyabban működik, mint a biológiai. Ez egy techno-optimista álma a jövőre nézve. De van-e alapja?

Az elme feltöltésének megvalósíthatósága három alapvető feltételezésen alapul.

Az első a technológiai feltételezés

– az az elképzelés, hogy képesek leszünk kifejleszteni a tudatfeltöltő technológiát az elkövetkező évtizedekben

A második a mesterséges elme feltételezése

– az az elképzelés, hogy egy szimulált agy valódi elmét hoz létre

A harmadik pedig a túlélés feltételezése

– az az elképzelés, hogy a folyamat során létrehozott személy valójában "te" vagy. Csak ekkor válik az elme feltöltése az élet módjává.

Mennyire hihető ezek mindegyike?

A technológiai feltételezés

Az emberi agy szimulálása hatalmas kihívás lenne. Az agyunk az ismert univerzum legösszetettebb struktúrája.

Körülbelül 86 milliárd neuronnak és 85 milliárd nem neurális sejtnek adnak otthont, becslések szerint egymillió milliárd idegi kapcsolattal.

Összehasonlításképpen, a Tejút galaxis mintegy 200 milliárd csillagnak ad otthont. Hol tartunk az agyi szimulációk létrehozásának útján? Jelenleg az idegtudósok 3D-s kapcsolási rajzokat (úgynevezett konnektómákat) készítenek egyszerű organizmusok agyáról. Az eddigi legösszetettebb átfogó kép egy gyümölcslégy lárva, amely körülbelül 3000 neuronnal és 500 000 idegi kapcsolattal rendelkezik. Azt reméljük, hogy a következő tíz évben feltérképezhetjük az egér agyát.

Az emberi agy azonban körülbelül ezerszer összetettebb, mint az egér agya. Akkor 10 000 évbe telne, hogy feltérképezzünk egy emberi agyat? Valószínűleg nem. Megdöbbentő hatékonyságnövekedést tapasztaltunk hasonló projektekben, mint például a Humángenom Project.

Évekbe és több száz millió dollárba telt az első emberi genom feltérképezése, körülbelül 20 évvel ezelőtt. Ma a leggyorsabb laboratóriumok órákon belül meg tudják csinálni, körülbelül 100 dollárért. Hasonló hatékonyságnövekedéssel gyermekeink vagy unokáink életében létre is jöhet a tudatfeltöltő technológa.

Ennek ellenére vannak más akadályok is. A statikus agytérkép létrehozása csak egy része a munkának.

A működő agy szimulálásához minden egyes neuront meg kell tudni figyelnünk működés közben.

Nem biztos, hogy ezt a közeljövőben elérhetjük-e.

A mesterséges elme feltételezése

Az agyad szimulációja olyan tudatos elmét eredményezne, mint a tiéd? A válasz az elménk és a testünk közötti kapcsolattól függ.

A 17. századi filozófussal, René Descartes-tal ellentétben, aki úgy gondolta, hogy az elme és a test radikálisan különbözik, a legtöbb akadémikus filozófus ma úgy gondolja, hogy az elme végső soron maga is valami fizikai. Egyszerűen fogalmazva, az elméd az agyad.

Mégis, hogyan hozhat létre egy szimulált agy valódi elmét, ha ez csak egy szimuláció?

Nos, sok tudós úgy véli, hogy az agy összetett idegi struktúrája felelős a tudatos elme létrehozásáért, nem pedig a biológiai anyag természete (amely többnyire zsír és víz).

Amikor egy számítógépre átültetik, a szimulált agy lemásolja az agy szerkezetét. Minden szimulált neuron és neurális kapcsolat esetében lesz egy megfelelő számítógépes hardver. De ha a szimuláció reprodukálja az agy szerkezetét, akkor ezáltal reprodukálja a tudatos elmét.

A mai MI-rendszerek hasznos (bár nem meggyőző) bizonyítékot szolgáltatnak az elme strukturális megközelítésére. Ezek a rendszerek mesterséges neurális hálózatokon futnak, amelyek az agy néhány szerkezeti elvét másolják. És sok olyan feladatot képesek elvégezni, amelyek sok kognitív munkát igényelnek bennünk.

A túlélés feltételezése

Tegyük fel, hogy lehetséges szimulálni egy emberi agyat, és hogy a szimuláció tudatos elmét hoz létre. A feltöltött személy valóban te lennél, vagy talán csak egy mentális klón?

Ez egy régi filozófiai rejtvényhez vezet vissza: mi az oka annak, hogy amikor reggel felkelsz az ágyból, még mindig ugyanaz az ember vagy, aki előző este lefeküdt? A filozófusok nagyjából két táborra oszlanak ebben a kérdésben. A biológiai tábor azt gondolja, hogy reggel és este ugyanaz a személy vagy, mert ugyanaz a biológiai organizmus is vagy, amelyet egy biológiai életfolyamat köt össze.

A nagyobb, a mentális tábor úgy gondolja, hogy az a tény, hogy van elménk, mindent megváltoztat. Reggel és este ugyanaz a személy vagy, mert mentális életet élsz. Reggel emlékszel arra, amit este tettél, ugyanazok a hiedelmeid, reményeid, jellemvonásaid és így tovább.

Melyik tábornak van igaza?

Ha a biológiai tábornak igaza van, akkor az elme feltöltése nem működne, feltételezve, hogy a feltöltés lényege az, hogy magunk mögött hagyjuk a biológiánkat. Ha a mentális tábornak igaza van, akkor van esély a feltöltésre, mivel a feltöltött elme valódi folytatása lehet az ember jelenlegi mentális életének.

De várjunk csak: Mi történik, ha az eredeti biológiai éned is túléli a feltöltési folyamatot? A tudatoddal együtt két emberre szakadnál, ami kettőt eredményezne az énedből? Egy biológiai formában (B) és egy feltöltött formában (C)?

Nem, te (A) nem válhatsz szó szerint két különálló emberre (B ≠ C), és nem lehetsz azonos mindkettővel egyszerre. Legfeljebb egyikük lehetsz te magad (A = B vagy A = C).

A legintuitívabbnak az tűnik, hogy egy hasadás után a biológiai formád a valódi énedként folytatódna (A = B), és a feltöltés pusztán mentális másolat lenne. De ez kétségessé teszi azt a reményt, hogy túlélhetjük-e a feltöltést, még abban az esetben is, ha a biológiai énünk megsemmisül.

Miért emelkedne a mentális klónod a valódi éned szintjére? Bizarrnak tűnik azt gondolni, hogy ez megtörténhet (bár a filozófusok egyik tábora azt állítja, hogy igaz lehet).

Megéri a kockázatot?

Sajnos a mesterséges elme feltételezését és a túlélés feltételezését nem lehet meggyőzően empirikusan tesztelni – valójában fel kellene töltenünk magunkat, hogy megtudjuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Különös égi jelenség jön vasárnap napnyugtakor, érdemes lesz az eget figyelni
Este kilenc óra után kell figyelni, és mintegy fél óra lesz arra, hogy a ritka látványosságban gyönyörködhess.


Vasárnap napnyugta körül lesz érdemes kémlelni a nyugati horizontot - írja az Időkép.

A hét utolsó napnyugtáját egy együttállás kíséri majd. A 3,7%-os megvilágítottságú holdsarló és a Merkúr között mindössze 2 fok lesz a látszólagos távolság vasárnap este, mikor a horizont alá bukik a Nap - olvasható az Ng.24.hu oldalon. Kicsivel a nyugati horizont felett lesz megtalálható a Hold, alatt balra kell majd keresni a Merkúrt az égen, mely viszonylag fényes lesz.

Viszont még nem lesz sötét ekkor, ezért nem lesz könnyű megfigyelni a párost. Illetve nagyon alacsonyan járnak majd ekkor a nyugati horizont fölött, így olyan helyet kell választanunk, ahol teljes a rálátás a látóhatárra, valamint tiszta lesz a horizont.

A megfigyeléshez a legideálisabb időpont keleten 21 óra 10 perc, Budapesten 21 óra 20 perc, nyugati határainknál pedig 21 óra 30 perc. Ezt követően a Merkúr nagyjából fél óra múlva, a Hold pedig háromnegyed óra múlva tér nyugovóra.

Az ország nagy része fölött csak kevés felhő lesz az égen a vasárnapi napnyugta idején, így több helyen is szerencsével járhatunk, ha meg akarjuk csodálni a holdsarló és a Merkúr párosát, csupán nyugaton és északnyugaton valószínű felhősebb idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Elhunyt Bernáth László
A sokoldalú tudós, pszichológus 69 éves volt.


Életének 70. évében elhunyt Bernáth László az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) egyetemi tanára – adta hírül az intézmény honlapja.

Az ELTE közleménye szerint Bernáth László harminc éven át volt meghatározó alakja az ELTE-nek, először a jogelőd Bölcsészettudományi Karon, majd a Tanárképző Főiskolai Karon, majd a Pedagógiai és Pszichológiai Kar megalakulásától az Iskolapszichológia Tanszéken, később a Tanácsadás- és Iskolapszichológia Tanszéken dolgozott.

A tudós matematika-fizika szakos tanárként végzett, majd érdeklődése a pszichológia felé fordult, e tárgyból diplomát az ELTE-n, PhD-fokozatot a Pécsi Tudományegyetemen szerzett.

Legnagyobb hatású tudományos közleményei a párválasztást befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos eredményeit foglalják össze.

A párválasztási stratégiák evolúciós pszichológiai magyarázatait kutatva pécsi kollégáival együtt kimutatta a nők és a férfiak párválasztási stratégiáinak hátterét adó evolúciós pszichológiai mechanizmusokat.

Matematikai érdeklődése több kutatási témájában is meghatározó szerephez jutott. Így például nevéhez fűződik egy ismert optikai illúzió, az ún. Hermann-rács jelenség korábbi, évtizedeken át elfogadott magyarázatának kísérleti úton igazolt cáfolata, és annak bizonyítása, hogy az illúzió megjelenésének a rácsvonalak egyenessége a feltétele. Emellett számos cikke jelent meg a matematika tanításával és tanulásával kapcsolatban, különösen sokat foglalkozott a stessz és a szorongás tanulásra gyakorolt hatásával – írja az egyetem.

Kiemelkedő szakmai munkájáért és magas szintű tudományos tevékenységéért az évek során számos díjban és elismerésben részesült. 2020-ben lett egyetemi tanár, 2023-ban a Magyar Pszichológiai Társaság Ranschburg Pál Emlékérmet adományozott neki.

Kollégái méltatásában azt írják: „mindig készen állt másoknak segíteni, nyitott és együttműködő személyiségével hozzájárult egy támogató és inspiráló munkakörnyezet kialakításához. Innovatív ötleteivel és lelkesedésével új irányokat mutatott a tanítás és kutatás terén. Empatikus és figyelmes volt kollégáival nemcsak szakmailag, hanem emberileg is. Példaképpé vált.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
Evés után azonnal a vécé felé veszed az irányt? Meglepő, de az agyműködéseddel is kapcsolatban lehet
Egy belgyógyászorvos szerint az étkezést követő hirtelen székelési inger nem feltétlenül utal arra, hogy valamilyen egészségügyi problémánk lenne.


Dr. Joseph Salhab egy TikTok-videóban elmagyarázta, mi állhat annak hátterében, ha valaki mindig azonnal a vécére rohan, miután evett.

Az orvos szerint az étkezést követő hirtelen székelési inger nem feltétlenül utal arra, hogy valamilyen egészségügyi problémánk lenne, például irritábilis bél szindróma (IBS). Ehelyett inkább az agy működésével lehet összefüggésben.

„Amikor eszel, és úgy érzed, hogy rögtön vécére kell menned, ez a gastrocolicus reflex nevű jelenségnek köszönhető” – magyarázta dr. Salhab.

Az orvos elmondta, hogy amikor eszünk, a gyomor feszülése jelet küld az agynak, hogy tele van, és a testnek helyet kell csinálnia az újonnan érkezett ételnek. Ezért kezd el a vastagbél összehúzódni, hogy helyet teremtsen az emésztés során keletkező anyagoknak.

Az Egyesült Királyság egészségügyi szolgálata is megerősítette ezt az elméletet: „Ez egy fiziológiai reflex, amely az étkezés utáni gyomorfeszülésre és az emésztési melléktermékek vékonybélbe érkezésére reagál.”

Dr. Salhab hozzátette, hogy ez a reflex különösen erős lehet reggel, közvetlenül a reggeli után. Bár a székelési inger evés után általában nem utal belső problémákra, az IBS-ben szenvedők érzékenyebbek lehetnek erre a reflexre, ami miatt hasi görcsöket vagy akár hasmenést is tapasztalhatnak.

Az orvos figyelmeztetett, hogy bizonyos ételek és italok súlyosbíthatják a tüneteket, beleértve a szénsavas italokat, cukros italokat, alkoholt, tejtermékeket, sült ételeket, és még néhány citrusfélét is. Ezért ha valaki gyakran tapasztalja ezt a jelenséget, érdemes odafigyelnie az étkezési szokásaira és az étrendjére, hogy elkerülje a kellemetlen tüneteket.

Forrás: LADbible


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Annyira bonyolult az emberi agy, hogy az már szinte a káosz határa – állítják a kutatók
Az agy olyan, mint a legösszetettebb rendszerek. Nagyon hasonlít például a galaxisokra. De minél jobban feltárjuk a bonyolultságát, annál könnyebben tudjuk fejleszteni a mesterséges intelligenciát a jövőben.


Állítólag az emberi agy a legösszetettebb dolog az univerzumban – írja a ScienceAlert. Az agy 89 milliárd neuronja átlagosan 7000 kapcsolatot teremt, egy új tanulmány szerint pedig ezen entitások fizikai struktúrája pengeélen táncolhat.

Az amerikai Northwestern Egyetem két fizikusa, Helen Ansell és Kovács István, a statisztikai fizikát segítségül hívva próbálták megmagyarázni egy magas részletességű 3D térképen a bizonyítható bonyolultságot, nemcsak az emberi agy egy részének, hanem egy egér és egy légy agyának egy részének esetében is.

Magyarázatuk szerint ezeknek az élőlényeknek a sejtszintű keretrendszere azt sugallja, hogy a koponyánkban lévő magas szintű fém egy olyan strukturális csúcsponton van, amely közelít egy fázisátmenethez.

„Ennek a mindennapi példája, amikor a jég vízzé olvad, hiszen ebben az esetben továbbra is vízmolekulákról van szó, de átmennek egy fázisváltáson a szilárd halmazállapotról a folyékonyra”

– magyarázta Ansell.

„Ezzel viszont nem szeretnénk azt állítani, hogy az agy közel áll az olvadás állapotához. Tulajdonképpen nem tudjuk megmondani, hogy az agy milyen két fázis között mozoghat, hiszen ha a kritikus pont bármelyik oldalán állna, akkor nem létezne az agy.”

Korábban végzett kutatásokból az derült ki, hogy a fázisátmenetek fontos szerepet játszanak a biológiai működésben, amire jó példa lehet a sejtek körüli membrán, ami alapvetően a folyékony és szilárd halmazállapot között mozog.

A dolog érdekessége, hogy az idegsejtek ágszerű szerkezete egyfajta fraktálmintázatokként léteznek. A fraktálok, mint amilyenek a hópelyhekben, molekulákban vagy a galaxisok eloszlásában láthatók, a legösszetettebb rendszerekben jelennek meg.

A fizikában a fraktáldimenzió egy „kritikus kitevő”, amely a káosz szélén helyezkedik el, a rend és a rendezetlenség között.

Ansell és Kovács szerint a fraktálok nanoszintű jelenléte a 3D agyi rekonstrukciókban ennek a „kritikusságnak” a jelei.

A kutatás során az adatokhoz való szűk hozzáférés miatt a páros csak egy ember, egy egér és egy gyümölcslégy agyának egyetlen részleges agyi régióját tudta elemezni. De még ezzel a korlátozott képpel is a csapat olyan fraktálszerű mintázatokat talált, amelyek hasonlóak voltak, függetlenül attól, hogy nagyítottak vagy kicsinyítettek.

A különböző idegsejtszegmensek relatív mérete és sokfélesége látszólag minden skálán és fajnál fennmaradnak. A két kutató szerint ez a „Goldilocks-effektus” valószínűleg minden állati agy univerzális irányító elve lehet, bár ennek bizonyítása sokkal több kutatást igényel.

„Kezdetben ezek a struktúrák egészen különbözőnek tűnnek – egy légyagy nagyjából akkora, mint egy kis emberi neuron. Mégis eglepően hasonló tulajdonságokat találtunk”

– mondta Ansell.

További tanulmányokra van szükség annak meghatározására, hogy ez a megosztott kritikus pont létezik-e az állati agy teljes skáláján.

Természetesen az adatok korlátozottsága még mindig fennáll, de jelenleg nagy erőfeszítés történik az idegtudományban az agy anatómiai és kapcsolati térképének a lehető legnagyobb részletességgel történő feltérképezésére.

Nemrég rekonstruáltak egyetlen köbmilliméternyi emberi agyat, és tavaly elkészült az első teljes térkép a gyümölcslégy agyáról, valamint egy sejtszintű térkép az egér agyáról.

„A [strukturális szint] egy hiányzó darabja volt annak, ahogyan az agy bonyolultságára gondoltunk. Ellentétben egy számítógéppel, ahol bármilyen szoftver futhat ugyanazon a hardveren, az agyban a dinamika és a hardver erősen összefügg”

– magyarázta Kovács István.

Ansell szerint a csapat eredményei új utat nyitnak meg egy egyszerű fizikai modell felé, amely leírhatja az agy statisztikai mintázatait. Egy nap az ilyen teljesítmény segíthetné az agykutatást és az mesterséges intelligencia rendszereinek képzését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk