SPORT

Tizenhat arannyal, összesen 42 éremmel tértek haza sportolóink Helsinkiből – A legnagyobb magyar olimpiai diadal 70 éve

Felidézzük az 1952-es olimpia emlékezetes magyar eredményeit az Aranycsapattól Keleti Ágnesig, a fényes kardsikerektől Papp Lászlóig.


Alig 7 évvel a II. világháború befejezése után ezúttal a legjobb értelemben a magyarok nevétől lett hangos a világ. Az 1952. július 19-én Helsinkiben kezdődött – eredetileg 1940-re tervezett – nyári olimpián 16 alkalommal játszották el a magyar himnuszt bajnokunk tiszteletére. Ennél több aranyérmet csak az Egyesült Államok (40) és a játékokon első ízben részt vevő Szovjetunió (22) szerzett.

Régóta tudjuk, hogy a sport milyen fontos szerepet játszik egy ország nemzetközi elismertségében, nem is szólva saját közvéleményének alakításában, és Magyarországnak erre az azóta sem megismételt történelmi sikerre mindkét téren égetően szüksége volt. A háború utáni rendezések nyomán a szovjet érdekszférába kerülve, a hidegháború légkörében Magyarország végre büszkén nézhetett a világ szemébe, másfelől pedig a Rákosi Mátyás körül éppen abban az évben csúcsra ért személyi kultusszal és a sztálinista pártállam kegyetlen elnyomásával szemben gyógyír lehetett az embereknek sportolóink e fényes sikere. Mindezt úgy, hogy magukból a versenyekből legfeljebb részleteket láthattak a mozihiradókból, hiszen Magyarországon csak 5 évvel később indult el a televíziózás, így csak a rádióban hallgathatták a korabeli sztárriporterek, Szepesi György és Gulyás Gyula szenvedélyes tudósításait.

És a 16 aranyérem mögött megannyi legenda. A futballban a Jugoszlávia elleni 2-0-s győzelem a Puskás Ferenccel, Grosics Gyulával, Hidegkúti Nándorral, Bozsik Józseffel felálló Aranycsapat egyik legnagyobb diadala volt. Vízilabdázóink visszavették a négy évvel korábban elvesztett világelsőséget az olaszoktól, olyan nagyszerű játékosokkal, mint id. Szívós István, akinek fia 1976-ban Montrealban olimpiai bajnok lett, Gyarmati Dezső és az akkor mindössze 17 éves Kárpáti „Gyurika”: ők 1956-ban és 1964-ben is felállhattak a dobogóra, majd 12 évvel később ők ketten lettek az újabb pólós arany sikerkovács edzői.

Vívóink újra elmondhatták Petőfi Sándorral, hogy „fényesebb a láncnál a kard”.

Az 1908-as londoni óta, leszámítva az 1920-as antwerpenit, amelyre Magyarországot, mint vesztes háborús felet, nem hívták meg, férfi kard egyéniben és csapatban kizárólag a magyarok győztek.

Az egyénit ezúttal Kovács Pál vívta ki, míg csapatban Kárpáti Rudolf, Berczelly Tibor, Papp Bertalan, Rajcsányi László és Gerevich Aladár hozta a győzelmet. Gerevich a magyar vívósport legnagyobb alakja volt: már 1932-ben tagja volt az olimpiai bajnokcsapatnak, 1948-ban ő lett az egyéni győztes, és még az 1960-as római olimpiáról is hozott egy csapat-aranyat, 50 évesen. Fia, Pál, „csak” világbajnoki címig jutott.

Aligha kétséges, hogy Puskás mellett a leghíresebb magyar sportoló Papp László: e fantasztikus bokszolónak nemcsak a pályafutása volt lenyűgöző – három olimpiai bajnokság után a profik között is eljutott egészen a világbajnoki döntőig, amit az akkori politikai és sportvezetés nem engedett neki megvívni – hanem egyszerű, őszinte embersége, kültelki vagány szellemessége is rendkívül népszerűvé tette.

„Papp Laci”, ahogy még öregkorában is emlegették, londoni győzelme után a helsinki olimpia utolsó napján, augusztus 2-án vívta döntőjét nagyváltósúlyban a dél-afrikai Theunis van Schalkwyk ellen. Igazi aranynap volt, hiszen aznap győztek a labdarúgók, a vízilabdázók és az úszónő Gyenge Valéria is. Ökölvívó bajnokunk, akinek „jobb keze a Rókus-kórház, a bal a köztemető” volt, úgy jutott a fináléba, hogy előbb egy amerikai, majd egy kanadai bunyóst ütött ki egyaránt a 2. menetben, majd egy bolgár és egy argentin következett, akik hálát adhattak az égieknek, hogy kibírták a három menetet. Így érezhette Van Schalkwyk is, aki becsülettel állta a csapásokat, felállt egy rászámolás után is, de valójában semmi esélye sem volt.

Papp Lászlóé lett ezzel a 16. magyar arany, és a három olimpiai győzelem közül erre volt a legbüszkébb, mert csak egy európai ellenfele volt. Mesterével, Ádler Zsigmonddal később együtt nevelték a következő bokszoló nemzedéket, Európa-bajnokok kerültek ki a kezeik közül és Helsinki után 20 évvel, Münchenben tanítványuk, Gedó György állhatott fel papírsúlyban a dobogó legfelső fokára. A pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni című 1981-es dokumentumfilm, a Gulyás-testvérek munkája, mindent elárul „Papp Laciról”, a bunyósról, az emberről…

Úszásban a nők szállították az aranyakat. Szőke Kató kezdte 100 gyorson – 17 évesen ő lett a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok – és tagja volt Novák Évával, Novák Ilonával és Temes Judittal a győztes női gyorsváltónak is.

Székely Évának viszont 25 évesen teljesült gyerekkori álma: amikor 1936-ban a rádión hallgatta Csík Ferenc berlini olimpiai győzelmét, elhatározta, hogy olimpiai bajnok lesz. 1944-ben egy hajszálon múlt, hogy megmenekült a Dunába lövéstől, pedig akkor már felnőtt magyar bajnok volt. Hihetetlen akaraterejének köszönhetően azonban a háború után folytatni tudta, egymás után döntötte a rekordokat, és ő lett az első, aki a mellúszást az akkor még nem külön úszásnemnek tekintett „pillangó” kartempóval végezte.

Így ragadt rá a Pillangókisasszony becenév. Gyarmati Dezsővel ők lettek Helsinki „aranypárosa”. Lányuk, Gyarmati Andrea kétszeres Európa-bajnok úszónő lett, az olimpiai bajnoki cím azonban nem sikerült neki. Székely Éva visszavonulása után több sikeres könyvet írt életéről és élete sportjáról, az 1981-ben megjelent Sírni csak a győztesnek szabad! szállóigévé vált.

Hasonlóan kemény fából faragták a kötöttfogású váltósúlyú birkózó Szilvásy Miklóst, aki már 1948-ban döntőt vívott a svéd Gösta Anderssonnal, de miután éppen csak felépült lőtt seb okozta sérüléséből (rendőrként bűnözőkkel tűzharcba keveredett), de Helsinkiben alaposan visszavágott neki. Feljegyezték róla, hogy amikor az olimpia előtt Rákosi Mátyás meglátogatta a tatai edzőtábort, és az esélyekről faggatta a sportolókat, Szilvásy csak ennyit mondott Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványának: „Matyikám, ne izguljon, hozzuk az érmeket.” Meg is tett a maga részéről mindent: a döntőig mind a négy ellenfelével feltörölte a „szőnyeget”, csak egyikük úszta meg tus nélkül. A döntőben Andersson próbálta őt kifárasztani, de ezúttal nem jött be ez a taktika… Szilvásy mellett a légsúlyú Hódos Imre is begyűjtötte a maga aranyát.

Kemény sors jutott a sportlövő Takács Károlynak, aki hivatásos katonaként 1938-ban egy hadgyakorlat során felrobbant gránáttól elvesztette jobb kezét. Ő azonban nem adta fel, megtanult bal kézzel lőni, és 10 évvel a szerencsétlenség után már Londonban diadalmaskodott az ötalakos gyorstüzelő pisztoly kategóriában.

Annyira biztos volt magában, hogy előre megírta győzelmi beszédét. Ugyanilyen hidegvérrel lőtt Helsinkiben is, majd az eredményhirdetéskor ismét elővett egy papírt néhány gondosan megfogalmazott mondattal, mert utált nyilatkozni.

Helsinkiben a nyitóünnepségen London kalapácsvető bajnoka, Németh Imre – a montreali győztes gerelyhajító Németh Miklós apja – vitte a magyar zászlót. A finn fővárosban sem kellett más lobogót felvonni e dobószám mögött, mert ezúttal Csermák József kezéből repült a legmesszebbre a kalapács, a világon először 60 méter fölé. Ő is adott olimpiai bajnok tanítványt Magyarországnak: 1968-ban Mexikóvárosban Zsivótzky Gyulának tapsolhattunk, aki egyben a szám világrekordere is volt.

A magyar öttusasport felvirágzását jelentette a Benedek Gábor, Kovácsi Aladár, Szondy István csapat aranyérme, amelyhez Benedek egyéni ezüstje és Szondy bronza is járult. Benedek Gábor is tovább adta tudását, nem is akárhogyan: ő volt az edzője az 1964-ben egyéniben, 1968-ban csapatban olimpiai bajnok Török Ferencnek.

Ahogy az úszásban, úgy a tornában is a hölgyek tündököltek Helsinkiben.

Keleti Ágnes ma 101 évesen a világ legidősebb olimpiai bajnoka, összesen ötször állt a dobogó legfelső fokán. 1952-ben „csak” talajon lett első, emellett a tagja volt az ezüstérmes csapatnak és bronzot szerzett felemás korláton. 1956-ban Melbourne-ben viszont három egyéni (talaj, gerenda, felemás korlát) és egy csapatarany (kéziszer) lett a jutalma.

Helsinkiben Korondi Margit bizonyult a legjobbnak felemás korláton, mellette egy ezüst- és négy bronzéremmel tért haza. Négy évvel később ő is tagja volt a győztes csapatnak, de Ausztráliából sem ő, sem Keleti Ágnes nem tért haza. Korondi Margit Amerikában telepedett le, az idén márciusban halt meg 90 évesen. Keleti Ágnes a 2000-es évek elejéig Izraelben élt, majd hazatelepült. 2019-ben ő volt a díszvendége a budapesti Élet Menete holokauszt-túlélő vonatának.

Bár a magyar sportnak számos dicsőséges világverseny jutott azóta is, Helsinki sikerét azóta sem sikerült még megközelíteni sem. Sportolóinkat hazatérésükkor óriási tömeg várta a budapesti November 7. (ma Oktogon) téren. A korabeli diadalittas hangulatra jellemző, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság beadta a pályázatát az 1960-as olimpia megrendezésére. A történelem azonban ismét közbeszólt...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
Iman Helif sminket, rúzst és rózsaszín fülbevalót viselve megmutatta nőies oldalát
Helif szerint nem a ruha teszi az embert, hiszen a ringben nincs szüksége az embernek kiegészítőkre: csupán stratégiára, ütőképességre és erőre. Ebben rejlik karakterének lényege.


Iman Helif nemi hovatartozásával kapcsolatos vita az olimpiai játékok egyik legmegosztóbb témájává vált, különösen a vasárnapi zárás előtt.

Helif a minap egy beautycég Instagram-videójában tűnt fel sminkben, rúzzsal és rózsaszín fülbevalókkal a fülében. Ahogy a videó leírásában olvasható:

„A külseje megváltoztatásával Iman nem arra törekedett, hogy beleilleszkedjen azokba a formákba, amelyekbe a világ be akar zárni minket. Az ő üzenete sokkal mélyebb: a ruha nem tesz szerzetessé, és a külső nem fedi fel az ember lényegét. Lehetsz nőies és elegáns, ha akarsz, de a ringben nincs szükséged díszítésekre vagy magas sarkú cipőkre. Csak stratégiára, erőre és ütőképességre van szüksége, ebben rejlik a karaktere lényege.”

A napokban a párizsi ügyészség nyomozást indított a 2024-es párizsi olimpiai játékok egyik olimpiai bajnoka, Iman Helif elleni internetes zaklatás ügyében. Helif, aki a negyeddöntőben legyőzte a magyar Hámori Lucát is, célpontja lett a támadásoknak. Az ismeretlen tettesek ellen tett feljelentésben két közismert milliárdos, Elon Musk, az X (korábban Twitter) tulajdonosa, és J. K. Rowling, a Harry Potter-könyvsorozat írója is meg lett említve, akik nyilvános platformjaikon éles kritikákat fogalmaztak meg Heliffel szemben.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
Tragikus hirtelenséggel elhunyt a friss olimpiai aranyérmes Márton Viviana nagypapája
A tekvandóbajnokot hétfőn még a reptéren várta boldogan nagyapja. Alig egy nappal később már a halálhíre terjedt a bokszvilágban.


Kedd este gyorsan elterjedt a hír a magyar bokszvilágban:

tragikus hirtelenséggel elhunyt Kiss Zoltán, akit mindenki csak Totóként ismert.

A Toto Box Promotion profi istálló tulajdonosa, a párizsi olimpián aranyérmet nyert 18 éves tekvandós,

Márton Viviana nagypapája, alig egy nappal unokája diadalmas hazatérése után hunyt el.

Hétfő délután még Totó is várta az aranygéppel Párizsból hazatérő hősöket, köztük az olimpiai bajnok unokáját, Márton Vivianát. A repülőtéren és a Puskás Aréna szoborparkjában is ott volt, ahol boldogan ünnepelték a hazatérő bajnokokat.

A jelenlévők szerint a 71 éves nagypapa boldogabb már nem is lehetett volna, szinte sugárzott az örömtől, és feszítette keblét a büszkeség.

Senki sem sejtette, hogy mindeközben Totó elkeseredett, megnyerhetetlen küzdelmet folytatott démonaival. Alig egy nappal azután, hogy együtt ünnepelhetett unokájával, a közösségi médiában már halálhírét kellett olvasnunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Ismét kórházba került Ónódi Henrietta – tavasszal már átesett egy infarktuson
Továbbra is sok pénzre lenne szüksége az olimpiai bajnok sportolónak, hogy megfelelő ellátást kapjon az Egyesült Államokban.


Ahogy arról korábban mi is írtunk, tavasszal infarktust kapott Ónódi Henrietta, rövid időre leállt a szíve, újra is kellett éleszteni.

Az olimpiai bajnok magyar tornásznő jelenleg az Egyesült Államokban él, családja gyűjtést szervezett a gyógyulása érdekében.

Ónodi állapota azóta is aggasztó, és most újra kórházba került a fellépő komplikációk miatt

– erről a testvére, Barbara adott tájékoztatást.

Az infarktus utáni rehabilitációja egyelőre nagyon bizonytalan, ráadásul az amerikai egészségügyi rendszerben ez jelentős pénzt is felemészt. A kezelés napi kétezer dollárba, azaz heti öt millió forintba kerül, így a család kénytelen volt segítséget kérni: a gofundme.com oldalon indítottak gyűjtést, ahol félmillió dollár, vagyis 180 millió forint a célösszeg. Eddig azonban csak 35 172 dollár jött össze, ami még messze van a szükségestől.

Az ügyet tovább bonyolítja, hogy Ónódi egyedül maradt a válása után, és csak a legidősebb gyermeke nagykorú, így az amerikai szabályozás szerint csak ő dönthet az édesanyja kezeléséről. A családra hatalmas teherként nehezedik Henrietta betegsége, ezért minden segítséget igyekeznek megszerezni. Barbara, Henrietta testvére, így zárta a posztját a gyűjtés oldalán:

„Mindenkit arra kérek, imádkozzon Henriettáért!”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
Elkezdték elbontani a Hungaroring épületeit, rá sem lehet ismerni a versenypályára
Felújítják a pályát, ezért elbontják a főépületeket és a célegyenes lelátóit is.


Nagyszabású felújítási munkálatok kezdődtek a Hungaroringen, hogy korszerűsítsék a magyar Forma 1-es pályát.

A munka már az idei Magyar Nagydíj előtt elkezdődött, de a futam után igencsak felgyorsultak az események. Ugyanis

elkezdték elbontani a főépületeket és a célegyenes lelátóit is.

Köztük az igazán tehetősek számára fenntartott Super Gold lelátókat is.

A Hungaroring a Facebook-oldalán szerdán több fotót is megosztott, ami jól látszik, milyen jelentős átalakításon esik át a pálya:

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk