MÚLT
A Rovatból

Nőcsábász alkoholista, vagy szentéletű szerzetes – ki volt valójában Raszputyin?

Hála a Boney M-nek, mindenki ismeri a nevét. De a rengeteg pletyka miatt meglehetősen ködös sztorik terjednek róla.
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2019. február 09.



A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

A későbbi visszaemlékezések közül is nehéz kideríteni, ki mond igazat, és ki hazudik. Ki volt ő? Nőket elcsábító, orgiákat szervező alkoholista pap, vagy a nép egyszerű gyermeke, szentéletű szerzetes, aki túl közel került a tűzhöz? Az biztos, hogy az orosz történelem legrejtélyesebb alakja.

Ifjúkora és vándorlásai

Grigorij Jefimovics Raszputyin 1869-ben született egy szibériai faluban, Prokovszkojéban. Egyszerű, magának való parasztfiú volt, és hamar meggyűlt a baja a törvénnyel: iszákossággal, lányok meggyalázásával vádolták. Egyrészt ismeretes volt kicsapongó életmódja miatt, másrészt mindenki tudta, hogy éjszakákat töltött térden állva a megvilágosodásért könyörögve. Imái meghallgatásra találtak, mert 17 éves korában megjelent neki Szűz Mária, és felszólította, hogy szentelje neki az életét.

Rasputyin feleségével és lányával. 1911. Forrás: Wikipédia

Ekkor kezdődtek a vándorlásai: kolostorról kolostorra járt, tökéletesítette gyógyító képességeit. Később megnősült, gyerekei születtek. Valamit tudhatott, mert hamarosan tekintélyes számú követőre tett szert. A falu pópája - meglátva Raszputyinban a konkurenciát - azzal vádolja, hogy a kliszt nevű szekta tagja, bachanáliákat rendez és gyalázza az egyházat. Ez a szekta arról volt hírhedt, hogy áhítataikat szexuális orgiával szokták befejezni, mert azt vallották, hogy a kegyelem csakis valóban átélt bűnökre következhet. Ezeket sohasem sikerült Raszputyinra rábizonyítani, ám a vád végigkíséri egész életében.

A cári udvarban

Raszputyin 1905-ben érkezett Szentpétervárra, ahol a kor legnagyobb gyógyítójának a tanácsait akarta hallgatni. Az egyház vezetői hamar felfigyeltek az egyszerű vándorprédikátorra, és hivatalosan is sztareccé nyilvánították. Az egyszerű parasztember hamarosan a miszticizmusra éhes udvari körök népszerű vendége és társasági dámák kedveltje lett, akik Isten emberét látták benne. Raszputyin soha nem borult le vendéglátói hatalma vagy rangja előtt, a magas rangú személyeket ugyanúgy kezelte mint az egyszerű embereket, akik számára épp úgy elérhető volt. A prófétának és csodagyógyítónak tartott sztarec híre egyre nőtt, kézről kézre adták. A cári családnak Anna Virubova mutatta be, és ez teljesen illeszkedett a kor szelleméhez. A cár és a cárné kifejezetten nyitott volt a csodagyógyítóra, ugyanis az egyetlen fiú gyerekük - a trónörökös -, vérzékenységben szenvedett. Elég volt egy apró seb, és a gyerek órák alatt komoly vérveszteséget szenvedett.

Raszputyin és követői. 1914. Forrás: Flickr

A cárevicsnek 1909 őszén volt egy kisebb balesete, amely a vérzékenység miatt igen komollyá vált, és néhány óra alatt a kisfiú állapota rohamosan romlott. Azonnal hívatták Raszputyint, aki hosszú imára térdelt a cárevics ágya mellé. Ezután felállt, kezét a gyerek fejére tette, és kijelentette: "Fiam, nyisd fel a szemedet és mosolyogj! A fájdalmaid elmúltak, most már boldog vagy." És valóban, a kisfiú felült az ágyban, és azonnal jobban lett. Vannak, akik Raszputyin hipnotikus képességeinek tulajdonítják a csodás gyógyulást, ennek azonban az összes jelen lévő orvos vallomása ellentmond. A következő hetekben Raszputyin a cári lakosztály gyakori vendége lett. A császári családdal baráti viszony és kölcsönös tisztelet kapcsolta össze. A cárt és a cárnét nem úgy szólította, ahogy az etikett előírta, hanem atyának és anyának, ahogy a szülőföldjén emlegették őket.

Rasputyin. 1910. Forrás: Wikipédia

Olga nagyhercegnő, a cár húga később így emlékezett vissza erre az időre: "Sem szent, sem ördög nem volt. Niki (a cár) és Alicki (cárné) számára az maradt, ami volt: egy mélységesen istenhívő parasztember, akinek megadatott a gyógyítás tudása. A cárnéval való találkozásaiban az égvilágon semmi rejtélyes nincs. Mindezek a történetek az emberek fantáziájában keletkeztek. ... Raszputyin sem olyan izgató, sem olyan félelmetes benyomást nem tett az emberekre, mint ahogy mondták. "

Vádak Raszputyin ellen

Nem sokkal később Raszputyin a kapott adományokból vásárolt egy házat Péterváron, és ide hozatta a lányait is. Ettől kezdve mindenki, aki címre, hivatalra pályázott, a kegyeit kereste. Szerény lakását éjjel-nappal elárasztották a kérelmezők. Ugyanakkor ettől kezdve titkosszolgálati megfigyelés alá került, és ismét előszedték a régi szektás történetet, elővették a nőügyeket, valóságosakat és költötteteket.

VIDEÓ: ahonnan legtöbben ismerik...

Négy fő kifogás merült fel vele szemben: a szektásság, az iszákosság, a szoknyavadászat és a politikai döntésekbe való beleszólás. Elterjedt róla, hogy a városi fürdőkben orgiákat rendez - bár ezek a történetek inkább egy elfojtottan prűd és kéjsóvár társaság bigott erkölcsét tükrözik. Az alkoholos kilengések már sokkal látványosabbak voltak, ráadásul az évek alatt egyre sűrűbbé váltak, és időnként valóban az eszméletlenségig leitta magát. Természetesen a cár és a cárné ezekről is tudomást szerzett. Ám amikor az udvarban volt jelenése, a sztarec kínosan ügyelt arra, hogy mindig színjózan legyen.

Merényletek

Raszputyin ellen több merényletet is megkíséreltek - de nem holmi bűnözők, hanem befolyásos személyek, sőt magas hivatalok betöltői. Az első merényletet 1910-ben követték el, autóval próbálták meg elgázolni, később egy felbérelt prostituált próbálta megölni úgy, hogy egy késsel hasba döfte. A sztarec mindkét merényletet túlélte. A szerzetes egyre több ellenséget szerzett magának. Azt kezdték híresztelni róla, hogy viszonyt folytat a cárnéval. Az első világháború alatt különösen megnövekedett az ellenségeinek száma, hiszen Raszputyin közismert volt háborúellenes nézeteiről. A cárnéval folytatott állítólagos viszonya miatt pedig az orosz arisztokrata köröknek és az antant országoknak is egyre kellemetlenebb lett a sztarec személye. 1916-ban aztán úgy döntöttek, hogy ismét megpróbálják őt megölni.

A gyilkosság

A gyilkos összeesküvés tervéről hercegek, országgyűlési képviselők, a tágabb cári család tagjai, a titkosszolgálat és a francia, brit nagykövet is tudott. Raszputyin is sejthetett valamit, mert hetekkel a halála előtt levelet írt a cárnénak: "Kedveseim, drágám: fenyeget a végzet. Nagy szerencsétlenség van készülőben. ... Országunk számára ütött az óra. A vér is megfagy a borzalomtól. Rengeteg vér és fájdalmas kiáltások. .. Az én órám is üt már hamarosan."

Raszputyin Névából kihúzott teste. 1916. Forras: Wikipédia

A gyilkosok azzal csaltak Raszputyint a Mojka Palotába, hogy a herceg felesége, Irina szeretné őt megvendégelni. A pincébe vezették, és amíg várt a hercegnére, megkínálták - állítólag ciánnal mérgezett - borral és süteménnyel. A gyilkosok visszaemlékezése szerint a sztarec fogyasztott mindkettőből, de nem mutatkoztak rajta a mérgezés tünetei. Ekkor Juszupov, az egyik gyilkos rálőtt Raszputyinra, és megnyugodtak, hogy meghalt. Egyikük később mégis lement, hogy ellenőrizze a halál beálltát, ám a szerencsétlen még mindig életjeleket mutatott. Ekkor ólmosbottal estek neki, és össze-vissza verték a földön heverő testet. Ezek után a holttestet összekötözték, és Névába dobták.

Miután másnap senki nem találta Raszputyint, a cárné kerestetni kezdte, és hamarosan megtalálták a testét a folyóban. A boncolási jegyzőkönyv szerint elképesztően durva sérülései voltak. Többek között a nemi szervein, mintha valaki a kasztrálásával próbálkozott volna. Megdöbbentő volt viszont, hogy a gyomrában nem találták méreg nyomait, és hogy egyik lövés sem volt halálos. A kezein-lábain viszont kötél volt, látszott a horzsolásokból, hogy még élt, amikor megkötözték, mert rángathatta a köteleket. A legszörnyűbb, hogy a tüdejében algát és folyóvizet találtak, vagyis ezt az egész kínzást túlélte, és még élt, amikor a folyóba dobták. Raszputyin halálát tehát épp annyi rejtély övezi mint az életét. A testét a cári sírboltban temették el. Ám itt sem nyugodhatott sokáig, mert a februári forradalom után a holttestet kivették, és elégették.

Az alakja körüli viták azóta sem csitultak: az egymásnak ellentmondó híresztelések, visszaemlékezések özönében nehéz valósághű képet alkotni róla.

Az Emelt töri érettségi blogon nem csak az írásbeli, hanem a szóbeli érettségihez is találsz segítséget

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Kétezer letérdeltetett magyar foglyot kaszaboltak le a törökök Mohácsnál – régészek derítettek fényt a mészárlásra
A sebekből ítélve a törökök éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal végeztek a magyar katonákkal. Igazi mészárlásról árulkodnak a leletek.


A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolni látszik azt a feltevést, hogy az eddig megtalált öt tömegsírban a törökök által kivégzett magyar és közép-európai hadifoglyok nyugszanak. A régészeti-antropológiai feltárás tapasztalatai arra mutatnak, hogy

a mintegy 2000 letérdeltetett foglyot szablyával kaszabolták le, majd rendezetlen tömegsírokban hantolták el őket

írja közleményében a Szegedi Tudományegyetem.

A IV. tömegsír ásatási helyszínén az antropológiai feltárás munkáját Dr. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének vezetője végzi munkatársaival és PhD-hallgatóival. Az SZTE „Mohács 500” kutatócsoportja a 2020 és 2022 között feltárt III. tömegsír csontmaradványainak anatómiai illesztését és antropológiai vizsgálatát az egyetem Lövölde utcai helyszínén folytatja. A tömegsír régészeti feltárását a pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, Neményi Réka vezeti.

A 2024 júniusában megbontott IV. tömegsírban szemmel láthatóan kaotikusan, egymásra roskadva fekszenek az emberi maradványok. A feltárás jelenleg is zajlik, sokfelé egy-egy koponyán, csontvázon már számozott címke látható, valamint speciális kódok segítenek a maradványok későbbi összeillesztésben. A levágott fejekkel a legnehezebb a munka; a III. tömegsírhoz hasonlóan itt is sok különálló koponya van. Pálfi György a régészekkel egybehangzóan azt valószínűsíti, hogy

a csata után itt végezték ki azt a mintegy 2000 hadifoglyot, akiket a csatatéren és a magyar tábor lerohanásakor ejtettek.

A történet drámája, hogy a kivégzetteket meglepetésként érhette a kivégzési parancs.

„Valószínű, hogy a törökök tanácskozása előtt még úgy gondolták, hadifogolyként elviszik őket a birodalom területére. A török források szerint Szulejmán szultán váratlanul döntött a kivégzésről. Ez sokkoló meglepetés lehetett a szerencsétlen embereknek, különösen, amikor látták, hogy egy-két sorral arrébb már buknak föl a társaik” – mondta az SZTE antropológusa.

A sebekből ítélve a török kivégzők éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal, hátulról-oldalról, akár egyszerre több foglyot is kaszabolva ölték meg az egymás mellé térdeltetett, lehajtott fejű keresztény katonákat. A vágások Pálfi György szerint nem kifejezetten a lefejezésre, hanem az egyén gyors elpusztítására irányultak. Általában kettőt-négyet csaptak a nyakra, koponyaalapra.

A tömegsírok állapotából, elhelyezkedéséből ítélve Pálfi György és régész munkatársai, Bertók Gábor igazgató és Neményi Réka ásatásvezető (JPM) szerint is elképzelhető, hogy a látvány kegyetlen pompája megrészegítette a török kivégzőket. Mivel a vágások nagy részét nyaktájra mérték, Pálfi György szerint a kivégzettek legalább felénél megsértették a nyaki ütőeret.

Kétezer emberből többezer liter vér ömölhetett ki, valószínűleg mozdulni sem lehetett a halottaktól és ez a kegyetlen rendetlenség akár a tömegsírok létesítését is meghatározhatta.

Pálfi György szerint az első halmokat különösen rendezetlenül hordhatták a négy tömegsírba, és csak később, a távolabb eső, jóval nagyobb V. tömegsírban fejezték be a temetést, ott már sokkal rendezettebben. Az antropológus hozzátette, hogy ezt igazolni nem lehet, csak elképzelni. Van kutató, aki éppen fordítva látja maga előtt: a legrendezetlenebb III-IV. tömegsírok lehettek az utolsók, talán ezt a munkát már nem nézte a szultán, és itt sietősebben vetették gödörbe a testeket.

A tömegsírokból a többségükben fiatal férfiak csontvázai mellett néhány 10-12 éves gyerek és néhány nő maradványa is előkerült. A gyerekek apródként vagy lovászfiúként szolgálhattak, a nők talán a táborban láthattak el feladatot. Az elhunytak születési régióinak megállapítására az SZTE Embertani Tanszék munkatársai a III. és a IV. tömegsír maradványain a stronciumizotóp-arányok vizsgálatát tervezik. Ezzel az eljárással a fogakból a születéskori földrajzi környezetet, a csontokból pedig a halál előtti időszak földrajzi környezetét lehet megállapítani.

Pálfi György azt is elmondta,

az 500 éves évfordulóra tervezett kiállításra legalább egy tucatnyi személy esetében arcrekonstrukcióval mutatják be, hogyan is néztek ki a mohácsi csatában részt vevő katonák.

A feltárás után a csontokat a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen megépülő kápolna kriptájában helyezik majd méltó nyugalomra az évfordulón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Azt szimulálták, hogyan nézett ki az egyik legkeményebb kivégzés az ókori Görögországban
A Brazen Bull-t nem megrendelésre készítették el, hanem egy athéni férfi saját önszántából tett kísérletet a kínzóeszköz létrehozására, amit később egy zsarnoknak ajándékozott oda.
Karkó Ádám - szmo.hu
2024. augusztus 09.



A Brazen Bull egy hírhedt kínzóeszköz volt, amelyet a Kr.e. 6. században talált fel egy athéni férfi, Perilaus – írja a LadBible.

Ez az eszköz egy nagy, bronzból készült üreges bika alakú szobor volt, aminek lényege abban állt, hogy az áldozatokat élve megsüssék, kegyetlen és fájdalmas halált okozva nekik.

Az áldozatot a bika belsejébe zárták egy csapóajtón keresztül, majd tüzet gyújtottak a szobor alatt. A bika alakú szobor felmelegedett, és az áldozat lassan megfőtt benne.

A találmány különös kegyetlensége abban rejlett, hogy Perilaus csöveket épített be a szoborba, amelyek az áldozat sikolyait állathangokká torzították, így a kívülállók számára az áldozat fájdalmának hangjai egy bika bömbölésére hasonlítottak. Perilaus nem kapott megbízást erre a kegyetlen eszközre, hanem saját kezdeményezésből készítette el, majd elvitte Phalarisnak, Akragas szicíliai zsarnokának, remélve, hogy az érdeklődni fog iránta.

Phalaris, aki híres volt kegyetlenségéről, és akiről egyes történelmi feljegyzések szerint azt állították, hogy kannibál volt, valóban érdeklődést mutatott a Brazen Bull iránt.

A zsarnok úgy döntött, hogy teszteli a szerkezetet, és Perilaust, a feltalálót helyezte el elsőként a bika belsejében. Tüzet gyújtottak a szobor alatt, és Perilaus hamarosan megtapasztalta saját találmányának borzalmait.

Phalaris azonban mielőtt Perilaus meghalt volna, kivette őt a bikából, hogy megkímélje az életét, de csak azért, hogy később más módon végezzék ki: Perilaust végül ledobták egy dombról.

Phalaris élvezettel használta új kínzóeszközét, és a Brazen Bullban történő kivégzések szórakoztatták őt. Azt mondják, hogy különösen élvezte, ahogy a bika szobra ringott, miközben az áldozat élve sült meg benne.

Phalaris uralma azonban nem tartott örökké. Amikor 554-ben megbuktatták, az új uralkodók úgy döntöttek, hogy Phalarisnak is meg kell tapasztalnia saját kegyetlenségének eszközét. A zsarnokot a Brazen Bullba zárták, és ő is ugyanazt a borzalmas sorsot szenvedte el, mint korábbi áldozatai.

A szimulációról készült rövid videót ITT lehet megtekinteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
„Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan!” - Hazai szex-mérföldkövek a rendszerváltás után
Felelevenítjük az első magyar szexshopot, pornófilmet, swinger klubot, erotikus újságot és expót, valamint a szexuális oktatási reformokat.


Az első magyar szexshop

A rendszerváltás egyik legizgalmasabb hozománya az volt, amikor megnyílt az első magyar szexshop 1989-ben Budapesten, a Múzeum körúton. Az üzlet hamar népszerűvé vált azok körében, akik mindaddig csak külföldön találkozhattak efféle üzlettel. A Dunántúli Napló így számolt be a hasábjain erről a tabudöngető mérföldkőről: „…Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan! Illetve eddig ezt hihettük, hiszen a központi napilapok nagy ovációval számoltak be a bolt megnyitásáról. Most azonban, az Esti Hírlap információja szerint kiderült, hogy szó sincs engedélyekről. Az újság egyik munkatársa felhívta a Művelődési Minisztériumot, s azt az információt kapta, hogy a boltnak nincs joga olyan malacságok árusítására, amelyek a polcokon megtalálhatók. Az ügyet kivizsgálják, de a boltot egyelőre nem zárják be.

Azonban olyannyira nem sikerült bezáratni a helyet, hogy az ország egyik legnagyobb forgalmú szexshopjaként a mai napig működik.

Az első magyar pornófilm

Az első magyar profi felnőttfilm a Kovi-féle Pornósztár volt őnagysága volt, amit 1989-ben forgattak Leiter Laura főszereplésével. Ő volt a sztárja az 1994-es Hótehénke című filmnek is, szintén Kovi rendezésében, de utána a lány eltűnt a szakmából.

A Pornósztár volt őnagysága inkább volt erotikus film, mint pornó, hiszen az akkoriban világhírű, érzéki Emmanuelle-filmek mintájára készült. Olyan tipikus kliséket vonultatott fel az alkotás, mint a főnök-titkárnő, rendező-színész és fotós-modell szituációk.

Az első magyar swingerklub

A swinger életforma az ezredforduló környékén vált ismertté Magyarországon: az első magyar swingerklub 2002-ben nyitotta meg kapuit Budapest XVI. kerületében. Ennek jelenleg egy kőbányai swingerklub a fő konkurense, de még jópár hasonló hely nyílt időközben az országban. A swinger-műfaj hazai előfutára és egyben bevezetője Elizabeth King (született Király Tünde) pornószínésznő volt, aki nem csupán ezzel írt történelmet, hanem hogy elsőként teljesítette rajongói kívánságait az interneten, webkamerán keresztül.

A rendszerváltás pornográf újságjai

A már akkoriban is széles lapkínálatban csak kettő folyóirat bővelkedett a fotók mellett irodalmi élményekkel is. Az egyik az 1988-as alapítású Erato volt – az első hivatalosan engedélyezett erotikus magazinok egyike volt Magyarországon –, a másik pedig az egy évvel később indult Apolló, de mindkettő 1991-ig húzta. A Szexepír 1990-től hat szám erejéig borzolta a kedélyeket, méghozzá a szokatlan férfiaktjaival. Létezett egy irodalmi lap is, a Kamaszságok, de azt két szám után elkaszálták. Különféle szexlapok (pl. a Rajzszegx, Playsir, Play Eros) is közöltek folytatásos regényeket, elbeszéléseket. Az Aréna magazin 1989-ben egy független dunántúli képes hetilap nyári különkiadásának indult pikáns rejtvényújságként, fotókkal és novellákkal bővítve, és körülbelül 3 év alatt 19 számot élt meg.

Az erotika expók világa

Az 1997-ben szervezett, budapesti Erotika Kiállítás volt az első ilyen jellegű rendezvény hazánkban. A szervező Strausz Ildikó nevéhez többek között kertészeti és szerszámkészítési szakvásárok is kötődnek, és Bécsben ihletődött meg, hogy itthon is lenne igény erotikus szakkiállításra. Az első években még alig voltak látogatók, aztán úgy beindult a biznisz, hogy 2000-re már a plafonon is lógtak, ezért az Építők Sportcsarnokából a több tízezres látógatószámra dagadó rendezvényt áttették a nagyobb Lurdy Házba. 2005-től pedig elindult az Erotika Parádé és az Erotika Expo is Tomor András szervezésében, aki a rendszerváltás után pornófilmeket is gyártott Tom-Média nevű cégével.

A magyar szexuális oktatás reformja

A WHO 2010-ben kiadott „Az európai szexuális nevelés irányelvei” című ajánlása részletesen, korosztályokra lebontva taglalja a megfelelő ismereteket. Ezt az oktatási programot a magyar iskolákban is bevezették, megcélozva a fiatalok szexuális egészségének javítását és a felelős szexuális viselkedés népszerűsítését. A modernizált irányelvek a holisztikus szexuális nevelésre buzdítanak az olyan negatív megközelítéssel szemben, mint a nem kívánt terhességek és a nemi úton terjedő betegségek. A holisztikus megközelítés elősegíti, hogy a fiatalok képesebbé váljanak nemiségük és partnerkapcsolataik kielégítőbb és felelősebb alakítására, amely készségek a lehetséges veszélyek megelőzésében is lényegesek.

Források: 1,2,3,4,5,6,7


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Az első orgazmus a vásznon és a bluetooth feltalálása – a magyar származású színésznő tudósként is brillírozott
Méghogy nem lehet egy nő egyszerre gyönyörű és okos: Hedy Lamarr dívaként és matematikusként is elismerésre méltó újításokat vezetett be.


Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy nyugodtan állj, és nézz bután” – mondta ezt Hedy Lamarr (1914-2000), korának egyik legszebb nője, aki imádta palira venni a férfiakat, miközben jóval többet tudott náluk. Annyi találmánya volt, és olyannyira hozzájárult a haditechnológia fejlődéséhez, hogy születésnapját nyilvánították az Európai Feltalálók Napjának. Bécs városa 2018 óta adja át a Hedy Lamarr-díjat, amely kizárólag olyan nőket illet, akik digitális területen alkottak maradandót.

Egy különös karrier

Na de ki volt ez a csodaszép lány, és hogyan érte el ekkora sikereket?

Hedy, azaz eredeti nevén Hedwig Kiesler egy bécsi bankár és egy magyar zongorista jómódú lányaként már kiskorában négy nyelven beszélt, illetve tánc- és zongoraleckéket vett, majd 16 évesen Bécs leghíresebb színiiskolájának lett a növendéke.

19 évesen beleugrott első házasságába egy fegyvergyárossal, és az ifjú ara annyira érdeklődött a fegyverek iránt, hogy férje örömmel megmutatta neki a tervezési folyamatokat. A lány komoly ismereteket szerzett a fegyverekről, a torpedókról és irányítástechnikáról. Házassága féltékenység miatt ért véget, úgyhogy Hedy inkább Hollywoodig menekült, ahol rögtön befutott. Mivel korábban Bécsben szerepet kapott az Extase című hangosfilmben (1933), ahol áramvonalasan nőies teste kétszer is látható volt meztelenül – a világon először –, nem váratta sokáig az első filmszerep a Metro-Goldwyn-Mayernél. Az ottani stúdiófőnök javasolta neki a névváltoztatást.

Az igéző szépségű nő megjelenésével egycsapásra átformálta a frizuradivatot az 1938-as Algier című filmben: ezt követően váltottak a színésznők a középen elválasztott, barna hajra az addigi szőke helyett. Hedy hozta divatba továbbá a különféle fejfedőket, például sálakat és turbánokat is. A termékeny színésznő összesen 31 filmben játszott 1930 és 1958 között, és ő demonstrálta először a filmvásznon a női orgazmust is. Ám nem tudott kitörni sohasem a szépasszonyi klisékből, szerepeit nem színészi tehetségéért dicsérték.

Egy zongorista és egy színésznő forradalmasítják a technológiát

A második világháború idején Hedy az első férjétől elcsent katonai tervrajzokkal állított be egy amerikai katonai fejlesztő laboratóriumba, felajánlva szakmai szolgálatait. A nő ugyanis hallotta a hírekből, hogy a pontatlan célzás miatt a szövetségesek túl sok torpedót pazarolnak el a tengereken. Fantasztikus találmányát – amely a bluetooth őseként ezt a problémát is megoldotta – nem csak az addigi ismereteinek, hanem a véletlennek is köszönhette. Ugyanis szomszédjával, George Antheil avantgárd zongorista-zeneszerzővel torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést hoztak létre, azaz a frekvenciaugrásos adásmódot, miközben csupán egy mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művet akartak szinkronizálni.

Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak.

Ők akkor még nem tudták, hogy a wifi, a mobil és bluetooth technológiák feltalálói lettek – ráadásul kettejük közt úgy indult az ominózus beszélgetés, hogy Hedy arról faggatta a zongoristát, nem kéne-e nagyobbra csináltatnia a melleit, és ebből kanyarodtak a szövetségesek háborús erőfeszítéseinek támogatásáig. Éles váltás, az biztos.

A találmány részletei és szabadalmaztatása

A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs eszközként (Secret Communication System) nyújtották be az Országos Feltalálói Tanácshoz 1940-ben, ahol a szervezet elnöke, a General Motors kutatási igazgatója vetette fel a szabadalmaztatás ötletét. Két évvel később be is jegyezték a rendszert, amelynek lényege, hogy a torpedókat irányító rádiócsatornát védi a felderítés és a zavarás ellen, ezzel megnövelve a tengeri célpontok ellen indított torpedók találati valószínűségét. A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, de az eljárást csak 1957-ben, a szabadalmi oltalom lejárta után két évvel vette elő egy cég, és 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták először a blokádban résztvevő hajókon. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civilek számára az egyidejű frekvenciaváltást.

Antheil már 1959-ben meghalt, de Hedy 2000-ig élt, folytatva a fejlesztéseket hollywoodi laboratóriumában, folyamatosan ingázva a tudomány, a film és a szépségipar között. Találmányáért 1997-ben megkapta az Electronic Frontier Foundation, a technika úttörőjének járó kitüntetést, és még ebben az évben első női kitüntetettje lett a „feltalálói Oscar-díjnak” is. A bluetooth technológiája végül az 1990-es években forrt ki, lehetővé téve a különböző eszközök közötti adatátvitelt rövid távolságon belül.

Magánéleti kudarcok

Igaz, hogy Hedy szeretett technikai problémákon elmélkedni, de férjhez menni is imádott, hatszor sikerült is neki. Ezzel kapcsolatosan is akadt egy híres idézete:

„Talán az volt a problémám a házasságban - és ez sok nő problémája -, hogy egyszerre akartam intimitást és függetlenséget. Nehéz ezek közt egyensúlyozni… Abba kell hagynom, hogy olyan férfiakhoz menjek feleségül, akik alacsonyabb rendűnek érzik magukat nálam.”

Lamarr időskorát ráadásul olyan botrányok övezték, mint egy áruházi lopás, amely közben lebukott, valamint egy hosszú pereskedés egy számítástechnikai céggel, miután ők a megkérdezése nélkül felhasználták Lamarr egyik retusált fényképét egy szoftver csomagolásán.

Bár szülővárosát, Bécset tekintette igazi otthonának, Floridában halt meg dúsgazdagon. Végakarata szerint hamvai egy részét a bécsi erdőben szórták szét, és a bécsi központi temetőben díszsírhelyet kapott.

Hat házasság, 31 filmszerep és számtalan találmány: Hedy Lamarr, a fiatal tudósnők meseszép példaképének izgalmas életútja szerintem szintén filmre kívánkozik.

Források: 1,2,3,4


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk