MÚLT
A Rovatból

10 megdöbbentő hagyomány, személy és babona a történelemből, amelyek alig ismertek

Volt olyan államelnök, aki a papírpénz legfőbb ellenzője volt - most mégis egy bankón virít az arcképe. 9 további hasonló furcsaság a múltból.


A világ története nagyon gazadag és még annál is komplikáltabb, a suliban sokszor mégis száraznak és unalmasnak tűnt.

De talán a történelem órák érdekesebbek lettek volna, ha ez a 10 érdekesség is szóba kerül.

10. A mormota-nap

A Groundhog Day az amerikai babona egy fontos része. A monda szerint, ha február 2-án egy mormota előbújik odújából, meglátja saját árnyékát, majd visszabújik akkor még 6 hétig fog tartani a tél. Ha nem bújik vissza, akkor azt jelzi, hogy hamar eljön a tavasz. A napot USA-szerte sok helyen megünnepelik, egyfajta téltemetésként. A pennysyilvániai Punxsutawney városában pedig már az 1880-as évek óta hagyomány a februári eleji ünnepség, de régebben nem csak megfigyelték a mormotákat. A „Punxsutawney Mormota Klub” nevű csoport tagjai kimentek a dombokra és mormotákat fogtak, amelyeket vacsorára meg is főztek.

Ehhez a naphoz kapcsolódik az Idétlen időkig című, készítése óta kultikussá vált filmvígjáték is.

9. Almafák mindenhol

almafa-wiki

Johnny Appleseed arról lett híres, hogy egy zsák maggal járta az Egyesült Államokat és almafákat ültetett mindenhol, ahol megfordult. De állítólag Johnny nem csupán jóindulatból tett így.

A 18. században sok lakatlan földterület volt az USA-ban, amelyeket nagy cégek vásároltak fel, majd kisebb részeiket elajándékozták, azért az ígéretért cserébe, hogy az új tulajdonosok 50 alma- és 30 barackfát ültetnek – így mutatva, hogy hosszútávon kívánják használni a területeket. Appleseed viszont meglátta a piaci rést: saját maga ültette el a fákat, majd az így megszerzett területeket jó pénzért eladta. Meglepő módon a fák termését ekkor még nem ételként fogyasztották: alkoholt készítettek belőlük, mert túl savanyú volt a termés.

8. Virágokkal füstölt szüzek

A történelem során a női test sokkal inkább volt a szülők vagy az egyház tulajdona, mint maguké a nőké. Egy fiatal lány szüzessége pedig elengedhetetlen része volt annak, hogy férjet találjon és így értékét növelje. De valahogyan meg is kellett állapítani, hogy egy lány szűz-e még vagy sem. A legegyszerűbb teszt az volt, hogy a nászéjszaka után ellenőrizték, hogy vérzett-e a feleség az éjszaka során. De ezt könnyű volt meghamisítani, általában valamilyen állat vérével. Ráadásul ma már közismert, hogy nem minden nő vérzik első együttléte során különböző orvosi okokból.

Volt, hogy a nők vizeletét is vizsgálták a szüzesség megállapítására. A lányok egy ital receptjét kapták meg, amelyet pár napos böjt után kellett elfogyasztaniuk. Ha a lány meg tudta állni, hogy pisiljen, akkor még szűz volt.

Különböző füst tesztek is népszerűek voltak a középkorban. Az alapvetés az volt, hogy az együttlétet követően a női test egy nyitott „átjáróvá” válik, amely illatokat és szagokat iránytani tudja. Egy olasz fizikus, Niccolo Falcucci úgy gondolta, hogyha egy nő alsó felét betakarja és szénnel megfüstöli, akkor az nem fogja tudni azonosítani a szén füstjének illatát, hogyha szűz. Más tesztek szerint ha virágokkal füstölték meg a szüzeket, akkor elfehéredtek, illetve ha különféle illatokat használnak a hölgyek lába között, a leheletük is olyanná válik.

7. A szűzlány keble és az unikornis

800px-Lenz_Klara_egyszarvu

Lentz Klára: Egyszarvú

Az egyszarvúak már régóta igen népszerűek. Először az ókori görögöknél kerültek elő, de a Bibliában is megjelennek.

Az unikornis általában szerény és kedves állatként ábrázolják, de ez sem volt mindig így. Az ókorban történészek úgy vélték, hogy ez az egyik legvadabb állat, de még is volt egy módszer, amivel meg lehetett őket fogni.

A trükkhöz egy szűzlányra volt szükség, ha a lány az unikornis előtt állva megmutatta kebleit, akkor az egyszarvú lenyugodott. Majd fejét a lány mellkasára helyzet, elkezdett melléből szopni és lassan elaludt. Ekkor léphettek oda a vadászok, hogy elkapják a mitikus élőlényt.

6. Olimpiai láng helyett székláb és pudingos doboz

Olympiatuli_1952

Az olimpiának ma is olyan jelképei vannak, amelyek már az ókori görög megmérettetéseken is léteztek. De az olimpiai láng stafétaszerű átadás nem tartozik ezek közé. Az ötlet a náci propaganda részeként az 1936-os berlini olimpián született meg. Az emberek - nem meglepő módon - pedig nem örültek annak, hogy az eseményből tradíció vált. Az 1956-os sydney-i olimpia alkalmával pedig egy csapat egyetemista meg is próbálta akadályozni az eseményt.

30 ezer ember állt Sydney utcáin Harry Dillonra várva, aki a fáklyával a kezében futott a város felé. A terv az volt, hogy Dillon Sydney polgáresterének adja át a lángot, aki egy beszéd elmondása után egy újabb futónak adja azt tovább. A nagy pillanat elérkezett, egy fiatal átadta neki a fáklyát és megkezdte beszédét, mikor rádöbbent, hogy amit a kezében fog, az egy szék kitörött lába, amely le van festve egy pudingos dobozzal a tetején. A futó, egy Barry Larkin nevű egyetemista volt, aki miután átadta a stafétát, eltűnt a tömegben.

5. Ezért lett valójában véve a szesztilalomnak az USA-ban?

szesztilalom

Franklin Roosevelt sok mindenért híres, az egyik fontos lépése pedig az volt, hogy újra legalizálta az alkoholt Amerika-szerte. De ennek egyetlen igazi oka volt: hogy imádott inni.

A legtöbb amerikai elnök nem vetette meg az alkoholt a maga idejében, de Roosevelt még egy lépéssel tovább ment és maga is elsajátította a mixelés művészetét. Állítólag fogadásokon maga keverte vendégei italait.

4. Benjamin Franklin, a házasságközvetítő

Amikor Benjamin Franklin éppen nem az USA alapjait fektette, le sok egyéb megdöbbentő dolgot tett. 1745-ben Franklin levelet írt egy fiatal ismerősének, amelyben azt ajánlotta, hogy házasodjon meg. Sőt, lehetőleg egy nála idősebb nőt keressen társának. Még egy listát is mellékelt neki, amiben 8 pontban összeszedte, hogy miért jó idősebb nővel együtt lenni.

Franklin szerint az idősebb nők tapasztaltabbak, diszkrétebbek, jobb beszélgető partnerek, és kevesebb eséllyel szülnek gyermeket. Hálásabbak és a napi teendőket is jobban intézik, mint fiatal társaik.

3. Ez a harang nem az a harang

Az USA egyik legfontosabb szimbóluma a Liberty Bell, egy harang amelyet 1776. július 4-én állítottak fel, miután a kongresszus megszavazta Amerika függetlenségét. De manapság a történészek úgy gondolják, hogy ez csupán városi legenda és egy 1847-es novella alapján híresült el ez a történet. Az eredeti harangot Angliából szállították, de az megrepedt, ezért megolvasztották és kétszer megismételték a kiöntését, mire elégedettek voltak az eredménnyel. A jelenlegi harang valamikor az 1800-as években szerezte meg ikonikus repedését, de nem is lehet pontosan tudni, hogy mi történt. Mindennek a szimbolizmusa csak később lett népszerű.

2. Az államelnök, aki ellenezte a papírpénzt

US_$20_1985_Note_Front

Andrew Jackson az USA hetedik elnöke volt, a 20 dolláros bankón is ő szerepel. Ami elég ellentmondásos, mert az elnök egész működése során a papírpénz ellen kampányolt. Jackson azért ellenezte a papírpénzt, mert azt gondolta, hogy nem elég biztonságos és fluktuációhoz fog vezetni. Az aprópénzt jobban kedvelte, mivel az ezüsttel vagy arannyal ötvözött érméknek tényleg volt fizikai értékük.

1. Elnöki orgia a medencében

kennedy

John F. Kennedy imádta a nőket – ehhez kétség sem fér. Házasságtöréseiről nagyon sok történet szól, de úgy tűnik mindig előkerülnek újabb részletek. JFK egyik gyakornoka, Mimi Alford egy könyvet is írt az elnökkel való kapcsolatáról, Az is kiderült, hogy az elnök imádta a fényűző hollywoodi partikat, és még Bill Crosby partijaira is ellátogatott. Egy parti alkalmával mindenki meztelenül fürdőzött a medencében: JFK egy légiutaskísérővel flörtölt, míg jó barátja, David Powers a medence másik felében éppen szexelt. Pár órával később Powers megviccelte Crosbyt és ellopta összes öltönyét, amikkel kezében fejest ugrott a medencébe.

Forrás: Listverse

A képek illusztrációk - Forrás: Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Kétezer letérdeltetett magyar foglyot kaszaboltak le a törökök Mohácsnál – régészek derítettek fényt a mészárlásra
A sebekből ítélve a törökök éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal végeztek a magyar katonákkal. Igazi mészárlásról árulkodnak a leletek.


A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolni látszik azt a feltevést, hogy az eddig megtalált öt tömegsírban a törökök által kivégzett magyar és közép-európai hadifoglyok nyugszanak. A régészeti-antropológiai feltárás tapasztalatai arra mutatnak, hogy

a mintegy 2000 letérdeltetett foglyot szablyával kaszabolták le, majd rendezetlen tömegsírokban hantolták el őket

írja közleményében a Szegedi Tudományegyetem.

A IV. tömegsír ásatási helyszínén az antropológiai feltárás munkáját Dr. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének vezetője végzi munkatársaival és PhD-hallgatóival. Az SZTE „Mohács 500” kutatócsoportja a 2020 és 2022 között feltárt III. tömegsír csontmaradványainak anatómiai illesztését és antropológiai vizsgálatát az egyetem Lövölde utcai helyszínén folytatja. A tömegsír régészeti feltárását a pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, Neményi Réka vezeti.

A 2024 júniusában megbontott IV. tömegsírban szemmel láthatóan kaotikusan, egymásra roskadva fekszenek az emberi maradványok. A feltárás jelenleg is zajlik, sokfelé egy-egy koponyán, csontvázon már számozott címke látható, valamint speciális kódok segítenek a maradványok későbbi összeillesztésben. A levágott fejekkel a legnehezebb a munka; a III. tömegsírhoz hasonlóan itt is sok különálló koponya van. Pálfi György a régészekkel egybehangzóan azt valószínűsíti, hogy

a csata után itt végezték ki azt a mintegy 2000 hadifoglyot, akiket a csatatéren és a magyar tábor lerohanásakor ejtettek.

A történet drámája, hogy a kivégzetteket meglepetésként érhette a kivégzési parancs.

„Valószínű, hogy a törökök tanácskozása előtt még úgy gondolták, hadifogolyként elviszik őket a birodalom területére. A török források szerint Szulejmán szultán váratlanul döntött a kivégzésről. Ez sokkoló meglepetés lehetett a szerencsétlen embereknek, különösen, amikor látták, hogy egy-két sorral arrébb már buknak föl a társaik” – mondta az SZTE antropológusa.

A sebekből ítélve a török kivégzők éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal, hátulról-oldalról, akár egyszerre több foglyot is kaszabolva ölték meg az egymás mellé térdeltetett, lehajtott fejű keresztény katonákat. A vágások Pálfi György szerint nem kifejezetten a lefejezésre, hanem az egyén gyors elpusztítására irányultak. Általában kettőt-négyet csaptak a nyakra, koponyaalapra.

A tömegsírok állapotából, elhelyezkedéséből ítélve Pálfi György és régész munkatársai, Bertók Gábor igazgató és Neményi Réka ásatásvezető (JPM) szerint is elképzelhető, hogy a látvány kegyetlen pompája megrészegítette a török kivégzőket. Mivel a vágások nagy részét nyaktájra mérték, Pálfi György szerint a kivégzettek legalább felénél megsértették a nyaki ütőeret.

Kétezer emberből többezer liter vér ömölhetett ki, valószínűleg mozdulni sem lehetett a halottaktól és ez a kegyetlen rendetlenség akár a tömegsírok létesítését is meghatározhatta.

Pálfi György szerint az első halmokat különösen rendezetlenül hordhatták a négy tömegsírba, és csak később, a távolabb eső, jóval nagyobb V. tömegsírban fejezték be a temetést, ott már sokkal rendezettebben. Az antropológus hozzátette, hogy ezt igazolni nem lehet, csak elképzelni. Van kutató, aki éppen fordítva látja maga előtt: a legrendezetlenebb III-IV. tömegsírok lehettek az utolsók, talán ezt a munkát már nem nézte a szultán, és itt sietősebben vetették gödörbe a testeket.

A tömegsírokból a többségükben fiatal férfiak csontvázai mellett néhány 10-12 éves gyerek és néhány nő maradványa is előkerült. A gyerekek apródként vagy lovászfiúként szolgálhattak, a nők talán a táborban láthattak el feladatot. Az elhunytak születési régióinak megállapítására az SZTE Embertani Tanszék munkatársai a III. és a IV. tömegsír maradványain a stronciumizotóp-arányok vizsgálatát tervezik. Ezzel az eljárással a fogakból a születéskori földrajzi környezetet, a csontokból pedig a halál előtti időszak földrajzi környezetét lehet megállapítani.

Pálfi György azt is elmondta,

az 500 éves évfordulóra tervezett kiállításra legalább egy tucatnyi személy esetében arcrekonstrukcióval mutatják be, hogyan is néztek ki a mohácsi csatában részt vevő katonák.

A feltárás után a csontokat a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen megépülő kápolna kriptájában helyezik majd méltó nyugalomra az évfordulón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Azt szimulálták, hogyan nézett ki az egyik legkeményebb kivégzés az ókori Görögországban
A Brazen Bull-t nem megrendelésre készítették el, hanem egy athéni férfi saját önszántából tett kísérletet a kínzóeszköz létrehozására, amit később egy zsarnoknak ajándékozott oda.
Karkó Ádám - szmo.hu
2024. augusztus 09.



A Brazen Bull egy hírhedt kínzóeszköz volt, amelyet a Kr.e. 6. században talált fel egy athéni férfi, Perilaus – írja a LadBible.

Ez az eszköz egy nagy, bronzból készült üreges bika alakú szobor volt, aminek lényege abban állt, hogy az áldozatokat élve megsüssék, kegyetlen és fájdalmas halált okozva nekik.

Az áldozatot a bika belsejébe zárták egy csapóajtón keresztül, majd tüzet gyújtottak a szobor alatt. A bika alakú szobor felmelegedett, és az áldozat lassan megfőtt benne.

A találmány különös kegyetlensége abban rejlett, hogy Perilaus csöveket épített be a szoborba, amelyek az áldozat sikolyait állathangokká torzították, így a kívülállók számára az áldozat fájdalmának hangjai egy bika bömbölésére hasonlítottak. Perilaus nem kapott megbízást erre a kegyetlen eszközre, hanem saját kezdeményezésből készítette el, majd elvitte Phalarisnak, Akragas szicíliai zsarnokának, remélve, hogy az érdeklődni fog iránta.

Phalaris, aki híres volt kegyetlenségéről, és akiről egyes történelmi feljegyzések szerint azt állították, hogy kannibál volt, valóban érdeklődést mutatott a Brazen Bull iránt.

A zsarnok úgy döntött, hogy teszteli a szerkezetet, és Perilaust, a feltalálót helyezte el elsőként a bika belsejében. Tüzet gyújtottak a szobor alatt, és Perilaus hamarosan megtapasztalta saját találmányának borzalmait.

Phalaris azonban mielőtt Perilaus meghalt volna, kivette őt a bikából, hogy megkímélje az életét, de csak azért, hogy később más módon végezzék ki: Perilaust végül ledobták egy dombról.

Phalaris élvezettel használta új kínzóeszközét, és a Brazen Bullban történő kivégzések szórakoztatták őt. Azt mondják, hogy különösen élvezte, ahogy a bika szobra ringott, miközben az áldozat élve sült meg benne.

Phalaris uralma azonban nem tartott örökké. Amikor 554-ben megbuktatták, az új uralkodók úgy döntöttek, hogy Phalarisnak is meg kell tapasztalnia saját kegyetlenségének eszközét. A zsarnokot a Brazen Bullba zárták, és ő is ugyanazt a borzalmas sorsot szenvedte el, mint korábbi áldozatai.

A szimulációról készült rövid videót ITT lehet megtekinteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
„Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan!” - Hazai szex-mérföldkövek a rendszerváltás után
Felelevenítjük az első magyar szexshopot, pornófilmet, swinger klubot, erotikus újságot és expót, valamint a szexuális oktatási reformokat.


Az első magyar szexshop

A rendszerváltás egyik legizgalmasabb hozománya az volt, amikor megnyílt az első magyar szexshop 1989-ben Budapesten, a Múzeum körúton. Az üzlet hamar népszerűvé vált azok körében, akik mindaddig csak külföldön találkozhattak efféle üzlettel. A Dunántúli Napló így számolt be a hasábjain erről a tabudöngető mérföldkőről: „…Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan! Illetve eddig ezt hihettük, hiszen a központi napilapok nagy ovációval számoltak be a bolt megnyitásáról. Most azonban, az Esti Hírlap információja szerint kiderült, hogy szó sincs engedélyekről. Az újság egyik munkatársa felhívta a Művelődési Minisztériumot, s azt az információt kapta, hogy a boltnak nincs joga olyan malacságok árusítására, amelyek a polcokon megtalálhatók. Az ügyet kivizsgálják, de a boltot egyelőre nem zárják be.

Azonban olyannyira nem sikerült bezáratni a helyet, hogy az ország egyik legnagyobb forgalmú szexshopjaként a mai napig működik.

Az első magyar pornófilm

Az első magyar profi felnőttfilm a Kovi-féle Pornósztár volt őnagysága volt, amit 1989-ben forgattak Leiter Laura főszereplésével. Ő volt a sztárja az 1994-es Hótehénke című filmnek is, szintén Kovi rendezésében, de utána a lány eltűnt a szakmából.

A Pornósztár volt őnagysága inkább volt erotikus film, mint pornó, hiszen az akkoriban világhírű, érzéki Emmanuelle-filmek mintájára készült. Olyan tipikus kliséket vonultatott fel az alkotás, mint a főnök-titkárnő, rendező-színész és fotós-modell szituációk.

Az első magyar swingerklub

A swinger életforma az ezredforduló környékén vált ismertté Magyarországon: az első magyar swingerklub 2002-ben nyitotta meg kapuit Budapest XVI. kerületében. Ennek jelenleg egy kőbányai swingerklub a fő konkurense, de még jópár hasonló hely nyílt időközben az országban. A swinger-műfaj hazai előfutára és egyben bevezetője Elizabeth King (született Király Tünde) pornószínésznő volt, aki nem csupán ezzel írt történelmet, hanem hogy elsőként teljesítette rajongói kívánságait az interneten, webkamerán keresztül.

A rendszerváltás pornográf újságjai

A már akkoriban is széles lapkínálatban csak kettő folyóirat bővelkedett a fotók mellett irodalmi élményekkel is. Az egyik az 1988-as alapítású Erato volt – az első hivatalosan engedélyezett erotikus magazinok egyike volt Magyarországon –, a másik pedig az egy évvel később indult Apolló, de mindkettő 1991-ig húzta. A Szexepír 1990-től hat szám erejéig borzolta a kedélyeket, méghozzá a szokatlan férfiaktjaival. Létezett egy irodalmi lap is, a Kamaszságok, de azt két szám után elkaszálták. Különféle szexlapok (pl. a Rajzszegx, Playsir, Play Eros) is közöltek folytatásos regényeket, elbeszéléseket. Az Aréna magazin 1989-ben egy független dunántúli képes hetilap nyári különkiadásának indult pikáns rejtvényújságként, fotókkal és novellákkal bővítve, és körülbelül 3 év alatt 19 számot élt meg.

Az erotika expók világa

Az 1997-ben szervezett, budapesti Erotika Kiállítás volt az első ilyen jellegű rendezvény hazánkban. A szervező Strausz Ildikó nevéhez többek között kertészeti és szerszámkészítési szakvásárok is kötődnek, és Bécsben ihletődött meg, hogy itthon is lenne igény erotikus szakkiállításra. Az első években még alig voltak látogatók, aztán úgy beindult a biznisz, hogy 2000-re már a plafonon is lógtak, ezért az Építők Sportcsarnokából a több tízezres látógatószámra dagadó rendezvényt áttették a nagyobb Lurdy Házba. 2005-től pedig elindult az Erotika Parádé és az Erotika Expo is Tomor András szervezésében, aki a rendszerváltás után pornófilmeket is gyártott Tom-Média nevű cégével.

A magyar szexuális oktatás reformja

A WHO 2010-ben kiadott „Az európai szexuális nevelés irányelvei” című ajánlása részletesen, korosztályokra lebontva taglalja a megfelelő ismereteket. Ezt az oktatási programot a magyar iskolákban is bevezették, megcélozva a fiatalok szexuális egészségének javítását és a felelős szexuális viselkedés népszerűsítését. A modernizált irányelvek a holisztikus szexuális nevelésre buzdítanak az olyan negatív megközelítéssel szemben, mint a nem kívánt terhességek és a nemi úton terjedő betegségek. A holisztikus megközelítés elősegíti, hogy a fiatalok képesebbé váljanak nemiségük és partnerkapcsolataik kielégítőbb és felelősebb alakítására, amely készségek a lehetséges veszélyek megelőzésében is lényegesek.

Források: 1,2,3,4,5,6,7


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Az első orgazmus a vásznon és a bluetooth feltalálása – a magyar származású színésznő tudósként is brillírozott
Méghogy nem lehet egy nő egyszerre gyönyörű és okos: Hedy Lamarr dívaként és matematikusként is elismerésre méltó újításokat vezetett be.


Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy nyugodtan állj, és nézz bután” – mondta ezt Hedy Lamarr (1914-2000), korának egyik legszebb nője, aki imádta palira venni a férfiakat, miközben jóval többet tudott náluk. Annyi találmánya volt, és olyannyira hozzájárult a haditechnológia fejlődéséhez, hogy születésnapját nyilvánították az Európai Feltalálók Napjának. Bécs városa 2018 óta adja át a Hedy Lamarr-díjat, amely kizárólag olyan nőket illet, akik digitális területen alkottak maradandót.

Egy különös karrier

Na de ki volt ez a csodaszép lány, és hogyan érte el ekkora sikereket?

Hedy, azaz eredeti nevén Hedwig Kiesler egy bécsi bankár és egy magyar zongorista jómódú lányaként már kiskorában négy nyelven beszélt, illetve tánc- és zongoraleckéket vett, majd 16 évesen Bécs leghíresebb színiiskolájának lett a növendéke.

19 évesen beleugrott első házasságába egy fegyvergyárossal, és az ifjú ara annyira érdeklődött a fegyverek iránt, hogy férje örömmel megmutatta neki a tervezési folyamatokat. A lány komoly ismereteket szerzett a fegyverekről, a torpedókról és irányítástechnikáról. Házassága féltékenység miatt ért véget, úgyhogy Hedy inkább Hollywoodig menekült, ahol rögtön befutott. Mivel korábban Bécsben szerepet kapott az Extase című hangosfilmben (1933), ahol áramvonalasan nőies teste kétszer is látható volt meztelenül – a világon először –, nem váratta sokáig az első filmszerep a Metro-Goldwyn-Mayernél. Az ottani stúdiófőnök javasolta neki a névváltoztatást.

Az igéző szépségű nő megjelenésével egycsapásra átformálta a frizuradivatot az 1938-as Algier című filmben: ezt követően váltottak a színésznők a középen elválasztott, barna hajra az addigi szőke helyett. Hedy hozta divatba továbbá a különféle fejfedőket, például sálakat és turbánokat is. A termékeny színésznő összesen 31 filmben játszott 1930 és 1958 között, és ő demonstrálta először a filmvásznon a női orgazmust is. Ám nem tudott kitörni sohasem a szépasszonyi klisékből, szerepeit nem színészi tehetségéért dicsérték.

Egy zongorista és egy színésznő forradalmasítják a technológiát

A második világháború idején Hedy az első férjétől elcsent katonai tervrajzokkal állított be egy amerikai katonai fejlesztő laboratóriumba, felajánlva szakmai szolgálatait. A nő ugyanis hallotta a hírekből, hogy a pontatlan célzás miatt a szövetségesek túl sok torpedót pazarolnak el a tengereken. Fantasztikus találmányát – amely a bluetooth őseként ezt a problémát is megoldotta – nem csak az addigi ismereteinek, hanem a véletlennek is köszönhette. Ugyanis szomszédjával, George Antheil avantgárd zongorista-zeneszerzővel torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést hoztak létre, azaz a frekvenciaugrásos adásmódot, miközben csupán egy mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művet akartak szinkronizálni.

Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak.

Ők akkor még nem tudták, hogy a wifi, a mobil és bluetooth technológiák feltalálói lettek – ráadásul kettejük közt úgy indult az ominózus beszélgetés, hogy Hedy arról faggatta a zongoristát, nem kéne-e nagyobbra csináltatnia a melleit, és ebből kanyarodtak a szövetségesek háborús erőfeszítéseinek támogatásáig. Éles váltás, az biztos.

A találmány részletei és szabadalmaztatása

A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs eszközként (Secret Communication System) nyújtották be az Országos Feltalálói Tanácshoz 1940-ben, ahol a szervezet elnöke, a General Motors kutatási igazgatója vetette fel a szabadalmaztatás ötletét. Két évvel később be is jegyezték a rendszert, amelynek lényege, hogy a torpedókat irányító rádiócsatornát védi a felderítés és a zavarás ellen, ezzel megnövelve a tengeri célpontok ellen indított torpedók találati valószínűségét. A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, de az eljárást csak 1957-ben, a szabadalmi oltalom lejárta után két évvel vette elő egy cég, és 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták először a blokádban résztvevő hajókon. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civilek számára az egyidejű frekvenciaváltást.

Antheil már 1959-ben meghalt, de Hedy 2000-ig élt, folytatva a fejlesztéseket hollywoodi laboratóriumában, folyamatosan ingázva a tudomány, a film és a szépségipar között. Találmányáért 1997-ben megkapta az Electronic Frontier Foundation, a technika úttörőjének járó kitüntetést, és még ebben az évben első női kitüntetettje lett a „feltalálói Oscar-díjnak” is. A bluetooth technológiája végül az 1990-es években forrt ki, lehetővé téve a különböző eszközök közötti adatátvitelt rövid távolságon belül.

Magánéleti kudarcok

Igaz, hogy Hedy szeretett technikai problémákon elmélkedni, de férjhez menni is imádott, hatszor sikerült is neki. Ezzel kapcsolatosan is akadt egy híres idézete:

„Talán az volt a problémám a házasságban - és ez sok nő problémája -, hogy egyszerre akartam intimitást és függetlenséget. Nehéz ezek közt egyensúlyozni… Abba kell hagynom, hogy olyan férfiakhoz menjek feleségül, akik alacsonyabb rendűnek érzik magukat nálam.”

Lamarr időskorát ráadásul olyan botrányok övezték, mint egy áruházi lopás, amely közben lebukott, valamint egy hosszú pereskedés egy számítástechnikai céggel, miután ők a megkérdezése nélkül felhasználták Lamarr egyik retusált fényképét egy szoftver csomagolásán.

Bár szülővárosát, Bécset tekintette igazi otthonának, Floridában halt meg dúsgazdagon. Végakarata szerint hamvai egy részét a bécsi erdőben szórták szét, és a bécsi központi temetőben díszsírhelyet kapott.

Hat házasság, 31 filmszerep és számtalan találmány: Hedy Lamarr, a fiatal tudósnők meseszép példaképének izgalmas életútja szerintem szintén filmre kívánkozik.

Források: 1,2,3,4


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk