Itt őrizték a testét is halála után – feltárták I. Nagy Szulejmán török szultán magyarországi türbéjét
A türbe
Szulejmán testét halála után 42 napig őrizték a sírban, ahová a belső szerveit is eltemették. A testet végül Isztambulban helyezték el végső nyugalomra. Szulejmán haláláról Ahmed Feridun, a nagyvezír titkára által írt feljegyzésekből ismerhető meg több részlet is. Így például az is, hogy
az idős szultán halálát eltitkolták. A test megóvása érdekében az orvosok különleges eljárást vetettek be. A szívét és belső szerveit, szöveteit kiemelték és eltemették. A test többi részét konzerválták, ládába tették és szintén a sírba helyezték.
Innen vették ki a testet, mikor elindultak vele Isztambulba.
A Szigetvár melletti sírhelyre tíz évvel később fia és utódja, II. Szelim szultán építtette a türbét, amely nem csak méltó helyet biztosított a sírhelynek, hanem később zarándokhellyé is vált. Jelentőségét akkor veszítette el, mikor az oszmán uralom megroppant. 1690-es évek elején rombolták le, építőanyagát elhordták, és bár még évtizedekig őrizték a hely emlékét az itt élők, a 18. század végére elfelejtődött. A 20. század elején indult kutatás eredménytelen volt, de a 2013-ban újra indult keresés már sikerrel zárult.

Dr. Pap Norbert
Az azonosító vizsgálatokat 2013-tól Dr. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára vezetésével kezdte el a kutatócsoport, majd a pécsi professzor 2015 őszétől Dr. Fodor Pál turkológussal társvezetésben irányították a munkálatokat.
A régészeti feltárás során az épületek mellett számos értékes leletre is rábukkantak. Egyes feltárt kőfaragványokon pedig felfedezhető a szultánra utaló Szulejmán pecsét motívum.
A türbe lehetséges helyszíneiről Dr. Pap elmesélte, hogy nehézséget okozott, hogy a történeti források más-más helyekre utalnak. Az egyik elképzelés szerint az Almás-patak mellett, az úgynevezett Török temető nevű helyen volt. Ma itt található a Magyar–Török Barátság Park, Szulejmán szultán és Zrínyi Miklós bronzszobrával. Leandro Anguissola császári hadmérnök 1689-ben készített ostromblokád-ábrázolásán ezt a helyet úgy jelöli meg: "A hely, ahol Szulejmán a törökök császára meghalt".
A második lehetséges helyszínnek a 19. század eleje óta a turbéki Segítő Boldogasszony katolikus kegytemplomot tartották. A helyi néphagyományt 1913-tól egy arabbetűs török felirat is megerősítette, mert az olvasható rajta (és mellette magyar fordításban is) hogy azon a helyen állt egykor a türbe.
Herceg Esterházy Pál 1664-ben készült rajza ábrázolta a komplexumot. Hosszabb ideje ez minden kutatás kiindulópontja.
Egy olyan helyen állt az épületegyüttes, erődítménnyel, derviskolostorral és egy általa mecsetnek jelzett épülettel, melyben Szulejmán sírját is bejelölte, amelyet árok vette körül. Ennek megfelelően vizes helyen keresték.


Turbék alaprajza és ábrázolása 1664-ből
Korszerű, tájrekonstrukciós módszerekkel kizárható volt a hagyomány által számon tartott két helyszín. Az Almás-patak áradása miatt a Török temető gyakran víz alá került, így oda biztosan nem épülhetett fel a komplexum, a Mária-kegyhely pedig egy vizes mélyedésben fekszik.
A kutatócsoport által megvizsgált más leírások pedig arról szóltak, hogy Szulejmán szultán tábora egy szőlős, gyümölcsös domboldalon állt, 4-5 km-re Szigetvártól. Végül valóban ezen a helyen találták meg a település nyomait.
A régészek által feltárt épületmaradványok, tárgyak végül azt igazolták, hogy ezen a helyen állhatott a türbe. Még a 17. század végi fosztogatás nyomára is rábukkantak, egy "rablógödröt" tártak fel, ahol vélhetőleg a legendás "aranyszelencét" kereshették, mert a szájhagyomány szerint egy ilyenbe helyezték el Szulejmán belső szerveit.


Ásatás és egy pipa a vendégházból
A kutatás ugyan már hét éve tart, de a hely iránt folyamatosan nagy az érdeklődés: kutatók, diákok, a történelem és Szulejmán iránt érdeklődők is szívesen látogatnak ki a területre. A feltárás után azonban télre a romokat mindig betemetik, hogy megóvják őket. Idén belevágtak egy másik munkába, a majdani bemutatóhely kialakításának előkészítésébe is.

Közben elkészültek a szultáni sírkomplexum háromdimenziós rekonstrukciójának alapjai is, melyeken már jól látszik, hogy hogyan nézhetett ki ez a különleges hely, melyet remélhetőleg a nem túl távoli jövőben mi is megnézhetünk majd.
VIDEÓ: Dr. Pap Norbert: A Szulejmán titok: Egy elveszett zarándokváros felfedezése
Az ásatással kapcsolatos fotókat Dr. Pap Norbert bocsátotta rendelkezésünkre.