MÚLT

Egy levél kalandos élete az I. világháborús tábori postán

A katonák életében – különösen háború idején – az egyik legfontosabb dolog a kapcsolattartás az otthoniakkal. A XX. század elején a Magyar Királyi Posta vállalta a közvetítő szerepet.

Becsei Attila írása a Napi Történelmi Forrás online magazinban - szmo.hu
2018. február 02.

A Napi Történelmi Forrás szerkesztősége történész kutatókból álló progresszív csapat, amely 2015-től napról napra, képekkel illusztrált, idézeteket és visszaemlékezéseket interpretáló cikkeivel kívánja bemutatni a múlt történéseit, megragadni a hátunk mögött hagyott évszázadok hangulatát. Céljuk, a "nem mindennapi történelem" bemutatása.

Nincs az a jeges lelkű, zsémbes ember, akit ne gondolkodtatna el a kép, amint a honvéd utolsó sorait írja a levélre féltő édesanyjának, hogy aztán belerohanjon a géppuskatűzbe… Ilyesmiről már olvashattunk, de arról, hogy kik és hogyan adták kézhez a hősi halott utolsó szavait, akár több ezer kilométerrel távolabb, már ritkábban. Ezen írásomban a hősiesen helytálló Magyar Királyi Posta első világháborús szerepét fogom bemutatni.

A hazájuktól távol, legalábbis nehéz, de legtöbbször életveszélyes körülmények között kiemelten fontos volt honvédjeink számára az otthoniakkal való kapcsolattartás. Még az egyik legnépszerűbb katonadalunk fő motívuma is a honvágyra, a kapcsolattartás hiányára épül.

"Feladom a levelem a postára,

Rátalál az édesanyám házára."

Bár, ha belegondolunk, hogy manapság hány napot bírunk ki anélkül, hogy kommunikálnánk barátainkkal, szeretteinkkel, még érthetőbbé válik ez az állítás. Ráadásul ez a Nagy Háború éppen akkor tört ki, amikor már világszerte hatalmasat fejlődött a távközlés. Amelynek oka és okozata az egyre növekvő igény volt a közönség részéről. Ezt az igényt jól mutatja, hogy a M. Kir. Posta darabszámot tekintve egymilliárd(!) feletti küldeményforgalmat bonyolított le az 1914-es évben. Majoros József, tábori postatiszt visszaemlékezésében szintén erről az új szükségletről ír (Forrás: Majoros József: Tábori postával a világháborúban. Postatisztviselők országos kaszinója, Budapest. 1937. 29.o.):

"A XX. század embere, a ma katonája, az övéitől való lelki deportálást, öt hónapnál is tovább, aligha bírta volna ki."

Ehhez a létfontosságú üzenetváltáshoz azonban 100 éve is éppúgy szükség volt egy bárhonnan elérhető kommunikációs csatornára, mint a mai kor emberének arra a bizonyos WiFi-re egy e-mail elküldéséhez. Ez a csatorna akkoriban a tábori posta volt.

A 425-ös tábori posta Csobános völgyében, 1917-ben. Postamúzeum – Borzalmak tiport országútján c. időszaki kiállítás anyagából

"A cs. és kir. tábori posta (...) Feladata: egyrészt hivatalos küldeményeknek gyors és pontos továbbításával a katonai célokat elősegíteni, másrészt magánküldemények közvetítésével, a szellemi érintkezést és összetartozóság érzését a hadrakelt sereg, valamint hajóhad és az otthon között fenntartani, megerősíteni."

(Forrás: A cs. és kir. tábori posta. E-47 jelzésű szolgálati könyv. Budapest, 1914. M. Kir. Állami nyomda. 1.o.)

Nézzük, hogyan valósította meg a postás szolgálati könyv ezen utasítását a hadsereg és a posta a háború kitörésekor. Az 1914-es, július végi katonai mozgósítás érthető módon a M. Kir. Posta gépezetével is számolt. A kincstári posta- és távírdahivatalok 24.465 fős személyzetéből, első körben 4563 egyént, köztük 2857 tisztviselőt hívtak be katonai szolgálatra, főként arcvonalszolgálatra, kisebb részben tábori postai, illetve tartalék távírdai szolgálatra. A hadsereg ezen kívül jelentős számban igénybe vette a posta gépkocsi- és lóállományát, illetve a szakemberek mellett, műszaki berendezéseit (távíró- távbeszélő berendezések) és szükséges postai eszközeit is a frissen felállított három tábori postaigazgatósághoz, három tábori főpostahivatalhoz, 44 tábori postahivatalhoz és a 30 hadtáp postahivatalhoz. (Forrás: Hencz Lajos: A magyar posta története és érdemes munkásai. Merkantil nyomda, Budapest. 1937. 171-175.o.)

A rendszer hierarchiája az alábbiak szerint épült fel: Legfelül a tábori postavezérigazgatóság állt, de a hadseregnek, a hadtáp főparancsnoknak alárendelve működött a mindenkori főhadiszálláson. Ezt követte három hadsereg postaigazgatóság, amelyek egy-egy hadsereg hadtápparancsnokságához beosztva vándoroltak. Ezek irányították a tábori főpostahivatalokat, amelyek mindegyike egy-egy hadosztály vagy hegyidandár tábori postaszolgálatát látta el a tábori postahivatalok által, mindig az adott alakulat elhelyezkedéséhez igazodva. Végül, a tábori postahivatalokkal egy szinten, azokkal gyakran párhuzamosan működtek a hadtáp postahivatalok, amelyek a hadseregtartalékok és a megszállt területek forgalmának lebonyolítását végezték. Ahogyan a közös hadseregnél a vezénylési nyelv, úgy a tábori postánál az ügyvitel is német volt. Ez csak alsóbb szinten, gyakorlati okokból folyhatott magyar nyelven. Minden tábori és hadtáp postahivatal egy-egy számot viselt, hogy a tábori irányító postaszolgálat ellátható legyen anélkül, hogy az irányító alkalmazottak annak tartózkodási helyét ismernék.

A belgrádi igazgatóság táviratcenzúrája. Postamúzeum – Borzalmak tiport országútján c. időszaki kiállítás anyagából

Nem túlzás azt állítani, hogy e világháborún belül a posta saját háborúját is megvívta az egyre sokasodó levél és csomagtengerrel szemben. A levélforgalom már a háború első hónapjaiban meghaladta a napi egymillió darabot. Az 1917-es évben pedig összesen már közel 463 millió(!) küldeményről beszélhetünk. Ezt persze elősegítette az is, hogy a tábori postaforgalomban az ott feladott és az oda címzett közönséges levelek, levelezőlapok és hírlapok, politikai napilapok, a különböző hadsegélyező küldemények, egyesületek stb. portómentességet (bérmentességet) élveztek.

A fotók jól érzékeltetik, aggódó családok ezrei használták ki a csomagküldés és pénzeslevélküldés lehetőségét a fronton esőben, fagyban harcoló, sokszor nélkülöző honvédeknek. Emiatt érthető, hogy alaposan tájékoztatták is a közönséget olyan ismeretterjesztő lapokon keresztül, mint például a Vasárnapi Könyv. Ennek cikke segítségével rekonstruálom most én is egy levél útját Nagy Endre visszaemlékezéseivel színesítve.(Forrás: Nagy Endre: Csataképek a nagy háborúból. Singer és Wolfner, Budapest. 1915. 145-148.o.)

Csomagok szabadtéri tárolása az I. világháború idején megnövekedett csomagforgalomban, 1914-1915. Postamúzeum – Borzalmak tiport országútján c. időszaki kiállítás anyagából

Csomagkezelés gyermekek bevonásával az I. világháború idején a Bp. 70-es postahivatalbban, 1914-1915. Postamúzeum – Borzalmak tiport országútján c. időszaki kiállítás anyagából

Képzeljük el, ahogy Kovács Antal tizedes felesége aggódik férjéért és betér a legközelebbi postára. Mivel már megtudakolta az egyik közigazgatósági hatóságtól hogy Antal alakulatának 82-es számú a tábori postahivatala, ezért már csak egy filléres levelezőlapot kellett vennie. Miután megírta a levelezőlap hátuljára szerelmes sorait, feladó adatai után a címzést az alábbi módon tette meg:

Kovács Antal tizedesnek

1. honvédhuszárezred

3. század

Tábori postahivatal 82.

Mikor feladták a lapot, először egy osztályozó állomásra került, ami Budapest 72. esetében már a postaigazgatóság gyűjtőállomásán belül volt. Ez a Verseny utcai postahivatal volt a legnagyobb forgalmú a Monarchiában. Volt, hogy egyetlen napon, 1915. február 10-én, az állomás 413.109 tábori levelet és levelezőlapot, 48.552 szeretetadományt tartalmazó csomagot és 8000 újságot továbbított, tehát közel félmillió darabot.

"Mennyi levél, uramisten. Rózsaszín, zöld, sárga lapok, fehér levelek, piszkos papirrongyok közt illatos, elegáns borítékok, délceg női betűkkel; mennyi vágy, sóhaj, szerelem és életfájdalom a tömött zsákokban!"

Mozgóposta berakodása. Postamúzeum – Borzalmak tiport országútján c. időszaki kiállítás anyagából

Levelezőlapunkat itt hatalmas termekben osztályozták a jelzett tábori posta és csapattest irányába. A hasonló irányba tartó levelekkel együtt, innen a tábori főpostahivatalhoz vitték, amelynek szinte mindig változó helyét csak a gyűjtőállomással közölték. Ezért ameddig lehetséges volt, vasúton, majd a legcélszerűbb módokon szállították a küldeményeket. A főpostahivatalba érkezett küldeményeket újból feldolgozták, majd innen már egyenesen a megfelelő csapattest tábori postahivatalához vitték, lehetőleg autóval vagy lovaskocsival, de olykor drótkötélpálya felhasználásával is. Kovácsné levele már igen közel került a címzetthez.

Drótkötélpályás felvonón szállított posta Cattaroban. Postamúzeum – Borzalmak tiport országútján c. időszaki kiállítás anyagából

"Hivatalos óra a nap minden szakában van, sokszor éjjel is, ha a posta az idő tájt érkezett, vagy ha messze távolról jöttek postáért, vagy postafeladást hoztak. Menetelés közben is működött a tábori posta. Amely csapattestet, kit hol ért, adta át, illetve vette át az anyagot. Ily alkalomkor sok esetben vidította fel az elcsüggedt katonákat."

(Forrás: 35-402. számú tábori postahivatal működése 1914-1918 Postamúzeum Adattár 29.263.)

Gyakori volt, hogy csak az éjjeli órákban dolgozhattak, mert táborozási helyük nappal az ellenség állandó tüzelése miatt napokig megközelíthetetlen volt. A legtöbb hivatal 12-16 órán át, teljes személyzettel dolgozott, és állandóan készen állt a hadi helyzet változásával járó gyors költözködésre. Miután átvették az érkező küldeményeket, a parancsnokságok meghatalmazottainak kézbesítették őket, akik közül egy végre átadta Kovács Antal tizedesnek várva várt levelét.

Egy tábori posta munka közben. Postamúzeum – Borzalmak tiport országútján c. időszaki kiállítás anyagából

Ugyanezt a bizonyos "WiFi-t" használhatta aztán Kovács Antal tizedes a válaszleveléhez is, amelynek útját most nem részletezném újra. Azt viszont mindenképp érdemes, hogy mennyire embert próbáló volt ez a munka.

"A mély, feneketlen sárban, szitáló esőben, kínos nyikorgással halad előre a trénkocsi. Kékblúzos, öreg trénkatona pipázva hajtja. Aki mellette ül, csukaszürke ruhában, borotválatlanul, három nyelven káromkodva, noszogatja előre az alkotmányt. Magyar ember, aki három hónappal azelőtt, egy budapesti postahivatalban vizsgálta a békés csomagokat, vajjon jól vannak-e lepecsételve. (...) Hátul puskás trénkatona ázik, a ponyva fölött. Szembejövő, málhát cipelő állatok, szekerek, vánszorgó sebesültek közt, így megy előre a tábori posta. Az út, amelyen halad, nem könnyű s nem rövid. A határszéli városig automobil hozta, a rendes boszniai postaautó, de onnan már nem lehet motorral vontatni a terhet. Lovak kellenek, kettő, négy, mert a kocsin egy egész hadosztály postáját hozzák, vagy huszonötezer mindenfajta katona és mesterember részére."

Levélposta átvétele valahol a front mögött. Postamúzeum – Borzalmak tiport országútján c. időszaki kiállítás anyagából

Elméletben persze könnyebb volt felállítani a tábori postahivatalokat is. A gyakorlat mégis azt mutatta, hogy gyakran a hetekig tartó folyamatos visszavonulás miatt nem volt lehetőség működő hivatalt berendezni, és csak elvétve tudtak leveleket fogadni, illetve feladni. Az ilyen átmeneti helyzetek után a legrosszabb hivatalépület is megtette.

"A trénkocsi nyögve megáll egy kis putri előtt, mely valaha pékműhely és mészárszék volt, az ajtóból katonák jönnek ki és nekifognak a szekér lerakásának: ez a tábori postahivatal. (...)Csúf kis odu, alig léphet benne egyet-kettőt az ember és tele van sárga gyékény kofferekkel. Tulajdonképpen ez a néhány láda a tábori postahivatal: egyik a pénztár, másik a nyomtatványraktár és így tovább. Ha a hadosztályposta költözik, az állványokat, székeket, bélyegzőket, leveleket beteszik a ládákba, a ládák kocsira kerülnek, a két postafőtiszt — főhadnagyi rangban — felül ártatlan lovacskáira s a hivatal megy tovább, más kunyhóba, esetleg csak sátorba. A zsákokat hát lerakják és előkerülnek a levélkötegek. Ezredenkint vannak feldolgozva, de néha hoz a pesti posta olyan kötegeket, melyek már századonkint és ütegenkint vannak rendezve."

Nem volt, nem lehetett megállás. Postamúzeum – Borzalmak tiport országútján c. időszaki kiállítás anyagából

Elméletben persze a feladó és a címzett is pedánsan járt el minden esetben. A gyakorlat viszont az volt, hogy a rosszul címzett, vagy nem megfelelően feladott küldemények még több munkával terhelték a lelkiismeretesen eljáró tábori postásokat.

"Bizony hamar kifogy a tábori levelezőlap-készlet és jó akármiféle papiros. Sokan hazulról hozatják az üres tábori lapot, hogy írhassanak. De a tábori posta elvisz mindent, sőt a kézbesíthetetlen, rosszcímzésű levelek is visszaérkeznek a feladóhoz, mintha csak békében volnánk. A magyar postahivatalokat a táborban is a legaprólékosabb gondosság és találékonyság jellemzi. Az érkező leveleken sokszor csak egy betű igazítja útba a postát, de ez az egy betű is elég, hogy a levél megtalálja a címzettet, ha még él..."

Levélposta osztályozás a 96. sz. tábori postánál. Postamúzeum – Borzalmak tiport országútján c. időszaki kiállítás anyagából

Hogy érzékeltessem a postások lelkiismeretességét, nem sorolnám fel azt a számos kitüntetést, miniszteri, császári elismerést, amelyet a háború során kiérdemeltek. Helyette Kiss Imre mozgópostás történetére hívnám fel a figyelmet, aki önfeláldozó hősiességéért az Arany Érdemkeresztet kapta meg a Vitézségi Érem szalagján:

"...a vonatnak vissza kellett volna indulnia, de közvetlenül az indulás előtt az oroszok irtózatos ágyú- és puskatüzelést kezdtek, ami pánikot idézett elő. A vonat rendezésére már nem volt idő, így a gép a vonatot tolta, és oly erővel szaladt egy oroszok által kettélőtt vonatba, hogy a mozgópostakocsi a menekülőkkel telt másik tíz kocsival együtt teljesen pozdorjává zúzódott. A mozgópostások a legsűrűbb golyózáporban másztak ki a kocsi romjai alól, {Kiss Imre} mozgópostai hiányos öltözetében és vérezve a postakocsi romjai alá visszabújt, hogy a pénzeszsákokat kimentse. Máramarossziget 2. pénzes zárlatát sikerült is megtalálnia, s társaival együtt Máramarosszigetre gyalog bevinnie. Itt felkapaszkodott egy indulófélben lévő tehervonat zárfékbódéjába, és itt utazott hiányos öltözékében, metsző hidegben Szatmárig, hova október 3-án reggel 7 órakor félig megfagyva érkezett meg Mészáros altiszttel együtt. (...) Itt {Szatmáron} sérülései és kimerültsége ellenére beszállott az október 3-iki 22. számú mozgóposta kocsijába, és kezelve {a kezelési munkálatokat ellátva} folytatta útját Nagyváradig, majd onnan Budapestre érkezve ágynak esett, és sokáig betegen feküdt. Ennek következtében fokozatosan hallását is veszítette."

(Forrás: Hencz. 1937. 372.o.)

A posta világszínvonalú műszaki fejlettségét is hasznosította. Fontos hadi jelentősége volt annak, hogy az 1914 októberében átadott 120 m-es rádióantennával ellátott csepeli 7,5 KW-os szikratávíró segítségével az ellenséges gyűrűn át is érintkezhettünk Szófiával, később Konstantinápollyal, illetve a német katonai parancsnoksággal. 1917 elejétől az ellenséges Párizs, Lyon, Poldhu, Carnarvon és Coltano rádióállomások hírlaptáviratait is felvette a Kriegspresse részére. 1917 végén pedig az orosz fegyverszüneti tárgyalásokra használták fel. Később Moszkvával és a svéd Boden rádióállomással érintkezett és közvetítette a hadifoglyok táviratváltását Oroszország és Magyarország között. Az pedig a posta távbeszélő hálózatát dicséri, hogy hálózatát fejlesztve még a keleti és nyugati harctér között is közvetlen telefon-összeköttetést létesített.

1918. július 4-től 23-ig Budapest és Bécs között a világon először menetrendszerű nemzetközi repülőposta járat is működött, azonban a gyakori balesetek miatt ezt hamar leállították. Igaz, még így sem ez volt a legextrémebb levélkézbesítés a háború folyamán. (Forrás: Sipos Józsefné: Az első magyar repülőposta bélyeg In: Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve. Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Budapest. 1994. 44-45.o.)

Az első légiposta járat. Postamúzeum – Borzalmak tiport országútján c. időszaki kiállítás anyagából

"Különlegesség, hogy 1917 elején, néhány hétig, Észak-Amerikába és azon túl fekvő semleges külföldre tengeralatti hajóval állott fenn rendszeres postaközlekedés."

(Forrás: Dr. Hennyei Vilmos: A Magyar Posta története. In: A Magyar Posta monográfiája. Szerkesztette: Pap Lajos. Fráter és társa könyvnyomda, Budapest. 1939. 230-231.o.)

A világháborús postatörténet teljességéhez tartozik, hogy ahogyan a háború végére teljesen kimerült az ország, a posta is ugyanúgy fáradt bele a nem szűnő, és egyre tornyosuló levéláradat feldolgozásába. Nem csak a frontokon, belföldön is hatalmas munka hárult a postásokra. Egyre több képzetlen munkaerőt, napidíjast, gyereket kellett alkalmazni. A szakképzett dolgozó így folyamatosan plusz, általában éjjeli munkát vállalt, amibe lassan belefásult. Mindeközben itt is fokozatosan teret nyertek a szociáldemokrata eszmék, forradalmi szervezkedések, ami később sztrájkokhoz vezetett. A háború vége nehéz helyzetbe sodorta a M. Kir. Postát is.

A férfi és női munkaerő hiányában jöttek a gyerekek. Postamúzeum – Borzalmak tiport országútján c. időszaki kiállítás anyagából

A cikkhez felhasznált jegyzetek és források jegyzékét IDE KATTINTVA találjátok.

Ha a tankönyveken kívül is érdekelnek a nem mindennapi történelmi pillanatok, a Napi Történelmi Forrás lesz a legjobb választás.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

Címlapról ajánljuk

MÚLT

Kétezer letérdeltetett magyar foglyot kaszaboltak le a törökök Mohácsnál – régészek derítettek fényt a mészárlásra

A sebekből ítélve a törökök éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal végeztek a magyar katonákkal. Igazi mészárlásról árulkodnak a leletek.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2024. július 15.

A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolni látszik azt a feltevést, hogy az eddig megtalált öt tömegsírban a törökök által kivégzett magyar és közép-európai hadifoglyok nyugszanak. A régészeti-antropológiai feltárás tapasztalatai arra mutatnak, hogy

a mintegy 2000 letérdeltetett foglyot szablyával kaszabolták le, majd rendezetlen tömegsírokban hantolták el őket

– írja közleményében a Szegedi Tudományegyetem.

A IV. tömegsír ásatási helyszínén az antropológiai feltárás munkáját Dr. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének vezetője végzi munkatársaival és PhD-hallgatóival. Az SZTE „Mohács 500” kutatócsoportja a 2020 és 2022 között feltárt III. tömegsír csontmaradványainak anatómiai illesztését és antropológiai vizsgálatát az egyetem Lövölde utcai helyszínén folytatja. A tömegsír régészeti feltárását a pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, Neményi Réka vezeti.

A 2024 júniusában megbontott IV. tömegsírban szemmel láthatóan kaotikusan, egymásra roskadva fekszenek az emberi maradványok. A feltárás jelenleg is zajlik, sokfelé egy-egy koponyán, csontvázon már számozott címke látható, valamint speciális kódok segítenek a maradványok későbbi összeillesztésben. A levágott fejekkel a legnehezebb a munka; a III. tömegsírhoz hasonlóan itt is sok különálló koponya van. Pálfi György a régészekkel egybehangzóan azt valószínűsíti, hogy

a csata után itt végezték ki azt a mintegy 2000 hadifoglyot, akiket a csatatéren és a magyar tábor lerohanásakor ejtettek.

A történet drámája, hogy a kivégzetteket meglepetésként érhette a kivégzési parancs.

„Valószínű, hogy a törökök tanácskozása előtt még úgy gondolták, hadifogolyként elviszik őket a birodalom területére. A török források szerint Szulejmán szultán váratlanul döntött a kivégzésről. Ez sokkoló meglepetés lehetett a szerencsétlen embereknek, különösen, amikor látták, hogy egy-két sorral arrébb már buknak föl a társaik” – mondta az SZTE antropológusa.

A sebekből ítélve a török kivégzők éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal, hátulról-oldalról, akár egyszerre több foglyot is kaszabolva ölték meg az egymás mellé térdeltetett, lehajtott fejű keresztény katonákat. A vágások Pálfi György szerint nem kifejezetten a lefejezésre, hanem az egyén gyors elpusztítására irányultak. Általában kettőt-négyet csaptak a nyakra, koponyaalapra.

A tömegsírok állapotából, elhelyezkedéséből ítélve Pálfi György és régész munkatársai, Bertók Gábor igazgató és Neményi Réka ásatásvezető (JPM) szerint is elképzelhető, hogy a látvány kegyetlen pompája megrészegítette a török kivégzőket. Mivel a vágások nagy részét nyaktájra mérték, Pálfi György szerint a kivégzettek legalább felénél megsértették a nyaki ütőeret.

Kétezer emberből többezer liter vér ömölhetett ki, valószínűleg mozdulni sem lehetett a halottaktól és ez a kegyetlen rendetlenség akár a tömegsírok létesítését is meghatározhatta.

Pálfi György szerint az első halmokat különösen rendezetlenül hordhatták a négy tömegsírba, és csak később, a távolabb eső, jóval nagyobb V. tömegsírban fejezték be a temetést, ott már sokkal rendezettebben. Az antropológus hozzátette, hogy ezt igazolni nem lehet, csak elképzelni. Van kutató, aki éppen fordítva látja maga előtt: a legrendezetlenebb III-IV. tömegsírok lehettek az utolsók, talán ezt a munkát már nem nézte a szultán, és itt sietősebben vetették gödörbe a testeket.

A tömegsírokból a többségükben fiatal férfiak csontvázai mellett néhány 10-12 éves gyerek és néhány nő maradványa is előkerült. A gyerekek apródként vagy lovászfiúként szolgálhattak, a nők talán a táborban láthattak el feladatot. Az elhunytak születési régióinak megállapítására az SZTE Embertani Tanszék munkatársai a III. és a IV. tömegsír maradványain a stronciumizotóp-arányok vizsgálatát tervezik. Ezzel az eljárással a fogakból a születéskori földrajzi környezetet, a csontokból pedig a halál előtti időszak földrajzi környezetét lehet megállapítani.

Kapcsolódó

Kétezer éves gyilkossági ügyet oldottak meg brit régészek – elég horrorisztikus a megoldás

A vaskori lelet vizsgálata után kiderült, hogy miért ölhették meg a nyakon szúrt nőt.

Pálfi György azt is elmondta,

az 500 éves évfordulóra tervezett kiállításra legalább egy tucatnyi személy esetében arcrekonstrukcióval mutatják be, hogyan is néztek ki a mohácsi csatában részt vevő katonák.

A feltárás után a csontokat a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen megépülő kápolna kriptájában helyezik majd méltó nyugalomra az évfordulón.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT

Azt szimulálták, hogyan nézett ki az egyik legkeményebb kivégzés az ókori Görögországban

A Brazen Bull-t nem megrendelésre készítették el, hanem egy athéni férfi saját önszántából tett kísérletet a kínzóeszköz létrehozására, amit később egy zsarnoknak ajándékozott oda.

Karkó Ádám - szmo.hu
2024. augusztus 09.

A Brazen Bull egy hírhedt kínzóeszköz volt, amelyet a Kr.e. 6. században talált fel egy athéni férfi, Perilaus – írja a LadBible.

Ez az eszköz egy nagy, bronzból készült üreges bika alakú szobor volt, aminek lényege abban állt, hogy az áldozatokat élve megsüssék, kegyetlen és fájdalmas halált okozva nekik.

Az áldozatot a bika belsejébe zárták egy csapóajtón keresztül, majd tüzet gyújtottak a szobor alatt. A bika alakú szobor felmelegedett, és az áldozat lassan megfőtt benne.

A találmány különös kegyetlensége abban rejlett, hogy Perilaus csöveket épített be a szoborba, amelyek az áldozat sikolyait állathangokká torzították, így a kívülállók számára az áldozat fájdalmának hangjai egy bika bömbölésére hasonlítottak. Perilaus nem kapott megbízást erre a kegyetlen eszközre, hanem saját kezdeményezésből készítette el, majd elvitte Phalarisnak, Akragas szicíliai zsarnokának, remélve, hogy az érdeklődni fog iránta.

Phalaris, aki híres volt kegyetlenségéről, és akiről egyes történelmi feljegyzések szerint azt állították, hogy kannibál volt, valóban érdeklődést mutatott a Brazen Bull iránt.

A zsarnok úgy döntött, hogy teszteli a szerkezetet, és Perilaust, a feltalálót helyezte el elsőként a bika belsejében. Tüzet gyújtottak a szobor alatt, és Perilaus hamarosan megtapasztalta saját találmányának borzalmait.

Phalaris azonban mielőtt Perilaus meghalt volna, kivette őt a bikából, hogy megkímélje az életét, de csak azért, hogy később más módon végezzék ki: Perilaust végül ledobták egy dombról.

Kapcsolódó

Kétezer letérdeltetett magyar foglyot kaszaboltak le a törökök Mohácsnál – régészek derítettek fényt a mészárlásra

A sebekből ítélve a törökök éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal végeztek a magyar katonákkal. Igazi mészárlásról árulkodnak a leletek.

Phalaris élvezettel használta új kínzóeszközét, és a Brazen Bullban történő kivégzések szórakoztatták őt. Azt mondják, hogy különösen élvezte, ahogy a bika szobra ringott, miközben az áldozat élve sült meg benne.

Phalaris uralma azonban nem tartott örökké. Amikor 554-ben megbuktatták, az új uralkodók úgy döntöttek, hogy Phalarisnak is meg kell tapasztalnia saját kegyetlenségének eszközét. A zsarnokot a Brazen Bullba zárták, és ő is ugyanazt a borzalmas sorsot szenvedte el, mint korábbi áldozatai.

A szimulációról készült rövid videót ITT lehet megtekinteni.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT

„Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan!” - Hazai szex-mérföldkövek a rendszerváltás után

Felelevenítjük az első magyar szexshopot, pornófilmet, swinger klubot, erotikus újságot és expót, valamint a szexuális oktatási reformokat.

Tóth Noémi, fotó: Jeffrey Greenberg/Universal Images Group via Getty Images - szmo.hu
2024. augusztus 11.

Az első magyar szexshop

A rendszerváltás egyik legizgalmasabb hozománya az volt, amikor megnyílt az első magyar szexshop 1989-ben Budapesten, a Múzeum körúton. Az üzlet hamar népszerűvé vált azok körében, akik mindaddig csak külföldön találkozhattak efféle üzlettel. A Dunántúli Napló így számolt be a hasábjain erről a tabudöngető mérföldkőről: „…Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan! Illetve eddig ezt hihettük, hiszen a központi napilapok nagy ovációval számoltak be a bolt megnyitásáról. Most azonban, az Esti Hírlap információja szerint kiderült, hogy szó sincs engedélyekről. Az újság egyik munkatársa felhívta a Művelődési Minisztériumot, s azt az információt kapta, hogy a boltnak nincs joga olyan malacságok árusítására, amelyek a polcokon megtalálhatók. Az ügyet kivizsgálják, de a boltot egyelőre nem zárják be.”

Azonban olyannyira nem sikerült bezáratni a helyet, hogy az ország egyik legnagyobb forgalmú szexshopjaként a mai napig működik.

Az első magyar pornófilm

Az első magyar profi felnőttfilm a Kovi-féle Pornósztár volt őnagysága volt, amit 1989-ben forgattak Leiter Laura főszereplésével. Ő volt a sztárja az 1994-es Hótehénke című filmnek is, szintén Kovi rendezésében, de utána a lány eltűnt a szakmából.

A Pornósztár volt őnagysága inkább volt erotikus film, mint pornó, hiszen az akkoriban világhírű, érzéki Emmanuelle-filmek mintájára készült. Olyan tipikus kliséket vonultatott fel az alkotás, mint a főnök-titkárnő, rendező-színész és fotós-modell szituációk.

Az első magyar swingerklub

A swinger életforma az ezredforduló környékén vált ismertté Magyarországon: az első magyar swingerklub 2002-ben nyitotta meg kapuit Budapest XVI. kerületében. Ennek jelenleg egy kőbányai swingerklub a fő konkurense, de még jópár hasonló hely nyílt időközben az országban. A swinger-műfaj hazai előfutára és egyben bevezetője Elizabeth King (született Király Tünde) pornószínésznő volt, aki nem csupán ezzel írt történelmet, hanem hogy elsőként teljesítette rajongói kívánságait az interneten, webkamerán keresztül.

A rendszerváltás pornográf újságjai

A már akkoriban is széles lapkínálatban csak kettő folyóirat bővelkedett a fotók mellett irodalmi élményekkel is. Az egyik az 1988-as alapítású Erato volt – az első hivatalosan engedélyezett erotikus magazinok egyike volt Magyarországon –, a másik pedig az egy évvel később indult Apolló, de mindkettő 1991-ig húzta. A Szexepír 1990-től hat szám erejéig borzolta a kedélyeket, méghozzá a szokatlan férfiaktjaival. Létezett egy irodalmi lap is, a Kamaszságok, de azt két szám után elkaszálták. Különféle szexlapok (pl. a Rajzszegx, Playsir, Play Eros) is közöltek folytatásos regényeket, elbeszéléseket. Az Aréna magazin 1989-ben egy független dunántúli képes hetilap nyári különkiadásának indult pikáns rejtvényújságként, fotókkal és novellákkal bővítve, és körülbelül 3 év alatt 19 számot élt meg.

Az erotika expók világa

Az 1997-ben szervezett, budapesti Erotika Kiállítás volt az első ilyen jellegű rendezvény hazánkban. A szervező Strausz Ildikó nevéhez többek között kertészeti és szerszámkészítési szakvásárok is kötődnek, és Bécsben ihletődött meg, hogy itthon is lenne igény erotikus szakkiállításra. Az első években még alig voltak látogatók, aztán úgy beindult a biznisz, hogy 2000-re már a plafonon is lógtak, ezért az Építők Sportcsarnokából a több tízezres látógatószámra dagadó rendezvényt áttették a nagyobb Lurdy Házba. 2005-től pedig elindult az Erotika Parádé és az Erotika Expo is Tomor András szervezésében, aki a rendszerváltás után pornófilmeket is gyártott Tom-Média nevű cégével.

A magyar szexuális oktatás reformja

A WHO 2010-ben kiadott „Az európai szexuális nevelés irányelvei” című ajánlása részletesen, korosztályokra lebontva taglalja a megfelelő ismereteket. Ezt az oktatási programot a magyar iskolákban is bevezették, megcélozva a fiatalok szexuális egészségének javítását és a felelős szexuális viselkedés népszerűsítését. A modernizált irányelvek a holisztikus szexuális nevelésre buzdítanak az olyan negatív megközelítéssel szemben, mint a nem kívánt terhességek és a nemi úton terjedő betegségek. A holisztikus megközelítés elősegíti, hogy a fiatalok képesebbé váljanak nemiségük és partnerkapcsolataik kielégítőbb és felelősebb alakítására, amely készségek a lehetséges veszélyek megelőzésében is lényegesek.

Források: 1,2,3,4,5,6,7

Kapcsolódó

Az első orgazmus a vásznon és a bluetooth feltalálása – a magyar származású színésznő tudósként is brillírozott

Méghogy nem lehet egy nő egyszerre gyönyörű és okos: Hedy Lamarr dívaként és matematikusként is elismerésre méltó újításokat vezetett be.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT

Az első orgazmus a vásznon és a bluetooth feltalálása – a magyar származású színésznő tudósként is brillírozott

Méghogy nem lehet egy nő egyszerre gyönyörű és okos: Hedy Lamarr dívaként és matematikusként is elismerésre méltó újításokat vezetett be.

Tóth Noémi, fotó: Wikipédia - szmo.hu
2024. május 23.

„Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy nyugodtan állj, és nézz bután” – mondta ezt Hedy Lamarr (1914-2000), korának egyik legszebb nője, aki imádta palira venni a férfiakat, miközben jóval többet tudott náluk. Annyi találmánya volt, és olyannyira hozzájárult a haditechnológia fejlődéséhez, hogy születésnapját nyilvánították az Európai Feltalálók Napjának. Bécs városa 2018 óta adja át a Hedy Lamarr-díjat, amely kizárólag olyan nőket illet, akik digitális területen alkottak maradandót.

Egy különös karrier

Na de ki volt ez a csodaszép lány, és hogyan érte el ekkora sikereket?

Hedy, azaz eredeti nevén Hedwig Kiesler egy bécsi bankár és egy magyar zongorista jómódú lányaként már kiskorában négy nyelven beszélt, illetve tánc- és zongoraleckéket vett, majd 16 évesen Bécs leghíresebb színiiskolájának lett a növendéke.

19 évesen beleugrott első házasságába egy fegyvergyárossal, és az ifjú ara annyira érdeklődött a fegyverek iránt, hogy férje örömmel megmutatta neki a tervezési folyamatokat. A lány komoly ismereteket szerzett a fegyverekről, a torpedókról és irányítástechnikáról. Házassága féltékenység miatt ért véget, úgyhogy Hedy inkább Hollywoodig menekült, ahol rögtön befutott. Mivel korábban Bécsben szerepet kapott az Extase című hangosfilmben (1933), ahol áramvonalasan nőies teste kétszer is látható volt meztelenül – a világon először –, nem váratta sokáig az első filmszerep a Metro-Goldwyn-Mayernél. Az ottani stúdiófőnök javasolta neki a névváltoztatást.

Az igéző szépségű nő megjelenésével egycsapásra átformálta a frizuradivatot az 1938-as Algier című filmben: ezt követően váltottak a színésznők a középen elválasztott, barna hajra az addigi szőke helyett. Hedy hozta divatba továbbá a különféle fejfedőket, például sálakat és turbánokat is. A termékeny színésznő összesen 31 filmben játszott 1930 és 1958 között, és ő demonstrálta először a filmvásznon a női orgazmust is. Ám nem tudott kitörni sohasem a szépasszonyi klisékből, szerepeit nem színészi tehetségéért dicsérték.

Egy zongorista és egy színésznő forradalmasítják a technológiát

A második világháború idején Hedy az első férjétől elcsent katonai tervrajzokkal állított be egy amerikai katonai fejlesztő laboratóriumba, felajánlva szakmai szolgálatait. A nő ugyanis hallotta a hírekből, hogy a pontatlan célzás miatt a szövetségesek túl sok torpedót pazarolnak el a tengereken. Fantasztikus találmányát – amely a bluetooth őseként ezt a problémát is megoldotta – nem csak az addigi ismereteinek, hanem a véletlennek is köszönhette. Ugyanis szomszédjával, George Antheil avantgárd zongorista-zeneszerzővel torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést hoztak létre, azaz a frekvenciaugrásos adásmódot, miközben csupán egy mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művet akartak szinkronizálni.

Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak.

Ők akkor még nem tudták, hogy a wifi, a mobil és bluetooth technológiák feltalálói lettek – ráadásul kettejük közt úgy indult az ominózus beszélgetés, hogy Hedy arról faggatta a zongoristát, nem kéne-e nagyobbra csináltatnia a melleit, és ebből kanyarodtak a szövetségesek háborús erőfeszítéseinek támogatásáig. Éles váltás, az biztos.

A találmány részletei és szabadalmaztatása

A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs eszközként (Secret Communication System) nyújtották be az Országos Feltalálói Tanácshoz 1940-ben, ahol a szervezet elnöke, a General Motors kutatási igazgatója vetette fel a szabadalmaztatás ötletét. Két évvel később be is jegyezték a rendszert, amelynek lényege, hogy a torpedókat irányító rádiócsatornát védi a felderítés és a zavarás ellen, ezzel megnövelve a tengeri célpontok ellen indított torpedók találati valószínűségét. A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, de az eljárást csak 1957-ben, a szabadalmi oltalom lejárta után két évvel vette elő egy cég, és 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták először a blokádban résztvevő hajókon. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civilek számára az egyidejű frekvenciaváltást.

Antheil már 1959-ben meghalt, de Hedy 2000-ig élt, folytatva a fejlesztéseket hollywoodi laboratóriumában, folyamatosan ingázva a tudomány, a film és a szépségipar között. Találmányáért 1997-ben megkapta az Electronic Frontier Foundation, a technika úttörőjének járó kitüntetést, és még ebben az évben első női kitüntetettje lett a „feltalálói Oscar-díjnak” is. A bluetooth technológiája végül az 1990-es években forrt ki, lehetővé téve a különböző eszközök közötti adatátvitelt rövid távolságon belül.

Magánéleti kudarcok

Igaz, hogy Hedy szeretett technikai problémákon elmélkedni, de férjhez menni is imádott, hatszor sikerült is neki. Ezzel kapcsolatosan is akadt egy híres idézete:

„Talán az volt a problémám a házasságban - és ez sok nő problémája -, hogy egyszerre akartam intimitást és függetlenséget. Nehéz ezek közt egyensúlyozni… Abba kell hagynom, hogy olyan férfiakhoz menjek feleségül, akik alacsonyabb rendűnek érzik magukat nálam.”

Lamarr időskorát ráadásul olyan botrányok övezték, mint egy áruházi lopás, amely közben lebukott, valamint egy hosszú pereskedés egy számítástechnikai céggel, miután ők a megkérdezése nélkül felhasználták Lamarr egyik retusált fényképét egy szoftver csomagolásán.

Bár szülővárosát, Bécset tekintette igazi otthonának, Floridában halt meg dúsgazdagon. Végakarata szerint hamvai egy részét a bécsi erdőben szórták szét, és a bécsi központi temetőben díszsírhelyet kapott.

Hat házasság, 31 filmszerep és számtalan találmány: Hedy Lamarr, a fiatal tudósnők meseszép példaképének izgalmas életútja szerintem szintén filmre kívánkozik.

Források: 1,2,3,4

Kapcsolódó

A vadóc kurtizán, aki elcsavarta Liszt Ferenc, Alexandre Dumas és I. Lajos bajor király fejét is

A 19. század legmozgalmasabb életű hölgye, Lola Montez úgy váltogatta a szeretőit, férjeit és lakóhelyeit, mint más az alsóneműjét – amit ő a fellépésein látványosan el is felejtett felvenni.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk