A Leghősiesebb Város: Szigetvár védői példát mutattak hazaszeretetből és hősiességből
A török hódoltság idején
Az ostromban a középkori kerek torony is elpusztult. Ezért a törökök a vár bevétele után nekiálltak az építmény újjáépítésének, megerősítésének. A későbbi kisebb alakításokat leszámítva a vár máig megőrizte akkori formáját. A városban is több épületet emeltek, és akkor készült el Szulejmán szultán és Ali pasa dzsámi, valamint a Török ház.
A török hódoltság alatt fontos katonai-igazgatási szerepe volt Szigetvárnak. A császári seregek hadjárata nyomán sorra szabadultak fel a várak, de Szigetvár tartotta magát, a törökök sokáig ellenálltak. Végül elszigetelésük és kiéheztetésük „sikeres” volt, és 1689 februárjában harc nélkül adták át a várat és a várost, amely újra Habsburg-kézbe került.
Múzeum lett belőle
A katonai szerepe megmaradt, száz éven át csapatok állomásoztak benne. Újabb felújítások, megerősítések után sikeresen állt ellent a további támadásoknak. A hadászati funkciója egyre csökkent, végül 1769-ben Tolnai Festetics Lajos vette meg. Ő csapoltatta le a tavat is, és a klasszikus szigeterőd jelleg megszűnte után már csak a földesúri birtokok gazdasági központjául szolgált.
A II. világháború után államosították a várat és az 1950-es évek második felében megkezdték felújítását, és turisztikai célú átalakítását.
„A magyar történelmi tudatban kitüntetett szereppel bíró esemény, a haza védelmében a végsőkig kitartó, önfeláldozó harc emlékének közjogi elismerésére” 2011-ben az Országgyűlés törvényben rendelkezett arról, hogy Szigetvár megkapja a „Civitas Invicta” – a Leghősiesebb Város címet.
Látnivalók a várban
A várban a múzeumban a Zrínyiek öröksége című kiállítás mutatja be a hős várvédők történetét. Az interaktív kiállításon korabeli tárgyak, korhű jelenetek, érdekes leírások, különleges képek, filmek és korhű ruhába öltözött tárlatvezetők elevenítik fel a küzdelmeket, a várvédők életét, hősi helytállását.
Az udvaron áll Szulejmán szultán dzsámija a csonka minarettel. Belül megcsodálhatjuk a Mekka felé tájolt imafülkét és a faltöredékeken még most is látható perzsa-arab nyelvű feliratokat.
Az érdeklődőknek szívesen mesélnek a 16. századi magyar női és katonai ruházatról és a védők fegyverzetéről is. Nekünk még egy kanócos puska töltését is bemutatták, a végén pedig jó nagy durranással elsütötték a fegyvert. A viseletről pedig az is kiderült, hogy mi volt a szerepe a köténynek, miért nem hordott főkötőt a "hajadon", vagy honnan származott a papucs. A beöltözött hölgyek meséltek a várvédő nőkről is, akik nem csak ellátták a katonákat, de sebeket gyógyítottak, és puskákat is töltöttek. A férfiak ruházata is sokat elárult a viselőjéről. A szín megmutatta, hogy gazdag-e, a fejfedő is sokféle volt használatban, a "nyakravalónak" pedig többféle feladata volt. Az ólomból készült dolmánygomb nem csak hasznos volt, de lövedékként is használható volt. A bemutatón azt is megtudhattuk, hogy a zseb még nem létezett, helyette sokféle praktikus tárolót hordtak magukkal a katonák.
A várban rendszeresen tartanak programokat, foglalkozásokat, többek között Ostrom Fesztivált, Zrínyi Napokat, lovas színházi bemutató, színházi esteket, koncerteket, kirakodó vásárokat, gasztronómiai eseményeket.
Szigetvári látnivalók
Turbéki kegytemplom
A városközponttól északkeletre áll Turbékpusztán egy búcsújáróhely Segítő Boldogasszonynak szentelt temploma. A régi hagyomány szerint itt épült fel Szulejmán sírhelye és egy derviskolostort őrző erőd. Ezt az elképzelést azóta a tudósok megcáfolták. Az első kis kápolna még fából és sárból épült, a 18. században átépítették, és ekkor létesült a ferences remetelak is.
A templom mai alakját az 1910-es évek elején elvégzett átalakítás-felújítás eredményeként nyerte el. A homlokzatán ekkor a török és magyar állam a Szulejmán szultánra és egykori sírépítményére emlékező, kétnyelvű táblát helyezett el. A régi híres búcsújáróhely mára elvesztette népszerűségét.
Szent Rókus római katolikus templom
A Zrínyi tér déli részén található Szent Rókus-plébániatemplom a török flotta parancsnokaként a lepantói tengeri ütközetben elesett Müezzinzáde Ali pasa vakufjának, azaz kegyes alapítványának jövedelméből épült dzsámi többszöri átépítés után nyerte el mai formáját. A 16 méteres oldalhosszával a legnagyobb hazai oszmán építészeti emlékek közé tartozik.
Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő
800 méterről érkezik a 62 fokos víz a fürdőbe. A nátrium-kloridos, alkáli-hidrogén-karbonátos, magas fluoridtartalmú víz mozgásszervi, és reumatikus panaszok enyhítésére alkalmas. Fluoridtartalma miatt az időskori csontritkulás lassítására is ajánlják.
A fürdő épülete is különleges: kívülről egy török kori épületet formál, belül pedig Zsolnay kerámia díszíti. A termálvizes medencék mellett van strand, élményfürdő, uszoda, gyógyfürdői szolgáltatások, pihenő részek, és büfé is.
Zrínyi tér
A város legszebb terén áll a Szent Rókus-templom, a Szent Rókus-szobor és a város szimbóluma, az Oroszlán-szobor, valamint az 1910-ben épült Városháza, homlokzatán a város címerével és a harangjátékkal.
Vigadó
A Makovecz Imre tervei alapján készült épületben Kulturális központ működik.
Gasztronómia
Nem messze a várostól, Botykapeterden – ahová sok holland költözött az utóbbi időben - található a Pálma Vendéglő, ahol sok utazó szívesen megáll. A Hóbor család vállalkozásaként működő népszerű helyen a házias ételek mellett helyi borokat is kínálnak. Több borász Hóbor Csaba, Novák Zsolt – is tartanak borkóstolókat és szívesen mesélnek a környék szőlőiről, pincészeteiről, az elért szakmai sikerekről, díjakról.
