A legdrágább magyar festőre emlékeznek
A 2014-es őszi szezont a Hadik Irodalmi Szalon egy kivételesen személyes hangú esttel kezdi. A szeptember 3-i est központi témája ezúttal egy Magyarországról származó francia festőművész, a 2008-ban elhunyt Hantaï Simon. A képzőművésznek augusztus 31-ig látogatható retrospektív kiállítása a Ludwig Múzeumban, életművével először találkozhat a magyar közönség. S hogy mitől személyes hangú az őszi este? A vendégek közt köszönthetjük Hantaï "földijét", a testvér-barát Juhász Ferenc költőt és Párizsból érkezik a festő fia, életművének gondozója, Daniel Hantaï.
A Ludwigban még megtekinthető a kiállítás augusztus 31-ig
Hantaï Simon 1922-ben született Bián. Mesterségbeli előképzettség, gyakorlat és művészeti ismeretek nélkül kezdte meg tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola freskó szakán,mestere Aba Novák Vilmos és Kontuly Béla voltak. 1948-ban megkapta a római Magyar Akadémia ösztöndíját. Tanulmányait követően előbb Olaszországba, majd 1949-ben Párizsba költözött. Munkásságát az ’50-es években André Bretonnal való barátsága és a szürrealizmus hatása jellemezte, majd szakított Bretonnal és a fordulópont számára Jackson Pollock és az akciófestészet felfedezése volt.
1960-ban – édesanyja hajtogatott kötényének ihletésére – kezdte meg a pliage festői módszer alkalmazását. 1982-ben abbahagyta a festést. 1994-től újra dolgozott: régi vásznait feldarabolta, szétvágta, majd – a festés gesztusát a végsőkig kiiktatva – a képek egy részletének a sokszorosítási technikák (fotó, szitanyomat) segítségével reprodukált változatát újra felhasználta. Két jelentős francia filozófus, Jean-Luc Nancy és Jacques Derrida 2001-ben dolgozott Hantaï Simonnal a La connaissance des textes (A szövegek ismerete) című, közösen írt és illusztrált filozófia köteten. Képei már életében számos nagy európai és amerikai magánygyűjteményt, illetve múzeumot gazdagítanak.
Juhász Ferenccel
Testvér-barátja, alkotótársa, a szintén biai származású Juhász Ferenc költő eképp emlékezik róla:
„Szívemben kiöntöttem én már az ő aranyszobrát, de hadd mondjam meg újra: ő az, akinek édes szüleim után mindent köszönhetek. Hányszor ültem vele a holdfényes udvaron, vagy a nyár-reggeli lépcsőkön, főiskolai műtermében, és Damjanich-utcai kopár lakásában. Úgy, mint a középkor művésznövendékei fittal és csodálatos mestereikkel. Hittem neki és tudtam: várja tőlem az igazi szót. Ez a kimondott és néma biztatás, ez a konok és szigorú szeretet segített leginkább megtalálni költői önmagamat.” (Az eredetről és küldetésről)
Hantaïé az árverési rekord: a legmagasabb ár, amit magyar művész munkájáért valaha is adtak. A rekord a Sotheby’s árverési ház 2013. decemberi aukcióján született, ahol Hantai Simon M.A. 5 (Mariale) című 1960-ban készült nagyméretű munkáját egy párizsi magángyűjtemény részeként árverezték el. A kép 500-700 ezer eurós becsült összegét messze túlszárnyalva az alkotásért folyó licitáláson 2,2 millió eurónál csapott le a kalapács, de a végösszeg az árverési illetékkel együtt 2 millió 464 ezer euróra rúg.
A kép, amelyért 700 milliót fizettek
Az esten részt vesz a festőművész Párizsban élő fia, Daniel Hantaï, aki az életművet gondozza. Mesél édesapjáról, családi élményekről, a képekről, az életműről.
Vendég lesz továbbá Dr. Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója, aki a tavasszal nyílt Hantaï-kiállítás kapcsán a budapesti anyagról, a tárlat szervezéséről, míg Illyés Mária művészettörténész családi összefonódásról, barátságról, művészet-látásról és saját személyes élményeiről mesél.
Juhász Ferenc költő gyermekkorától barátja volt Hantaïnak, egy élet – barátság, munka, gondolatiság, élmény-tenger kapcsolta őket össze.
Hantaï Simon Juhász Annával
A szalonban vetítéssel, fényképekkel, felolvasással, zenével egészítik ki a beszélgetést. Közreműködik Galkó Balázs színművész, Vázsonyi János szaxofon-és Kardos Dániel gitárművész.
Háziasszony: Juhász Anna, akinek személyes visszaemlékezését
Az esemény Facebook-oldala itt található:
Az estre a belépőjegy 1000 Ft, a belépés regisztrációhoz kötött, melyet megtehetnek az [email protected] címen.
Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!
