MÚLT
A Rovatból

A delejes tekintetű családfő és vérszomjas lányai: 50 évvel a Manson-család rémtettei után



Amikor a támadók behatoltak a házba, először Frykowski ébredt fel. Watson fejbe rúgta őt. Amikor az író megkérdezte tőle, hogy mit akarnak, a férfi csak annyit felelt: „Én vagyok az ördög, és az ördög dolgát végzem el.”

A gyilkosok hamar felfedezték a többieket is, megkötözték őket, majd egymás után bestiális módon végeztek velük. Abigail Folger a nála lévő 70 dollárral próbálta jobb belátásra bírni őket, hasztalanul. Watson először Sebringet lőtte le, mert a fodrász tiltakozott a várandós Tate-tel szembeni durva bánásmód miatt. A férfi ezután még hétszer késsel is belevágott a haldokló Sebringbe. Frykowski ki tudta szabadítani magát a kötésből, rárontott Atkinsre, aki többször megszúrta őt, végül a küzdelmet megint Watson zárta le, az író két fejlövést kapott.

Az addig kint őrködő Kasabian a „szörnyű zajokra” berontott a házba és megpróbálta leállítani a vérfürdőt, azt állítva, hogy „jönnek”. Nem hittek neki. Senki nem menekülhetett: Folgert Krenwinkel és Watson közös erővel szurkálta halálra. Sharon Tate maradt utoljára: a színésznő életéért könyörgött, legalább addig, hogy megszülhesse gyermekét, ezért túszul is ajánlkozott a gyilkosoknak, de Atkins és Watson kései neki sem kegyelmeztek. Atkins az ő vérével írta fel a falra: „Disznó”.

Mansonnak ez sem volt elég. Másnap éjjel az előző napi vérengzés tettesei, továbbá két másik „családtag”, Leslie Louise Van Houten és Steve Grogan a Los Angeles-i Los Feliz negyed egyik háza, a Waverly Drive 3301 felé vették útjukat. A kiszemelt áldozat ezúttal Leno LaBianca, egy szupermarket igazgatója és felesége, a butiktulajdonos Rosemary volt. Erre a „büntető-expedícióra” Manson is elkísérte a többieket, hogy lássa, hogyan hajtják végre parancsait. LaBiancát bajonettel végezték ki, míg feleségét egy, a házban talált konyhakéssel.

Szinte hihetetlen, hogy ennek az elképesztő mészárlásnak a tetteseit csak több mint két hónappal az öldöklés után tartóztatták le. Pedig a Tate-gyilkosságok, az áldozatok ismertsége miatt, olyan iszonyú médiaszenzációt jelentettek, amely világszerte a lapok első oldalaira került.

Egy nappal a Cielo Drive 10050-i vérfürdő után a Los Angeles-i megyei seriff-hivatal, amely a Hinman-gyilkosság ügyében nyomozott, tájékoztatta a Los Angeles városi rendőrséget arról, hogy mindkét helyszínen hasonló, vérrel írt üzeneteket hagytak a gyilkosok. A rendőrség azonban nem tulajdonított ennek jelentőséget, úgy vélték, hogy a Tate-gyilkosságok hátterében droggal kapcsolatos leszámolás áll. Egyedül a szomszédban lakó Garretsont vették egy napra őrizetbe, ő azonban hazugság-vizsgálóval bizonyította ártatlanságát, miként azt is, hogy nem látott, nem hallott semmit. Másnap megtalálták a LaBianca-gyilkosság áldozatait is, de a Los Angeles-iek már harmadnap kiadtak egy nyilatkozatot, mely szerint a két mészárlásnak nincs köze egymáshoz. Ennél is hajmeresztőbb, hogy augusztus 16-án a rendőrség rajtaütést hajtott végre a Spahn Ranch-en, őrizetbe vették Mansont és a „Család” 25 további tagját, mert azzal gyanúsították őket, hogy egy autótolvaj-hálózat emberei. Fegyvereket is lefoglaltak tőlük, de miután a rendőrségi hivatalnokok tévesen keltezték a letartóztatási parancsot, néhány nap múlva valamennyiüket elengedték!

Mindezt tetézte, hogy külön nyomozócsoportot neveztek ki a Tate-gyilkosságok és a LaBianca-ügy felderítésére, akik egymástól függetlenül végezték a nyomozást.

Két hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy rájöjjenek, nemcsak ez a két eset függ össze, hanem még a Hinman-gyilkosság is idetartozik. Ez is a véletlenen múlt.

Inyo megye seriffi hivatala, a nemzeti parkok őregységei (National Park Rangers) és a kaliforniai országúti járőrök együttes akciójában letartóztattak számos „családtagot”, akik a Halál Völgyében lopott földkotró-gépekkel keresték a Manson által vizionált „feneketlen lyukat”. Így jutottak el a Völgyben lévő farmokig, köztük a Barker Ranch-ig, ahol Mansont is megtalálták. Ekkor még mindig nem tudták, hogy a három vérengzés gyilkosait fogták el. Csakhogy közöttük volt egy Kitty Lutesinger nevű családtag, aki Beausoleil barátnője volt. Az ő vallomása elvezetett egy motoros bandához, amelyet Manson fel akart fogadni a Spahn Ranch őrzésére. A motorosok kihallgatása nyomán már kezdett tisztulni a kép, amely végül akkor állt össze, amikor Susan Atkins egyik hálótársnője elmondta a Los Angeles-i rendőrségnek, amit a gyilkosságokról tudott. Ez megerősítette Lutesinger vallomását. Végül 1969. december elején néhány nap eltéréssel a „Család” valamennyi tagja hivatalosan is letartóztatásba került.

Mansont, Atkinst, Krenwinkelt és Kasabiant hétrendbeli gyilkosság, valamint összeesküvés miatt helyezték vád alá. Kasabian azonban, aki nem vett részt a gyilkosságokban, hamarosan a vád tanújává lépett elő. Az ügyészség először az elsőnek vallomást tett Susan Atkinsnek kínálta fel a vádalkut, amennyiben részletesen beszámol a bíróság előtt a gyilkosságokról. Atkins azonban az utolsó pillanatban visszavonta vallomását, és Mansonra vonatkozó összes terhelő kijelentését. Az alkoholista családban felnőtt, ám mélyen hívő lánynak meggyőződése volt, hogy a „Családfő” Jézus Krisztus reinkarnációja, és talán egyfajta női „Szent Péternek” érezte magát, aki először megtagadja Mesterét, majd vállalja a mártiromságot…Az is tény, hogy Atkins volt Manson kegyetlen parancsainak leghűbb végrehajtója, és emiatt – ismét a Beatles nyomán – a „családban”, majd a médiában „Sexy Sadie”-ként emlegették. Leslie Van Houten ellen, mivel csak a LaBianca-gyilkosságban vett részt, két rendbeli emberölés és szintén összeesküvés volt a vád.

Manson mindent elkövetett, hogy a per látványos legyen. William Keene bíró előzetesen beleegyezett abba, hogy a „Családfő” önmaga védőügyvédje legyen, ezt azonban látván Manson viselkedését visszavonta. Erre Manson az első tárgyalási napon egy homlokára karcolt X betűvel jelent meg, mondván, hogy miután alkalmatlannak találták őt saját védelmére, „kiikszelte magát az establishment világából”.

A következő alkalmakkor már a női vádlottak dupla X-szel a homlokukon jelentek meg, míg Manson saját jelét horogkeresztre cserélte. E „tiltakozó akció” elérte célját, és Mansonnak sikerült elfogultságra hivatkozva leváltatni Keene bírót – igaz, nem járt jobban James H. Olderrel, a kaliforniai legfelsőbb bíróság tagjával sem. Közben a „Család” szabadlábon maradt tagjai igyekeztek megfélemlíteni azokat a „renegátokat”, akik tanúskodni kívántak Mansonék ellen.

1970. november 16-án újabb fordulat készült: Atkins, Krenwinkel és Van Houten vallomást kívántak tenni, mely szerint a gyilkosságokat ők tervezték el és ők is hajtották végre, Mansonnak semmi köze nem volt e bűntényekhez. Ügyvédeik azonban végül megakadályozták őket, mert meggyőződésük volt, hogy ezt Manson sugallta nekik, hogy magát mentse.

1971 januárjában a vádlottakat bűnösnek találták valamennyi vádpontban. Az ítélethozatalra várva Manson kopaszra borotválta fejét, és közölte az újságírókkal, hogy „Az ördög mindig kopasz”. „Lányai” csak azután követték példáját, miután az esküdtek egyetértettek a halálbüntetések kiszabásával. Older bíró 1971. április 19-én kihirdette az ítéleteket.

Tex Watson ügyét külön tárgyalták. Őt 1969. november 30-án fogták el Texasban. Kilenc hónapig folyt a huzavona kiadatásáról Texas és Kalifornia között. Amikor Watsont visszaszállították Kaliforniába, katatón állapotba került, nem beszélt, nem evett, közel 30 kilogrammot fogyott. Akkor három hónapra kórházba szállították megfigyelésre, majd 1971. februárjában alkalmasnak találták, hogy bíróság elé álljon. 1971. október 21-én ítélték halálra.

Kalifornia bűnügyi történetének legkegyetlenebb gyilkosai azonban mégsem fizettek életükkel. 1972. februárjában ugyanis Kalifornia Legfelsőbb Bírósága felfüggesztette az államban a halálbüntetést, így a Manson-család tagjainak ítéletét automatikusan életfogytiglanra változtatták. Susan Atkins 2009-ben agydaganatban meghalt, a többiek azóta is börtönben vannak, feltételes szabadlábra helyezésüket eddig minden alkalommal elutasították. Kaliforniában ugyan 1978-tól újra bevezették a halálbüntetést (bár 2006 óta ismét felfüggesztették), de Mansonékat ez nem érintette.

Manson élete végéig gondoskodott arról, hogy halljon róla a világ. Ebben partnerre talált a médiában, amelytől már a perek idején is számos címlapot kapott. 1986-ban például a CBS News Nightwatch című adásában nyilatkozott Charlie Rose-nak, aki ezért megkapta a legjobb interjúért járó Emmy-díjat. 1988-ban Geraldo Rivera ugyancsak a CBS-nél futó talk-show-jában szólaltatta meg egy, a sátánizmusról szóló adásban. 1989-ben Nicolas Schreck zenész, fekete mágus és filmrendező odáig ment, hogy dokumentumfilmet forgatott a „Családfőről” a San Quentin börtönben Charles Manson Superstar címmel. 1996-ban felkerült honlapja az internetre is. 2008-ban lemezt jelentetett meg One Mind címmel.

Egy évtizeddel a mészárlások után Sharon Tate édesanyja, aki megelégelte, hogy lánya gyilkosai nagyobb hírnévnek örvendenek, mint áldozataik, kampányt kezdett annak érdekében, hogy a bűnösök tanúvallomásai, illetve feltételes szabadlábra helyezésükért tartott meghallgatásuk alkalmával az áldozatokat, illetve azok hozzátartozóit is meghallgassák. Az történt ugyanis, hogy Leslie Van Houten 900 aláírást gyűjtött össze magának kiszabadulása érdekében, és ez ügyben Doris Tate-et is megkereste. Az anya úgy gondolta, ő ennél sokkal nagyobb tömeget képes megmozgatni. Igaza lett, ő 350 ezret gyűjtött össze azért, hogy Van Houtent ne engedjék ki. Ezt követően indult el kampánya a kaliforniai büntetőeljárási törvény módosításáért, amelyet 1982-ben fogadtak el.

1984-ben éppen ő volt az első, aki élhetett az áldozatok meghallgatási jogával Tex Watson szabadlábra helyezési kérelme során. Doris Tate úgy vélekedett, hogy „az új törvénnyel visszaállították lánya méltóságát, és ezáltal Sharon emlékezete nem egy gyilkosság áldozatáé többé, hanem az áldozatok jogainak jelképe.”

A Lengyelországból emigrált, holokauszt-túlélő Roman Polanski, aki egy évvel korábban éppen egy sátáni gyermek születésének történetével, a Rosemary’s Baby-vel debütált az Egyesült Államokban, a gyilkosságok után eladott mindent, ami Sharon Tate-re, és „élete legszebb korszakára” emlékeztetett. E filmjét eredetileg ugyancsak Sharonnal tervezte, de végül úgy döntött, hogy „nem lenne etikus”, és Mia Farrow-t választotta a főszerepre. Az egyik jelenetben az állapotos Rosemary-nek ki kellett mennie az utcára, a tömegbe. A kezdő színésznő félt, de Polanski megnyugtatta: „Senki sem fog bántani egy várandós nőt.”

Paul McCartney, aki a Helter Skelter megszületésekor még így nyilatkozott: „Egy nevetséges dalt írtam, hogy bebizonyítsam: szeretem a zajt”, a Manson-gyilkosságok után 11 évvel kénytelen volt azt mondani egy interjúban, hogy a Helter Skelternek „semmi köze semmihez, csakis hozzám”.

Az átok azonban valahogy mégis utolérte a Beatlest. John Lennont 1980. december 8-án este otthona, a manhattani Dakota House előtt lőtték le, ahol Polanski 12 évvel korábban Polanski a Rosemary’s Baby-t forgatta…


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Kétezer letérdeltetett magyar foglyot kaszaboltak le a törökök Mohácsnál – régészek derítettek fényt a mészárlásra
A sebekből ítélve a törökök éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal végeztek a magyar katonákkal. Igazi mészárlásról árulkodnak a leletek.


A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolni látszik azt a feltevést, hogy az eddig megtalált öt tömegsírban a törökök által kivégzett magyar és közép-európai hadifoglyok nyugszanak. A régészeti-antropológiai feltárás tapasztalatai arra mutatnak, hogy

a mintegy 2000 letérdeltetett foglyot szablyával kaszabolták le, majd rendezetlen tömegsírokban hantolták el őket

írja közleményében a Szegedi Tudományegyetem.

A IV. tömegsír ásatási helyszínén az antropológiai feltárás munkáját Dr. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének vezetője végzi munkatársaival és PhD-hallgatóival. Az SZTE „Mohács 500” kutatócsoportja a 2020 és 2022 között feltárt III. tömegsír csontmaradványainak anatómiai illesztését és antropológiai vizsgálatát az egyetem Lövölde utcai helyszínén folytatja. A tömegsír régészeti feltárását a pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, Neményi Réka vezeti.

A 2024 júniusában megbontott IV. tömegsírban szemmel láthatóan kaotikusan, egymásra roskadva fekszenek az emberi maradványok. A feltárás jelenleg is zajlik, sokfelé egy-egy koponyán, csontvázon már számozott címke látható, valamint speciális kódok segítenek a maradványok későbbi összeillesztésben. A levágott fejekkel a legnehezebb a munka; a III. tömegsírhoz hasonlóan itt is sok különálló koponya van. Pálfi György a régészekkel egybehangzóan azt valószínűsíti, hogy

a csata után itt végezték ki azt a mintegy 2000 hadifoglyot, akiket a csatatéren és a magyar tábor lerohanásakor ejtettek.

A történet drámája, hogy a kivégzetteket meglepetésként érhette a kivégzési parancs.

„Valószínű, hogy a törökök tanácskozása előtt még úgy gondolták, hadifogolyként elviszik őket a birodalom területére. A török források szerint Szulejmán szultán váratlanul döntött a kivégzésről. Ez sokkoló meglepetés lehetett a szerencsétlen embereknek, különösen, amikor látták, hogy egy-két sorral arrébb már buknak föl a társaik” – mondta az SZTE antropológusa.

A sebekből ítélve a török kivégzők éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal, hátulról-oldalról, akár egyszerre több foglyot is kaszabolva ölték meg az egymás mellé térdeltetett, lehajtott fejű keresztény katonákat. A vágások Pálfi György szerint nem kifejezetten a lefejezésre, hanem az egyén gyors elpusztítására irányultak. Általában kettőt-négyet csaptak a nyakra, koponyaalapra.

A tömegsírok állapotából, elhelyezkedéséből ítélve Pálfi György és régész munkatársai, Bertók Gábor igazgató és Neményi Réka ásatásvezető (JPM) szerint is elképzelhető, hogy a látvány kegyetlen pompája megrészegítette a török kivégzőket. Mivel a vágások nagy részét nyaktájra mérték, Pálfi György szerint a kivégzettek legalább felénél megsértették a nyaki ütőeret.

Kétezer emberből többezer liter vér ömölhetett ki, valószínűleg mozdulni sem lehetett a halottaktól és ez a kegyetlen rendetlenség akár a tömegsírok létesítését is meghatározhatta.

Pálfi György szerint az első halmokat különösen rendezetlenül hordhatták a négy tömegsírba, és csak később, a távolabb eső, jóval nagyobb V. tömegsírban fejezték be a temetést, ott már sokkal rendezettebben. Az antropológus hozzátette, hogy ezt igazolni nem lehet, csak elképzelni. Van kutató, aki éppen fordítva látja maga előtt: a legrendezetlenebb III-IV. tömegsírok lehettek az utolsók, talán ezt a munkát már nem nézte a szultán, és itt sietősebben vetették gödörbe a testeket.

A tömegsírokból a többségükben fiatal férfiak csontvázai mellett néhány 10-12 éves gyerek és néhány nő maradványa is előkerült. A gyerekek apródként vagy lovászfiúként szolgálhattak, a nők talán a táborban láthattak el feladatot. Az elhunytak születési régióinak megállapítására az SZTE Embertani Tanszék munkatársai a III. és a IV. tömegsír maradványain a stronciumizotóp-arányok vizsgálatát tervezik. Ezzel az eljárással a fogakból a születéskori földrajzi környezetet, a csontokból pedig a halál előtti időszak földrajzi környezetét lehet megállapítani.

Pálfi György azt is elmondta,

az 500 éves évfordulóra tervezett kiállításra legalább egy tucatnyi személy esetében arcrekonstrukcióval mutatják be, hogyan is néztek ki a mohácsi csatában részt vevő katonák.

A feltárás után a csontokat a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen megépülő kápolna kriptájában helyezik majd méltó nyugalomra az évfordulón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Azt szimulálták, hogyan nézett ki az egyik legkeményebb kivégzés az ókori Görögországban
A Brazen Bull-t nem megrendelésre készítették el, hanem egy athéni férfi saját önszántából tett kísérletet a kínzóeszköz létrehozására, amit később egy zsarnoknak ajándékozott oda.
Karkó Ádám - szmo.hu
2024. augusztus 09.



A Brazen Bull egy hírhedt kínzóeszköz volt, amelyet a Kr.e. 6. században talált fel egy athéni férfi, Perilaus – írja a LadBible.

Ez az eszköz egy nagy, bronzból készült üreges bika alakú szobor volt, aminek lényege abban állt, hogy az áldozatokat élve megsüssék, kegyetlen és fájdalmas halált okozva nekik.

Az áldozatot a bika belsejébe zárták egy csapóajtón keresztül, majd tüzet gyújtottak a szobor alatt. A bika alakú szobor felmelegedett, és az áldozat lassan megfőtt benne.

A találmány különös kegyetlensége abban rejlett, hogy Perilaus csöveket épített be a szoborba, amelyek az áldozat sikolyait állathangokká torzították, így a kívülállók számára az áldozat fájdalmának hangjai egy bika bömbölésére hasonlítottak. Perilaus nem kapott megbízást erre a kegyetlen eszközre, hanem saját kezdeményezésből készítette el, majd elvitte Phalarisnak, Akragas szicíliai zsarnokának, remélve, hogy az érdeklődni fog iránta.

Phalaris, aki híres volt kegyetlenségéről, és akiről egyes történelmi feljegyzések szerint azt állították, hogy kannibál volt, valóban érdeklődést mutatott a Brazen Bull iránt.

A zsarnok úgy döntött, hogy teszteli a szerkezetet, és Perilaust, a feltalálót helyezte el elsőként a bika belsejében. Tüzet gyújtottak a szobor alatt, és Perilaus hamarosan megtapasztalta saját találmányának borzalmait.

Phalaris azonban mielőtt Perilaus meghalt volna, kivette őt a bikából, hogy megkímélje az életét, de csak azért, hogy később más módon végezzék ki: Perilaust végül ledobták egy dombról.

Phalaris élvezettel használta új kínzóeszközét, és a Brazen Bullban történő kivégzések szórakoztatták őt. Azt mondják, hogy különösen élvezte, ahogy a bika szobra ringott, miközben az áldozat élve sült meg benne.

Phalaris uralma azonban nem tartott örökké. Amikor 554-ben megbuktatták, az új uralkodók úgy döntöttek, hogy Phalarisnak is meg kell tapasztalnia saját kegyetlenségének eszközét. A zsarnokot a Brazen Bullba zárták, és ő is ugyanazt a borzalmas sorsot szenvedte el, mint korábbi áldozatai.

A szimulációról készült rövid videót ITT lehet megtekinteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
„Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan!” - Hazai szex-mérföldkövek a rendszerváltás után
Felelevenítjük az első magyar szexshopot, pornófilmet, swinger klubot, erotikus újságot és expót, valamint a szexuális oktatási reformokat.


Az első magyar szexshop

A rendszerváltás egyik legizgalmasabb hozománya az volt, amikor megnyílt az első magyar szexshop 1989-ben Budapesten, a Múzeum körúton. Az üzlet hamar népszerűvé vált azok körében, akik mindaddig csak külföldön találkozhattak efféle üzlettel. A Dunántúli Napló így számolt be a hasábjain erről a tabudöngető mérföldkőről: „…Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan! Illetve eddig ezt hihettük, hiszen a központi napilapok nagy ovációval számoltak be a bolt megnyitásáról. Most azonban, az Esti Hírlap információja szerint kiderült, hogy szó sincs engedélyekről. Az újság egyik munkatársa felhívta a Művelődési Minisztériumot, s azt az információt kapta, hogy a boltnak nincs joga olyan malacságok árusítására, amelyek a polcokon megtalálhatók. Az ügyet kivizsgálják, de a boltot egyelőre nem zárják be.

Azonban olyannyira nem sikerült bezáratni a helyet, hogy az ország egyik legnagyobb forgalmú szexshopjaként a mai napig működik.

Az első magyar pornófilm

Az első magyar profi felnőttfilm a Kovi-féle Pornósztár volt őnagysága volt, amit 1989-ben forgattak Leiter Laura főszereplésével. Ő volt a sztárja az 1994-es Hótehénke című filmnek is, szintén Kovi rendezésében, de utána a lány eltűnt a szakmából.

A Pornósztár volt őnagysága inkább volt erotikus film, mint pornó, hiszen az akkoriban világhírű, érzéki Emmanuelle-filmek mintájára készült. Olyan tipikus kliséket vonultatott fel az alkotás, mint a főnök-titkárnő, rendező-színész és fotós-modell szituációk.

Az első magyar swingerklub

A swinger életforma az ezredforduló környékén vált ismertté Magyarországon: az első magyar swingerklub 2002-ben nyitotta meg kapuit Budapest XVI. kerületében. Ennek jelenleg egy kőbányai swingerklub a fő konkurense, de még jópár hasonló hely nyílt időközben az országban. A swinger-műfaj hazai előfutára és egyben bevezetője Elizabeth King (született Király Tünde) pornószínésznő volt, aki nem csupán ezzel írt történelmet, hanem hogy elsőként teljesítette rajongói kívánságait az interneten, webkamerán keresztül.

A rendszerváltás pornográf újságjai

A már akkoriban is széles lapkínálatban csak kettő folyóirat bővelkedett a fotók mellett irodalmi élményekkel is. Az egyik az 1988-as alapítású Erato volt – az első hivatalosan engedélyezett erotikus magazinok egyike volt Magyarországon –, a másik pedig az egy évvel később indult Apolló, de mindkettő 1991-ig húzta. A Szexepír 1990-től hat szám erejéig borzolta a kedélyeket, méghozzá a szokatlan férfiaktjaival. Létezett egy irodalmi lap is, a Kamaszságok, de azt két szám után elkaszálták. Különféle szexlapok (pl. a Rajzszegx, Playsir, Play Eros) is közöltek folytatásos regényeket, elbeszéléseket. Az Aréna magazin 1989-ben egy független dunántúli képes hetilap nyári különkiadásának indult pikáns rejtvényújságként, fotókkal és novellákkal bővítve, és körülbelül 3 év alatt 19 számot élt meg.

Az erotika expók világa

Az 1997-ben szervezett, budapesti Erotika Kiállítás volt az első ilyen jellegű rendezvény hazánkban. A szervező Strausz Ildikó nevéhez többek között kertészeti és szerszámkészítési szakvásárok is kötődnek, és Bécsben ihletődött meg, hogy itthon is lenne igény erotikus szakkiállításra. Az első években még alig voltak látogatók, aztán úgy beindult a biznisz, hogy 2000-re már a plafonon is lógtak, ezért az Építők Sportcsarnokából a több tízezres látógatószámra dagadó rendezvényt áttették a nagyobb Lurdy Házba. 2005-től pedig elindult az Erotika Parádé és az Erotika Expo is Tomor András szervezésében, aki a rendszerváltás után pornófilmeket is gyártott Tom-Média nevű cégével.

A magyar szexuális oktatás reformja

A WHO 2010-ben kiadott „Az európai szexuális nevelés irányelvei” című ajánlása részletesen, korosztályokra lebontva taglalja a megfelelő ismereteket. Ezt az oktatási programot a magyar iskolákban is bevezették, megcélozva a fiatalok szexuális egészségének javítását és a felelős szexuális viselkedés népszerűsítését. A modernizált irányelvek a holisztikus szexuális nevelésre buzdítanak az olyan negatív megközelítéssel szemben, mint a nem kívánt terhességek és a nemi úton terjedő betegségek. A holisztikus megközelítés elősegíti, hogy a fiatalok képesebbé váljanak nemiségük és partnerkapcsolataik kielégítőbb és felelősebb alakítására, amely készségek a lehetséges veszélyek megelőzésében is lényegesek.

Források: 1,2,3,4,5,6,7


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Az első orgazmus a vásznon és a bluetooth feltalálása – a magyar származású színésznő tudósként is brillírozott
Méghogy nem lehet egy nő egyszerre gyönyörű és okos: Hedy Lamarr dívaként és matematikusként is elismerésre méltó újításokat vezetett be.


Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy nyugodtan állj, és nézz bután” – mondta ezt Hedy Lamarr (1914-2000), korának egyik legszebb nője, aki imádta palira venni a férfiakat, miközben jóval többet tudott náluk. Annyi találmánya volt, és olyannyira hozzájárult a haditechnológia fejlődéséhez, hogy születésnapját nyilvánították az Európai Feltalálók Napjának. Bécs városa 2018 óta adja át a Hedy Lamarr-díjat, amely kizárólag olyan nőket illet, akik digitális területen alkottak maradandót.

Egy különös karrier

Na de ki volt ez a csodaszép lány, és hogyan érte el ekkora sikereket?

Hedy, azaz eredeti nevén Hedwig Kiesler egy bécsi bankár és egy magyar zongorista jómódú lányaként már kiskorában négy nyelven beszélt, illetve tánc- és zongoraleckéket vett, majd 16 évesen Bécs leghíresebb színiiskolájának lett a növendéke.

19 évesen beleugrott első házasságába egy fegyvergyárossal, és az ifjú ara annyira érdeklődött a fegyverek iránt, hogy férje örömmel megmutatta neki a tervezési folyamatokat. A lány komoly ismereteket szerzett a fegyverekről, a torpedókról és irányítástechnikáról. Házassága féltékenység miatt ért véget, úgyhogy Hedy inkább Hollywoodig menekült, ahol rögtön befutott. Mivel korábban Bécsben szerepet kapott az Extase című hangosfilmben (1933), ahol áramvonalasan nőies teste kétszer is látható volt meztelenül – a világon először –, nem váratta sokáig az első filmszerep a Metro-Goldwyn-Mayernél. Az ottani stúdiófőnök javasolta neki a névváltoztatást.

Az igéző szépségű nő megjelenésével egycsapásra átformálta a frizuradivatot az 1938-as Algier című filmben: ezt követően váltottak a színésznők a középen elválasztott, barna hajra az addigi szőke helyett. Hedy hozta divatba továbbá a különféle fejfedőket, például sálakat és turbánokat is. A termékeny színésznő összesen 31 filmben játszott 1930 és 1958 között, és ő demonstrálta először a filmvásznon a női orgazmust is. Ám nem tudott kitörni sohasem a szépasszonyi klisékből, szerepeit nem színészi tehetségéért dicsérték.

Egy zongorista és egy színésznő forradalmasítják a technológiát

A második világháború idején Hedy az első férjétől elcsent katonai tervrajzokkal állított be egy amerikai katonai fejlesztő laboratóriumba, felajánlva szakmai szolgálatait. A nő ugyanis hallotta a hírekből, hogy a pontatlan célzás miatt a szövetségesek túl sok torpedót pazarolnak el a tengereken. Fantasztikus találmányát – amely a bluetooth őseként ezt a problémát is megoldotta – nem csak az addigi ismereteinek, hanem a véletlennek is köszönhette. Ugyanis szomszédjával, George Antheil avantgárd zongorista-zeneszerzővel torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést hoztak létre, azaz a frekvenciaugrásos adásmódot, miközben csupán egy mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művet akartak szinkronizálni.

Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak.

Ők akkor még nem tudták, hogy a wifi, a mobil és bluetooth technológiák feltalálói lettek – ráadásul kettejük közt úgy indult az ominózus beszélgetés, hogy Hedy arról faggatta a zongoristát, nem kéne-e nagyobbra csináltatnia a melleit, és ebből kanyarodtak a szövetségesek háborús erőfeszítéseinek támogatásáig. Éles váltás, az biztos.

A találmány részletei és szabadalmaztatása

A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs eszközként (Secret Communication System) nyújtották be az Országos Feltalálói Tanácshoz 1940-ben, ahol a szervezet elnöke, a General Motors kutatási igazgatója vetette fel a szabadalmaztatás ötletét. Két évvel később be is jegyezték a rendszert, amelynek lényege, hogy a torpedókat irányító rádiócsatornát védi a felderítés és a zavarás ellen, ezzel megnövelve a tengeri célpontok ellen indított torpedók találati valószínűségét. A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, de az eljárást csak 1957-ben, a szabadalmi oltalom lejárta után két évvel vette elő egy cég, és 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták először a blokádban résztvevő hajókon. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civilek számára az egyidejű frekvenciaváltást.

Antheil már 1959-ben meghalt, de Hedy 2000-ig élt, folytatva a fejlesztéseket hollywoodi laboratóriumában, folyamatosan ingázva a tudomány, a film és a szépségipar között. Találmányáért 1997-ben megkapta az Electronic Frontier Foundation, a technika úttörőjének járó kitüntetést, és még ebben az évben első női kitüntetettje lett a „feltalálói Oscar-díjnak” is. A bluetooth technológiája végül az 1990-es években forrt ki, lehetővé téve a különböző eszközök közötti adatátvitelt rövid távolságon belül.

Magánéleti kudarcok

Igaz, hogy Hedy szeretett technikai problémákon elmélkedni, de férjhez menni is imádott, hatszor sikerült is neki. Ezzel kapcsolatosan is akadt egy híres idézete:

„Talán az volt a problémám a házasságban - és ez sok nő problémája -, hogy egyszerre akartam intimitást és függetlenséget. Nehéz ezek közt egyensúlyozni… Abba kell hagynom, hogy olyan férfiakhoz menjek feleségül, akik alacsonyabb rendűnek érzik magukat nálam.”

Lamarr időskorát ráadásul olyan botrányok övezték, mint egy áruházi lopás, amely közben lebukott, valamint egy hosszú pereskedés egy számítástechnikai céggel, miután ők a megkérdezése nélkül felhasználták Lamarr egyik retusált fényképét egy szoftver csomagolásán.

Bár szülővárosát, Bécset tekintette igazi otthonának, Floridában halt meg dúsgazdagon. Végakarata szerint hamvai egy részét a bécsi erdőben szórták szét, és a bécsi központi temetőben díszsírhelyet kapott.

Hat házasság, 31 filmszerep és számtalan találmány: Hedy Lamarr, a fiatal tudósnők meseszép példaképének izgalmas életútja szerintem szintén filmre kívánkozik.

Források: 1,2,3,4


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk