8 magyar színész, aki kénytelen volt elhagyni az országot

A magyar színjátszás történetében számos kiváló egyéniség tűnt fel, és kápráztatta el a közönséget a színpadon, majd később, a filmipar indulásával a mozivásznon is.

Hiába voltak tehetségesek, a napi politika sokuk életébe tenyerelt bele, így ígéretes karrierjüknek itthon befellegzett.

Jávor Pál és Karády Katalin megjárta a Gestapo börtönét, Darvas Iván 1956 miatt börtönbüntetést kapott, és szabadulása után egy ideig csak segédmunkásként dolgozhatott. De volt olyan is, aki öngyilkos lett. Aki el tudott vagy el akart menni, még idejében elmenekült. Rájuk emlékezünk ezzel a cikkel.

1. Kabos Gyula (1887-1941)

Csupán néhány évig forgatott hangosfilmeket, ám ezekkel örökre beírta magát a magyar filmtörténetbe. Mesterien alakította a Horthy-kor kispolgárait, az egyszerű hivatalnokokat, a budapesti figurákat.

1887-ben Kann Gyula néven született, a Kabost később művésznévként vette fel. Kereskedelmi iskolába járatták, de közben Solymosi Elek színiiskoláját végezte, esténként pedig bokszedzéseken vett részt (a család több tagjai is ezt a sportot űzte.) A legenda szerint, amikor amikor az ifjú Gyula bejelentette, hogy színész lesz, az apja szó szerint kiütötte. Kabos Gyula 1905-ben kezdett játszani; Szabadka és Nagyvárad után Budapesten, a Király Színházban.

VIDEÓ: Kabos Gyula telefonál - több film jeleneteiből összevágva

Kabos Gyula az első világháború idején a Nagymező utcai Fővárosi Orfeumban játszott, a színházaktól nem kapott szerepet. Nagyváradon próbált varietét nyitni, de gazdasági okok miatt hamar fel kellett adnia.

Budapestre visszatérve lett sztár, a magyar filmipar fellendülésével.

Először természetesen némafilmben szerepelt, közben színházi szerepeket is kapott. De a hangosfilm hozta meg az igazi népszerűséget. A Hyppolit, a lakáj, a Lila akác, a Meseautó, a Köszönöm, hogy elgázolt, a Nászút féláron, a Három sárkány, A kölcsönkért kastély, vagy Az én lányom nem olyan egyszerűen nem lenne ugyanaz Kabos Gyula nélkül.

VIDEÓ: Pufi cipőt vesz - az egyetlen fennmaradt némafilm-jelenet Kabos Gyulával 1914-ből

Az I. zsidótörvény után Kabos Gyula úgy érezte, tarthatatlanná vált a helyzete Magyarországon. 1939 januárjában az Egyesült Államokba utazott feleségével.

Amerikában sajnos nem találta meg a számítását. 1939-as első turnéja sikert hozott, ám az általa alapított színházat mégis be kellett zárni. 1941-ben egy kis színház előadásán a szívéhez kapott. Az orvosi tanács ellenére folytatta a próbákat, de több rosszullét is követte az elsőt. Végül Kabos Gyula mellőzötten halt meg 1941 októberében. Temetésén sokan részt vettek, de a sírfeliratot elrontották, Kobas név szerepelt rajta. Emiatt sokáig nem is találták kinti nyughelyét. Hamvait 1996-ban hozták haza, sírja most a Farkasréti temetőben van.

2. Jávor Pál (1902-1959)

A húszas években kezdte pályáját, és a két világháború közti színjátszás emblematikus figurájává vált. Számtalan színpadi és filmes szereppel bizonyította tehetségét. Volt Kukorica Jancsi, Noszty Feri, A tanítónő című darab ifjabb Nagy Istvánja, Peer Gynt a szintén legendás Gobbi Hilda mellett, játszott Ibsen és Shakespeare darabokban.

Kora igazi filmsztárja lett, a nézők imádták a Hyppolit, a lakájban, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, a Halálos tavasz, vagy a Valamit visz a víz című filmekben.

Híres volt arról, hogy nem szimpatizált a szélsőjobb nézeteivel, és nem értett egyet a zsidótörvényekkel, ezért

a nyilas hatalomátvétel után letartóztatták. Sopronkőhidára, majd a németországi Pfarrkirchenben raboskodott, és csak 1945 nyarán térhetett haza.

1946-ban Amerikában próbált szerencsét, ám hibátlan angol nyelvtudás híján átütő sikereket nem érhetett el. 1957-ben hazatért Magyarországra.

A Petőfi és a Jókai Színházban, valamint a Kamara Varietében lépett fel, 1959-ben a

Nemzeti Színházhoz szerződött, de egyre betegebbé vált, emiatt nem kapott szerepeket. 1959. augusztus 14-én hunyt el, és a városi legenda szerint a kórházba cigányzenészeket hívott, hogy utoljára még egyet mulasson. Pont, mint a Kerek Ferkó című filmben.

VIDEÓ: Kerek Ferkó nótázik a kocsmában

3. Vaszary Piri (1901-1964)

Művészcsaládba született. Karrierjét részben egyik bátyjának, Vaszary János színész, színigazgató, rendező, színműírónak, Muráti Lili férjének köszönhette. Sokat foglalkoztatott színészek közé tartozott, az 1920-as években egyszerre több színházban is játszott. Feltűnt pár némafilmben is, de a kirobbanó sikert a hangosfilmek hozták meg.

Az 1930-as, 1940-es években vagy száz filmben játszott; leggyakrabban furcsa nőket, vénlányokat, szigorú asszonyságokat. Tökéletesen Sokan az édes mostoha gonosz nénijeként, A pepita kabát szélhámosaként vagy házsártos vénkisasszonyként ismerik.

A közhiedelemmel ellentétben nem a nyilas hatalomátvétel, de nem is az ostrom vagy a kommunistaveszély iránt érzett félelem miatt emigrált hanem azért, mert a nyilaskeresztes mozgalmat támogatta - családjával együtt.

Erről Gobbi Hilda írt az önéletrajzában. Budapest ostroma után színésztársaival járta a várost, az éhező, bujkáló színészeket szedték össze év vitték a romos Nemzeti Színházba. A romok között olyan helyet kerestek, amely viszonylag épen maradt, és alkalmas lehet arra, hogy színházi előadásokat tartsanak.

"Eltévedtünk Vaszaryék színházába is, a Paulay Ede utcába. Romok, kifosztott nézőtér, szétdúlt világítóberendezés, az irodában a székhuzatok letépve - szóval, ostromállapot. Ahogy matattunk ott, diapozitíveket találtunk, amiket korábban ott vetítettek. "Lépj be a Hungarista légióba!" - A nyilaspárt nyugtáit, a nekik adományozott, hatalmas összegekről. - Az egész Vaszary család nyilván ezek miatt hagyta el az országot. Sok tehetséget - Muráti Lilit, Vaszary Piroskát - veszítettünk velük - kár."

Vaszary Piri először Ausztriába, majd Németországba ment. 1948-ban már Argentínában voltak, onnan pedig Torontóba költöztek. Próbálkozott színészként fellépni, Buenos Airesben csatlakozott Páger Antal társulatához, de soha nem lett olyan tündöklően fényes csillag, mint itthon. 1965-ben hosszú betegség után Palma de Mallorca szigetén halt meg.

4. Páger Antal (1899-1986)

Gyermekkorában bejárt a színházba, mivel édesanyja jegyszedőként dolgozott, és a színház nagy hatással volt a fiúra. Iparos édesapja egyáltalán nem támogatta fia a művészeti pályát, ezért Páger Antal eleinte amatőr előadásokon lépett fel. Az első világháború alatt katonaként szolgát, majd vidéken lett színész. 1931-ben költözött Budapestre.

Színpadi fellépései mellett filmszerepeket is vállalt - többek közt a Köszönöm, hogy elgázolt, Pesti mese, Péntek Rézi című filmekben.

VIDEÓ: Rozmaring

Jobboldali, sőt antiszemita nézeteket vallott; 1944-ben elhagyta az országot. 12 évig élt külföldön, végül különféle diplomáciai manővereknek köszönhetően 1956 augusztusában tért haza. A sors fintora, hogy itthon élete szerelme, haláláig hű társa egy zsidó nő lett.

Págert itthon újra elárasztották filmszerepekkel és színpadi munkával, élete utolsó napjáig aktív volt.

Makláry Zoltán és Páger Antal a "Fűre lépni szabad" című film forgatásán. Fekete pulóverben Makk Károly rendező, a kameránál Illés György operatőr.

Magyar Néphadsereg Színháza (Vígszínház), Idegen partok előtt c. színdarab előadása (1960). A szereplők balról jobbra: Zách János, Szakáts Miklós, Páger Antal, Keres Emil, Nagy István, Pethes Sándor, Pálos György.

87 évesen éppen egy előadásra készült, amikor rosszul lett, de életét a gyors kórházba szállítással sem tudták megmenteni.

Az egész országban népszerű volt. Remekül formált meg praszti származású embereket, kispolgárokat. Hihetetlen mennyiségű filmben és színdarabban szerepelt. Színpadon az Adáshiba, a Jó estét nyár, jó estét szerelem!, a Szent Johanna, Az esőcsináló vagy Charlie nénje című darabokban láthatta a közönség. Emlékezetes alakítást többek között a következő filmekben nyújtott: A Noszty fiú esete Tóth Marival, Pacsirta, Hattyúdal, Isten hozta őrnagy úr!, Keménykalap és krumpliorr, Szent Kristóf kápolnája. Kiváló művész díjat és Kossuth-díjat is kapott pályája során. Második felesége, Szilágyi Bea mellett nyugszik, aki nem sokkal élte őt túl...

5. Szörényi Éva (1917-2009)

Schwáb Elviraként anyakönyvezték. Négy évesen Lers Elvira lett (anyai nagybátyja után), ám Szörényi Évaként (anyai nagyanyja, szörényi Reischl Elvira, később Szörényi Elvira után) lett egy ország kedvence a két világháború között. Pályája egyenesen ívelt fel. A budapesti születésű és igen tehetséges lány miniszteri engedéllyel kezdhette meg tanulmányait a Színművészeti Akadémián, ugyanis csak 16 éves volt. Évfolyamtársai között volt Fónay Márta, Básti Lajos, Gobbi Hilda, Horváth Ferenc, Móricz Lili és Király Kató is.

Szörényi Éva útja egyenesen a Nemzeti Színházba vezetett. 23 évig volt a színház tagja, és eljátszott mindent, amiről színésznő álmodhatott. A Szentivánéji álom Titániája volt a vizsgafeladata, megformálhatta Évát Az ember tragédiájában, Melindát a Bánk bánban, volt Cordelia a Lear királyban, Tünde a Csongor és Tündében, Desdemona az Othellóban. Később, az ötvenes években eljátszhatja többek között a Hamlet Opheliáját és a III. Richárd Lady Annáját.

A zöld nadrágos lovag című darabban, a Nemzeti Színházban, 1943-ban - Fotó: Fortepan.hu, idősebb Konok Tamás tulajdona

Színpadra lépésekor a filmipar is megtalálta, első átütő sikerét Csiky Gergely A nagymama című darabjából készült filmben aratta.

Olyan filmekben nyújtott emlékezetes alakítást, mint a Halálos tavasz, a Fűszer és csemege, a Jelmezbál, a Sárga rózsa vagy a Tavaszi szonáta.

VIDEÓ: A Noszty fiú esete Tóth Marival 1938-as feldolgozásában Kiss Manyival, Jávor Pállal és Gózon Gyulával

A második világháború és az azt követő évek nem befolyásolták pályáját. 1945 után a Nemzeti akkori igazgatója, Major Tamás idejében is megtarthatja szerepeit, és új jelentős alakítások is várnak még rá. 1952-ben Kossuth-díjat kapott.

A történelem 1956-ban forgatta fel az életét; a színház forradalmi bizottságának tagja lett. A forradalom leverése után férjével és három gyermekével Ausztriába menekült, onnan pedig az Egyesült Államokba távozott. Ott élte le élete második felét. Los Angeles lett az otthona, de a hazája Magyarország, az anyanyelve magyar maradt.

Szörényi Éva nem szakított végleg a színészettel; televíziós szerepet is kapott, ám soha nem volt kint olyan ismert és ünnepelt, mint itthon. A külföldön élő magyar közösség fáradhatatlan tagja volt, fontosnak tartotta anyanyelve megőrzését és a magyar kultúra ápolását. Költőkkel, írókkal tartotta a kapcsolatot, Máraihoz személyes barátság fűzte.

Kiérkezésük után nem sokkal színházat alapított, később szavalóesteket tartottak (Kanadában is), igyekezett minél több helyre eljutni, ahol magyarok éltek. Az 1956-os forradalom emlékét is hűen ápolta. Arnold Schwarzenegger és George W. Bush egykori elnök is ismerte és nagyra becsülte Szörényi Évát.

VIDEÓ: Szörényi Éva szavalja Babits Mihály költeményét a San Fernandói Református Egyház hangversenyén - 2003

A színésznő 93 évesen hunyt el, a Szent Ferdinánd Misszió temetőjében helyezték örök nyugalomra. Azt már soha nem fogjuk megtudni, itthon hogyan alakult volna a további pályája.

6. Karády Katalin (1910-1990)

Szegény családba született és nagyon fiatalon a házasságba menekült, bár férjével elég gyorsan elváltak útjaik. Kávéházi énekes lett, így fedezte fel Egyed Zoltán hírlapíró, ő találta ki számára a Karády nevet. 1939-ben forgatta első és legsikeresebb filmjét, a Halálos tavaszt, amelyben az akkor már ismert Jávor Pál volt partnere. Nem csupán a film lett sikeres, a film betétdala az Ez lett a vesztünk című dal is hihetetlenül népszerű lett, így a színészi pályával párhuzamosan énekesként is dolgozott. Bármiben is játszott, a mozik tele voltak, a neve mágnesként vonzotta a nézőket. A Valamit visz a víz, a Szováthy Éva és az Egy tál lencse című filmekre is sokáig emlékezett, aki látta.

A korabeli színésznők közül nem tehetségével, hanem erőteljes és megosztó személyiségével, mély hangjával, magasságával, karakteres arcával tűnt ki. A hírszerzés főnökével folytatott szenvedélyes viszonyt, emiatt később politikailag megbízhatatlannak tartották.

A német megszállás után letartóztatta a Gestapo, befolyásos barátok segítségével szabadult. A nyilas rémuralom idején zsidókat mentett, ám később szovjet fogságba esett. Mivel a berendezkedő kommunista állam nem kért belőle, szerepeket nem kapott, 1951-ben emigrált.

New Yorkban saját kalapszalont vezetett, fotózni szinte alig engedte magát, és csupán egyszer, 1973-ban adott interjút. Halála után hazahozták földi maradványait, sírját a Farkasréti temetőben találjátok.

Karády Katalin 1971-ben Montrealban énekel:

7. Krencsey Marianne (1931-2016)

Krencsey Marianne Rákoscsabán született 1931. július 9-én. A magyar színésznő színházrendező diplomát szerzett, de a főiskolai oklevelét csak 1996-ban vehette át. Színésznőként a 60-as években lett ismert, bár már az 50-es évektől szerepelt mozifilmekben.

Első szerepét a Liliomfi című filmben kapta, ezzel meghívták a a cannes-i filmfesztiválra is. Híres alakításai voltak még a Jókai regényekből készült Szegény gazdagok és Az arany ember című filmekben, de játszott a Két emelet boldogságban, a Gábor diákban és Zenthe Ferenc partnereként a Tenkes kapitányában is. A Magyar Televízió vele kezdte meg próbaadásait is 1955-ben. Színpadi pályája a Vígszínházban indult, majd Kecskeméten, Szolnokon és Pécsett folytatódott, 1963-1966 között a József Attila Színház tagja volt.

1966-ban szökött meg az országból férjével együtt. Később leírta az önéletrajzában, hogy Aczél György tett neki keresztbe, ahol tudott, az útlevelüket bevonták, és bár egy ismerős, magas beosztású hivatalnok segítségével visszakapták, nyilvánvalóvá tette, hogy cserébe szívességeket vár el tőlük.

New Yorkban előbb banktisztviselő volt, majd egy nyugdíjfolyósító intézetben vállalt munkát, azután húsz évig férje orvosi rendelőjében dolgozott. Faludy György verseinek tolmácsolójaként több sikeres előadást tartott, irodalmi esteket szervezett, részt vett Karády Katalin amerikai bemutatásában. 1993-ban Krencsey Marianne vezetésével alakult meg a Magyarság Jó Hírét Védő Liga. Equinox-2001 (35 év Budapesten - 35 év New Yorkban) című önéletrajzi könyve 2001-ben jelent meg.

10. Goll Bea (1927-2014)

Goll Bea a rossz nyelvek szerint például csak azért lett híres, mert alig 15 évesen férjhez ment a negyven éves magyar filmproducerhez, Takács Antalhoz. 1944-ig hét filmben szerepelt, 1948-ban pedig nyomtalanul eltűnt férjével együtt. Mint pár éve kiderült, Svájcba emigráltak - Goll Bea 2014. novemberében hunyt el.

Kortársai közül volt, aki tehetségesnek tartotta. Ám Goll Beatrix csak egy lett a naiva szerepébe gyömöszölt bájos, szőke színésznők közül, nem volt alkalma megmutatni, mire lenne még képes.

VIDEÓ: Goll Bea:

Nyomj egy lájkot, ha tetszett a cikk!