MÚLT
A Rovatból

18 elképesztő rejtély, amely máig megoldatlan

Hová tűnt repülés közben az ufó-szakértő, ki lőtt esernyővel, hogyan kerültek a feliratos kövek az útba, miért ugranak le a hídról a kutyák?


Semmi sem izgatja jobban a fantáziát, mint a megoldatlan rejtélyek. Amit a hatóságok nem tudnak megoldani, sokszor a baráti társaságok beszélgetései során felmerült elméletek sem... Megmutatunk 18 esetet, amelyek megoldására a mai napig nem sikerült fényt deríteni.

1. Az eltűnt Valentich fiú

A magát repülő csészealj szakértőnek kikiáltó húszéves Frederick Valentich 1918-ban tűnt el egy próbarepülés során. Repülés közben még jelezte a toronynak, hogy észlelt egy másik repülőgépet háromszáz méterrel maga felett, és hozzátette, hogy saját gépének motorja hangosan és zörögve működik. Aztán csak annyit mondott, hogy "Ez nem is repülőgép." Azóta sem hallottak róla.

1

2. A titkzatos esernyőgyilkosság

Georgi Markov bolgár újságíró volt, aki Angliába disszidált, a BBC-nél helyezkedett el, és nyíltan gúnyolta országa kommunista rezsimjét. Éppen a buszra várt 1978-ban, amikor mérgező ricinnel teli sörétet lőttek a lábába egy fegyverré alakított esernyőből. Néhány nap múlva meghalt. A gyilkost sohasem találták meg.

2

3. A chicagói Tylenol gyilkosságok

1982. szeptember 29-én hét embert mérgeztek meg ciánnal átitatott Tylenol (paracetamol) kapszulákkal, amelyeket nem is egy helyen vásároltak. Az egész ország pánikba esett, a Tylenol százmillió dollárt érő árut volt kénytelen visszahívni. Emiatt az incidens miatt vezették be a biztonsági zárókupakot. Se a gyilkost, se az indítékot nem találták meg.

3

4. A Toynbee kövek

Az Egyesült Államok és Dél-Amerika nagyvárosaiban jelentek meg ezek a kövek, az útba ágyazva. Először Baltimore-ban, 1984-ben, és az emberek azóta próbálják meg értelmezni őket. A "Toynbee" szó Bradbury Fahrenheit 451 című könyvéhez köthető, míg más utalások Stanley Kubrickkal hozhatóak összefüggésbe. A mai napig nem tudja senki, ki hagyja ott a feliratos köveket, és hogyan csinálja ezt.

4

5. A könnyek útja

A kanadai Brit Columbia 16-os útja elnyerte a hírhedt "Könnyek útja" nevet, mert elképesztően sok nőt gyilkoltak meg a mentén, vagy tűnt el az útról. 1969 és 2006 között 18 nő veszett el, a legfiatalabb áldozat mindössze 12 éves volt. 2006-ban meghalt egy amerikai sorozatgyilkos, Bobby Jack Fowler, akit három gyilkossággal gyanúsítottak a tizennyolcból. A többi esetre nem derült fény.

5

6. A szálloda titka

2013-ban Elisa Lamet holtan találták egy szálloda tetején a víztartályban. A biztonsági videokamerák látták az eltűnése éjszakáján, de a képek még több kérdést vetettek fel. A lány utoljára egy liftbe szállt be, és elrejtőzködött, mintha valaki követte volna. Kikukucskált az ajtón, de a követője sohasem tűnt fel a képen. Hetekkel később találták meg a holttestét.

6

7. A KFC gyilkos

1976-ban és 1977-ben négy, 10 és 12 év közötti detroiti kisgyereket ölt meg egy ismeretlen sorozatgyilkos. Haláluk után a testüket nyilvános helyen hagyta a gyilkos, egy esetben a rendőrség épületének közelében. Az egyik áldozat családja azt nyilatkozta a médiának, hogy amennyiben visszatér a kisfiú, a kedvenc ételével, egy KFC menüvel fogják megörvendeztetni. Amikor a gyerek holtteste előkerült, a boncolás kiderítette, hogy az Oakland megyei gyerekgyilkos rántott csirkét etetett vele, mielőtt megölte.

7

8. A tanzániai kacagójárvány

1962-ben egy 195 tanulót számoló iskolában három kislány kezdett kuncogni, aztán csatlakoztak hozzájuk a többiek is, akik közül sokan hetekig nem tudták abbahagyni a nevetést. Emiatt az iskolát is bezárták, a gyerekeket hazaküldték, akik a "betegséggel" aztán megfertőzték az otthoniakat is. Hamarosan 14 iskola és több ezer "beteg" nevetett.

9. Gyilkos kisváros

Egy Skidmore nevű kisvárosban, Missouri államban aligha volt gyűlöltebb személyiség Ken McElroynál. Lopással, nemi erőszakkal, pedofíliával és minden egyéb gaztettel vádolták. Legutolsó feleségét 12 évesen csábította el, aki 14 évesen teherbe is esett (a férfi 9 másik gyereke mellé). McElroynak azonban sikerült elkerülnie a felelősségre vonást, de a városka polgárai megelégelték a ténykedését, és saját kezükbe vették a dolgot. A férfit két ismeretlen fegyveres lőtte le az utca közepén 1981-ben. Az esetnek körülbelül 45 szemtanúja volt, de valamiféle csoda folytán senki sem látott semmit, mert elmondásuk szerint hasra vágták magukat, nehogy őket is eltalálják. A gyilkosokat sohasem fogták el.

9

10. A New Orleansi baltás gyilkos

Ez a férfi 1918-ban és 1919-ben terrorizálta a várost, tizenkét embert ölt meg indíték nélkül, valószínűleg elmebeteg volt. Egy levélben megírta a rendőrségnek, hogy ő tulajdonképpen démon, elátkozott, nem a Földről való, és imádja a jazzt. Megesküdött arra, hogy olyan házra nem fog támadni, amelyikben jazz zenészek játszanak. Sohasem fogták el.

10

11. Gyilkos New Yorkban

New York „legtermékenyebb” sorozatgyilkosa még mindig szabadlábon lehet. A Long Island-i sorozatgyilkos, becenevén a tengerparti gyilkos minimum tíz, de inkább 17 ember haláláért felel, a tetteit 1997 és 2013 között követte el. A meggyilkoltak többsége a testéből élt, de van közöttük egy pici lány is, akit még azonosítani sem sikerült. Az NYPD detektívjei telefonon beszéltek vele 2009-ben, és sikerült is kideríteniük, honnan beszél (Times Square), de meglógott a keresés elől.

11

12. Öngyilkos kutyák hídja

Az ötvenes évek óta évente legalább egy kutya veti le magát a skóciai Overtoun-hídról. Annyit lehet tudni, hogy egyszer egy férfi lehajította újszülött csecsemőjét a hídról, de azóta nem volt haláleset, titokzatos meg pláne nem. A kutyák azonban rendületlenül a halálba vetik magukat róla.

12

13. Holttest a fatörzsben

1943-ban négy, az angol Hagley erdőben orvvadászó kisfiú egy csontvázat talált egy szilfa üreges törzsében. Egyikük jelentette az esetet a rendőrségnek. A hulla száját tafotával tömték be, és a csontváz mellett egy cipőt és egy arany karikagyűrűt is találtak. Később a fa mellett egy kezet is kiástak. Kiderítették, hogy a holttest egy nőé lehetett, aki másfél éve halhatott meg. Halálát fulladás okozta, és még meleg volt, amikor a törzsbe rejtették, különben a hullamerevség miatt nem lehetett volna ezt végrehajtani. Sohasem derült ki, hogy ki volt az áldozat.

13

14. A megfejthetetlen kód

1999 június harmincadikán megtalálták Ricky McCormick holttestét egy mezőn, Missouri államban. McCormick mindössze 72 órája tűnt el, de a teste már erősen bomlásnak indult. 2011-ben az FBI nyilvánosságra hozta, hogy McCormick zsebében két, bonyolult titkosírással teleírt lapot találtak. McCormick a középiskolát sem végezte el, a nevét is alig tudta leírni. Amerika legjobb kriptográfusai dolgoztak az ügyön, de nem sikerült megfejteniük a papírlapok titkát.

14

15. A német tömeggyilkosság

1922-ben egy egész család, hat ember életét oltották ki Hinterkaifeckben, hetven kilométerre Münchentől. A gyilkosság előtt pár nappal a családfő, Andreas Gruber lábnyomokat vett észre a hóban, amelyek az erdőből tartottak a családi otthon felé, azonban visszafele nem vezettek. Utána lépéseket hallottak a padlás felől, és találtak egy olyan újságot is, amit biztosan nem ők vásároltak. A cselédjük emiatt gyorsan felmondott és elment. A gyilkosság napján új cseléd érkezett, a családtagokkal együtt ő is áldozatául esett a gyilkos fejszéjének. Sohasem derült ki, hogy ki és miért végzett a családdal.

15

16. Garnell Moore

Garnell Moore 2002-ben tűnt el. Az anyja börtönben ült, az apja hol felbukkant, hol nem, így élete korai szakaszát különböző családtagokkal töltötte. Utoljára a nagynénjével, Belinda Cash-sel lakott. Cash nem a törvényes gyámja volt, a nőnek sohasem volt gyereke, és a rendőrséggel sem gyűlt meg a baja korábban. Azonban amikor a kisfiú eltűnése kiderült, bizonytalan válaszokat adott a gyerek hollétéről. Először azt mondta, hogy osztálykirándulásra ment, aztán meg azt, hogy egy gyámhatóság épülete előtt hagyta. Amit címnek megadott, fiktív volt. A mai napig nem derült ki, mi történhetett a kisfiúval.

16

17. A kis lord

1921 méárciusában egy hatéves kisfiú holttestét halászták ki egy kisebb tóból Wisconsinban. A halálát a fejét ért ütés okozta, és valószínűleg már hónapok óta a vízben lehetett. A drága ruházata miatt "kis lordnak" nevezték el. Egy helyi temetkezési vállalatnál ravatalozták fel, és ezer dollárt ajánlottak fel annak, aki bármiféle információval tud szolgálni a kilétéről, de senki sem jelentkezett. Később kiderült, hogy öt héttel a holttest megtalálása előtt egy helyi munkás azt vallotta, hogy egy fiatal pár megkérdezte tőle, látott-e egy kisfiút, de amikor ő nemmel válaszolt, szemmel láthatóan kétségbeesetten autóztak tovább. Majdnem száz év telt el, és a bűntény a mai napig nem oldódott meg.

17

18. Bear Brook Nemzeti Park

1985-ben egy fémhordóból kerültek elő egy nő és egy kislány maradványai New Hampshire-ben, a Bear Brook Nemzeti Parkban. Rokonok lehettek, de a személyi azonosságukat nem sikerült kideríteni. Tizenöt évvel később egy másik hordót is találtak 300 méterre az elsőtől, amiben két másik kislány volt, egyikük szintén rokona lehetett az első hordóban talált holttesteknek. A negyedik áldozat nem a családhoz tartozott. Annyit sikerült megtudni, hogy fehér bőrűek voltak, rossz fogazatuk arra utalt, hogy sokat voltak úton. A holttestek annyira oszlásnak indultak, hogy csak annyit sikerült még megállapítani, hogy akár 1977-ben is meghalhattak.

18

Forrás: viralnova

Van ötleted, mi történhetett az egyes eseteknél? Írd le kommentben!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Kétezer letérdeltetett magyar foglyot kaszaboltak le a törökök Mohácsnál – régészek derítettek fényt a mészárlásra
A sebekből ítélve a törökök éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal végeztek a magyar katonákkal. Igazi mészárlásról árulkodnak a leletek.


A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolni látszik azt a feltevést, hogy az eddig megtalált öt tömegsírban a törökök által kivégzett magyar és közép-európai hadifoglyok nyugszanak. A régészeti-antropológiai feltárás tapasztalatai arra mutatnak, hogy

a mintegy 2000 letérdeltetett foglyot szablyával kaszabolták le, majd rendezetlen tömegsírokban hantolták el őket

írja közleményében a Szegedi Tudományegyetem.

A IV. tömegsír ásatási helyszínén az antropológiai feltárás munkáját Dr. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének vezetője végzi munkatársaival és PhD-hallgatóival. Az SZTE „Mohács 500” kutatócsoportja a 2020 és 2022 között feltárt III. tömegsír csontmaradványainak anatómiai illesztését és antropológiai vizsgálatát az egyetem Lövölde utcai helyszínén folytatja. A tömegsír régészeti feltárását a pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, Neményi Réka vezeti.

A 2024 júniusában megbontott IV. tömegsírban szemmel láthatóan kaotikusan, egymásra roskadva fekszenek az emberi maradványok. A feltárás jelenleg is zajlik, sokfelé egy-egy koponyán, csontvázon már számozott címke látható, valamint speciális kódok segítenek a maradványok későbbi összeillesztésben. A levágott fejekkel a legnehezebb a munka; a III. tömegsírhoz hasonlóan itt is sok különálló koponya van. Pálfi György a régészekkel egybehangzóan azt valószínűsíti, hogy

a csata után itt végezték ki azt a mintegy 2000 hadifoglyot, akiket a csatatéren és a magyar tábor lerohanásakor ejtettek.

A történet drámája, hogy a kivégzetteket meglepetésként érhette a kivégzési parancs.

„Valószínű, hogy a törökök tanácskozása előtt még úgy gondolták, hadifogolyként elviszik őket a birodalom területére. A török források szerint Szulejmán szultán váratlanul döntött a kivégzésről. Ez sokkoló meglepetés lehetett a szerencsétlen embereknek, különösen, amikor látták, hogy egy-két sorral arrébb már buknak föl a társaik” – mondta az SZTE antropológusa.

A sebekből ítélve a török kivégzők éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal, hátulról-oldalról, akár egyszerre több foglyot is kaszabolva ölték meg az egymás mellé térdeltetett, lehajtott fejű keresztény katonákat. A vágások Pálfi György szerint nem kifejezetten a lefejezésre, hanem az egyén gyors elpusztítására irányultak. Általában kettőt-négyet csaptak a nyakra, koponyaalapra.

A tömegsírok állapotából, elhelyezkedéséből ítélve Pálfi György és régész munkatársai, Bertók Gábor igazgató és Neményi Réka ásatásvezető (JPM) szerint is elképzelhető, hogy a látvány kegyetlen pompája megrészegítette a török kivégzőket. Mivel a vágások nagy részét nyaktájra mérték, Pálfi György szerint a kivégzettek legalább felénél megsértették a nyaki ütőeret.

Kétezer emberből többezer liter vér ömölhetett ki, valószínűleg mozdulni sem lehetett a halottaktól és ez a kegyetlen rendetlenség akár a tömegsírok létesítését is meghatározhatta.

Pálfi György szerint az első halmokat különösen rendezetlenül hordhatták a négy tömegsírba, és csak később, a távolabb eső, jóval nagyobb V. tömegsírban fejezték be a temetést, ott már sokkal rendezettebben. Az antropológus hozzátette, hogy ezt igazolni nem lehet, csak elképzelni. Van kutató, aki éppen fordítva látja maga előtt: a legrendezetlenebb III-IV. tömegsírok lehettek az utolsók, talán ezt a munkát már nem nézte a szultán, és itt sietősebben vetették gödörbe a testeket.

A tömegsírokból a többségükben fiatal férfiak csontvázai mellett néhány 10-12 éves gyerek és néhány nő maradványa is előkerült. A gyerekek apródként vagy lovászfiúként szolgálhattak, a nők talán a táborban láthattak el feladatot. Az elhunytak születési régióinak megállapítására az SZTE Embertani Tanszék munkatársai a III. és a IV. tömegsír maradványain a stronciumizotóp-arányok vizsgálatát tervezik. Ezzel az eljárással a fogakból a születéskori földrajzi környezetet, a csontokból pedig a halál előtti időszak földrajzi környezetét lehet megállapítani.

Pálfi György azt is elmondta,

az 500 éves évfordulóra tervezett kiállításra legalább egy tucatnyi személy esetében arcrekonstrukcióval mutatják be, hogyan is néztek ki a mohácsi csatában részt vevő katonák.

A feltárás után a csontokat a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen megépülő kápolna kriptájában helyezik majd méltó nyugalomra az évfordulón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Azt szimulálták, hogyan nézett ki az egyik legkeményebb kivégzés az ókori Görögországban
A Brazen Bull-t nem megrendelésre készítették el, hanem egy athéni férfi saját önszántából tett kísérletet a kínzóeszköz létrehozására, amit később egy zsarnoknak ajándékozott oda.
Karkó Ádám - szmo.hu
2024. augusztus 09.



A Brazen Bull egy hírhedt kínzóeszköz volt, amelyet a Kr.e. 6. században talált fel egy athéni férfi, Perilaus – írja a LadBible.

Ez az eszköz egy nagy, bronzból készült üreges bika alakú szobor volt, aminek lényege abban állt, hogy az áldozatokat élve megsüssék, kegyetlen és fájdalmas halált okozva nekik.

Az áldozatot a bika belsejébe zárták egy csapóajtón keresztül, majd tüzet gyújtottak a szobor alatt. A bika alakú szobor felmelegedett, és az áldozat lassan megfőtt benne.

A találmány különös kegyetlensége abban rejlett, hogy Perilaus csöveket épített be a szoborba, amelyek az áldozat sikolyait állathangokká torzították, így a kívülállók számára az áldozat fájdalmának hangjai egy bika bömbölésére hasonlítottak. Perilaus nem kapott megbízást erre a kegyetlen eszközre, hanem saját kezdeményezésből készítette el, majd elvitte Phalarisnak, Akragas szicíliai zsarnokának, remélve, hogy az érdeklődni fog iránta.

Phalaris, aki híres volt kegyetlenségéről, és akiről egyes történelmi feljegyzések szerint azt állították, hogy kannibál volt, valóban érdeklődést mutatott a Brazen Bull iránt.

A zsarnok úgy döntött, hogy teszteli a szerkezetet, és Perilaust, a feltalálót helyezte el elsőként a bika belsejében. Tüzet gyújtottak a szobor alatt, és Perilaus hamarosan megtapasztalta saját találmányának borzalmait.

Phalaris azonban mielőtt Perilaus meghalt volna, kivette őt a bikából, hogy megkímélje az életét, de csak azért, hogy később más módon végezzék ki: Perilaust végül ledobták egy dombról.

Phalaris élvezettel használta új kínzóeszközét, és a Brazen Bullban történő kivégzések szórakoztatták őt. Azt mondják, hogy különösen élvezte, ahogy a bika szobra ringott, miközben az áldozat élve sült meg benne.

Phalaris uralma azonban nem tartott örökké. Amikor 554-ben megbuktatták, az új uralkodók úgy döntöttek, hogy Phalarisnak is meg kell tapasztalnia saját kegyetlenségének eszközét. A zsarnokot a Brazen Bullba zárták, és ő is ugyanazt a borzalmas sorsot szenvedte el, mint korábbi áldozatai.

A szimulációról készült rövid videót ITT lehet megtekinteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
„Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan!” - Hazai szex-mérföldkövek a rendszerváltás után
Felelevenítjük az első magyar szexshopot, pornófilmet, swinger klubot, erotikus újságot és expót, valamint a szexuális oktatási reformokat.


Az első magyar szexshop

A rendszerváltás egyik legizgalmasabb hozománya az volt, amikor megnyílt az első magyar szexshop 1989-ben Budapesten, a Múzeum körúton. Az üzlet hamar népszerűvé vált azok körében, akik mindaddig csak külföldön találkozhattak efféle üzlettel. A Dunántúli Napló így számolt be a hasábjain erről a tabudöngető mérföldkőről: „…Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan! Illetve eddig ezt hihettük, hiszen a központi napilapok nagy ovációval számoltak be a bolt megnyitásáról. Most azonban, az Esti Hírlap információja szerint kiderült, hogy szó sincs engedélyekről. Az újság egyik munkatársa felhívta a Művelődési Minisztériumot, s azt az információt kapta, hogy a boltnak nincs joga olyan malacságok árusítására, amelyek a polcokon megtalálhatók. Az ügyet kivizsgálják, de a boltot egyelőre nem zárják be.

Azonban olyannyira nem sikerült bezáratni a helyet, hogy az ország egyik legnagyobb forgalmú szexshopjaként a mai napig működik.

Az első magyar pornófilm

Az első magyar profi felnőttfilm a Kovi-féle Pornósztár volt őnagysága volt, amit 1989-ben forgattak Leiter Laura főszereplésével. Ő volt a sztárja az 1994-es Hótehénke című filmnek is, szintén Kovi rendezésében, de utána a lány eltűnt a szakmából.

A Pornósztár volt őnagysága inkább volt erotikus film, mint pornó, hiszen az akkoriban világhírű, érzéki Emmanuelle-filmek mintájára készült. Olyan tipikus kliséket vonultatott fel az alkotás, mint a főnök-titkárnő, rendező-színész és fotós-modell szituációk.

Az első magyar swingerklub

A swinger életforma az ezredforduló környékén vált ismertté Magyarországon: az első magyar swingerklub 2002-ben nyitotta meg kapuit Budapest XVI. kerületében. Ennek jelenleg egy kőbányai swingerklub a fő konkurense, de még jópár hasonló hely nyílt időközben az országban. A swinger-műfaj hazai előfutára és egyben bevezetője Elizabeth King (született Király Tünde) pornószínésznő volt, aki nem csupán ezzel írt történelmet, hanem hogy elsőként teljesítette rajongói kívánságait az interneten, webkamerán keresztül.

A rendszerváltás pornográf újságjai

A már akkoriban is széles lapkínálatban csak kettő folyóirat bővelkedett a fotók mellett irodalmi élményekkel is. Az egyik az 1988-as alapítású Erato volt – az első hivatalosan engedélyezett erotikus magazinok egyike volt Magyarországon –, a másik pedig az egy évvel később indult Apolló, de mindkettő 1991-ig húzta. A Szexepír 1990-től hat szám erejéig borzolta a kedélyeket, méghozzá a szokatlan férfiaktjaival. Létezett egy irodalmi lap is, a Kamaszságok, de azt két szám után elkaszálták. Különféle szexlapok (pl. a Rajzszegx, Playsir, Play Eros) is közöltek folytatásos regényeket, elbeszéléseket. Az Aréna magazin 1989-ben egy független dunántúli képes hetilap nyári különkiadásának indult pikáns rejtvényújságként, fotókkal és novellákkal bővítve, és körülbelül 3 év alatt 19 számot élt meg.

Az erotika expók világa

Az 1997-ben szervezett, budapesti Erotika Kiállítás volt az első ilyen jellegű rendezvény hazánkban. A szervező Strausz Ildikó nevéhez többek között kertészeti és szerszámkészítési szakvásárok is kötődnek, és Bécsben ihletődött meg, hogy itthon is lenne igény erotikus szakkiállításra. Az első években még alig voltak látogatók, aztán úgy beindult a biznisz, hogy 2000-re már a plafonon is lógtak, ezért az Építők Sportcsarnokából a több tízezres látógatószámra dagadó rendezvényt áttették a nagyobb Lurdy Házba. 2005-től pedig elindult az Erotika Parádé és az Erotika Expo is Tomor András szervezésében, aki a rendszerváltás után pornófilmeket is gyártott Tom-Média nevű cégével.

A magyar szexuális oktatás reformja

A WHO 2010-ben kiadott „Az európai szexuális nevelés irányelvei” című ajánlása részletesen, korosztályokra lebontva taglalja a megfelelő ismereteket. Ezt az oktatási programot a magyar iskolákban is bevezették, megcélozva a fiatalok szexuális egészségének javítását és a felelős szexuális viselkedés népszerűsítését. A modernizált irányelvek a holisztikus szexuális nevelésre buzdítanak az olyan negatív megközelítéssel szemben, mint a nem kívánt terhességek és a nemi úton terjedő betegségek. A holisztikus megközelítés elősegíti, hogy a fiatalok képesebbé váljanak nemiségük és partnerkapcsolataik kielégítőbb és felelősebb alakítására, amely készségek a lehetséges veszélyek megelőzésében is lényegesek.

Források: 1,2,3,4,5,6,7


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Az első orgazmus a vásznon és a bluetooth feltalálása – a magyar származású színésznő tudósként is brillírozott
Méghogy nem lehet egy nő egyszerre gyönyörű és okos: Hedy Lamarr dívaként és matematikusként is elismerésre méltó újításokat vezetett be.


Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy nyugodtan állj, és nézz bután” – mondta ezt Hedy Lamarr (1914-2000), korának egyik legszebb nője, aki imádta palira venni a férfiakat, miközben jóval többet tudott náluk. Annyi találmánya volt, és olyannyira hozzájárult a haditechnológia fejlődéséhez, hogy születésnapját nyilvánították az Európai Feltalálók Napjának. Bécs városa 2018 óta adja át a Hedy Lamarr-díjat, amely kizárólag olyan nőket illet, akik digitális területen alkottak maradandót.

Egy különös karrier

Na de ki volt ez a csodaszép lány, és hogyan érte el ekkora sikereket?

Hedy, azaz eredeti nevén Hedwig Kiesler egy bécsi bankár és egy magyar zongorista jómódú lányaként már kiskorában négy nyelven beszélt, illetve tánc- és zongoraleckéket vett, majd 16 évesen Bécs leghíresebb színiiskolájának lett a növendéke.

19 évesen beleugrott első házasságába egy fegyvergyárossal, és az ifjú ara annyira érdeklődött a fegyverek iránt, hogy férje örömmel megmutatta neki a tervezési folyamatokat. A lány komoly ismereteket szerzett a fegyverekről, a torpedókról és irányítástechnikáról. Házassága féltékenység miatt ért véget, úgyhogy Hedy inkább Hollywoodig menekült, ahol rögtön befutott. Mivel korábban Bécsben szerepet kapott az Extase című hangosfilmben (1933), ahol áramvonalasan nőies teste kétszer is látható volt meztelenül – a világon először –, nem váratta sokáig az első filmszerep a Metro-Goldwyn-Mayernél. Az ottani stúdiófőnök javasolta neki a névváltoztatást.

Az igéző szépségű nő megjelenésével egycsapásra átformálta a frizuradivatot az 1938-as Algier című filmben: ezt követően váltottak a színésznők a középen elválasztott, barna hajra az addigi szőke helyett. Hedy hozta divatba továbbá a különféle fejfedőket, például sálakat és turbánokat is. A termékeny színésznő összesen 31 filmben játszott 1930 és 1958 között, és ő demonstrálta először a filmvásznon a női orgazmust is. Ám nem tudott kitörni sohasem a szépasszonyi klisékből, szerepeit nem színészi tehetségéért dicsérték.

Egy zongorista és egy színésznő forradalmasítják a technológiát

A második világháború idején Hedy az első férjétől elcsent katonai tervrajzokkal állított be egy amerikai katonai fejlesztő laboratóriumba, felajánlva szakmai szolgálatait. A nő ugyanis hallotta a hírekből, hogy a pontatlan célzás miatt a szövetségesek túl sok torpedót pazarolnak el a tengereken. Fantasztikus találmányát – amely a bluetooth őseként ezt a problémát is megoldotta – nem csak az addigi ismereteinek, hanem a véletlennek is köszönhette. Ugyanis szomszédjával, George Antheil avantgárd zongorista-zeneszerzővel torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést hoztak létre, azaz a frekvenciaugrásos adásmódot, miközben csupán egy mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művet akartak szinkronizálni.

Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak.

Ők akkor még nem tudták, hogy a wifi, a mobil és bluetooth technológiák feltalálói lettek – ráadásul kettejük közt úgy indult az ominózus beszélgetés, hogy Hedy arról faggatta a zongoristát, nem kéne-e nagyobbra csináltatnia a melleit, és ebből kanyarodtak a szövetségesek háborús erőfeszítéseinek támogatásáig. Éles váltás, az biztos.

A találmány részletei és szabadalmaztatása

A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs eszközként (Secret Communication System) nyújtották be az Országos Feltalálói Tanácshoz 1940-ben, ahol a szervezet elnöke, a General Motors kutatási igazgatója vetette fel a szabadalmaztatás ötletét. Két évvel később be is jegyezték a rendszert, amelynek lényege, hogy a torpedókat irányító rádiócsatornát védi a felderítés és a zavarás ellen, ezzel megnövelve a tengeri célpontok ellen indított torpedók találati valószínűségét. A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, de az eljárást csak 1957-ben, a szabadalmi oltalom lejárta után két évvel vette elő egy cég, és 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták először a blokádban résztvevő hajókon. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civilek számára az egyidejű frekvenciaváltást.

Antheil már 1959-ben meghalt, de Hedy 2000-ig élt, folytatva a fejlesztéseket hollywoodi laboratóriumában, folyamatosan ingázva a tudomány, a film és a szépségipar között. Találmányáért 1997-ben megkapta az Electronic Frontier Foundation, a technika úttörőjének járó kitüntetést, és még ebben az évben első női kitüntetettje lett a „feltalálói Oscar-díjnak” is. A bluetooth technológiája végül az 1990-es években forrt ki, lehetővé téve a különböző eszközök közötti adatátvitelt rövid távolságon belül.

Magánéleti kudarcok

Igaz, hogy Hedy szeretett technikai problémákon elmélkedni, de férjhez menni is imádott, hatszor sikerült is neki. Ezzel kapcsolatosan is akadt egy híres idézete:

„Talán az volt a problémám a házasságban - és ez sok nő problémája -, hogy egyszerre akartam intimitást és függetlenséget. Nehéz ezek közt egyensúlyozni… Abba kell hagynom, hogy olyan férfiakhoz menjek feleségül, akik alacsonyabb rendűnek érzik magukat nálam.”

Lamarr időskorát ráadásul olyan botrányok övezték, mint egy áruházi lopás, amely közben lebukott, valamint egy hosszú pereskedés egy számítástechnikai céggel, miután ők a megkérdezése nélkül felhasználták Lamarr egyik retusált fényképét egy szoftver csomagolásán.

Bár szülővárosát, Bécset tekintette igazi otthonának, Floridában halt meg dúsgazdagon. Végakarata szerint hamvai egy részét a bécsi erdőben szórták szét, és a bécsi központi temetőben díszsírhelyet kapott.

Hat házasság, 31 filmszerep és számtalan találmány: Hedy Lamarr, a fiatal tudósnők meseszép példaképének izgalmas életútja szerintem szintén filmre kívánkozik.

Források: 1,2,3,4


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk