MÚLT
A Rovatból

11 híresség, aki rejtélyes körülmények között, nyomtalanul tűnt el

Talán soha nem tudjuk meg, mi történt Petőfivel, a szakszervezeti elnökkel, az ünnepelt táncosnővel vagy a kicsapongó életet élő politikussal.


1. Petőfi Sándor

A hivatalos változat az, hogy 1849. július 31-én, csata közben esett el és halt meg Segesvárnál. Azonban máig erősen tartja magát az a történet, amely szerint a költő túlélte a csatát, és az oroszok hadifogolyként elhurcolták.

A segesvári csatában Bem József serege csapott össze Szkarjatyin tábornok orosz csapataival- a túlerőben lévő oroszok megverték a szabadságharcosokat. A magyar sereg egyik orvosa, Lengyel József később azt írta levelében, hogy a csata alatt együtt volt Petőfivel; lőtávolon kívülről figyelték az eseményeket. A költőt Bem nagyon szerette, többször is maga mellé vette, de ha akart, Petőfi bármikor távozhatott. A csatát is távolról nézte, ugyanis a tábornok nem szerette volna, hogy a költőnek baja essen. Amikor az oroszok kezdték körbezárni a magyar sereget, mindenki futásnak eredt.

Lengyel József lóra pattanva menekült, állítása szerint ő ezért jutott ki élve a területről, visszanézve pedig látta a menekülő Petőfit. A levelet a történészek hiteles forrásnak tekintik.

segesvar

A csata

Az elmúlt több mint másfél évszázad alatt többen is látni vélték a költőt vagy a holttestét. Sőt, időnként Petőfi Sándort utánzó szélhámosok is felbukkantak. Majd szárnyra kapott egy új történet, amely szerint Petőfi Sándort az oroszok hadifogolyként Szibériába hurcolták, s itt még pár évig élt. Az 1940-es években egy Svigel Ferenc nevű nyomdász állította azt, hogy megtalálta Petőfi Sándor sírját – ennek a történetnek ment utána egy ukrán újságíró 1984-ben, így merült fel Barguzin neve, és így indult Morvai Ferenc vállalkozó és Kiszely István antropológus közös expedíciója Petőfi földi maradványainak felkutatására. (Az erről szóló korábbi cikkeinket itt és itt találjátok.)

Igazából máig egyetlen dologban lehetünk biztosak: 1849. július 31-én látták utoljára életben Petőfi Sándort. Ezután nyoma veszett. Talán egyszer kiderül az igazság a halálával kapcsolatban.

2. Ambrose Bierce

A 19. század második felének egyik neves újságírója és írója volt, Edgar Allan Poe-hoz hasonlóan sötét tónusú műveivel lett híres. Élete is különös és tragikus fordulatokban bővelkedett, eltűnése vagy halála pedig egyenesen rejtélyes.

Fiatalon az északiak oldalán harcolt az amerikai polgárháborúban, a vadnyugaton kalandozott, majd éjjeliőr lett San Franciscóban, azután írni kezdett. Magánélete nem volt szerencsés. A felesége szeretőt tartott, elváltak, és nem sokkal később a nő meghalt. Ambrose Bierce mindkét fiát eltemette: egyikük szerelmi bánatában lett öngyilkos, a másik fia ivott, és alkoholmérgezésben halt meg.

iro

Ambrose Bierce 1913-ban határozta el, hogy Mexikóba megy, mert ott kitört a forradalom, és úgy gondolta, hogy „ott végre történik valami”. 1913 októberében New Orleans és San Antonio érintésével Laredóba utazott. Novemberben El Pasónál lépte át a mexikói határt, Ciudad Juárezbe ment.

Ettől fogva már nem lehet semmi pontosat tudni arról, hogy hol volt Ambrose Bierce, mit csinált, mi történt vele, és főleg: hogy hová tűnt.

Állítólag decemberben Chihuahua városába ment, később többen is azt állították, tudják, hogyan halt meg, mások szerint öngyilkos lett, sőt, volt, aki az Egyesült Államokban látni vélte őt évekkel az eltűnése után. De soha nem derült ki, mi történt az íróval.

3. Roald Amundsen

A norvég kutató már életében legendás alak volt. Expedíciójával elsőként érte el a Déli-sarkot, 1911. december 14-én, és ő hajózott át először az Északnyugati átjárón. A világon először Amundsen mondhatta el magáról, hogy járt az Északi- és a Déli-sarkon is.

1925-ben Lincoln Ellsworth, Umberto Nobile és még három ember társaságában megpróbálta repülővel elérni az Északi-sarkot. Alaszkából indulva eljutottak az é. sz. 87° 44'-ig, de a sarkot nem érték el. Két géppel indultak, melyekkel egymástól néhány kilométerre értek földet. Miután megtalálták egymást, az épen maradt gép számára próbáltak felszállópályát kialakítani a jégen. Néhány hetes munka után sikerült, így a csapat hazatérhetett.

1926-ban már nagyobb csapattal, de Ellsworth és Nobile társaságában próbálták meg átrepülni az Északi-sarkvidéket.

1928-ban Umberto Nobile léghajója, az Italia lezuhant, Amundsen pedig 1928. június 4-én repülőgépen indult a megmentésére. Soha többé nem látták.

Amundsen holttestét sem találták meg, csupán a gép pár darabját.

Amundsen_in_fur_skins20130404-18371020130404-180630

4. Amelia Earhart

Az 1897-ben született amerikai nő igazi úttörőnek számított. A 20. század elején már az is forradalmi tettnek számított, hogy pilótaigazolványt szerzett, és 23 évesen női magasságrekordot állított fel.

Miután Charles Lindberg 1927-ben egyedül repülte át az Atlanti-óceánt, Amelia Earhart 1928-ban Wilmer Stutz pilótával és Lou Gordon navigátorral átrepült az óceánon. A több mint 20 órás út után Walesben szálltak le. Amelia Earhart híres lett.

ae

1932-ben ugyanezt az utat már egyedül tette meg, és annak ellenére sikerült elérnie Írország partjait, hogy útközben viharba került, elromlott a magasságmérő, kis híján lezuhant, és több technikai problémája is akadt.

Amelia Earhart ezután folytatta a rekordok felállítását, és támogatója is akadt: a Purdue University vezetője egy új, modern repülőgéppel, egy Lockheed Electrával ajándékozta meg.

A vakmerő pilóta 1937-ben elhatározta, hogy Föld körüli útra indul. Fogadkozott, hogy ez lesz az utolsó útja, aztán abbahagyja a hosszú távú repülést. Prófétának bizonyult, valóban ez lett az utolsó útja… Soha többé nem látta senki.

1937. június elsején indult Miamiból indult Fred Noonan navigátorral. Brazíliába repültek, onnan Afrikába, az Arab-félsziget érintésével jutottak el Indiáig, majd Ú-Guineáig. Lae-ról a Howland-szigetre akartak eljutni, ez volt a következő állomás. Július elsején felszálltak.

Amelia Earhart július 2-án időjárásjelentést kért rádión, és azt is mondta, hogy alacsony az üzemanyagszint. Ez volt vele az utolsó kommunikáció. Ezután a gép nyomtalanul eltűnt.

Az Amerikai Haditengerészet hosszú ideig kutatott utánuk, hiába, így 1939-ben hivatalosan is halottnak nyilvánították Amelia Earhartot és Fred Noonant.

2014-ben azonosították a Kiribatihoz tartozó Nikumaroro-atollon a gép 1991-ben fellelt egyik darabját. Ennyit lehet ma tudni róluk, a holttestük soha nem került elő.

5. Jimmy Hoffa

Az amerikai Teamsters szakszervezet elnöke legendás figura volt. 1913-ban született, és még csak 20 éves volt, amikor sztrájkot szervezett.

Gyorsan népszerű lett, magával ragadó egyéniség volt, keményen harcolt a munkásokért. 1957-ben választották meg a Teamsters elnökévé. Hoffa terve az volt, hogy a szervezet Észak-Amerika teljes közúti fuvarozását és légi közlekedését is vonja ellenőrzése alá, és hogy ők ellenőrizzék a többi fuvarozót. Kiderült, hogy Jimmy Hoffa jó kapcsolatot ápol a szervezett bűnözéssel, és 1971-ig tartó elnöksége idején csalásért és megvesztegetésért ültették le. Csupán Nixon közbenjárására engedték szabadon.

hoffa_wikipedia

1975. július 30-án egy Detroit-környéki étteremből tűnt el, ahol egy New Jersey-i szakszervezeti vezetővel és a detroiti maffia egyik vezetőjével volt találkozója.

A partnerei késtek, Hoffa felhívta a feleségét, hogy elmondja, még vár egy kicsit. Ekkor beszéltek egymással utoljára.

1982-ben hivatalosan is halottnak nyilvánították az egykori szakszervezeti vezetőt.

3675e43ad48c2257d53777e009767343

Évtizedekkel később Richard Kulinski, aki az alvilág hírhedt bérgyilkosa volt, azt állította, hogy ő ütötte le és szúrta tartón Jimmy Hoffát, állítása szerint 40 ezer dollárt kapott a gyilkosságért. Azt is mesélte, hogy egy New Jersey-i roncstelepre hajtott a holttesttel, amelyet hordóba zárt, amit később felgyújtott és elásott. A holttestet a könyv szerint később kiásta, majd egy ócskavasként eladott autó csomagtartójába zárta.

Nem Kulinski az egyetlen, aki Hoffa meggyilkolásával dicsekedett. Frank Sheeran, a delaware-i teherfuvarosok egyik volt funkcionáriusa, egyben a maffia bérgyilkosa egy 2004-ben megjelent életrajzi könyvben maga is azt állította, hogy ő ölte meg Hoffát.

Utoljára 2013-ban reménykedtek a hatóságok abban, hogy megtalálhatják Jimmy Hoffa földi maradványait. Az Index ezt írta akkor: „Az FBI az elmúlt évtizedek alatt ezernyi nyomnak járt utána eredmény nélkül. A szövetségi nyomozóiroda most egy 85 éves ismert maffiózótól, Anthony Zerillitől kapott új tippet, amelyet „száz százalékosan" hitelesnek tartanak. Zerilli beszámolója szerint a megkötözött Hoffát, akinek a száját is kipeckelték, kocsival vitték a helyszínre, ahol egy ásóval leütötték és élve egy betonlap alá temették.” A kutatás nem járt sikerrel, a helyszínen nem találtak emberi maradványokat. Marad tehát a rejtély.

6. Antoine de Saint-Exupéry

A kis herceg szerzőjéről sokan nem tudták, hogy kitűnő pilóta volt. A második világháborúban

1944. július 31-én (már megint egy júliusi dátum!) tűnt el, miután bevetésre indult, hogy egy német alakulatról szerezzen információkat.

A gép az íróval együtt eltűnt. 1998-ban került elő ezüst karkötője, 2000-ben pedig a repülőgépe, Marseille közelében. Egy német pilóta azt állította, ő lőtte le a gépet, de ezt különböző korabeli adatokkal cáfolták. Volt, aki szerint a zilált lelkiállapotú, italozó író öngyilkos lett. Lehet, hogy már soha nem tudjuk meg, mi történt valójában.

7. Glenn Miller

Tehetséges, híres jazz-zenész volt, együttese, a Glenn Miller Orchestra az USA egyik legnépszerűbb együttese volt. Egyedi hangszerelésükkel, a fúvós szekció erősítésével taroltak.

Glenn Miller az Egyesült Államok hadba lépésekor missziójának érezte, hogy az amerikai katonákat lelkesítse, erősítse, szórakoztassa. A lelki hadviselés, illetve a buzdítás nem tréfadolog, Marlene Dietrich például pszichológiai csodafegyver volt a második világháború alatt, reklámszövegírók írták számára a dalokat.

VIDEÓ: A Glenn Miller Band

Glenn Miller 1942-ben önként belépett a hadseregbe, a haditengerészethez. Az Army Air Force Band vezetője lett. Hatalmas sikert arattak a koncertjeik a katonák körében.

1944-ben Angliába ment, ott folytatta a munkát. Glenn Miller 1944. december 15-én Párizsba készült, Bedfordban felszállt a gép, ám ezután eltűnt. Azóta is csak találgatni lehet, mi történhetett: lelőtték a gépet, fogságba estek, véletlenül kaptak egy bombatalálatot - vagy ki tudja...

Glenn Millerről és az eltűnésével kapcsolatos elméletekről a Konspirációs teóriák blogon olvashattok egy hosszú, ám végtelenül izgalmas bejegyzést.

8. Barbara Follett

Hihetetlenül tehetséges kislány volt, 12 évesen jelent meg az első regénye, a Ház ablakok nélkül. (Ami azt illeti, a nővére is intelligens lány volt, ő lett ez első nő, aki diplomát szerzett a Princeton Egyetemen.) Egy csapásra téma lett a tizenéves lány élete, és az, hogy nem fog-e ártani neki, ha ennyire fiatalon dolgozik.

Miután Barbara Follett szülei szétváltak, Barbarát az édesanyja, hogy a lelki megrázkódtatáson túljussanak, világ körüli vitorlás útra vitte. Ebből az élményből született a lány második könyve, a Norman D. utazása.

eltuntlany

Barbara hazatérésük után titkárnői állást vállalt, hogy a családnak legyen pénze. 1933-ban férjhez ment. Az első éveik boldogságban teltek, de a kapcsolatuk tönkrement, Barbara erről panaszkodott is egy barátjának. A férje állítólag megcsalta. Barbarát ez nagyon megviselte.

1939. december 7-én Nick és Barbara összeveszett. Barbara ezek után elment otthonról. A 25 éves nőt soha többé nem látta senki. A férje csak 2 héttel az eltűnése után jelentette a rendőrségnek.

Barbara eltűnéséről az édesanyja írt könyvet 1966-ban.

9. Harold Holt

Ausztrália egykori miniszterelnöke nem sokáig töltötte be ezt a pozíciót. Az 1908-ban született Harold Holt 27 évesen kezdett politikával foglalkozni. Több mint három évtizedet töltött a szigetország parlamentjében.

A magánélete bővelkedett kétes izgalmakban. Sok szeretőt tartott, annak ellenére, hogy háromgyermekes családapa volt. 1966. január 26-án választották miniszterelnöknek.

eltuntpolitikus

1967. december 17-én vasárnap reggel indult el otthonról a szomszédasszonnyal, Marjorie Gillespie-vel (aki állítólag a titkos szeretője volt), a szomszédasszony lányával, a lány barátjával, és a Gillespie család egyik barátjával, hogy megnézzenek egy hajót.

Délután Holt kedvenc helyére, a Cheviot Beachre mentek, mert a férfi úszni akart egyet. El is indult, de egy idő után eltűnt a többiek szeme elől. Ők a legrosszabbtól tartva értesítették a rendőrséget. Búvárral és helikopterrel is keresték, de nem akadtak Harold Holt nyomára.

Cheviot_Beach

A partszakasz, ahonnan utolsó útjára indult Harold Holt

Két nappal később halottnak nyilvánították a férfit. Természetesen azonnal elindult az ő esetében is a pletyka és a találgatás halálának okairól és körülményeiről. Tudni vélték, hogy megölték, de azt s, hogy valahol álnéven új életet kezdett, és eltűnése csak fedősztori volt.

10. Richey Edwards

A Manic Street Preachers gitárosa 1995. február 1-jén tűnt el, aznap, amikor találkoznia kellett volna a zenekar énekesével, hogy az Egyesült Államokba repüljenek egy turnéra.

Richey Edwards walesi otthonába ment, aztán állítólag látták Newportban az okmányirodában és a buszpályaudvaron. Az énekessel nem találkozott.

hiresseg

Február 14-én csupán Edwards autóját találták meg egy parkolóban a Severn-hídnál, ami az öngyilkosok egyik kedvelt helye volt. Emiatt sokan tudni vélik, hogy megölte magát, mint annak idején a Joy Divison tagja, Ian Curtis – szintén egy amerikai turné előtt.

Később persze többen is felismerni vélték az utcán. De nem tudhatjuk, mi történt vele, sem ő, sem a holtteste nem került elő. Hivatalosan 2008-ban nyilvánították halottnak.

11. Aranyváry Emília

A magyar balerina születéséről szinte semmit nem lehet tudni, de a haláláról sem. Az első magyar prímabalerina valamikor az 1830-as évek környékén születhetett, és valószínűleg a neve sem ez volt eredetileg.

Aranyváry Emília a pesti Német Színház francia balettmesterétől tanult táncolni, első fellépése a Nemzeti Színházban volt, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. A nő később elhagyta Magyarországot, Párizsban lett prímabalerina. Néhány évvel később visszaköltözött Magyarországra, aztán vidéki, majd külföldi társulatok tagja volt, míg végül 1870-ben nyomtalanul eltűnt.

Egyetlen kép maradt fenn róla. Aranyváry Emília életéről és titokzatos eltűnéséről az Index írt cikket.

aranyvari

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Kétezer letérdeltetett magyar foglyot kaszaboltak le a törökök Mohácsnál – régészek derítettek fényt a mészárlásra
A sebekből ítélve a törökök éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal végeztek a magyar katonákkal. Igazi mészárlásról árulkodnak a leletek.


A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolni látszik azt a feltevést, hogy az eddig megtalált öt tömegsírban a törökök által kivégzett magyar és közép-európai hadifoglyok nyugszanak. A régészeti-antropológiai feltárás tapasztalatai arra mutatnak, hogy

a mintegy 2000 letérdeltetett foglyot szablyával kaszabolták le, majd rendezetlen tömegsírokban hantolták el őket

írja közleményében a Szegedi Tudományegyetem.

A IV. tömegsír ásatási helyszínén az antropológiai feltárás munkáját Dr. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének vezetője végzi munkatársaival és PhD-hallgatóival. Az SZTE „Mohács 500” kutatócsoportja a 2020 és 2022 között feltárt III. tömegsír csontmaradványainak anatómiai illesztését és antropológiai vizsgálatát az egyetem Lövölde utcai helyszínén folytatja. A tömegsír régészeti feltárását a pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, Neményi Réka vezeti.

A 2024 júniusában megbontott IV. tömegsírban szemmel láthatóan kaotikusan, egymásra roskadva fekszenek az emberi maradványok. A feltárás jelenleg is zajlik, sokfelé egy-egy koponyán, csontvázon már számozott címke látható, valamint speciális kódok segítenek a maradványok későbbi összeillesztésben. A levágott fejekkel a legnehezebb a munka; a III. tömegsírhoz hasonlóan itt is sok különálló koponya van. Pálfi György a régészekkel egybehangzóan azt valószínűsíti, hogy

a csata után itt végezték ki azt a mintegy 2000 hadifoglyot, akiket a csatatéren és a magyar tábor lerohanásakor ejtettek.

A történet drámája, hogy a kivégzetteket meglepetésként érhette a kivégzési parancs.

„Valószínű, hogy a törökök tanácskozása előtt még úgy gondolták, hadifogolyként elviszik őket a birodalom területére. A török források szerint Szulejmán szultán váratlanul döntött a kivégzésről. Ez sokkoló meglepetés lehetett a szerencsétlen embereknek, különösen, amikor látták, hogy egy-két sorral arrébb már buknak föl a társaik” – mondta az SZTE antropológusa.

A sebekből ítélve a török kivégzők éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal, hátulról-oldalról, akár egyszerre több foglyot is kaszabolva ölték meg az egymás mellé térdeltetett, lehajtott fejű keresztény katonákat. A vágások Pálfi György szerint nem kifejezetten a lefejezésre, hanem az egyén gyors elpusztítására irányultak. Általában kettőt-négyet csaptak a nyakra, koponyaalapra.

A tömegsírok állapotából, elhelyezkedéséből ítélve Pálfi György és régész munkatársai, Bertók Gábor igazgató és Neményi Réka ásatásvezető (JPM) szerint is elképzelhető, hogy a látvány kegyetlen pompája megrészegítette a török kivégzőket. Mivel a vágások nagy részét nyaktájra mérték, Pálfi György szerint a kivégzettek legalább felénél megsértették a nyaki ütőeret.

Kétezer emberből többezer liter vér ömölhetett ki, valószínűleg mozdulni sem lehetett a halottaktól és ez a kegyetlen rendetlenség akár a tömegsírok létesítését is meghatározhatta.

Pálfi György szerint az első halmokat különösen rendezetlenül hordhatták a négy tömegsírba, és csak később, a távolabb eső, jóval nagyobb V. tömegsírban fejezték be a temetést, ott már sokkal rendezettebben. Az antropológus hozzátette, hogy ezt igazolni nem lehet, csak elképzelni. Van kutató, aki éppen fordítva látja maga előtt: a legrendezetlenebb III-IV. tömegsírok lehettek az utolsók, talán ezt a munkát már nem nézte a szultán, és itt sietősebben vetették gödörbe a testeket.

A tömegsírokból a többségükben fiatal férfiak csontvázai mellett néhány 10-12 éves gyerek és néhány nő maradványa is előkerült. A gyerekek apródként vagy lovászfiúként szolgálhattak, a nők talán a táborban láthattak el feladatot. Az elhunytak születési régióinak megállapítására az SZTE Embertani Tanszék munkatársai a III. és a IV. tömegsír maradványain a stronciumizotóp-arányok vizsgálatát tervezik. Ezzel az eljárással a fogakból a születéskori földrajzi környezetet, a csontokból pedig a halál előtti időszak földrajzi környezetét lehet megállapítani.

Pálfi György azt is elmondta,

az 500 éves évfordulóra tervezett kiállításra legalább egy tucatnyi személy esetében arcrekonstrukcióval mutatják be, hogyan is néztek ki a mohácsi csatában részt vevő katonák.

A feltárás után a csontokat a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen megépülő kápolna kriptájában helyezik majd méltó nyugalomra az évfordulón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Azt szimulálták, hogyan nézett ki az egyik legkeményebb kivégzés az ókori Görögországban
A Brazen Bull-t nem megrendelésre készítették el, hanem egy athéni férfi saját önszántából tett kísérletet a kínzóeszköz létrehozására, amit később egy zsarnoknak ajándékozott oda.
Karkó Ádám - szmo.hu
2024. augusztus 09.



A Brazen Bull egy hírhedt kínzóeszköz volt, amelyet a Kr.e. 6. században talált fel egy athéni férfi, Perilaus – írja a LadBible.

Ez az eszköz egy nagy, bronzból készült üreges bika alakú szobor volt, aminek lényege abban állt, hogy az áldozatokat élve megsüssék, kegyetlen és fájdalmas halált okozva nekik.

Az áldozatot a bika belsejébe zárták egy csapóajtón keresztül, majd tüzet gyújtottak a szobor alatt. A bika alakú szobor felmelegedett, és az áldozat lassan megfőtt benne.

A találmány különös kegyetlensége abban rejlett, hogy Perilaus csöveket épített be a szoborba, amelyek az áldozat sikolyait állathangokká torzították, így a kívülállók számára az áldozat fájdalmának hangjai egy bika bömbölésére hasonlítottak. Perilaus nem kapott megbízást erre a kegyetlen eszközre, hanem saját kezdeményezésből készítette el, majd elvitte Phalarisnak, Akragas szicíliai zsarnokának, remélve, hogy az érdeklődni fog iránta.

Phalaris, aki híres volt kegyetlenségéről, és akiről egyes történelmi feljegyzések szerint azt állították, hogy kannibál volt, valóban érdeklődést mutatott a Brazen Bull iránt.

A zsarnok úgy döntött, hogy teszteli a szerkezetet, és Perilaust, a feltalálót helyezte el elsőként a bika belsejében. Tüzet gyújtottak a szobor alatt, és Perilaus hamarosan megtapasztalta saját találmányának borzalmait.

Phalaris azonban mielőtt Perilaus meghalt volna, kivette őt a bikából, hogy megkímélje az életét, de csak azért, hogy később más módon végezzék ki: Perilaust végül ledobták egy dombról.

Phalaris élvezettel használta új kínzóeszközét, és a Brazen Bullban történő kivégzések szórakoztatták őt. Azt mondják, hogy különösen élvezte, ahogy a bika szobra ringott, miközben az áldozat élve sült meg benne.

Phalaris uralma azonban nem tartott örökké. Amikor 554-ben megbuktatták, az új uralkodók úgy döntöttek, hogy Phalarisnak is meg kell tapasztalnia saját kegyetlenségének eszközét. A zsarnokot a Brazen Bullba zárták, és ő is ugyanazt a borzalmas sorsot szenvedte el, mint korábbi áldozatai.

A szimulációról készült rövid videót ITT lehet megtekinteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
„Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan!” - Hazai szex-mérföldkövek a rendszerváltás után
Felelevenítjük az első magyar szexshopot, pornófilmet, swinger klubot, erotikus újságot és expót, valamint a szexuális oktatási reformokat.


Az első magyar szexshop

A rendszerváltás egyik legizgalmasabb hozománya az volt, amikor megnyílt az első magyar szexshop 1989-ben Budapesten, a Múzeum körúton. Az üzlet hamar népszerűvé vált azok körében, akik mindaddig csak külföldön találkozhattak efféle üzlettel. A Dunántúli Napló így számolt be a hasábjain erről a tabudöngető mérföldkőről: „…Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan! Illetve eddig ezt hihettük, hiszen a központi napilapok nagy ovációval számoltak be a bolt megnyitásáról. Most azonban, az Esti Hírlap információja szerint kiderült, hogy szó sincs engedélyekről. Az újság egyik munkatársa felhívta a Művelődési Minisztériumot, s azt az információt kapta, hogy a boltnak nincs joga olyan malacságok árusítására, amelyek a polcokon megtalálhatók. Az ügyet kivizsgálják, de a boltot egyelőre nem zárják be.

Azonban olyannyira nem sikerült bezáratni a helyet, hogy az ország egyik legnagyobb forgalmú szexshopjaként a mai napig működik.

Az első magyar pornófilm

Az első magyar profi felnőttfilm a Kovi-féle Pornósztár volt őnagysága volt, amit 1989-ben forgattak Leiter Laura főszereplésével. Ő volt a sztárja az 1994-es Hótehénke című filmnek is, szintén Kovi rendezésében, de utána a lány eltűnt a szakmából.

A Pornósztár volt őnagysága inkább volt erotikus film, mint pornó, hiszen az akkoriban világhírű, érzéki Emmanuelle-filmek mintájára készült. Olyan tipikus kliséket vonultatott fel az alkotás, mint a főnök-titkárnő, rendező-színész és fotós-modell szituációk.

Az első magyar swingerklub

A swinger életforma az ezredforduló környékén vált ismertté Magyarországon: az első magyar swingerklub 2002-ben nyitotta meg kapuit Budapest XVI. kerületében. Ennek jelenleg egy kőbányai swingerklub a fő konkurense, de még jópár hasonló hely nyílt időközben az országban. A swinger-műfaj hazai előfutára és egyben bevezetője Elizabeth King (született Király Tünde) pornószínésznő volt, aki nem csupán ezzel írt történelmet, hanem hogy elsőként teljesítette rajongói kívánságait az interneten, webkamerán keresztül.

A rendszerváltás pornográf újságjai

A már akkoriban is széles lapkínálatban csak kettő folyóirat bővelkedett a fotók mellett irodalmi élményekkel is. Az egyik az 1988-as alapítású Erato volt – az első hivatalosan engedélyezett erotikus magazinok egyike volt Magyarországon –, a másik pedig az egy évvel később indult Apolló, de mindkettő 1991-ig húzta. A Szexepír 1990-től hat szám erejéig borzolta a kedélyeket, méghozzá a szokatlan férfiaktjaival. Létezett egy irodalmi lap is, a Kamaszságok, de azt két szám után elkaszálták. Különféle szexlapok (pl. a Rajzszegx, Playsir, Play Eros) is közöltek folytatásos regényeket, elbeszéléseket. Az Aréna magazin 1989-ben egy független dunántúli képes hetilap nyári különkiadásának indult pikáns rejtvényújságként, fotókkal és novellákkal bővítve, és körülbelül 3 év alatt 19 számot élt meg.

Az erotika expók világa

Az 1997-ben szervezett, budapesti Erotika Kiállítás volt az első ilyen jellegű rendezvény hazánkban. A szervező Strausz Ildikó nevéhez többek között kertészeti és szerszámkészítési szakvásárok is kötődnek, és Bécsben ihletődött meg, hogy itthon is lenne igény erotikus szakkiállításra. Az első években még alig voltak látogatók, aztán úgy beindult a biznisz, hogy 2000-re már a plafonon is lógtak, ezért az Építők Sportcsarnokából a több tízezres látógatószámra dagadó rendezvényt áttették a nagyobb Lurdy Házba. 2005-től pedig elindult az Erotika Parádé és az Erotika Expo is Tomor András szervezésében, aki a rendszerváltás után pornófilmeket is gyártott Tom-Média nevű cégével.

A magyar szexuális oktatás reformja

A WHO 2010-ben kiadott „Az európai szexuális nevelés irányelvei” című ajánlása részletesen, korosztályokra lebontva taglalja a megfelelő ismereteket. Ezt az oktatási programot a magyar iskolákban is bevezették, megcélozva a fiatalok szexuális egészségének javítását és a felelős szexuális viselkedés népszerűsítését. A modernizált irányelvek a holisztikus szexuális nevelésre buzdítanak az olyan negatív megközelítéssel szemben, mint a nem kívánt terhességek és a nemi úton terjedő betegségek. A holisztikus megközelítés elősegíti, hogy a fiatalok képesebbé váljanak nemiségük és partnerkapcsolataik kielégítőbb és felelősebb alakítására, amely készségek a lehetséges veszélyek megelőzésében is lényegesek.

Források: 1,2,3,4,5,6,7


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Az első orgazmus a vásznon és a bluetooth feltalálása – a magyar származású színésznő tudósként is brillírozott
Méghogy nem lehet egy nő egyszerre gyönyörű és okos: Hedy Lamarr dívaként és matematikusként is elismerésre méltó újításokat vezetett be.


Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy nyugodtan állj, és nézz bután” – mondta ezt Hedy Lamarr (1914-2000), korának egyik legszebb nője, aki imádta palira venni a férfiakat, miközben jóval többet tudott náluk. Annyi találmánya volt, és olyannyira hozzájárult a haditechnológia fejlődéséhez, hogy születésnapját nyilvánították az Európai Feltalálók Napjának. Bécs városa 2018 óta adja át a Hedy Lamarr-díjat, amely kizárólag olyan nőket illet, akik digitális területen alkottak maradandót.

Egy különös karrier

Na de ki volt ez a csodaszép lány, és hogyan érte el ekkora sikereket?

Hedy, azaz eredeti nevén Hedwig Kiesler egy bécsi bankár és egy magyar zongorista jómódú lányaként már kiskorában négy nyelven beszélt, illetve tánc- és zongoraleckéket vett, majd 16 évesen Bécs leghíresebb színiiskolájának lett a növendéke.

19 évesen beleugrott első házasságába egy fegyvergyárossal, és az ifjú ara annyira érdeklődött a fegyverek iránt, hogy férje örömmel megmutatta neki a tervezési folyamatokat. A lány komoly ismereteket szerzett a fegyverekről, a torpedókról és irányítástechnikáról. Házassága féltékenység miatt ért véget, úgyhogy Hedy inkább Hollywoodig menekült, ahol rögtön befutott. Mivel korábban Bécsben szerepet kapott az Extase című hangosfilmben (1933), ahol áramvonalasan nőies teste kétszer is látható volt meztelenül – a világon először –, nem váratta sokáig az első filmszerep a Metro-Goldwyn-Mayernél. Az ottani stúdiófőnök javasolta neki a névváltoztatást.

Az igéző szépségű nő megjelenésével egycsapásra átformálta a frizuradivatot az 1938-as Algier című filmben: ezt követően váltottak a színésznők a középen elválasztott, barna hajra az addigi szőke helyett. Hedy hozta divatba továbbá a különféle fejfedőket, például sálakat és turbánokat is. A termékeny színésznő összesen 31 filmben játszott 1930 és 1958 között, és ő demonstrálta először a filmvásznon a női orgazmust is. Ám nem tudott kitörni sohasem a szépasszonyi klisékből, szerepeit nem színészi tehetségéért dicsérték.

Egy zongorista és egy színésznő forradalmasítják a technológiát

A második világháború idején Hedy az első férjétől elcsent katonai tervrajzokkal állított be egy amerikai katonai fejlesztő laboratóriumba, felajánlva szakmai szolgálatait. A nő ugyanis hallotta a hírekből, hogy a pontatlan célzás miatt a szövetségesek túl sok torpedót pazarolnak el a tengereken. Fantasztikus találmányát – amely a bluetooth őseként ezt a problémát is megoldotta – nem csak az addigi ismereteinek, hanem a véletlennek is köszönhette. Ugyanis szomszédjával, George Antheil avantgárd zongorista-zeneszerzővel torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést hoztak létre, azaz a frekvenciaugrásos adásmódot, miközben csupán egy mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művet akartak szinkronizálni.

Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak.

Ők akkor még nem tudták, hogy a wifi, a mobil és bluetooth technológiák feltalálói lettek – ráadásul kettejük közt úgy indult az ominózus beszélgetés, hogy Hedy arról faggatta a zongoristát, nem kéne-e nagyobbra csináltatnia a melleit, és ebből kanyarodtak a szövetségesek háborús erőfeszítéseinek támogatásáig. Éles váltás, az biztos.

A találmány részletei és szabadalmaztatása

A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs eszközként (Secret Communication System) nyújtották be az Országos Feltalálói Tanácshoz 1940-ben, ahol a szervezet elnöke, a General Motors kutatási igazgatója vetette fel a szabadalmaztatás ötletét. Két évvel később be is jegyezték a rendszert, amelynek lényege, hogy a torpedókat irányító rádiócsatornát védi a felderítés és a zavarás ellen, ezzel megnövelve a tengeri célpontok ellen indított torpedók találati valószínűségét. A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, de az eljárást csak 1957-ben, a szabadalmi oltalom lejárta után két évvel vette elő egy cég, és 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták először a blokádban résztvevő hajókon. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civilek számára az egyidejű frekvenciaváltást.

Antheil már 1959-ben meghalt, de Hedy 2000-ig élt, folytatva a fejlesztéseket hollywoodi laboratóriumában, folyamatosan ingázva a tudomány, a film és a szépségipar között. Találmányáért 1997-ben megkapta az Electronic Frontier Foundation, a technika úttörőjének járó kitüntetést, és még ebben az évben első női kitüntetettje lett a „feltalálói Oscar-díjnak” is. A bluetooth technológiája végül az 1990-es években forrt ki, lehetővé téve a különböző eszközök közötti adatátvitelt rövid távolságon belül.

Magánéleti kudarcok

Igaz, hogy Hedy szeretett technikai problémákon elmélkedni, de férjhez menni is imádott, hatszor sikerült is neki. Ezzel kapcsolatosan is akadt egy híres idézete:

„Talán az volt a problémám a házasságban - és ez sok nő problémája -, hogy egyszerre akartam intimitást és függetlenséget. Nehéz ezek közt egyensúlyozni… Abba kell hagynom, hogy olyan férfiakhoz menjek feleségül, akik alacsonyabb rendűnek érzik magukat nálam.”

Lamarr időskorát ráadásul olyan botrányok övezték, mint egy áruházi lopás, amely közben lebukott, valamint egy hosszú pereskedés egy számítástechnikai céggel, miután ők a megkérdezése nélkül felhasználták Lamarr egyik retusált fényképét egy szoftver csomagolásán.

Bár szülővárosát, Bécset tekintette igazi otthonának, Floridában halt meg dúsgazdagon. Végakarata szerint hamvai egy részét a bécsi erdőben szórták szét, és a bécsi központi temetőben díszsírhelyet kapott.

Hat házasság, 31 filmszerep és számtalan találmány: Hedy Lamarr, a fiatal tudósnők meseszép példaképének izgalmas életútja szerintem szintén filmre kívánkozik.

Források: 1,2,3,4


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk