MÚLT
A Rovatból

10 örökké emlékezetes pillanat az olimpiák történelméből

Ki volt az első bajnok? Hogy szólt bele a politika a sportba? Mit tettek hozzá a magyarok? Válaszok a cikkben!


1. Az első olimpiai bajnok

Természetesen az első olimpiai bajnok az ókori Görögországban volt, de mi most a modern kori játékokkal foglalkozunk. Ettől még ez is a játékok őshazájában történt, hiszen az első olimpiát 1896-ban Athénban rendezték meg, ahol ugyan nem indult több mint 10 ezer sportoló, mint idén, ettől még kiemelt figyelmet kapott szerte a világon. Érdekesség, hogy az első bajnokok még ezüstérmet kaptak, ez persze nem von le semmit sem érdemeikből. Az első, akinek a nyakába érmet akasztottak egy amerikai hármasugró, bizonyos James B. Connolly volt, aki később íróként is sikeres lett, hiszen még Pulitzer-díjat is kapott.

Az első magyar olimpiai bajnok Hajós Alfréd volt, akinek

élete egy regényt is kitenne:

úszóként nyerte Magyarország első aranyát 100 méteres gyorsúszásban, majd rögtön a másodikat is, 1200 méteren. Emellett volt focista, bíró, a labdarugó-válogatott szövetségi kapitánya, újságíró és építész is.

hajos

Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok

2. Az első igazi szupersztár

Kis túlzással az olimpiák történetének első igazi nagy sztárja volt a „repülő finn”, a csodafutó, Paavo Nurmi. A „futók királya” az 1920-as évek három olimpiáján összesen

9 aranyérmet és 3 ezüstöt nyert,

közép- és hosszútávon. 3000, 5000 és 10 000 méteres futásban gyakorlatilag verhetetlen volt, de 8000 méteres terepfutáson is nyert két aranyat. A hihetetlen népszerűségnek örvendő finn sportoló pályafutása aztán kurtán-furcsán ért véget: az 1932-es los angelesi olimpiai előtt ugyanis egy verseny megnyerése után átvett egy értékes díjat, amivel azonnal profi sportolóvá sorolták át. Akkoriban pedig még nem lehettek profik az olimpián, így Nurmit kizárták, pedig maratoni futásban akart indulni, természetesen toronymagas esélyesként.

A futó ezután zárkózottan élt, üzleti vállalkozásokba kezdett és csak a finn elnöknek volt hajlandó nyilatkozni.

nurmi

Paavo Nurmi, a "repülő finn"

3. Jesse Owens, a fajelmélet szembeköpője

1936-ban Berlinben tartották az olimpiát, ami rendkívül fontos volt Németország vezetőjének, bizonyos Adolf Hitlernek. Egyrészt hatalmas presztízs volt, a náci ideológia térnyerésének egy tökéletes módja, másrészt Hitler megmutathatta a világnak, hogy a német nép mi mindenre képes. Na, ez kevésbé érdekelte Jesse Owenst, az amerikai atlétát, aki fekete létére nem átallott az árja elmélet lelkes hívei előtt négy aranyérmet nyerni: 100 és 200 méteres síkfutásban, a 4x100-as váltóval és távolugrásban. A legendák szerint Hitler kifejezetten dühöngött és nem volt hajlandó gratulálni Owensnek.

A történet csak félig igaz, a Führer ugyanis levélben gratulált a futónak, de állítólag többször is lenézően szólt a feketékről és az amerikaiakról, akik „hagyták, hogy egy fekete nyerje az aranyaikat”.

Owens történetének azonban nincs vége, ugyanis Amerikában sem akkoriban élték a faji egyenlőség korát, a feketéknek nem volt arany élete. Igaz volt ez egy négyszeres olimpiai bajnokra is, akinek Roosevelt elnök nem is gratulált és ugyanúgy a faji megkülönböztetés áldozata maradt, mint előtte. Hiába, senki nem lehet próféta a saját hazájában.

owens

Jesse Owens a berlini olimpián

4. A legsikeresebb női sportoló, Larisza Latinyina

Ez a kitétel sokáig a „női” rész elhagyásával is igaz volt a szovjet tornásznőre, aki 18 érmével egészen 2012-ig számított a legsikeresebb olimpiai sportolónak. Legyőzőjére még visszatérünk, most foglalkozzunk vele, aki 1956-ban, 1960-ban és 1964-ben nyert összesen 9 aranyat, 5 ezüstöt és 4 bronzot. Csapatban és egyéniben, összetettben és külön számokban is nyert érmeket, személye megkerülhetetlen volt a tornászvilágban. Érdekesség, hogy egyik aranyát holtversenyben nyerte Keleti Ágnessel, aki a legsikeresebb magyar női sportoló az olimpiák történetében.

latinina

5. A fekete mozgalom diadala Mexikóban

1968-ban Mexikóvárosban rendezték az olimpiát, ahol a 200 méteres síkfutásban két színesbőrű amerikai futó, bizonyos Tommie Smith és John Carlos az első illetve a harmadik helyen zártak. Ebben még semmi különleges nem lenne, de a két futó egyik kezükre fekete kesztyűt húztak, majd a himnusz alatt fel is tartották a magasba.

A jelképes gesztus az amerikai feketék jogaiért való küzdelmet jelentette, a fajüldözés elleni szimbólum volt. A hatvanas években Amerikában a feketék jogai az egyik legfontosabb politikai kérdéssé vált, ennek egyik eleme volt a két futó tette az olimpián. Ami a legdrámaibb a történetben, hogy a köztük végző ausztrál, Peter Norman is elkérte a futóktól azt a jelvényt, amit még a kesztyűkön kívül magukon viseltek, ez az Olimpiai Projekt az Emberi Jogokért nevű szervezeté volt. Normant ezért Ausztráliában mélyen elítélték és hosszú évtizedekig nem részesült semmilyen elismerésben a megszerzett ezüstéremért.

The american sprinters Tommie Smith,John Carlos and Peter Norman during the award ceremony of the 200 m race at the Mexican Olympic games. During the awards ceremony, Smith and Carlos protested against racial discrimination: they went barefoot on the podium and listened to their anthem bowing their heads and raising a fist with a black glove. Mexico City, Mexico, 1968 Mexico city, Mexico, 1968

6. Dráma és vérontás Münchenben

Az olimpia egyre nagyobb népszerűsége nemcsak jó, hanem szomorú eseményeket is magával hozott. Ahogy a berlini olimpiánál is láthattuk, a politika egyre jobban kezdett belefolyni a sport világába is, ez csúcsosodott ki a következő németországi játékokon 1972-ben. A müncheni olimpián a Fekete Szeptember elnevezésű palesztin terrorszervezet túszul ejtett 11 izraeli sportolót. A terroristák 232 izraeli börtönben senyvedő palesztin szabadon bocsátását követelték, illetve egy magángépet, amivel el tudnak menekülni.

Az egész világon élőben közvetített túszdráma végül egészen véres és szörnyű végkifejletbe futott ki: mind a 11 sportoló, öt terrorista és egy német rendőr is meghalt, amikor a németek egy borzalmasan kidolgozott akció keretében lecsaptak a terroristákra a müncheni repülőtéren.

A félresikerült akció után az összes zsidó származású sportolót védelem alá helyezték, köztük Mark Spitz úszót is, aki hét aranyérmet nyert az olimpián.

tuszejto

Az egyik túszejtőről készített kép az 1972-es müncheni olimpián

7. A Hidegháború is beleszólt az olimpiákba

Nem is egyszer, hanem mindjárt kétszer. 1980-ban Moszkvában tartották az olimpiát, amit azonban az amerikai kormány nyomására 65 ország bojkottált. Az ok a Szovjetunió afganisztáni bevonulása volt, amit az amerikaiak egyáltalán nem fogadtak el, végül ez vezetett ahhoz, hogy egy nagyon csonka olimpiát tartottak Moszkvában.

A sors furcsa fintora révén négy évvel később Los Angelesben rendezték meg a játékokat, több se kellett a szovjet blokknak, úgymond „visszabojkottálták” az olimpiát, Románia és Jugoszlávia kivételével. Az első világháborúért büntetésből való 1920-as eltiltás mellett ez a másik olimpiai, amin Magyarország nem vett részt.

moszkva

Ég az olimpiai láng 1980-ban, Moszkvában

8. Az első és legnagyobb doppingbotrány

A dopping a sport kezdetétől fogva létezik, már az ókorban is volt példa jogosulatlan előnyszerzésre, de a modern korban ez már hatványozottan így van, elég csak a mostani orosz botrányra gondolni. 1988-ban azonban ez még kevésbé volt evidens, amikor az amerikai Ben Johnson fantasztikus futással megnyerte a 100 méteres síkfutást. Két nappal később derült ki a turpisság,

a sportoló szteroiddal bukott le, aranyérmét pedig elvették.

A szöuli döntőt egyébként „minden idők legmocskosabb versenyeként” tartják számon, mivel a döntő nyolc szereplője közül hatan is doppinggyanúba keveredtek karrierjük során.

dopping

9. Minden idők legsikeresebb olimpikonja, Michael Phelps

A kétezres évek olimpiáinak két nagy sztárja van: a futócsillag Usain Bolt és az úszó Michael Phelps. Latinyinánál már említettük, hogy 2012 a kulcsdátum, ugyanis Phelps ekkor lett minden idők legsikeresebbje. Összesen 22 érmet nyert három olimpián, ezek közül 18 (!) arany, két ezüst és két bronz. Phelps ezzel abszolút csúcstartó, a 2008-as pekingi olimpián például 8 számban indult és mindegyiket meg is nyerte, majd Londonban hozzátett ehhez még hat érmet, így leelőzte Latinyinát.

Fontos kiemelni Phelpsnél a „még” szócskát, mivel két év kihagyás után úgy döntött, visszatér, így idén is láthatjuk versenyezni. Szegény Cseh Laci karrierjének egyik legnagyobb peche, hogy Phelpsszel együtt kell versenyeznie, reméljük, idén már a mi fiunk nyer.

phelps

Michael Phelps ünnepli nyolcadik aranyérmét a pekingi olimpián

10. Magyar rekordok az olimpiákon

Természetesen mi, magyarok is nagyon sokat hozzátettünk az olimpia történelméhez, az összesített éremtáblán Magyarország a 8. helyen áll, ami egészen hihetetlen eredmény, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a 10 milliós ország nem tartozik éppen a világ legnagyobbjai közé. Így aztán sok kiemelkedő sztorija íródott a magyar csapatnak. Keleti Ágnest már említettük, öt aranyérmével a tornásznő a legsikeresebb női olimpikonunk, igaz, csak holtversenyben Egerszegi Krisztinával.

Egerszegi egyébként az egyetlen úszónő a világon, aki

öt egyéni számban is győzni tudott az olimpiákon.

Hasonlóan rekorder saját sportágában a bokszoló Papp László is, aki három egymást követő versenyen nem talált legyőzőre az ötvenes években, igaz, ezt azóta két kubai sportoló is megismételte.

egerszegi

Egerszegi Krisztina

A csapatsportokat tekintve is van egy, amiben mi vagyunk a legjobbak: igen, a vízilabda, amit összesen 9 alkalommal nyert meg Magyarország, 1928-80 között például minden tornán érmesek voltunk, majd jött egy kis szünet után a kétezres évek három aranya. A legsikeresebb magyar sportág azonban kétségtelenül a vívás, ahol összesen 35 arany, 22 ezüst és 26 bronz ütötte a magyarok markát.

Közte is a legsikeresebb a kardvívás lett, 1908-64 között például egyetlen kivétellel minden alkalommal a magyarok nyerték az egyéni és a csapatversenyt is. Gerevich Aladár pedig hét aranyérmet is nyert két ezüst és egy bronz mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Kétezer letérdeltetett magyar foglyot kaszaboltak le a törökök Mohácsnál – régészek derítettek fényt a mészárlásra
A sebekből ítélve a törökök éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal végeztek a magyar katonákkal. Igazi mészárlásról árulkodnak a leletek.


A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolni látszik azt a feltevést, hogy az eddig megtalált öt tömegsírban a törökök által kivégzett magyar és közép-európai hadifoglyok nyugszanak. A régészeti-antropológiai feltárás tapasztalatai arra mutatnak, hogy

a mintegy 2000 letérdeltetett foglyot szablyával kaszabolták le, majd rendezetlen tömegsírokban hantolták el őket

írja közleményében a Szegedi Tudományegyetem.

A IV. tömegsír ásatási helyszínén az antropológiai feltárás munkáját Dr. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének vezetője végzi munkatársaival és PhD-hallgatóival. Az SZTE „Mohács 500” kutatócsoportja a 2020 és 2022 között feltárt III. tömegsír csontmaradványainak anatómiai illesztését és antropológiai vizsgálatát az egyetem Lövölde utcai helyszínén folytatja. A tömegsír régészeti feltárását a pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, Neményi Réka vezeti.

A 2024 júniusában megbontott IV. tömegsírban szemmel láthatóan kaotikusan, egymásra roskadva fekszenek az emberi maradványok. A feltárás jelenleg is zajlik, sokfelé egy-egy koponyán, csontvázon már számozott címke látható, valamint speciális kódok segítenek a maradványok későbbi összeillesztésben. A levágott fejekkel a legnehezebb a munka; a III. tömegsírhoz hasonlóan itt is sok különálló koponya van. Pálfi György a régészekkel egybehangzóan azt valószínűsíti, hogy

a csata után itt végezték ki azt a mintegy 2000 hadifoglyot, akiket a csatatéren és a magyar tábor lerohanásakor ejtettek.

A történet drámája, hogy a kivégzetteket meglepetésként érhette a kivégzési parancs.

„Valószínű, hogy a törökök tanácskozása előtt még úgy gondolták, hadifogolyként elviszik őket a birodalom területére. A török források szerint Szulejmán szultán váratlanul döntött a kivégzésről. Ez sokkoló meglepetés lehetett a szerencsétlen embereknek, különösen, amikor látták, hogy egy-két sorral arrébb már buknak föl a társaik” – mondta az SZTE antropológusa.

A sebekből ítélve a török kivégzők éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal, hátulról-oldalról, akár egyszerre több foglyot is kaszabolva ölték meg az egymás mellé térdeltetett, lehajtott fejű keresztény katonákat. A vágások Pálfi György szerint nem kifejezetten a lefejezésre, hanem az egyén gyors elpusztítására irányultak. Általában kettőt-négyet csaptak a nyakra, koponyaalapra.

A tömegsírok állapotából, elhelyezkedéséből ítélve Pálfi György és régész munkatársai, Bertók Gábor igazgató és Neményi Réka ásatásvezető (JPM) szerint is elképzelhető, hogy a látvány kegyetlen pompája megrészegítette a török kivégzőket. Mivel a vágások nagy részét nyaktájra mérték, Pálfi György szerint a kivégzettek legalább felénél megsértették a nyaki ütőeret.

Kétezer emberből többezer liter vér ömölhetett ki, valószínűleg mozdulni sem lehetett a halottaktól és ez a kegyetlen rendetlenség akár a tömegsírok létesítését is meghatározhatta.

Pálfi György szerint az első halmokat különösen rendezetlenül hordhatták a négy tömegsírba, és csak később, a távolabb eső, jóval nagyobb V. tömegsírban fejezték be a temetést, ott már sokkal rendezettebben. Az antropológus hozzátette, hogy ezt igazolni nem lehet, csak elképzelni. Van kutató, aki éppen fordítva látja maga előtt: a legrendezetlenebb III-IV. tömegsírok lehettek az utolsók, talán ezt a munkát már nem nézte a szultán, és itt sietősebben vetették gödörbe a testeket.

A tömegsírokból a többségükben fiatal férfiak csontvázai mellett néhány 10-12 éves gyerek és néhány nő maradványa is előkerült. A gyerekek apródként vagy lovászfiúként szolgálhattak, a nők talán a táborban láthattak el feladatot. Az elhunytak születési régióinak megállapítására az SZTE Embertani Tanszék munkatársai a III. és a IV. tömegsír maradványain a stronciumizotóp-arányok vizsgálatát tervezik. Ezzel az eljárással a fogakból a születéskori földrajzi környezetet, a csontokból pedig a halál előtti időszak földrajzi környezetét lehet megállapítani.

Pálfi György azt is elmondta,

az 500 éves évfordulóra tervezett kiállításra legalább egy tucatnyi személy esetében arcrekonstrukcióval mutatják be, hogyan is néztek ki a mohácsi csatában részt vevő katonák.

A feltárás után a csontokat a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen megépülő kápolna kriptájában helyezik majd méltó nyugalomra az évfordulón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Azt szimulálták, hogyan nézett ki az egyik legkeményebb kivégzés az ókori Görögországban
A Brazen Bull-t nem megrendelésre készítették el, hanem egy athéni férfi saját önszántából tett kísérletet a kínzóeszköz létrehozására, amit később egy zsarnoknak ajándékozott oda.
Karkó Ádám - szmo.hu
2024. augusztus 09.



A Brazen Bull egy hírhedt kínzóeszköz volt, amelyet a Kr.e. 6. században talált fel egy athéni férfi, Perilaus – írja a LadBible.

Ez az eszköz egy nagy, bronzból készült üreges bika alakú szobor volt, aminek lényege abban állt, hogy az áldozatokat élve megsüssék, kegyetlen és fájdalmas halált okozva nekik.

Az áldozatot a bika belsejébe zárták egy csapóajtón keresztül, majd tüzet gyújtottak a szobor alatt. A bika alakú szobor felmelegedett, és az áldozat lassan megfőtt benne.

A találmány különös kegyetlensége abban rejlett, hogy Perilaus csöveket épített be a szoborba, amelyek az áldozat sikolyait állathangokká torzították, így a kívülállók számára az áldozat fájdalmának hangjai egy bika bömbölésére hasonlítottak. Perilaus nem kapott megbízást erre a kegyetlen eszközre, hanem saját kezdeményezésből készítette el, majd elvitte Phalarisnak, Akragas szicíliai zsarnokának, remélve, hogy az érdeklődni fog iránta.

Phalaris, aki híres volt kegyetlenségéről, és akiről egyes történelmi feljegyzések szerint azt állították, hogy kannibál volt, valóban érdeklődést mutatott a Brazen Bull iránt.

A zsarnok úgy döntött, hogy teszteli a szerkezetet, és Perilaust, a feltalálót helyezte el elsőként a bika belsejében. Tüzet gyújtottak a szobor alatt, és Perilaus hamarosan megtapasztalta saját találmányának borzalmait.

Phalaris azonban mielőtt Perilaus meghalt volna, kivette őt a bikából, hogy megkímélje az életét, de csak azért, hogy később más módon végezzék ki: Perilaust végül ledobták egy dombról.

Phalaris élvezettel használta új kínzóeszközét, és a Brazen Bullban történő kivégzések szórakoztatták őt. Azt mondják, hogy különösen élvezte, ahogy a bika szobra ringott, miközben az áldozat élve sült meg benne.

Phalaris uralma azonban nem tartott örökké. Amikor 554-ben megbuktatták, az új uralkodók úgy döntöttek, hogy Phalarisnak is meg kell tapasztalnia saját kegyetlenségének eszközét. A zsarnokot a Brazen Bullba zárták, és ő is ugyanazt a borzalmas sorsot szenvedte el, mint korábbi áldozatai.

A szimulációról készült rövid videót ITT lehet megtekinteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
„Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan!” - Hazai szex-mérföldkövek a rendszerváltás után
Felelevenítjük az első magyar szexshopot, pornófilmet, swinger klubot, erotikus újságot és expót, valamint a szexuális oktatási reformokat.


Az első magyar szexshop

A rendszerváltás egyik legizgalmasabb hozománya az volt, amikor megnyílt az első magyar szexshop 1989-ben Budapesten, a Múzeum körúton. Az üzlet hamar népszerűvé vált azok körében, akik mindaddig csak külföldön találkozhattak efféle üzlettel. A Dunántúli Napló így számolt be a hasábjain erről a tabudöngető mérföldkőről: „…Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan! Illetve eddig ezt hihettük, hiszen a központi napilapok nagy ovációval számoltak be a bolt megnyitásáról. Most azonban, az Esti Hírlap információja szerint kiderült, hogy szó sincs engedélyekről. Az újság egyik munkatársa felhívta a Művelődési Minisztériumot, s azt az információt kapta, hogy a boltnak nincs joga olyan malacságok árusítására, amelyek a polcokon megtalálhatók. Az ügyet kivizsgálják, de a boltot egyelőre nem zárják be.

Azonban olyannyira nem sikerült bezáratni a helyet, hogy az ország egyik legnagyobb forgalmú szexshopjaként a mai napig működik.

Az első magyar pornófilm

Az első magyar profi felnőttfilm a Kovi-féle Pornósztár volt őnagysága volt, amit 1989-ben forgattak Leiter Laura főszereplésével. Ő volt a sztárja az 1994-es Hótehénke című filmnek is, szintén Kovi rendezésében, de utána a lány eltűnt a szakmából.

A Pornósztár volt őnagysága inkább volt erotikus film, mint pornó, hiszen az akkoriban világhírű, érzéki Emmanuelle-filmek mintájára készült. Olyan tipikus kliséket vonultatott fel az alkotás, mint a főnök-titkárnő, rendező-színész és fotós-modell szituációk.

Az első magyar swingerklub

A swinger életforma az ezredforduló környékén vált ismertté Magyarországon: az első magyar swingerklub 2002-ben nyitotta meg kapuit Budapest XVI. kerületében. Ennek jelenleg egy kőbányai swingerklub a fő konkurense, de még jópár hasonló hely nyílt időközben az országban. A swinger-műfaj hazai előfutára és egyben bevezetője Elizabeth King (született Király Tünde) pornószínésznő volt, aki nem csupán ezzel írt történelmet, hanem hogy elsőként teljesítette rajongói kívánságait az interneten, webkamerán keresztül.

A rendszerváltás pornográf újságjai

A már akkoriban is széles lapkínálatban csak kettő folyóirat bővelkedett a fotók mellett irodalmi élményekkel is. Az egyik az 1988-as alapítású Erato volt – az első hivatalosan engedélyezett erotikus magazinok egyike volt Magyarországon –, a másik pedig az egy évvel később indult Apolló, de mindkettő 1991-ig húzta. A Szexepír 1990-től hat szám erejéig borzolta a kedélyeket, méghozzá a szokatlan férfiaktjaival. Létezett egy irodalmi lap is, a Kamaszságok, de azt két szám után elkaszálták. Különféle szexlapok (pl. a Rajzszegx, Playsir, Play Eros) is közöltek folytatásos regényeket, elbeszéléseket. Az Aréna magazin 1989-ben egy független dunántúli képes hetilap nyári különkiadásának indult pikáns rejtvényújságként, fotókkal és novellákkal bővítve, és körülbelül 3 év alatt 19 számot élt meg.

Az erotika expók világa

Az 1997-ben szervezett, budapesti Erotika Kiállítás volt az első ilyen jellegű rendezvény hazánkban. A szervező Strausz Ildikó nevéhez többek között kertészeti és szerszámkészítési szakvásárok is kötődnek, és Bécsben ihletődött meg, hogy itthon is lenne igény erotikus szakkiállításra. Az első években még alig voltak látogatók, aztán úgy beindult a biznisz, hogy 2000-re már a plafonon is lógtak, ezért az Építők Sportcsarnokából a több tízezres látógatószámra dagadó rendezvényt áttették a nagyobb Lurdy Házba. 2005-től pedig elindult az Erotika Parádé és az Erotika Expo is Tomor András szervezésében, aki a rendszerváltás után pornófilmeket is gyártott Tom-Média nevű cégével.

A magyar szexuális oktatás reformja

A WHO 2010-ben kiadott „Az európai szexuális nevelés irányelvei” című ajánlása részletesen, korosztályokra lebontva taglalja a megfelelő ismereteket. Ezt az oktatási programot a magyar iskolákban is bevezették, megcélozva a fiatalok szexuális egészségének javítását és a felelős szexuális viselkedés népszerűsítését. A modernizált irányelvek a holisztikus szexuális nevelésre buzdítanak az olyan negatív megközelítéssel szemben, mint a nem kívánt terhességek és a nemi úton terjedő betegségek. A holisztikus megközelítés elősegíti, hogy a fiatalok képesebbé váljanak nemiségük és partnerkapcsolataik kielégítőbb és felelősebb alakítására, amely készségek a lehetséges veszélyek megelőzésében is lényegesek.

Források: 1,2,3,4,5,6,7


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Az első orgazmus a vásznon és a bluetooth feltalálása – a magyar származású színésznő tudósként is brillírozott
Méghogy nem lehet egy nő egyszerre gyönyörű és okos: Hedy Lamarr dívaként és matematikusként is elismerésre méltó újításokat vezetett be.


Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy nyugodtan állj, és nézz bután” – mondta ezt Hedy Lamarr (1914-2000), korának egyik legszebb nője, aki imádta palira venni a férfiakat, miközben jóval többet tudott náluk. Annyi találmánya volt, és olyannyira hozzájárult a haditechnológia fejlődéséhez, hogy születésnapját nyilvánították az Európai Feltalálók Napjának. Bécs városa 2018 óta adja át a Hedy Lamarr-díjat, amely kizárólag olyan nőket illet, akik digitális területen alkottak maradandót.

Egy különös karrier

Na de ki volt ez a csodaszép lány, és hogyan érte el ekkora sikereket?

Hedy, azaz eredeti nevén Hedwig Kiesler egy bécsi bankár és egy magyar zongorista jómódú lányaként már kiskorában négy nyelven beszélt, illetve tánc- és zongoraleckéket vett, majd 16 évesen Bécs leghíresebb színiiskolájának lett a növendéke.

19 évesen beleugrott első házasságába egy fegyvergyárossal, és az ifjú ara annyira érdeklődött a fegyverek iránt, hogy férje örömmel megmutatta neki a tervezési folyamatokat. A lány komoly ismereteket szerzett a fegyverekről, a torpedókról és irányítástechnikáról. Házassága féltékenység miatt ért véget, úgyhogy Hedy inkább Hollywoodig menekült, ahol rögtön befutott. Mivel korábban Bécsben szerepet kapott az Extase című hangosfilmben (1933), ahol áramvonalasan nőies teste kétszer is látható volt meztelenül – a világon először –, nem váratta sokáig az első filmszerep a Metro-Goldwyn-Mayernél. Az ottani stúdiófőnök javasolta neki a névváltoztatást.

Az igéző szépségű nő megjelenésével egycsapásra átformálta a frizuradivatot az 1938-as Algier című filmben: ezt követően váltottak a színésznők a középen elválasztott, barna hajra az addigi szőke helyett. Hedy hozta divatba továbbá a különféle fejfedőket, például sálakat és turbánokat is. A termékeny színésznő összesen 31 filmben játszott 1930 és 1958 között, és ő demonstrálta először a filmvásznon a női orgazmust is. Ám nem tudott kitörni sohasem a szépasszonyi klisékből, szerepeit nem színészi tehetségéért dicsérték.

Egy zongorista és egy színésznő forradalmasítják a technológiát

A második világháború idején Hedy az első férjétől elcsent katonai tervrajzokkal állított be egy amerikai katonai fejlesztő laboratóriumba, felajánlva szakmai szolgálatait. A nő ugyanis hallotta a hírekből, hogy a pontatlan célzás miatt a szövetségesek túl sok torpedót pazarolnak el a tengereken. Fantasztikus találmányát – amely a bluetooth őseként ezt a problémát is megoldotta – nem csak az addigi ismereteinek, hanem a véletlennek is köszönhette. Ugyanis szomszédjával, George Antheil avantgárd zongorista-zeneszerzővel torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést hoztak létre, azaz a frekvenciaugrásos adásmódot, miközben csupán egy mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művet akartak szinkronizálni.

Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak.

Ők akkor még nem tudták, hogy a wifi, a mobil és bluetooth technológiák feltalálói lettek – ráadásul kettejük közt úgy indult az ominózus beszélgetés, hogy Hedy arról faggatta a zongoristát, nem kéne-e nagyobbra csináltatnia a melleit, és ebből kanyarodtak a szövetségesek háborús erőfeszítéseinek támogatásáig. Éles váltás, az biztos.

A találmány részletei és szabadalmaztatása

A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs eszközként (Secret Communication System) nyújtották be az Országos Feltalálói Tanácshoz 1940-ben, ahol a szervezet elnöke, a General Motors kutatási igazgatója vetette fel a szabadalmaztatás ötletét. Két évvel később be is jegyezték a rendszert, amelynek lényege, hogy a torpedókat irányító rádiócsatornát védi a felderítés és a zavarás ellen, ezzel megnövelve a tengeri célpontok ellen indított torpedók találati valószínűségét. A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, de az eljárást csak 1957-ben, a szabadalmi oltalom lejárta után két évvel vette elő egy cég, és 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták először a blokádban résztvevő hajókon. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civilek számára az egyidejű frekvenciaváltást.

Antheil már 1959-ben meghalt, de Hedy 2000-ig élt, folytatva a fejlesztéseket hollywoodi laboratóriumában, folyamatosan ingázva a tudomány, a film és a szépségipar között. Találmányáért 1997-ben megkapta az Electronic Frontier Foundation, a technika úttörőjének járó kitüntetést, és még ebben az évben első női kitüntetettje lett a „feltalálói Oscar-díjnak” is. A bluetooth technológiája végül az 1990-es években forrt ki, lehetővé téve a különböző eszközök közötti adatátvitelt rövid távolságon belül.

Magánéleti kudarcok

Igaz, hogy Hedy szeretett technikai problémákon elmélkedni, de férjhez menni is imádott, hatszor sikerült is neki. Ezzel kapcsolatosan is akadt egy híres idézete:

„Talán az volt a problémám a házasságban - és ez sok nő problémája -, hogy egyszerre akartam intimitást és függetlenséget. Nehéz ezek közt egyensúlyozni… Abba kell hagynom, hogy olyan férfiakhoz menjek feleségül, akik alacsonyabb rendűnek érzik magukat nálam.”

Lamarr időskorát ráadásul olyan botrányok övezték, mint egy áruházi lopás, amely közben lebukott, valamint egy hosszú pereskedés egy számítástechnikai céggel, miután ők a megkérdezése nélkül felhasználták Lamarr egyik retusált fényképét egy szoftver csomagolásán.

Bár szülővárosát, Bécset tekintette igazi otthonának, Floridában halt meg dúsgazdagon. Végakarata szerint hamvai egy részét a bécsi erdőben szórták szét, és a bécsi központi temetőben díszsírhelyet kapott.

Hat házasság, 31 filmszerep és számtalan találmány: Hedy Lamarr, a fiatal tudósnők meseszép példaképének izgalmas életútja szerintem szintén filmre kívánkozik.

Források: 1,2,3,4


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk