Tűzgyűrű – Lázadás: még nagyobb robotok és még nagyobb szörnyek
Mielőtt Guillermo del Toro 2013-ban bemutatta volna Tűzgyűrű című óriásszörnyes-óriásrobotos akciófilmjét, rendesen feltüzelte a rajongóit: olyan előképeket lebegtetett meg a szemük előtt, mint a legendás trükkmester, Ray Harryhausen és a Godzilla atyja, Ishirō Honda, egyúttal ígéretet tett arra, hogy filmje életképes alternatívája lesz a sokat szidott Transformers-filmeknek.
Aztán persze, ahogyan sokszor máskor, nagyot koppantak a mexikói rendező hívei: a Tűzgyűrű – bár valamivel valóban színvonalasabb volt, mint az akkoriban bemutatott blockbusterek nagy része – del Toro máig legjellegtelenebb filmje (szerény véleményem szerint még a rendező ’90-es évek végén bemutatott, különösen rossz hírű csótányhorrorja, a Mimic is karakteresebb volt).
Tagadhatatlan azonban, hogy a filmnek megvan a maga rajongótábora, és mivel az első rész jelentős bevételekre tett szert a kasszáknál, a készítők hamarosan bejelentették, hogy jön a Tűzgyűrű 2, ráadásul azt is del Toro fogja rendezni.
Az előkészületek körüli huzavona végül több évig húzódott, a dolognak pedig az lett a vége, hogy del Toro inkább elment Oscarokat nyerni egy fájdalmasan középszerű filmmel, a Tűzgyűrű 2 rendezői székébe pedig az eddig csak tévésorozatok körül tevékenykedő Steven S. DeKnight ült.
Aki esetleg nem látta volna az eredeti Tűzgyűrűt: a film nagy vonalakban arról szólt, hogy a Csendes-óceán mélyén nyílt egy átjáró, amelyen keresztül óriásszörnyek (kaijuk) támadják meg az embereket, akik erre óriásrobotokat (jaegereket) építenek, hogy felvegyék velük a harcot.
A Lázadás 10 évvel azután veszi fel a fonalat, hogy az emberiség legyőzte a szörnyeket. A világ még csak most épül fel a világméretű rombolda után: a tengerpartokon még ott hevernek az óriásszörnyek csontvázai, a fekete piacon pedig az óriásrobotok alkatrészeivel seftelnek.
Ezzel foglalkozik Jake Pentecost (John Boyega a Star Wars-filmekből) is, az előző filmből ismert Stacker Pentecost fia, egészen addig, amíg először börtönbe, majd a seregbe nem sodorja a jószerencse.
Pechjére, valakik ugyanis éppen ekkor döntenek úgy, hogy ismeretlen eredetű óriásrobotokkal támadnak a világra.
A harcban Pentecost segítségére lesz a tinédzserkorú Amara (Cailee Spaeny) és egykori harcostársa/riválisa, Nate Lambert is (Scott Eastwood alakítja, vagyis ifjabb Clint, aki nagyon hasonlít az öregére, de sajnos feleannyira karizmatikus csak).
Ahogy az várható volt, del Toro távozásával a Tűzgyűrű: Lázadás még messzebb kanyarodott Harryhausentől és Hondától – mondhatni a lehető legtávolabbra. Olyannyira, hogy már a sokat emlegetett Transformers-párhuzam is jobban adja magát. Ezalatt nemcsak a film minőségére kell gondolni, hanem arra a különbségre, ahogyan a két Tűzgyűrű-film a fizika törvényeihez viszonyul.
Míg ugyanis az első részben még érezni lehetett, mekkorák is valójában ezek a felhőkarcolók között csetepatézó robotok (értsd: lassan, nehézkesen mozogtak, volt súlyuk), addig a Lázadásban már nagyokat ugrálnak, sőt, ide-oda pattognak, miközben a földdel teszik egyenlővé Tokió belvárosát (nyugi, mindenki időben visszavonul az óvóhelyekre!). Sőt, a robotok transformeresen „menők” is lettek: az egyik jelenetben például a középső ujjukat mutogatják egy szörnynek, akit éppen belepasszíroztak egy százemeletes épületbe.
Ezzel a húzással sikeresen megfosztották a filmet az egyetlen olyan vonásától, aminek köszönhetően többé-kevésbé még kitűnt hasonszőrű társai sorából. Igaz, az első rész sem a hajszálpontos forgatókönyvvel szerzett magának rajongótábort, így azonban, hogy az akciójelenetek is középszerűek, még inkább szemet szúrnak a film egyéb hiányosságai: például a kusza, de teljesen érdektelen cselekmény, vagy a papírmasé szereplők, akikkel véletlenül sem lehet azonosulni.
Ugyanakkor az is nagyon fontos, milyen elvárásokkal ülünk be a filmre. Bevallom, az előző részről nincsenek különösebben élénk emlékeim, leginkább csak arra emlékszem, mennyire érdektelen film volt ez a film del Torótól.
Mivel azonban az új részt nem ő rendezte, kötve hiszem, hogy bárki is sokat várna ettől a megkésett folytatástól, az eredeti film rajongóit is beleértve. Aki pedig maradandó élményt vár egy óriásrobotos-óriásszörnyes CGI-parádé második részétől, az tényleg csak magára vethet.
A film előzetese:
