Trainspotting 2: Erre a folytatásra kár volt 20 évet várni
Azt talán már most láthatjuk, hogy 2017-re sem a hihetetlenül eredeti filmek miatt fogunk emlékezni. Szinte nem lehet úgy elmenni a moziba, hogy éppen ne futna egy korábbi filmsiker folytatása, remake-je vagy rebootja. De még így is érnek meglepetések. Például az, hogy a tomboló kilencvenes évek-nosztalgia már a kultuszfilmeket sem kíméli.
A Trainspotting 2-t például reflexből kikiálthatnánk minden idők egyik legfeleslegesebb folytatásának. Hogyan is lehetne 20 év elteltével folytatni egy olyan filmet, amin generációk nőttek fel, aminek a szövegeit még ma is világszerte idézik a fiatalok, és aminek a zenéje – akárcsak a Ponyvaregényé – anno minden valamire való házibulin megszólalt?
Persze van egy-két enyhítő körülmény. Például az, hogy az eredeti film alapjául szolgáló regénynek Irvine Welsh már 2002-ben írt egy – igaz, jóval kevésbé sikeres – folytatást Pornó címmel, de az is bizakodásra adott okot, hogy Danny Boyle-al és Ewan McGregorral az élen csaknem a teljes alkotógárda visszatért a T2-vel.
A film rajongói mégis féltek tőle, hogy az évekkel ezelőtt beharangozott, de folyamatosan halogatott folytatás csak ártani fog az eredeti film kultuszának. Ezt valószínűleg Boyle-ék is érezhették, a T2-t látva ugyanis az volt az érzésünk, mintha nem is önálló filmet, hanem egy szégyentelenül nosztalgikus múltidézést látnánk. Nem túlzunk,
olyan ez a film Trainspottingnak, mint Az ébredő erő az első Csillagok háborújának.
A történet pontosan 20 évvel követi az első film eseményeit. Mark Renton (Ewan McGregor) először tér vissza Edinburgh-ba azóta, hogy átverte a barátait és meglógott a pénzzel. Otthon természetesen találkozik még életben maradt cimboráival, Spuddal (Ewan Bremner) és a Beteg Sráccal (Jonny Lee Miller). Utóbbi titokban még mindig be van rágva rá, és elhatározza, hogy akkor fogja elárulni őt, amikor a legkevésbé számít rá. Mindeközben az idegbeteg Begbie (Robert Carlyle) megszökik a börtönből, és hamarosan arról is tudomást szerez, hogy Mark visszatért.
„Csak egy turista vagy a saját fiatalságodban” – mondja az egyik szereplő Marknak, de tulajdonképpen a nézőknek, vagy éppen az alkotóknak is szólhatna a bölcsesség. A T2-t ugyanis úgy teletömték az eredetire tett kikacsintós utalásokkal, idézetekkel, és az eredeti filmből bevágott képsorokkal, mintha ezen múlt volna az életük. Maga a történet teljesen mellékessé válik a párás tekintetű nosztalgiázás mellett.
Ez alapvetően nem lenne baj, elvégre az első fim szerkezete is epizodikus volt, mégis összeállt egy pörgős és izgalmas egésszé. A T2 azonban a tempót is öregesre vette. Mondhatnánk, hogy a film az öregedésről szól, de ez nagyon sovány vigasz, ha a témában csak a legbanálisabb közhelyekre futotta az alkotók részéről. Arról nem is beszélve, hogy
hőseink gyakorlatilag semmit nem változtak az elmúlt 20 év során, csupán még céltalanabbá vált az életük.
Ez Mark esetében a legszembetűnőbb, akinek az elmúlt 20 évéről gyakorlatilag semmit nem tudunk meg, holott az előző film végén abszolút győztesként hagyta ott az előző életét.
Persze nem is a szereplők nosztalgiáznak, hanem mi, nézők. Ez abban a jelenetben válik a legnyilvánvalóbbá, amikor Mark elszavalja az első film híres „Válaszd az életet!” monológjának korunkra hangszerelt változatát, ami azért közel sem sikerült olyan ötletesre, mint amilyenre az alkotók szerették volna. Boyle egyébként nagyon igyekszik, hogy mondjon valamit a máról is, de egy-két közösségi médiára tett utalásnál sokkal többre nem futotta. Ebből a szempontból a legötletesebb jelenet talán az, amelyikben Mark és Simon EU-s támogatást nyernek a bordélyházukhoz. Sajnos az ilyen pillanatokból kevés jut, a thrillerbe forduló befejezésre pedig teljesen kifogy a szufla a filmből.
Mindez persze nem jelenti, hogy a T2 rossz film lenne, csak azt, hogy teljesen felesleges. Azok, akik szerették a Trainspottingot, a legnagyobb valószínűséggel élvezni fogják ezt a nosztalgikus múltidézést is, még akkor is, ha az égvilágon semmit nem tesz hozzá az első részhez. Akkor már inkább nézzük újra az eredetit.
Képek: InterCom
Ha tetszett a kritiks, kattints a megosztásra!
