MÚLT
A Rovatból

Tíz regénybe illően izgalmas kémtörténet

Ki volt a leghíresebb magyar kém? Igaz, hogy Mussolini kémkedett az angoloknak? Errol Flynn pedig a németeknek?


A kémkedés ha nem is az emberiséggel, de az egymással szemben álló birodalmak, államok kialakulásával egyidős. A Honvédelem.hu most 10 olyan valóságos, megtörtént kémtörténetet gyűjtött össze, amelyek valóban regénybe, vagy filmvászonra kívánkoznak.

1. A kora újkor leghíresebb kémfőnöke volt

A kémek hálózatba szervezése nem a modern kor szüleménye. A reneszánsz kor egyik legkiterjedtebb kémszervezetét a hírhedt Cesare Borgia működtette. Apja, a pápa nem sokat törődött Cesare eszközeivel, korlátlan mértékben rendelkezésére bocsátotta a hadjárataira szükséges pénzt; a módszereit pedig teljesen rábízta, ezek között pedig sűrűn szerepelt a gyilkosság, mérgezés, fegyveres hódítás és rablás, természetesen a pápai állam, vagyis a család hatalmának kiterjesztése érdekében.

Ezzel az életformával azonban számos ellenséget is szereztek maguknak, a védekezéshez pedig hatékonyan működő kémekre is szükség volt. Cesare kiváló érzékkel tudta megválogatni mindenre elszánt embereit, és lelkiismeret-furdalás nélkül, rideg kegyetlenséggel alkalmazta a legfélelmetesebb és legvisszataszítóbb eszközöket is. Kémei mindenütt ott voltak, s mindent idejében jelentettek neki. Így vált lehetségessé számára, hogy minden ellenfelét meg tudta előzni.

Cesare Borgia

2. Ian Fleminget is megihlette a legendás kémnő

A második világháborúban nem egy titkos ügynök szerzett hírnevet magának, közülük is kiemelkedik azonban Christine Granville, alias Maria Krystyna Janina Skarbek, aki a „Churchill kedvenc kéme” titulust is kiérdemelte. Skarbek a háború kitörésekor menekült a brit fővárosba, ahol felajánlotta, hogy segít a közös ellenség elleni harcban. A lengyel származású brit titkos ügynököt előszeretettel alkalmazták kelet-európai akciókban, első bevetésén Magyarországra csempészett páncéltörő puskát. Munkája során hírszerzőhálózatot is kiépített, szerelmét pedig halált megvető bátorsággal szabadította ki a Gestapo börtönéből. A kalandos életű kémnő állítólag Ian Fleming szívét is megdobogtatta, aki Christine-ről mintázta a népszerű Bond-történetek női ügynökeinek alakját.

2

3. Nőnek öltözött a brit kém, mégis lebukott

Dudley Clarke Nagy-Britannia egyik legjobb közel-keleti kéme volt, aki inkognitóban, a The Times haditudósítójaként utazott a Közel-Keletre, ám eközben 1941 októberében rövid kitérőt tett a spanyol fővárosban − vesztére. A kém éppen Egyiptomba tartott, hogy fontos információkat adjon át, mikor a spanyol hatóságok letartóztatták annak ellenére, hogy igencsak alaposan álcázta magát, ugyanis nőnek öltözve, melltartót viselve sétálgatott Madrid egyik főutcáján.

A kutyaszorítóba került Clarke először arról próbálta meggyőzni fogva tartóit, hogy regényíróként csak azt akarta tanulmányozni, „miként reagálnak a férfiak az utcákon sétáló nők látványára”. Mivel a ruhák és a cipő is tökéletesen passzoltak rá, a spanyol rendőrök nem hitték el a történetet és „homoszexuális ügyként” könyvelték el az esetet. A kínos helyzetről Winston Churchill is értesült, aki parancsba adta, hogy a kompromittálódott Clarke-ot haladéktalanul vigyék Gibraltárra.

3

4. A briteknek kémkedett Hitler kedvenc opera-énekesnője

A brit hírszerzők munkáját segítette Margery Booth, a híres opera-énekesnő, aki énekelt a Covent Gardenben, de Hollywoodban az Aida megfilmesítésében is kapott szerepet. Német férjét követve költözött a Harmadik Birodalomba, ahol 1933-ban találkozott először Hitlerrel a Bayreuth-fesztiválon. Wagner Parsifal operájában ő hordozta a Szent Grált, játékával pedig sikerült lenyűgöznie a Führert, ami nem kis presztízst jelentett akkoriban. A háború kitörésekor a Berlini Állami Operában énekelt, de fellépett az angol hadifoglyok előtt a Berlin melletti Genshagenben is. Itt működött az a propagandatábor, ahol a náci tisztviselők a potenciális kettős ügynökök kiképzését végezték.

Mivel a brit hírszerzés ki akarta deríteni, kik jelentenek a jövőben potenciális veszélyforrást, kapóra jött nekik a táborban rendszeresen fellépő művésznő, aki vállalta is a titkos információk célba juttatását. Mivel az opera-énekesnő a náci vezetőkkel is jó kapcsolatot tartott fenn, később megszűnt a bizalom irányában, majd szerencsétlenségére, miután kettős életére fény derült, a Gestapo is letartóztatta és megkínozta. Végül elengedték és az Egyesült Államokba emigrált.

4

5. A brit elhárításnak dolgozott Mussolini

Hihetetlenül hangzik, de igaz, hogy egy időben a az MI5, azaz az angol kémszervezet pénzelte az olasz diktátort, aki akkoriban kezdte egyengetni politikai karrierjét. A fiatal Mussolininek a brit elhárítás, az MI5 megbízásából az volt a feladata, hogy megakadályozza Olaszország kilépését az első világháborúból, melynek erőviszonyait a breszt-litovszki béke és Oroszország kilépése is kellőképpen felborította.

A leendő Duce így tehetett szert angol támogatókra, és nem kevés pénzre is, mivel a háború folytatása mellett kampányoló politikus heti százfontos, mai értéken körülbelül heti hatezer fontos, azaz csaknem kétmillió forintos összeget tehetett zsebre az angolok jóvoltából. Bár a rossz nyelvek szerint a könnyelmű Mussolini a befolyt pénz jelentős részét szeretőire költötte, az MI5 által kívánt hatás sem maradt el. A leendő Duce az Il Popolo d'Italiában propagandacikkekkel támogatta a szövetségesek terveit, és arról is gondoskodott, hogy a béketüntetők maradjanak otthon.

Benito Mussolini, who was once a waiter in Switzerland.

6. Errol Flynn titkos élete

A harmincas évek sztárja, számtalan hollywoodi kalandfilm hőse, Errol Flynn a németeknek kémkedett − derült ki a legújabb kutatásokból. A színész antiszemita, rasszizmust támogató családban nőtt fel, így már korán szimpatizálni kezdett Hitler ideológiájával, s ennek többször hangot is adott. Arra azonban csak mostanában derült fény, hogy a szavakon túl tettekkel is támogatta a Harmadik Birodalom törekvéseit.

A színész egyik filmjének bemutatására Spanyolországba utazott, ahol információt gyűjtött azokról a németekről, akik a Thaelmann-különítményben harcoltak Franco ellen, és az ő munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a különítményesek családtagjai koncentrációs táborokba kerüljenek. Más történészek azt állítják, hogy Flynn a világháború során valójában a brit hírszerzésnek ajánlotta fel segítségét, és az sem zárható ki, hogy a kalandos életű színész mindkét félnek dolgozott.

6

7. Neki köszönheti Izrael a hatnapos háború sikereit

A Moszad legismertebb, legünnepeltebb kéme az egyiptomi születésű Elijahu Kohen volt, aki a hatvanas években az izraeli katonai hírszerzés, az Aman kötelékében tevékenykedett. Kohent először Argentínába, majd Szíriába helyezték, ahol olyan eredményes volt, hogy az 1961-ben puccsal hatalomra jutott Bász pártba is belépett, fokozatosan elnyerve környezete bizalmát.

A dél-amerikai országból hazatérő, szíriai arab üzletemberként bemutatkozó szuperkém még Amin Hazif miniszterelnökkel is bizalmas viszonyt ápolt, sőt otthonában orgiákba torkolló partikat is tartott, ahol értékes információkra tehetett szert. A szír stratégiai gondolkodásra is nagy hatással volt az izraeli ügynök, például a Golán-fennsíkon az ő tanácsára kezdtek eukaliptuszfákat ültetni azzal a céllal, hogy a fák egyrészt megvédik a napszúrástól a katonákat, másrészt pedig a gyorsan növő növényzet ideális az aknavetők és katonai bunkerek eltakarására.

Természetesen a sztárkém jóvoltából Izrael szinte azonnal értesült a legújabb hadi lépésekről, a légierőnek pedig így már nem jelentett nehéz feladatot a célpontok beazonosítása. A kiváló ügynök vesztét a szírek szovjet tanácsadói okozták, akik éppen egy rádióüzenet küldése közben csaptak le rá. Leleplezése után sokáig kínozták, majd nyilvánosan kivégezték, holttestét pedig azóta sem adják ki Izraelnek.

7

8. A leghíresebb magyar kém

A történészek szerint Belovai István alezredes legnagyobb tette az volt, hogy Az Egyesült Államok kormányának felfedte a Nyugat-Németországban állomásozó Központi Hadseregcsoport állományába tartozó legnagyobb áruló, Clyde Lee Conrad amerikai őrmester és kémbandájának tevékenységét. Conrad és társai − természetesen a megfelelő fizetség ellenében − értékes információkat juttattak el a Szovjetunióba. A magyar hírszerzésen keresztül a szovjetek tudomására jutott többek közt, hogy hol vannak telepítve az úgynevezett atomaknazár egyes elemei. Ennek segítségével a szovjet erők könnyedén áttörhették volna a NATO védelmét.

Belovai saját önéletrajzi könyve szerint 1978-ban döntött úgy, hogy Magyarország védelme érdekében értesíti Conrad tevékenységéről az amerikaiakat. Tervét csak 1982-ben kezdhette el megvalósítani, amikor a londoni magyar katonai attasé helyettesévé nevezték ki. Később visszatért Magyarországra, ahol 1985. július 10-én letartóztatták, amint épp egy, a CIA által neki küldött csomagot vett át. Kémkedésért életfogytiglani fegyházra ítélték, de 1990-ben Göncz Árpád köztársasági elnök megkegyelmezett neki.

8

9. Nyugdíjazása után disszidált

Vaszilij Mitrohin majdnem harminc évig dolgozott a KGB külföldi hírszerzéséért felelős Első Főigazgatóságának levéltárában, és 1972-ben ugyancsak ő felelt azért, hogy az archívumot átköltöztessék a Moszkva környéki új főhadiszállásra. A külföldi hírszerzés főnöke gratulált neki, amiért sikeresen átszállíttatta a levéltárat, és odaadóan „szolgálta az állambiztonsági szerveket”.

Arról azonban nem volt tudomása, hogy a rendszerből kiábrándult Mitrohin minden hozzáférhető dokumentumot elolvasott, kézzel kijegyzetelt, majd éjszaka a megszerzett tudást legépelte, így hozta létre a Lenin-korszaktól az 1980-as évekig az eddigi legteljesebb és legátfogóbb titkosszolgálati dokumentumot, amelyet valaha is bármely forrásból merítettek. A huszonötezer oldalnyi anyagot tizenkét éven keresztül tejesládákban rejtegette otthonában, egészen 1992-ig, amikor is elutazott Rigába, besétált az ottani USA-nagykövetségre és felajánlotta a CIA számára az egész archívumot.

Az amerikaiak vagy orosz trükknek vélték az esetet, vagy bolondnak tartották az öreg Mitrohint, mindenesetre nem foglalkoztak az iratokkal. A nyugdíjazott levéltáros nem esett kétségbe, hanem átsétált a közeli brit nagykövetségre, és az MI6-nak ajánlotta fel az értékes gyűjteményt. Az angolok kevésbé voltak gyanakvóak, és feldolgozták a hatalmas Mitrohin-anyagot, amely a hidegháború számos titkos akciójára és beépített ügynökének kilétére fényt derített.

9

10. Egy kancellár is megbukott miatta

Günter Guillaume, az NDK kommunista titkosszolgálat, a Stasi az ügynöke olyan sikeresen rendezkedett be célterületén, a szomszédos NSZK-ban, hogy a kancellár, Willy Brandt személyes titkára lett. A Guillaume-affért, Nyugat-Németország történelmének leghíresebb kémügyét róla nevezték el. Az ügynök feleségével együtt települt át Nyugat-Németországba, ahol belépett az SPD-be. A felesége lánykori nevén titkárnő lett az SPD dél-hesseni pártirodájában. A főállásban pártmunkát végző Guillaume karrierje meredeken ívelt felfelé.

Hamarosan már a Kancellárián dolgozott, 1972-ben a szorgalma és szervezőtehetsége lévén a kancellár személyes titkára lett magánügyekben. Ebben a pozícióban hozzáférhetőek voltak számára titkos akták, és bizalmas beszélgetésekben is részt vehetett. Ezenfelül betekintést kapott Brandt magánéletébe is. Guillaume a kancellár legközelebbi köréhez tartozott, sőt nyaralni is elkísérte. A kémházaspár lebukását végül egy a Stasi által 1956. február 1-jén rövidhullámon küldött üzenet okozta, melyben gyermekük születéséhez gratuláltak.

A leleplezés az úgynevezett Guillaume-affér kezdetét jelentette, ami egy mély belpolitikai krízist okozott és 1974. május 7-én Willy Brandt visszalépésével végződött - írja a Wikipédia. Brandt elvállalta a politikai felelősséget, de valószínűleg nem ez volt lemondásának az egyetlen oka. Az információk, amiket Guillaume átadott, biztonságilag nem voltak jelentősek. Schreiber szerint Guillaume nem volt sikeres ügynök.

De miért is mondott le valójában Willy Brandt? Brandt május 1-jén kapott egy levelet a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség elnökétől, Horst Heroldtól. Az a dokumentum tartalmazta a biztonsági hivatalnok Guillaume elleni vizsgálatban lejegyzett kijelentéseit. Brandt magánéletéről szólt, például az alkoholfogyasztásáról és szexuális kapcsolatáról. Állítólag Guillaume nőket szerzett be Brandtnak. Brandt környezetében attól féltek, hogy a következő választási harcban az ellenzék fel fogja használni ezt az anyagot (a dokumentumok egy része ekkor már a média birtokában volt). Ráadásul a kormány zsarolható lett volna az NDK által. Nyilvánvaló volt, hogy az SPD-nek új jelölttel nagyobb esélye van megnyernie a választást.

Végső soron azonban nem tisztázott, hogy miért mondott le Brandt. A döntő információkat Brandt privát hagyatékában, az úgynevezett „Unkeler Bestandban” sejtik, ám Brandt elzárta az anyagot a nyilvánosság elől.

10

További érdekes top 10-es összeállításokért a Honvédelem.hu-ról katt ide!

Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Kétezer letérdeltetett magyar foglyot kaszaboltak le a törökök Mohácsnál – régészek derítettek fényt a mészárlásra
A sebekből ítélve a törökök éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal végeztek a magyar katonákkal. Igazi mészárlásról árulkodnak a leletek.


A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolni látszik azt a feltevést, hogy az eddig megtalált öt tömegsírban a törökök által kivégzett magyar és közép-európai hadifoglyok nyugszanak. A régészeti-antropológiai feltárás tapasztalatai arra mutatnak, hogy

a mintegy 2000 letérdeltetett foglyot szablyával kaszabolták le, majd rendezetlen tömegsírokban hantolták el őket

írja közleményében a Szegedi Tudományegyetem.

A IV. tömegsír ásatási helyszínén az antropológiai feltárás munkáját Dr. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének vezetője végzi munkatársaival és PhD-hallgatóival. Az SZTE „Mohács 500” kutatócsoportja a 2020 és 2022 között feltárt III. tömegsír csontmaradványainak anatómiai illesztését és antropológiai vizsgálatát az egyetem Lövölde utcai helyszínén folytatja. A tömegsír régészeti feltárását a pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, Neményi Réka vezeti.

A 2024 júniusában megbontott IV. tömegsírban szemmel láthatóan kaotikusan, egymásra roskadva fekszenek az emberi maradványok. A feltárás jelenleg is zajlik, sokfelé egy-egy koponyán, csontvázon már számozott címke látható, valamint speciális kódok segítenek a maradványok későbbi összeillesztésben. A levágott fejekkel a legnehezebb a munka; a III. tömegsírhoz hasonlóan itt is sok különálló koponya van. Pálfi György a régészekkel egybehangzóan azt valószínűsíti, hogy

a csata után itt végezték ki azt a mintegy 2000 hadifoglyot, akiket a csatatéren és a magyar tábor lerohanásakor ejtettek.

A történet drámája, hogy a kivégzetteket meglepetésként érhette a kivégzési parancs.

„Valószínű, hogy a törökök tanácskozása előtt még úgy gondolták, hadifogolyként elviszik őket a birodalom területére. A török források szerint Szulejmán szultán váratlanul döntött a kivégzésről. Ez sokkoló meglepetés lehetett a szerencsétlen embereknek, különösen, amikor látták, hogy egy-két sorral arrébb már buknak föl a társaik” – mondta az SZTE antropológusa.

A sebekből ítélve a török kivégzők éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal, hátulról-oldalról, akár egyszerre több foglyot is kaszabolva ölték meg az egymás mellé térdeltetett, lehajtott fejű keresztény katonákat. A vágások Pálfi György szerint nem kifejezetten a lefejezésre, hanem az egyén gyors elpusztítására irányultak. Általában kettőt-négyet csaptak a nyakra, koponyaalapra.

A tömegsírok állapotából, elhelyezkedéséből ítélve Pálfi György és régész munkatársai, Bertók Gábor igazgató és Neményi Réka ásatásvezető (JPM) szerint is elképzelhető, hogy a látvány kegyetlen pompája megrészegítette a török kivégzőket. Mivel a vágások nagy részét nyaktájra mérték, Pálfi György szerint a kivégzettek legalább felénél megsértették a nyaki ütőeret.

Kétezer emberből többezer liter vér ömölhetett ki, valószínűleg mozdulni sem lehetett a halottaktól és ez a kegyetlen rendetlenség akár a tömegsírok létesítését is meghatározhatta.

Pálfi György szerint az első halmokat különösen rendezetlenül hordhatták a négy tömegsírba, és csak később, a távolabb eső, jóval nagyobb V. tömegsírban fejezték be a temetést, ott már sokkal rendezettebben. Az antropológus hozzátette, hogy ezt igazolni nem lehet, csak elképzelni. Van kutató, aki éppen fordítva látja maga előtt: a legrendezetlenebb III-IV. tömegsírok lehettek az utolsók, talán ezt a munkát már nem nézte a szultán, és itt sietősebben vetették gödörbe a testeket.

A tömegsírokból a többségükben fiatal férfiak csontvázai mellett néhány 10-12 éves gyerek és néhány nő maradványa is előkerült. A gyerekek apródként vagy lovászfiúként szolgálhattak, a nők talán a táborban láthattak el feladatot. Az elhunytak születési régióinak megállapítására az SZTE Embertani Tanszék munkatársai a III. és a IV. tömegsír maradványain a stronciumizotóp-arányok vizsgálatát tervezik. Ezzel az eljárással a fogakból a születéskori földrajzi környezetet, a csontokból pedig a halál előtti időszak földrajzi környezetét lehet megállapítani.

Pálfi György azt is elmondta,

az 500 éves évfordulóra tervezett kiállításra legalább egy tucatnyi személy esetében arcrekonstrukcióval mutatják be, hogyan is néztek ki a mohácsi csatában részt vevő katonák.

A feltárás után a csontokat a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen megépülő kápolna kriptájában helyezik majd méltó nyugalomra az évfordulón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Azt szimulálták, hogyan nézett ki az egyik legkeményebb kivégzés az ókori Görögországban
A Brazen Bull-t nem megrendelésre készítették el, hanem egy athéni férfi saját önszántából tett kísérletet a kínzóeszköz létrehozására, amit később egy zsarnoknak ajándékozott oda.
Karkó Ádám - szmo.hu
2024. augusztus 09.



A Brazen Bull egy hírhedt kínzóeszköz volt, amelyet a Kr.e. 6. században talált fel egy athéni férfi, Perilaus – írja a LadBible.

Ez az eszköz egy nagy, bronzból készült üreges bika alakú szobor volt, aminek lényege abban állt, hogy az áldozatokat élve megsüssék, kegyetlen és fájdalmas halált okozva nekik.

Az áldozatot a bika belsejébe zárták egy csapóajtón keresztül, majd tüzet gyújtottak a szobor alatt. A bika alakú szobor felmelegedett, és az áldozat lassan megfőtt benne.

A találmány különös kegyetlensége abban rejlett, hogy Perilaus csöveket épített be a szoborba, amelyek az áldozat sikolyait állathangokká torzították, így a kívülállók számára az áldozat fájdalmának hangjai egy bika bömbölésére hasonlítottak. Perilaus nem kapott megbízást erre a kegyetlen eszközre, hanem saját kezdeményezésből készítette el, majd elvitte Phalarisnak, Akragas szicíliai zsarnokának, remélve, hogy az érdeklődni fog iránta.

Phalaris, aki híres volt kegyetlenségéről, és akiről egyes történelmi feljegyzések szerint azt állították, hogy kannibál volt, valóban érdeklődést mutatott a Brazen Bull iránt.

A zsarnok úgy döntött, hogy teszteli a szerkezetet, és Perilaust, a feltalálót helyezte el elsőként a bika belsejében. Tüzet gyújtottak a szobor alatt, és Perilaus hamarosan megtapasztalta saját találmányának borzalmait.

Phalaris azonban mielőtt Perilaus meghalt volna, kivette őt a bikából, hogy megkímélje az életét, de csak azért, hogy később más módon végezzék ki: Perilaust végül ledobták egy dombról.

Phalaris élvezettel használta új kínzóeszközét, és a Brazen Bullban történő kivégzések szórakoztatták őt. Azt mondják, hogy különösen élvezte, ahogy a bika szobra ringott, miközben az áldozat élve sült meg benne.

Phalaris uralma azonban nem tartott örökké. Amikor 554-ben megbuktatták, az új uralkodók úgy döntöttek, hogy Phalarisnak is meg kell tapasztalnia saját kegyetlenségének eszközét. A zsarnokot a Brazen Bullba zárták, és ő is ugyanazt a borzalmas sorsot szenvedte el, mint korábbi áldozatai.

A szimulációról készült rövid videót ITT lehet megtekinteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
„Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan!” - Hazai szex-mérföldkövek a rendszerváltás után
Felelevenítjük az első magyar szexshopot, pornófilmet, swinger klubot, erotikus újságot és expót, valamint a szexuális oktatási reformokat.


Az első magyar szexshop

A rendszerváltás egyik legizgalmasabb hozománya az volt, amikor megnyílt az első magyar szexshop 1989-ben Budapesten, a Múzeum körúton. Az üzlet hamar népszerűvé vált azok körében, akik mindaddig csak külföldön találkozhattak efféle üzlettel. A Dunántúli Napló így számolt be a hasábjain erről a tabudöngető mérföldkőről: „…Videokazettáktól kezdve a műizéig mindent lehet kapni. Méghozzá legálisan! Illetve eddig ezt hihettük, hiszen a központi napilapok nagy ovációval számoltak be a bolt megnyitásáról. Most azonban, az Esti Hírlap információja szerint kiderült, hogy szó sincs engedélyekről. Az újság egyik munkatársa felhívta a Művelődési Minisztériumot, s azt az információt kapta, hogy a boltnak nincs joga olyan malacságok árusítására, amelyek a polcokon megtalálhatók. Az ügyet kivizsgálják, de a boltot egyelőre nem zárják be.

Azonban olyannyira nem sikerült bezáratni a helyet, hogy az ország egyik legnagyobb forgalmú szexshopjaként a mai napig működik.

Az első magyar pornófilm

Az első magyar profi felnőttfilm a Kovi-féle Pornósztár volt őnagysága volt, amit 1989-ben forgattak Leiter Laura főszereplésével. Ő volt a sztárja az 1994-es Hótehénke című filmnek is, szintén Kovi rendezésében, de utána a lány eltűnt a szakmából.

A Pornósztár volt őnagysága inkább volt erotikus film, mint pornó, hiszen az akkoriban világhírű, érzéki Emmanuelle-filmek mintájára készült. Olyan tipikus kliséket vonultatott fel az alkotás, mint a főnök-titkárnő, rendező-színész és fotós-modell szituációk.

Az első magyar swingerklub

A swinger életforma az ezredforduló környékén vált ismertté Magyarországon: az első magyar swingerklub 2002-ben nyitotta meg kapuit Budapest XVI. kerületében. Ennek jelenleg egy kőbányai swingerklub a fő konkurense, de még jópár hasonló hely nyílt időközben az országban. A swinger-műfaj hazai előfutára és egyben bevezetője Elizabeth King (született Király Tünde) pornószínésznő volt, aki nem csupán ezzel írt történelmet, hanem hogy elsőként teljesítette rajongói kívánságait az interneten, webkamerán keresztül.

A rendszerváltás pornográf újságjai

A már akkoriban is széles lapkínálatban csak kettő folyóirat bővelkedett a fotók mellett irodalmi élményekkel is. Az egyik az 1988-as alapítású Erato volt – az első hivatalosan engedélyezett erotikus magazinok egyike volt Magyarországon –, a másik pedig az egy évvel később indult Apolló, de mindkettő 1991-ig húzta. A Szexepír 1990-től hat szám erejéig borzolta a kedélyeket, méghozzá a szokatlan férfiaktjaival. Létezett egy irodalmi lap is, a Kamaszságok, de azt két szám után elkaszálták. Különféle szexlapok (pl. a Rajzszegx, Playsir, Play Eros) is közöltek folytatásos regényeket, elbeszéléseket. Az Aréna magazin 1989-ben egy független dunántúli képes hetilap nyári különkiadásának indult pikáns rejtvényújságként, fotókkal és novellákkal bővítve, és körülbelül 3 év alatt 19 számot élt meg.

Az erotika expók világa

Az 1997-ben szervezett, budapesti Erotika Kiállítás volt az első ilyen jellegű rendezvény hazánkban. A szervező Strausz Ildikó nevéhez többek között kertészeti és szerszámkészítési szakvásárok is kötődnek, és Bécsben ihletődött meg, hogy itthon is lenne igény erotikus szakkiállításra. Az első években még alig voltak látogatók, aztán úgy beindult a biznisz, hogy 2000-re már a plafonon is lógtak, ezért az Építők Sportcsarnokából a több tízezres látógatószámra dagadó rendezvényt áttették a nagyobb Lurdy Házba. 2005-től pedig elindult az Erotika Parádé és az Erotika Expo is Tomor András szervezésében, aki a rendszerváltás után pornófilmeket is gyártott Tom-Média nevű cégével.

A magyar szexuális oktatás reformja

A WHO 2010-ben kiadott „Az európai szexuális nevelés irányelvei” című ajánlása részletesen, korosztályokra lebontva taglalja a megfelelő ismereteket. Ezt az oktatási programot a magyar iskolákban is bevezették, megcélozva a fiatalok szexuális egészségének javítását és a felelős szexuális viselkedés népszerűsítését. A modernizált irányelvek a holisztikus szexuális nevelésre buzdítanak az olyan negatív megközelítéssel szemben, mint a nem kívánt terhességek és a nemi úton terjedő betegségek. A holisztikus megközelítés elősegíti, hogy a fiatalok képesebbé váljanak nemiségük és partnerkapcsolataik kielégítőbb és felelősebb alakítására, amely készségek a lehetséges veszélyek megelőzésében is lényegesek.

Források: 1,2,3,4,5,6,7


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Az első orgazmus a vásznon és a bluetooth feltalálása – a magyar származású színésznő tudósként is brillírozott
Méghogy nem lehet egy nő egyszerre gyönyörű és okos: Hedy Lamarr dívaként és matematikusként is elismerésre méltó újításokat vezetett be.


Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy nyugodtan állj, és nézz bután” – mondta ezt Hedy Lamarr (1914-2000), korának egyik legszebb nője, aki imádta palira venni a férfiakat, miközben jóval többet tudott náluk. Annyi találmánya volt, és olyannyira hozzájárult a haditechnológia fejlődéséhez, hogy születésnapját nyilvánították az Európai Feltalálók Napjának. Bécs városa 2018 óta adja át a Hedy Lamarr-díjat, amely kizárólag olyan nőket illet, akik digitális területen alkottak maradandót.

Egy különös karrier

Na de ki volt ez a csodaszép lány, és hogyan érte el ekkora sikereket?

Hedy, azaz eredeti nevén Hedwig Kiesler egy bécsi bankár és egy magyar zongorista jómódú lányaként már kiskorában négy nyelven beszélt, illetve tánc- és zongoraleckéket vett, majd 16 évesen Bécs leghíresebb színiiskolájának lett a növendéke.

19 évesen beleugrott első házasságába egy fegyvergyárossal, és az ifjú ara annyira érdeklődött a fegyverek iránt, hogy férje örömmel megmutatta neki a tervezési folyamatokat. A lány komoly ismereteket szerzett a fegyverekről, a torpedókról és irányítástechnikáról. Házassága féltékenység miatt ért véget, úgyhogy Hedy inkább Hollywoodig menekült, ahol rögtön befutott. Mivel korábban Bécsben szerepet kapott az Extase című hangosfilmben (1933), ahol áramvonalasan nőies teste kétszer is látható volt meztelenül – a világon először –, nem váratta sokáig az első filmszerep a Metro-Goldwyn-Mayernél. Az ottani stúdiófőnök javasolta neki a névváltoztatást.

Az igéző szépségű nő megjelenésével egycsapásra átformálta a frizuradivatot az 1938-as Algier című filmben: ezt követően váltottak a színésznők a középen elválasztott, barna hajra az addigi szőke helyett. Hedy hozta divatba továbbá a különféle fejfedőket, például sálakat és turbánokat is. A termékeny színésznő összesen 31 filmben játszott 1930 és 1958 között, és ő demonstrálta először a filmvásznon a női orgazmust is. Ám nem tudott kitörni sohasem a szépasszonyi klisékből, szerepeit nem színészi tehetségéért dicsérték.

Egy zongorista és egy színésznő forradalmasítják a technológiát

A második világháború idején Hedy az első férjétől elcsent katonai tervrajzokkal állított be egy amerikai katonai fejlesztő laboratóriumba, felajánlva szakmai szolgálatait. A nő ugyanis hallotta a hírekből, hogy a pontatlan célzás miatt a szövetségesek túl sok torpedót pazarolnak el a tengereken. Fantasztikus találmányát – amely a bluetooth őseként ezt a problémát is megoldotta – nem csak az addigi ismereteinek, hanem a véletlennek is köszönhette. Ugyanis szomszédjával, George Antheil avantgárd zongorista-zeneszerzővel torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést hoztak létre, azaz a frekvenciaugrásos adásmódot, miközben csupán egy mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művet akartak szinkronizálni.

Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak.

Ők akkor még nem tudták, hogy a wifi, a mobil és bluetooth technológiák feltalálói lettek – ráadásul kettejük közt úgy indult az ominózus beszélgetés, hogy Hedy arról faggatta a zongoristát, nem kéne-e nagyobbra csináltatnia a melleit, és ebből kanyarodtak a szövetségesek háborús erőfeszítéseinek támogatásáig. Éles váltás, az biztos.

A találmány részletei és szabadalmaztatása

A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs eszközként (Secret Communication System) nyújtották be az Országos Feltalálói Tanácshoz 1940-ben, ahol a szervezet elnöke, a General Motors kutatási igazgatója vetette fel a szabadalmaztatás ötletét. Két évvel később be is jegyezték a rendszert, amelynek lényege, hogy a torpedókat irányító rádiócsatornát védi a felderítés és a zavarás ellen, ezzel megnövelve a tengeri célpontok ellen indított torpedók találati valószínűségét. A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, de az eljárást csak 1957-ben, a szabadalmi oltalom lejárta után két évvel vette elő egy cég, és 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták először a blokádban résztvevő hajókon. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civilek számára az egyidejű frekvenciaváltást.

Antheil már 1959-ben meghalt, de Hedy 2000-ig élt, folytatva a fejlesztéseket hollywoodi laboratóriumában, folyamatosan ingázva a tudomány, a film és a szépségipar között. Találmányáért 1997-ben megkapta az Electronic Frontier Foundation, a technika úttörőjének járó kitüntetést, és még ebben az évben első női kitüntetettje lett a „feltalálói Oscar-díjnak” is. A bluetooth technológiája végül az 1990-es években forrt ki, lehetővé téve a különböző eszközök közötti adatátvitelt rövid távolságon belül.

Magánéleti kudarcok

Igaz, hogy Hedy szeretett technikai problémákon elmélkedni, de férjhez menni is imádott, hatszor sikerült is neki. Ezzel kapcsolatosan is akadt egy híres idézete:

„Talán az volt a problémám a házasságban - és ez sok nő problémája -, hogy egyszerre akartam intimitást és függetlenséget. Nehéz ezek közt egyensúlyozni… Abba kell hagynom, hogy olyan férfiakhoz menjek feleségül, akik alacsonyabb rendűnek érzik magukat nálam.”

Lamarr időskorát ráadásul olyan botrányok övezték, mint egy áruházi lopás, amely közben lebukott, valamint egy hosszú pereskedés egy számítástechnikai céggel, miután ők a megkérdezése nélkül felhasználták Lamarr egyik retusált fényképét egy szoftver csomagolásán.

Bár szülővárosát, Bécset tekintette igazi otthonának, Floridában halt meg dúsgazdagon. Végakarata szerint hamvai egy részét a bécsi erdőben szórták szét, és a bécsi központi temetőben díszsírhelyet kapott.

Hat házasság, 31 filmszerep és számtalan találmány: Hedy Lamarr, a fiatal tudósnők meseszép példaképének izgalmas életútja szerintem szintén filmre kívánkozik.

Források: 1,2,3,4


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk