Szeged a szecesszió városa is, közel félszáz csodás épület őrzi a nyomát
Szeged – többek között Bécs, Barcelona, Brüsszel mellett – tagja a szecessziós városok hálózatának. Jó okkal, hiszen közel ötven szecessziós épület, vagy épületrész található itt, amelyek ezt a különös stílust képviselik.
A magyar szecessziós építészet egyik legismertebb alakja Magyar Ede, az ő nevéhez fűződik Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti kialakítása is.
Ede a Budapesti Állami Felső-Építőipari Iskolába járt, ott szerzett építőmesteri képesítést, majd külföldi tanulmányúton járt, és végül főleg Szegeden tervezett épületeket, itt működött irodája is. Az 1907-ben átadott Reök-palota hozta meg számára az elismerést és ismertséget.
Bár szakmájában sikeres volt, a magánéletben nem, 35 évesen egy szerelmi bánat miatt öngyilkos lett. Magyar Ede magánéletének nagy tragédiája lett, mikor a Jósika utca 14. épület tervezésével bízták meg. A tervek egyeztetése közben beleszeretett a megrendelő feleségébe. A házat végül saját költségén fejezte be. Anyagi gondjai lettek, a csőd szélére került. Bár próbált új életet kezdeni, de felesége sem volt hajlandó elválni tőle. Teljes kétségbeesésében 1912. május 5-én ebben házban vetett véget életének, agyonlőtte magát. A Reök-palotában levő irodájában, az asztalára rajzszögezett papíron hagyta utolsó üzenetét: „Senkit se okoljanak halálomért.”
Több általa megálmodott és megtervezett épület csak halála után készült el. A magyar szecessziós építészet kiemelkedő alakja volt, sokan csak a magyar Gaudinak hívták. A kezdeti virágos, indás, növényes díszítéseket később ritkábban alkalmazta, és egyszerűbb, vagy geometrikusabb motívumokat használt.
Magyar Ede több épülete is a maga korában különleges volt. Az első szegedi munkája a Goldschmidt-palota volt, melyet 1905-ben adtak át. Eredetileg lakások és üzletek voltak benne. Az 1950-es években átalakították, ekkor eltávolították a díszítő elemeket róla, de a kapualjban még láthatók az eredeti díszítések, az indák, a napkorong és a táncosnők.
A Reök-palotát Európa egyik leggyönyörűbb szecessziós házaként emlegetik. Minden kis részlete valamiről mesél. Az épületről, történetéről bővebben korábbi cikkünkben olvashatsz ITT.






Szeged belvárosának egyik legmeghatározóbb épülete a Kárász utca és Somogyi utca sarkán álló, 1911-ben elkészült Ungár-Mayer-féle palota. A házat Ungár Benő és Mayer Áron, két gazdag szegedi polgár megbízására tervezte meg Magyar Ede. Azt szerették volna, ha a háromszintes épület messze földön híres legyen. A földszintje – Szegeden elsőként - vasbeton szerkezetű, leglátványosabb része a kupolaszerű torony, melyet bádogból készült lányszobrok vesznek körül. Az épület aljában működött a legendás Corso Kávéház, ahol Juhász Gyula és József Attila is megfordult. Ma is üzletek találhatók itt, és érdemes benézni, mert a mennyezeti díszítések a mai napig megmaradtak.

A mozaikképeiről is híressé vált Református Palota a Tisza Lajos körúton áll. A két szélén kiemelkedő homlokzat között egy beugró található. Az eredeti terv szerint lakások és egy református népiskola, valamint az egyházközség parókiája részére készítették. A főbejárat fölötti teraszt éneklő gyerekek szobrai díszítik. A mozaikokon pedig egy magvető és egy arató látható. A palota előtt volt sokáig a bor- és gyékénypiac is.

Szegeden mintegy ötven épület őrzi a szecesszió különleges világát: bérházak, lakóházak, egyházi intézmények, különleges díszítések, szobrok és számtalan kapu, ablak, belső díszítés készült ebben a stílusban. Egy részük a múlt században megsérült, vagy elpusztult, de számos épületet megmentettek és ma már újra régi fényében pompáznak.



Európa egyik leggyönyörűbb zsinagógáját Szegeden láthatod. A többféle stílust megjelenítő Új Zsinagóga üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek. Az eklektikus épületben többfelé felbukkannak szecessziós elemek is. Az épületről, történetéről korábbi cikkünkben olvashatsz ITT.LINK


A Gróf-palota épületének megvalósítását Gróf Árpád Márton, Szeged akkori főügyésze kezdeményezte. A város magasan fizetett tisztviselőinek akartak itt otthonokat kialakítani. A Raichle J. Ferenc által tervezett épületben így irodák és lakások készültek. A díszes oromzat, a keleties hangulat mellett a magyar népművészet motívumai is fellelhetők rajta. A kovácsoltvas díszek, korlátok mind a szecesszió jegyében készültek.


A szecesszió főbb jellemzői a nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása. A szecessziós épületekre elsősorban a lágy, gömbölyded formák a jellemzőek.















Még több képet találsz Szeged szecessziós épületeiről ITT.
Ha pedig szeretnéd magad is megcsodálni ezeket az épületeket, bejutni olyan helyekre, ahová egyszerű turistaként nem igazán lehet, akkor keresd a rendszeresen meghirdetett szecessziós sétákat Szegeden, például ITT.