SZEGED
A Rovatból

Szeged a szecesszió városa is, közel félszáz csodás épület őrzi a nyomát

A magyar Gaudinak is hívott , tragikus sorsú építész, Magyar Ede több épülete is messze földön híres lett.


Szeged – többek között Bécs, Barcelona, Brüsszel mellett – tagja a szecessziós városok hálózatának. Jó okkal, hiszen közel ötven szecessziós épület, vagy épületrész található itt, amelyek ezt a különös stílust képviselik.

A magyar szecessziós építészet egyik legismertebb alakja Magyar Ede, az ő nevéhez fűződik Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti kialakítása is.

Magyar Ede (Oszadszki Ede) 1877. január 31.-én született Oszadszki Mihály asztalos harmadik gyermekeként. A később négy gyerekes család három évvel később változtatta meg a nevét Magyarra.

Ede a Budapesti Állami Felső-Építőipari Iskolába járt, ott szerzett építőmesteri képesítést, majd külföldi tanulmányúton járt, és végül főleg Szegeden tervezett épületeket, itt működött irodája is. Az 1907-ben átadott Reök-palota hozta meg számára az elismerést és ismertséget.

Bár szakmájában sikeres volt, a magánéletben nem, 35 évesen egy szerelmi bánat miatt öngyilkos lett. Magyar Ede magánéletének nagy tragédiája lett, mikor a Jósika utca 14. épület tervezésével bízták meg. A tervek egyeztetése közben beleszeretett a megrendelő feleségébe. A házat végül saját költségén fejezte be. Anyagi gondjai lettek, a csőd szélére került. Bár próbált új életet kezdeni, de felesége sem volt hajlandó elválni tőle. Teljes kétségbeesésében 1912. május 5-én ebben házban vetett véget életének, agyonlőtte magát. A Reök-palotában levő irodájában, az asztalára rajzszögezett papíron hagyta utolsó üzenetét: „Senkit se okoljanak halálomért.”

Több általa megálmodott és megtervezett épület csak halála után készült el. A magyar szecessziós építészet kiemelkedő alakja volt, sokan csak a magyar Gaudinak hívták. A kezdeti virágos, indás, növényes díszítéseket később ritkábban alkalmazta, és egyszerűbb, vagy geometrikusabb motívumokat használt.

Magyar Ede több épülete is a maga korában különleges volt. Az első szegedi munkája a Goldschmidt-palota volt, melyet 1905-ben adtak át. Eredetileg lakások és üzletek voltak benne. Az 1950-es években átalakították, ekkor eltávolították a díszítő elemeket róla, de a kapualjban még láthatók az eredeti díszítések, az indák, a napkorong és a táncosnők.

A Reök-palotát Európa egyik leggyönyörűbb szecessziós házaként emlegetik. Minden kis részlete valamiről mesél. Az épületről, történetéről bővebben korábbi cikkünkben olvashatsz ITT.

szeged_papdi_reok (1)szeged_papdi_reok (3)szeged_papdi_reok (4)szeged_papdi_reok (5)szeged_papdi_reok (6)szeged_papdi_reok (7)

Szeged belvárosának egyik legmeghatározóbb épülete a Kárász utca és Somogyi utca sarkán álló, 1911-ben elkészült Ungár-Mayer-féle palota. A házat Ungár Benő és Mayer Áron, két gazdag szegedi polgár megbízására tervezte meg Magyar Ede. Azt szerették volna, ha a háromszintes épület messze földön híres legyen. A földszintje – Szegeden elsőként - vasbeton szerkezetű, leglátványosabb része a kupolaszerű torony, melyet bádogból készült lányszobrok vesznek körül. Az épület aljában működött a legendás Corso Kávéház, ahol Juhász Gyula és József Attila is megfordult. Ma is üzletek találhatók itt, és érdemes benézni, mert a mennyezeti díszítések a mai napig megmaradtak.

szeged_papdi_mayer

A mozaikképeiről is híressé vált Református Palota a Tisza Lajos körúton áll. A két szélén kiemelkedő homlokzat között egy beugró található. Az eredeti terv szerint lakások és egy református népiskola, valamint az egyházközség parókiája részére készítették. A főbejárat fölötti teraszt éneklő gyerekek szobrai díszítik. A mozaikokon pedig egy magvető és egy arató látható. A palota előtt volt sokáig a bor- és gyékénypiac is.

szeged_papdi_reformatus

Szegeden mintegy ötven épület őrzi a szecesszió különleges világát: bérházak, lakóházak, egyházi intézmények, különleges díszítések, szobrok és számtalan kapu, ablak, belső díszítés készült ebben a stílusban. Egy részük a múlt században megsérült, vagy elpusztult, de számos épületet megmentettek és ma már újra régi fényében pompáznak.

szeged_papdi (1)szeged_papdi (10)szeged_papdi (11)

Európa egyik leggyönyörűbb zsinagógáját Szegeden láthatod. A többféle stílust megjelenítő Új Zsinagóga üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek. Az eklektikus épületben többfelé felbukkannak szecessziós elemek is. Az épületről, történetéről korábbi cikkünkben olvashatsz ITT.LINK

szeged_papdi-zsinagoga (1)szeged_papdi-zsinagoga (2)

A Gróf-palota épületének megvalósítását Gróf Árpád Márton, Szeged akkori főügyésze kezdeményezte. A város magasan fizetett tisztviselőinek akartak itt otthonokat kialakítani. A Raichle J. Ferenc által tervezett épületben így irodák és lakások készültek. A díszes oromzat, a keleties hangulat mellett a magyar népművészet motívumai is fellelhetők rajta. A kovácsoltvas díszek, korlátok mind a szecesszió jegyében készültek.

szeged_papdi_grof (1)szeged_papdi_grof (2)
A szecesszió jelentése: kivonulni. Kivonulást, elszakadást jelentett mindattól, amit a stílus megjelenésekor az akkori, akadémikus művészet képviselt. A művészetben való megjelenését John Ruskin (1819-1900) angol író nevéhez kötik, aki többször is írt az irodalomról, a festészetről, az építészetről, a szobrászatról és esztétikáról.

A szecesszió főbb jellemzői a nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása. A szecessziós épületekre elsősorban a lágy, gömbölyded formák a jellemzőek.

szeged_papdi (13)szeged_papdi (17)szeged_papdi (18)szeged_papdi (22)szeged_papdi (23)szeged_papdi (24)szeged_papdi (26)szeged_papdi (27)szeged_papdi (28)szeged_papdi (29)szeged_papdi (30)szeged_papdi (32)szeged_papdi (33)szeged_papdi (34)szeged_papdi (35)

Még több képet találsz Szeged szecessziós épületeiről ITT.

Ha pedig szeretnéd magad is megcsodálni ezeket az épületeket, bejutni olyan helyekre, ahová egyszerű turistaként nem igazán lehet, akkor keresd a rendszeresen meghirdetett szecessziós sétákat Szegeden, például ITT.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEGED
„Arra ébredtem, hogy valaki az előttem lévő sorban kiabál” – szegedi orvostanhallgató mentett életet egy repülőn
A fiatal orvos korábban uszodamesterként is került már éles helyzetbe. Dékáni kitüntetést kapott, amiért életet mentett.


Életet mentett egy repülőúton Szabó András, a Szegedi Tudományegyetem hatodéves orvostanhallgatója – írja a Házipatika. Szabó februárban, egy Gran Canariára tartó repülőjáraton, egy epilepsziás rohamot kapott utason segített, amiért június végi diplomaosztóján dékáni dicséretet kapott.

„A felszállás után hamar elaludtam, majd körülbelül húsz perc múlva arra ébredtem, hogy valaki az előttem lévő sorban kiabál, hogy: »Help!« Csak annyit láttam, hogy az előttem lévő sor teljes szélességében rángatózik, de nem tudtam, mi történt”

– idézi az SZTE Szabót. Amikor a légiutas-kísérők megkérdezték, van-e orvos a gépen, azonnal jelentkezett.

„Légúti akadálya volt, elharapta a nyelvét, illetve a szaturációja nem volt megfelelő”

– részletezte a frissen végzett orvostanhallgató. Egy repülő- és űrorvostan kurzuson tanultak alapján tudta felmérni a helyzetet, így döntötte el azt is, hogy kényszerleszállásra kéri a pilótákat.

A hódmezővásárhelyi fiatal orvos aneszteziológia és intenzív terápia szakágon szeretne továbbtanulni. Korábban már uszodamesterként is mentett életet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEGED
A Rovatból
Mindenki elsétált az ájult idős nő mellett, egy 5 éves kislány mentette meg az életét
Senki sem törődött az idős nővel, aki egy buszmegállóban rosszul lett. Végül nem várt helyről érkezett a segítség.


„A felnőttek elmentek mellette, az 5 éves Léna sietett a beteg segítségére” – ezzel kezdődik az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétfői Facebook-posztja. Egy idős nőről írnak, aki egy csongrádi buszmegállóban lett rosszul.

„Az eszméletlen beteg mellett többen elmentek, anélkül, hogy segítséget nyújtottak volna neki, mire egy autóban utazó kislány észrevette őt”

– részletezi a poszt. Léna szólt apukájának, aki félreállt, hogy megnézzék, jól van-e a nő.

„Miután nem tudták felébreszteni a beteget, a férfi a mentők segítségét kérte”

– írják. A mentők végül Léna segítőkészségének hála stabil állapotban tudták kórházba vinni a nőt. A mentők posztja végül ezzel ér véget:

„A kislányt később vendégül látták a Szegedi Mentőállomáson, ahol sokat beszélgetett az életmentőkkel. Bár Léna még csak most készül iskolába, a mentőhívás és az elsősegélynyújtás területén igen tájékozott, amit be is mutatott a bajtársaknak és amiről sok felnőtt is példát vehetne.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
Fényképen a szegedi örökmozgó: dízelaggregátorról töltöttek Teslát a belvárosban
Az elektromos autók sem feltétlenül környezetbarátok – különösen, ha az utánfutójuk egy dízelaggregátor, amiről az akkumulátort töltik. Szegeden éppen egy ilyet sikerült lefényképeznie egy arra járónak.


A Magyar Kerékpárosklub szegedi szervezete nemrég megosztó képet posztolt a Facebook-oldalán. A képen egy Tesla Model Y parkol a Dóm téren, ahonnan – mint megjegyzik – a biciklik éppen ki vannak tiltva.

A kép különlegessége, hogy a Tesla mögé utánfutón egy dízelaggregátort kötöttek, amiről éppen az elektromos autót töltik.

„Néha kapóra jön egy elektromos autó töltéséhez egy belvárosban pöfögő dízelaggregátor”

– ironizál posztjában a Magyar Kerékpárosklub Szeged. Rámutatnak, az elektromos autók sem feltétlenül környezetbarátok és nem is mentesítenek minket a városi közlekedés problémáitól: ugyanúgy állnak a dugóban, feltartják a villamost, a buszt, a trolit, és a parkolás sem könnyebb. Ráadásul a közterületi töltés sem egyszerű feladat, és sokkal tovább tart, mint egy hagyományos tankolás.

„Minden jel arra utal, hogy az elektromos autókkal valójában nem a világot akarják megmenteni, hanem az autóipart”

– teszik hozzá véleményüket, aláhúzva: a városi közlekedési valódi, fenntartható alternatívája a szervezet szerint a kerékpár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
Száznál is több hőlégballon színezi be az eget Szegeden
Szeptemberben Szeged a világ hőlégballon sportolóinak központjává válik. A világ több, mint harminc országából érkező, száznál is több hőlégballon színezi be majd az eget a Hőlégballon Világbajnokságon.


A világ több, mint harminc országából érkező, száznál is több hőlégballon színezi be Szeged egét szeptember 8-14. között, a hőlégballonozás legnagyobb világversenyén, az idén 25. alkalommal jelentkező Hőlégballon Világbajnokságon.

Ég és föld között csendben haladó, hatalmas és sokszínű hőlégballonok sokasága veszi birtokba szeptember elején Szeged légterét a világ legjobb ballonrepülőinek megmérettetésén, a 25. FAI Hőlégballon Világbajnokságon.

A sportág legrangosabb versenyére a világ több mint 30 országából várnak résztvevőket Ausztráliától Kanadáig, így Japánból, Kínából, Indiából, Brazíliából vagy a korábbi világbajnokság élvonalában végzett Egyesült Államokból, valamint Európa számos országából, és természetesen a magyar versenyzőknek is szurkolhatunk majd.

Először itt indulnak világbajnokságon Kolumbia, Egyiptom, Izrael és Örményország pilótái. „Szeged lakói és a hőlégballon szerelmesei számára már megszokott, hogy időnként hatalmas, színes csodák úsznak be a látóterünkbe, hisz’ a SZIA is évente helyet ad ennek a látványos sportnak. 2021-ben mi lehettünk az EB házigazdái, idén pedig nagy megtiszteltetés, hogy a világversenyt is mi láthatjuk vendégül” – mondta Knezevics Viktor, a Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezető igazgatója.

Szeptemberben tehát Szeged a világ hőlégballon sportolóinak központjává válik, az égen már az edzésnapokon, 5-e és 7-e között feltűnnek a látványos balloncsodák. A verseny 8-án indul és majd’ egy hétig ámulhatunk a színes légi parádén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk