Sülyi Péter: Elkezdett idomulni a történelem a 40 évvel ezelőtti szövegeimhez
– A 70-es évek azért főként arról szóltak, hogy felmentek a színpadra ezek a derék, jó kiállású fiúk, és mindenki megbolondult értük. Megjegyzem, joggal, hiszen tényleg elképesztő teljesítményt nyújtottak, pont olyat, amire a közönség vágyott. Mára eltolódtak a hangsúlyok.
Bár a színpadi megjelenés nagyot fejlődött és a mai, megfiatalított csapat is óriási energiát mozgósít a színpadon, az új daloknál talán más lesz az elvárás. Nem csak az a cél, hogy lázba hozzák a rajongókat a koncerteken, hanem az üzenet közvetítése, amit a kompozíció egésze hordoz.
– Mások meg szokták még találni felkérésekkel?
– Leginkább baráti alapon. Szívügyem a Neil Young Sétány, akiknek már hosszú évek óta írok, de ezt nem is felkérésre csinálom, inkább szeretetből. Magyarítom a Young-dalokat, ami egyrészt főhajtás a Nagy Öreg előtt, másrészt öröm számomra. A klasszikus rock is megérdemel egy tisztelgést – tőlünk, az utókortól.
– A nagyvárosi nyüzsgésből és az ottani életéből hiányzik valami önnek?
– A nyüzsgés egyáltalán nem hiányzik, már elszoktam a nagyvárostól. Főleg akkor érzem, mekkora a kontraszt, amikor időről-időre visszacsöppenek, és elképedek, hogy lehet ezt huzamosan bírni.
– És a korábbi munkái, például a Magyar Televíziónál?
– A televíziózás sem az, aminek én valaha megismertem. Akkoriban például létezett olyan, hogy Fiatal Művészek Stúdiója. Néhány termékeny évig lehettem részese ennek a kreatív csapatnak a Magyar Televízióban.
Úgy gondolom, ma már fel sem merül ebben a szakmában a művészet, mint fogalom. Tehát a válaszom az, hogy egyáltalán nem hiányzik.
– Hogy látja, mekkora nyomot sikerült hagynia a térség kulturális életében, amióta ott él?
– Szerintem ezt nem az én feladatom meghatározni. Most még itt vagyok benne, alakítgatom is tán, majd egyszer mások summázzák, mit értem el. Az is csak utólag fog kiderülni, hiányzik-e valakinek, amit én itt csináltam, és ha igen, lesz-e folytatás.
Müller Péter Sziámival a tavalyi Hétrétországon
– Mi jutott el a járványhelyzetből az Őrségbe? Ott is megváltoztak a mindennapok?
– Valószínűleg sokkal kevésbé, mint a nagyvárosokban, de azért nálunk is lelassult az élet és még ráérősebb lett, mint máskor.
Érdekes módon a fákon is észrevettem, hogy mintha fellélegeztek volna. Hogy ez pontosan mivel függ össze, nem tudom, de ilyen vígan és harsányan virágzó hársfákat sose láttam még itt a környezetemben, mint idén tavasszal.
Persze, lehet azt mondani, hogy fantáziálok, de azt vallom, mint amiről Lennon énekelt: „you may say I’m a dreamer, but I’m not the only one”.
– Miben lesz más az idei Hétrétország, mint az eddigiek?
– A fő változás, hogy több olyan partnerfesztivál programjait is befogadjuk egy-egy nap erejéig, amelyeket a járvány miatt nem tudtak megrendezni. Kőztivál-piknik néven fog futni az első négy nap, a magyarföldi Fatemplom Fesztivál, a Mediawave Együttlét, a Kiscsőszi Pajtafesztivál, a mecséri Ladikos Fesztivál és a Viszáki Tündérkert Ünnep lesz a vendégünk.
A maradék öt napban pedig a megszokott Hétrétország-hangulatot igyekszünk megteremteni, persze korlátozott létszámmal. Mivel mi sem mehetünk 500 fő fölé, mindenkinek azt javaslom, vegye meg előre a jegyét vagy bérletét. A programok javát szabadtéren fogjuk megrendezni, ha az időjárás engedi.
Pillanatképek a tavalyi évből
– A nyitott porták száma nem csökkent tavalyhoz képest?
– Valamennyivel igen, de nem számottevően. Néhányan óvatosságból úgy gondolták, kihagyják ezt az évet. A tavalyi 52 helyett most 44 nyitott porta lesz. A maszkviselést nem tesszük kötelezővé, de mindenkinek ajánljuk, a vendégeknek és a házigazdáknak egyaránt.
– Ön a Magyar Fesztiválszövetség egyik vezetője is. Mennyire bizakodó a szakma jövőjét illetően?
– Én a közösségi fesztiválokat képviselem, és ahogy a Hétrétország esete mutatja, a mi fejünk fölött egyelőre elzúgott a kasza. A nagy fesztiváloknál más a helyzet, hiszen azok a tömeges részvételre építenek.
Teljesen megjósolhatatlan, merre fog fordulni a világ: az sem zárható ki, hogy a nagyoknak jó időre befellegzett. Bízzunk az ellenkezőjében.
Az viszont valószínű, hogy ami lesz, az már nem lesz pontosan olyan, mint a járvány előtt.
(A Hétrétország részletes programja IDE KATTINTVA érhető el.)
