Puskaropogás és tankcsapdák közt néztük meg Robert Capa leghíresebb fotóit
"Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel." Ki ne ismerné Robert Capa híres mondását, aki kétségkívül a világ legismertebb haditudósítója. Ráadásul magyar származása miatt is méltán lehetünk büszkék rá. Mindeddig azonban sehol nem részesült abban a megtiszteltetésben, hogy saját önálló állandó kiállítást kapjon. Ezt az adósságot törlesztette most a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ.
A Capa Központ új, 500 nm-es kiállítóterében nyílt meg a világ első, állandó Robert Capa életmű-kiállítása. Mi már láttuk a Robert Capa, a tudósító című tárlatot, mutatjuk mi vár rád.
Robert Capa tragikusan rövid élete során is maradandót alkotott. Hírnevét a világ egyik legkiválóbb haditudósítójaként szerezte. A frontokon és a hátországokban készült fotóival iskolát teremtett, és megújította a fotóriporteri munkát.
A kétszintes kiállítótérbe lépve elénk tárultak a fotográfus életének fontos állomásai. Öt monumentális csatatéren is fényképezett. A kiállítás szekcióiban láthattuk a spanyol polgárháború, az arab–izraeli konfliktus, a második kínai–japán háború, a második világháború, valamint az indokínai háború képeit is. Illetve megnézhettünk egy válogatást az élet napos oldalát bemutató fotóiból is.
Talán elsőre azt gondolnád, egy fekete-fehér fotókból álló kiállítás nem lehet túl izgalmas. A kiállítást az ikonikus fotók mellett azonban hologramok, vetítések, installációk és hanghatások is színesítik. Sőt a tárlaton Capa leveleiről, iratairól, személyes tárgyairól is láthatsz felvételeket. A fotós által bejárt helyszínek pedig a szekciók padlóin helyet kapó vaktérképeken is megjelennek, hogy segítsék a térbeli tájékozodásunkat.
A főbb folyosók és termek mellett van négy különleges kiegészítő tér is, ahol Capa munkásságában még jobban elmélyedhettünk. Az első tér a budapesti korszakot, Capa életének első 18 évét tárja fel. Itt egységes, modern keretekbe foglalt családi fotókon, újságcikkeken és vetítéseken keresztül ismerhettük meg Capa családját és fiatal éveit.
Ma már szokatlan, ha nem látjuk rögtön, amit fényképeztünk, az analóg fényképek kidolgozása azonban még egy több szakaszból álló hosszadalmas folyamat volt. A fotólabort megidéző szoba piros fényeinél a fotóelőhívás és szerkesztés módszereibe nyerhettünk bepillantást.
A harmadik a fotóriporter szakmai útját bemutató terem. Itt világtérképre helyezett fotókon és sztorikon keresztül megismerhettük Capa életének jelentős helyszíneit. Egy régi rádióból a vele készült interjút is meghallgathattuk.
A negyedik egy vetítőterem, ahol Capa fotói jelennek meg különböző tematikus egységekben.
A fotográfus Budapesten született 1913-ban Friedmann Endre néven, világhírűvé mégis külföldön vált Robert Capaként. A kiállításon megtudtuk, hogy a névválasztásnak több története is van. Az egyik, hogy a középiskolában Cápának becézték, és ebből lett az ékezetek nélküli Capa név. A másik, hogy a híres rendező, Frank Capra nevét és az Endre-Bandi-Bob-Robert verziót ötvözték egy névvé.
Láttuk a Milicista halála című fotót is. A kiállításon erre az ikonikus képre egy vetített árnyék is felhívja a figyelmet.
A kiállítás puskaropogást idéző hangok és tankcsapda installációk közt bemutatja a Normandiai partraszálláskor készült fotókat is. Capa a D-napon 1944. június 6-án az első amerikai csapatokkal szállt partra, és életveszélyben örökítette meg a történelmi pillanatokat.
Capa bár több tekercs filmet is elfényképezett, mindössze a Káprázatos Tizenegy (valójában tíz kép) maradt meg, amelyek a legismertebb háborús felvételek lettek. Állítólag a többi felvétel a LIFE londoni irodájában az előhívás sürgetése miatt ment tönkre.
Capa az egyik legjobb képének tartotta a „Borotvált fejű francia nő, akinek gyereke született egy német katonától” című fotót, és bevallom rám is ez volt a legnagyobb hatással. Miután a szövetségesek felszabadították a várost, e kollaboránsnak nevezett nőket a városlakók nyilvánosan megszégyenítették.
Megrendítő volt látni Capa utolsó fekete-fehér fényképét is. Az indokínai háborúban készült képen a francia katonaság femdetektorokkal felszerelt aknakeresői egy mezőn haladnak át.
A Magyar Állam 2008-ban vásárolta meg a Master’s Set III (Mestergyűjtemény) sorozatot, amely 937 darab a kilencvenes években készült nagyítást tartalmaz. Ezzel New York és Tokió mellett Budapest vált a Capa-hagyaték legfontosabb őrzőjévé. A most kiállított közel 140 képet ebből a gyűjteményből állították össze. A képek állagának megóvása érdekében azonban folyamatosa rotálják majd az alkotásokat, a kiállítás így évente teljesen megújul.
A tárlatot a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ új kiállítóterében nézheted meg a Nagymező utca 8-ban. Részletek a Capa Központ honlapján.
