Minden megváltozik: nálunk a globális átlagnál is nagyobb a hőmérséklet-emelkedés - mondja az éghajlatkutató
A hótól már régen elbúcsúztunk. Igaz, mutatóban minden évben leesik egy kicsi, pár napig még itt-ott fehérek az utcák, a táj, de Magyarországib a tél már csak a mesekönyvekben fehér és havas. A nyár viszont egyre inkább forró, forróságrekordok dőlnek meg évről évre. Ahol lakom, nem is egy ház kertjében már banánfák magasodnak, az elsőre talán még felkaptam a fejemet, de azóta jó néhány év eltelt, több is megjelent belőlük, és bizony szépen áttelelnek.
A globális felmelegedés az elmúlt évtizedben tapinhatóvá vált, olyan katasztrófává, amit lábon hordunk ki. Mire számíthatunk, hogyan tudunk alkalmazkodni mindehhez? Szabó Péter éghajlatkutatóval beszélgettünk.
– Egész Európában nálunk van most a legmelegebb, ez már a globális felmelegedés hatása?
– Van fölöttünk ez a meleg, úgynevezett előoldali levegő, amely azért ragadt itt tartósan, mert Nyugat-Európában viszont ciklonok örvénylenek, ezek előoldalán érkezik dél felől észak felé a meleg levegő.
ami általában tartósabb hőhullámokat okoz, megakadályozza, hogy nyugatról kelet felé, a megszokott módon áramoljon a levegő.
– Időnként beharangozták, hogy jön az enyhülés, és ez az enyhülés elvérzett körülbelül az Őrség környékén. De akkor ez most egy olyan időjárási anomália, ami egyedi, és nem kell attól tartanunk, hogy minden évben így lesz?
– Nemcsak a Kárpát-medence fölött van ez a tartós meleg, hanem a Balkánon is, de Ausztriában már nincsen meleg, oda eljutottak a frontok is. Ez nem egy olyan szituáció azért, amire minden évben fel kell készülnünk.
– Tehát akkor ez nem hozható összefüggésbe a globális felmelegedéssel?
– Nem, az már viszont összefüggésbe hozható, hogy az átlaghőmérséklet emelkedik, tehát a nyári átlaghőmérséklet is. Ez azzal jár, hogy ezekből a forróbb napokból is több fordul elő.
– Itt, a Kárpát-medencében sokáig mindenki azt mondta, hogy ez egy milyen jó kis védett hely, bőven vannak vizek, megvéd minket az időjárási szélsőségektől. Ez a jövőben is így lesz?
– Attól függ, hogy mire gondolunk. Magyarországon a hőmérséklet-emelkedés nagyobb volt, mint a globális átlag. Ugyanakkor, ha Skandináviát nézzük, annál viszont kisebb.
Tehát Magyarország a globálisnál kissé magasabb felmelegedést produkált eddig.
– Ezek szerint ugyanilyen helyzetben van Ausztria, ami már nem a Kárpát-medencében van? Azaz ezt inkább szélességi övezetenként kell nézni?
– Igen, inkább ahhoz köthető, és az óceántól való távolsághoz. Nyilván a domborzat is meghatározza, ugyanis a hótakaró csökkenése miatt a magasabban lévő területek jobban melegednek.
– Idén már szinte hetente moshatjuk az autót, mert minden ilyen esővel irdatlan mennyiségű szaharai por érkezik. Ez megint csak valami egyedi eset, vagy ez összefüggésben áll az időjárás tartós változásával?
– Én is olvastam erről egy tanulmányt, amely szerint gyakrabban fordulnak elő a szaharai porok a Kárpát-medence térségében is. Ez annak köszönhető, hogy a magasban el tudja szállítani egy előoldali helyzetben egy erős szél a Kárpát-medence fölé az apró szemű port. Ez egyrészt szűrheti a magasban a napsütést, illetve ha eső esik, kimosódhat a légkörből. Valóban, mostanság több hír szólt erről.
– Ezek szerint nem tudható bizonyosan, hogy ez a felmelegedés következménye-e vagy sem?
– Egy-két év után még nem jelenthető ki, hogy valami a klímaváltozás miatt történik gyakrabban, de azt már látni, hogy gyakrabban van olyan ciklonális helyzet, amikor annak előoldalán ez előáll.
– Hogyan tudjuk kiszámolni a klímaváltozás jövőbeli hatását? Most csak a mai állapotokat tudjuk kivetíteni, és annak alapján festünk fel valami jövőképet, de az emberiség története tele van nem várt fordulatokkal, a technológiában is.
– Amikor a jövőbeli éghajlatot próbáljuk leírni különböző modellekkel, akkor helytelen az, amikor extrapolálunk egy múltbeli trendből, hiszen pont ez a lényege ennek a nem lineáris, kaotikus rendszernek, hogy nem szabad a múlt alapján kivetíteni a jövő felé, mert a rendszer egyáltalán nem olyan, hogy ami eddig történt, ugyanaz folytatódik majd a jövőben. Gondolhatunk arra például, hogy az óceánok hőkapacitása jóval nagyobb, mint a levegőé, tehát azok sokkal lassabban reagálnak a változásra, illetve a jéggel borított területek még lassabban. Ez egy rendkívül bonyolult, összetett rendszer, különböző pozitív vagy negatív visszacsatolásokkal.
Használunk egy zöldebb jövőképet, amit egy ösztönző, „mi lenne, ha” forgatókönyvként kezelünk, pozitív példaként hozzuk mindig fel. Gondolkodunk egy közepes forgatókönyvben, ami azt jelenti, hogy csak 2040-től feltételezzük az erősebb kibocsátáscsökkentést, és természetesen készül egy pesszimista jövőkép, ahol nem számolunk komolyabb erőfeszítésekkel. Ez utóbbit természetesen olyan példaként hozzuk, hogy ezt kellene elkerülni, hiszen ez óriási extra hatással jár majd, sokkal több halálozással például. Tehát mi ezt a három forgatókönyvet vizsgáljuk minden egyes tanulmányunk során.
– Mennyire pontosak ezek a modellek, mennyire hihetünk nekik?
– Ezeket már a 90-es évektől elkezdték fejleszteni. Magyarországon is van körülbelül négy klímamodell, amit az OMSZ-ban (ma már HungaroMet), illetve az ELTE Meteorológiai Tanszékén futtatnak. Ezeket mi nem igazán tudjuk itthon fejleszteni, hiszen nagy emberi erőforrás kell hozzá, de tudjuk adaptálni őket. Megkapjuk a forráskódot, és a beállítások után futtatjuk itthon őket. Természetesen egyre pontosabbak ezek a klímamodellek, hiszen egyre több komponenst belevisznek az éghajlati rendszerbe, óceáni modellek is benne vannak, illetve nemcsak a felszínen írják le a folyamatokat, hanem felmennek a légkör tetejéig is. Mielőtt élesben futtatnánk, teszteljük őket.
Ha az eredmények egyeznek a múltban tapasztaltakkal, használható a modell.
– Mit mutat Magyarországra nézve egy klímamodell a 2040-es, 2050-es évekre? Milyen lesz akkor a nyarunk vagy a telünk?
– A teleink egyre melegebbek lesznek, a mínusz 15-20 fokos hőmérsékletek eltűnnek hazánkban. Én ennek persze örülök, hiszen ezt a szélsőségesen hideg hőmérsékletet nem szeretem, illetve síelni sem szeretek.
A vegetációs időszak sokkal korábban fog kezdődni. Ez azt jelenti, hogy sajnos tavaszi faggyal is fog ez járni, amit szintén jó lenne elkerülnünk. Van egy-két pozitív hatása is ennek a változásnak, például kevesebb ónos eső lesz Magyarországon, kevesebb lesz a köd. Viszont az, hogy kevesebb lesz a fagyos nap vagy a téli napok száma (amikor nappal is fagy), ez baj lehet, mert így a kórokozók könnyebben áttelelnek. Ezért olyan növényfajokat kell majd telepíteni, amelyek ellenállóbbak ezekkel a kórokozókkal szemben.
– A mezőgazdaságnak másfajta növények, másfajta gyümölcsök termesztésére kell átállnia?
– Ez már most is látható. Volt egy kutatásunk is a szőlő hőösszegére vonatkozóan. Ebből azt látjuk, hogy
és ez a jövőben még inkább így lesz: a század közepe után leginkább a malagai boroknak lesz ideális az éghajlat. Valóban kell változtatni, vannak különböző technológiák, amelyekkel a szőlő hőstresszét lehet csökkenteni, illetve lehetne hidegebb éghajlatra menni. Magyarországon ez viszont nem járható út, mert a hegyekben felfelé valószínűleg nem lehet mozogni a szőlős vidékkel. Valószínűleg az lesz a megoldás, hogy más fajtákat kell nemesíteni. Talán mintha Tokajban el is kezdtek volna a vörösborral kísérletezni, az eddig száz százalékban fehér szőlővel bíró területen, mert ott is rájöttek, hogy ez nem lesz fenntartható.
– Mi, emberek, hogyan adaptálódjunk ehhez a helyzethez? Például ebben a forróságban nagyon sokan a légkondicionálót telepítenek, mert nem tudják elviselni a meleget a házukban. Vannak, akik azt mondják erre, hogy a légkondicionáló az végül is fűti az utcát, így hozzájárul a felmelegedéshez. Mások viszont azzal érvelnek, hogy ez egy hőszivattyú, tehát azt a hőmennyiséget viszi csak ki bentről, ami egyébként is itt van a bolygón, csak éppenséggel a házon belülre került.
– Muszáj sajnos az ilyen sűrűn lakott területeken valahogy hűteni magunkat, hiszen napok óta 30 Celsius-fokos a budapesti átlaghőmérséklet, ami azt jelenti, hogy minden test 30 fok körüli, hiszen minden energiaegyensúlyra törekszik. Ráadásul minden lakásban ilyenkor 50-60 százalékos a páratartalom, azaz ezt sokkal melegebbnek is érzékeljük.
Én is, amikor itthon bekapcsolom a légkondit, kicsit óvatosan teszem, próbálom nem túl sokat használni, 30-29 fokról lehűtöm 27 fokra a levegőt. 27 foknál sosem kell szerintem, hogy alacsonyabb legyen ilyenkor a belső terek hőmérséklete, mert a külső és a belső hőmérséklet között egyébként sem olyan jó, ha 10-12 foknál nagyobb különbséget hozunk létre, mert ezt sem viseli jól a szervezet. Néhány szomszédomnak nincsen légkondija, őket szerintem zavarja, hogy a meleg levegő, amit kienged az én készülékem, hozzájuk fog bemenni. De nem ez a legnagyobb probléma, hogy mondjuk a hőt kiengedjük, inkább az, hogy a meleg nappalokon felépülő extra csúcsterheléseket továbbra is szénalapú erőművekkel tudják csak kielégíteni az energiaszolgáltatók.
– Amikor meleg van, akkor általában a nap is eléggé süt, és a hazai naperőművi kapacitás ilyenkor csúcsokat dönt. Nem lehet az, hogy a többlet energiaszükségletet meg is teremti a többlet napsütés?
– Így van, általában, amikor ezek a hőhullámok vannak, akkor rengeteg napenergia is érkezik. Mindenképpen pozitív, hogy ma már egyre több napelemparkot üzemeltetünk, fontos tényező, hogy ebből minél több legyen, hiszen pont az ilyen napokon, egy ilyen anticiklonális, kevésbé felhős időszakokban nagyon jól tud működni a napenergia.
– Mi az, amit meg kellene változtatnunk a városainkban, hogy élhetőbbek, hűvösebbek legyenek? Hogyan kell az épületeinket építeni ezentúl?
– Növelni kell a zöldfelületeket a városban. Kék infrastruktúrát kell telepíteni, azaz a víz is nagyon jól tud működni a hőszigethatás csökkentésében, ha minél több víz van a városban. Például a Duna környékén sokkal jobb a levegő, mint például a Blaha környékén, tehát egyértelműen a víz sokat tud segíteni. Az épületek energiahatékony hőszigetelése is nagyon fontos szerintem, hiszen nagyon sok idős háznál könnyen be tud a meleg levegő jutni a házba. Illetve akik társasházi lakásban élnek, nappal sötétítsenek, amennyire tudnak, hogy minél kevesebb napsugárzás jusson be a lakásba. Mostanában olvastam egy-két hőkamerás cikket is, amely kimutatta, hogy nincsen jobb az árnyékos zöldfelületnél a városban, hiszen azok a legalacsonyabb hőmérsékletű területek, ebből kellene minél többet csinálni. Ez igaz a kertekre is. Tehát
illetve amennyire lehet, természetesen fákat is telepítsen, hiszen ezek árnyékot tudnak adni és hűsíteni tudják a környezetünket.
– Milyen további hatásaival számoljunk a hőhullámoknak?
– Ilyenkor a többlethalálozás is jelentősen megnő. Magyarországon volt egy kimutatás, hogy
Ez nagyon magas szám, ami elsősorban a 65 év felettieket, illetve a szív- és érrendszeri betegséggel bírókat érinti jelentősen. A Földnek vannak olyan területei, ahol egyáltalán nem tudtak védekezni ezek ellen. Mi szerencsésebbek vagyunk, annak ellenére, hogy egy friss kimutatás szerint az ország lakásállományának 27,6 százalékában van csak légkondi, ami a globális értékhez képest alacsonyabb szám.
– Ha mi szerencsésebbek vagyunk, kik azok, akik tragikus helyzetbe kerülnek?
– Azokon a területeken, ahol például a szárazság és a hőstressz miatt nem tudnak majd élni, tehát muszáj elvándorolni. Ez is egy hatása az éghajlatváltozásnak, hogy elindul a klíma-migráció.
– Tehát például a délebbi, szaharai területekről az emberek elkezdenek vándorolni az északi térségek felé, és mondjuk megcélozzák például Európát? Ennek komoly politikai hatásai is lehetnek, és mintha már lennének is, hiszen a szíriai polgárháború részben már a klimatikus változásoknak is tulajdonítható.
– Így van. Elégedetlenséget szül, ha az ember nem tudja fenntartani az életszínvonalát, például
Szíriából is részben egy nagy szárazság miatt indult el ez a migráció.
– Nagyon jó dolog, hogy mi ezt a kibocsátás-csökkentést komolyan vesszük, magam is, amit tudok, megteszek a szigeteléstől kezdve a napelemekig, de hát mi itt a nyugati világban ezt viszonylag könnyebben tudjuk tenni. Elvárhatjuk-e azonban a fejlődő világtól, akik végre úgy akarnak élni, ahogy az emberek a nyugati féltekén élnek, hogy azt a robbanásszerű fejlődést, amiben éppen náluk zajlik, leállítsák a kibocsátás-csökkentés kedvéért? Belekalkulálják a klímaszámításokba, hogy nem biztos, hogy mindenki tud úgy viselkedni, mint ahogy a csökkenő lélekszámú, egyébként is nagyon gazdag nyugati világ?
– Igen, ez jó meglátás. Ez nem csak társadalmi és gazdasági probléma, hanem alapvetően morális kérdés, hogy hogyan várjuk el a jóval szegényebb Afrikától és Indiától, vagy Dél-Amerikától, hogy ők is fogják vissza a kibocsátásukat, annak ellenére, hogy ők még sehol sincsenek hozzánk képest. Ez óriási dilemma, és nehéz áthidalni, hogy
És igen, tehát visszatérve arra a kérdésre, hogy ezek benne vannak-e a forgatókönyvekben, igen, ilyen forgatókönyvek is vannak.
– Tehát van olyan forgatókönyv, hogy a nyugati világ jócskán vissza tudja fogni magát, és a fejlődő világ pedig kevésbé?
– Így van, van ilyen is. A jelenlegi négy legnagyobb kibocsátó az USA, Európa, India és Kína. Az USA és Európa 2050-re könnyen elérhetik, hogy nettó zéró kibocsátásúak legyenek. Ezekből viszont India és Kína, illetve a legtöbb fejlődő ország, például Afrika, Dél-Amerika országai viszont nem, és ezek lesznek a legnagyobb kibocsátók a következő néhány évtizedben.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
Fotó: Farasis Energy
A CeraCharge apró akkumulátor, mégis százszoros energiasűrűséggel bír. Fotó: TDK
