KULT

Melegbotrányba keveredett, a fia halálával zsarolták, és már kétszer tönkretette a karrierjét – John Travolta 70 éves

A hetvenes-nyolcvanas évek egyik legfőbb hollywoodi szívtiprója volt, majd a szcientológia miatt majdnem teljesen eltűnt a süllyesztőben. Azonban sem ez, sem a borzalmas családi tragédiák nem tudták kiölni belőle az optimizmust: John Travolta máig képes nevetni magán.


„Nagyon türelmetlen gyerek voltam, majd nagyon türelmetlen tinédzser, és nagyon türelmetlen felnőtt" – mesélte John Travolta. "Az a fajta fickó voltam, aki azt mondta: »Ha 25 éves koromra nem értem el valamit ebben a szakmában, figyelmeztessetek, hogy csináljak valami mást'." Szerencsére senkinek sem kellett pályamódosítást javasolnia neki, hiszen 24 éves korában már filmsztár volt. Addigra a Grease-ben és a Szombat esti lázban játszott szerepei miatt már világszerte híres volt, a Time magazin pedig egyenesen Robert De Niróhoz és Al Pacinóhoz hasonlította őt. De kezdjük egy kicsit korábból!

John Joseph Travolta 1954. február 18-án jött a világra, a második generációs olasz-amerikai Salvatore Travolta és Helen Cecilia Burke ír-amerikai színésznő és énekesnő hat gyermeke közül a legfiatalabbként. John New Jersey-ben nőtt fel, ahol a korábbi félprofi amerikaifutball-játékos apjának volt egy gumiszerelő műhelye.

Tinédzserként azt tervezte, hogy egy repülőtéren dolgozik majd csomagkezelőként vagy jegyárusként, ehelyett azonban végül úgy döntött, hogy édesanyja nyomdokaiba lép, és színész lesz.

Ezt annyira komolyan gondolta, hogy 16 évesen New Yorkba költözött, hogy megvalósítsa álmát. 18 éves korára már bejárta Amerikát a Grease színpadi változatának szereplőjeként, fellépett a Broadwayn is, illetve feltűnt több tévéjátékban. Első nagyobb filmszerepét Brian De Palmától, a Stephen King regényéből készült Carrie című filmben kapta, de először az 1978-as Szombat esti láz narcisztikus, diszkókirály Tony Manerójaként (amelyhez hónapokig tartó tánctréningen vett részt) figyelt fel rá a világ. Főként, hogy megkapta érte az első Oscar-jelölését is.

Majd egy évvel később végérvényesen Hollywood egyik legfőbb szívtiprója lett, amikor a Grease filmváltozatában immár a főhős Danny Zukóként dobogtatta meg a női szíveket. Travolta a vagányság és a magabiztosság megtestesítője lett. Karizmája volt, tudott színészkedni, énekelni és táncolni. Úgy tűnt, semmi sem állíthatta meg abban, hogy a világ legnagyobb sztárja legyen. A nyolcvanas évek azonban megállították. Legalábbis egy időre. És nem azonnal.

Beszélő babák

1980-ban még a Városi cowboy is sláger volt középpontjában a countryzenével és a mechanikus bikalovaglással. Majd a következő évben érkezett Travolta talán legfontosabb szerepe, amikor újra összeállt Brian De Palmával és Nancy Allennel a Carrie-ből a Halál a hídon című thriller kedvéért.

Ez a film ugyanis lehetőséget adott Travoltának arra, hogy drámai színészként is kibontakozzon, és a komfortzónáján kívül bizonyíthasson. Ezúttal nem számított a jó megjelenése, a tánctudása és az énekesi képessége.

Bár a Halál a hídon nem volt akkora siker, mint a korábbiak, de hamar kultstátuszt kapott. Az anyagi sikertelensége miatt azonban Travolta visszatért ahhoz, amit biztonságosnak érzett, ezért legközelebb az 1983-as Életben maradni című filmben tűnt fel, vagyis a Szombat esti láz Sylvester Stallone által rendezett folytatásában. A kritikusok utálták a filmet, de ez nem számított, mert a közönség így is elárasztotta a mozikat, és ez lett Travolta korai karrierjének utolsó sikere.

A karrierje azonban ezután zuhanórepülésbe kezdett. 1985-ben Jamie Lee Curtisszel az Ingerlő idomokban borzasztott el sokakat, majd négy évig nem is tűnt fel semmiben, hogy aztán 1989-ben a Nicsak, ki beszélben kvázi mellékszerepet játsszon egy Bruce Willis hangján beszélő baba mellett.

A vígjáték azonban nagy sikert aratott (Magyarországon például az 1990-es bemutatása után 1 millió 62 ezren nézték meg a mozikban, ezzel pedig az Avatar, a Star Wars: Az ébredő Erő, a Star Wars 1. rész: Baljós árnyak és a Titanic után jelenleg is az utóbbi 34 év ötödik legnézettebb filmje itthon), és két folytatást is megélt (1990: Nicsak, ki beszél még!, 1993: Nicsak, ki beszél most!). Travolta neve tehát megmaradt a köztudatban, de ennek meg kellett fizetnie az árát. Már nem a ’70-es évek menő John Travoltája volt, hanem az a színész, aki beszélő babás és beszélő kutyás filmekben szerepelt. Ráadásul ebben az időszakban lett a szcientológiai mozgalom követője, ami szerinte segített neki megbirkózni a nehéz időkkel, ám nem váltotta ki vele sokak szimpátiáját.

Egyszer fent…

John szerencséje azonban megváltozni látszott, amikor Quentin Tarantino felkérte, hogy játssza el a gengszter Vincent Vega szerepét az 1994-es Ponyvaregényben: Michael Madsen helyére ugrott be, aki a Wyatt Earp forgatása miatt szállt ki a projektből.

"A kultikus filmklasszikusban nyújtott alakításáért mindenki odáig volt, és meghozta neki a második Oscar-jelölését. Travolta hirtelen újra keresett lett, és özönlöttek hozzá a forgatókönyvek. Tarantino tanácsára elvállalta a Szóljatok a köpcösnek! főszerepét, amiért 1996-ban Golden Globe-díjat kapott.

Majd olyan, változatos műfajú, és többnyire sikerfilmekben tűnt fel, mint a Rés a pajzson (1996), A csodabogár (1996), a Michael (1997), az Ál/Arc (1997), az Őrült város (1997), A nemzet színe-java (1998), a Zavaros vizeken (1998) vagy A tábornok lánya (1999). Egyik sem tipizálta őt táncosnak vagy mondjuk bérgyilkosnak. Az akciósztártól kezdve az angyalig, a gonoszig, a kétségbeesett túszejtőig, a politikusig és az ügyvédig mindent eljátszott. Majd elkövetett egy hatalmas baklövést.

…egyszer lent

Bármennyire sikeres is volt színészünk az 1990-es évek második felében, az ezredforduló után drámaian visszaesett a népszerűsége a Háború a Földön (2000) című filmnek köszönhetően.

A szcientológia alapítója, L. Ron Hubbard által írt regény alapján készült több mint bizarr sci-fiben Travolta egy emberiséget sanyargató földönkívüli vezért alakított borzalmas sminkben. A film irtózatos bukás volt, világszerte körberöhögték, emellett két Arany Málnát is hozott neki, ráadásul a szerelemprojektjét a valaha készült legrosszabb filmek közt tartják számon ma is.

Vagyis az a bizonyos második esély, amit Travolta joggal érdemelt ki a karizmájával és a színészi képességeivel, egy szempillantás alatt elszállt. Ez persze nem azt jelenti, hogy azonnal eltűnt volna a süllyesztőben.

Próbálta menteni a menthetőt, például a Kardhal (2001) vagy A vér kötelez (2001) című filmekkel, az újjáépített csillogása azonban végérvényesen megkopott. Ráadásul azóta két brutális személyes tragédián is keresztülment…

A magánélet: örömök és tragédiák

Bár 1980-ban hírbe hozták Catherine Deneuve-vel, 1981-ben pedig Brooke Shieldsszel, a nagy ő-vel csak 1987-ben hozta össze Travoltát a sors: ebben az évben forgatta le a nem túl jól sikerült Zűrös páros című filmet Kelly Prestonnal, akivel három évvel később randevúzni kezdtek. 1991-ben összeházasodtak, a fiuk, Jett 1992 áprilisában érkezett, a lányuk, Ella Bleu pedig 1993-ban.

Majd sok évvel később jött a botrány, amikor egy Doug Gotterba nevű pilóta azt állította, hogy minimum fél éven át szexuális kapcsolata volt John Travoltával, amikor neki dolgozott. A színész tagadta a vádakat, amelyeket Gotterba később visszavont, ki tudja, mi okból…

Ez persze nem robbantotta szét a házasságát Kelly Prestonnal.

Az anyagi sikereivel mindenesetre együtt járt a lehetőség, hogy John gyermekkori szenvedélyének, a repülésnek hódolhasson, és a következő évek során folyamatosan gyarapította a legmodernebb repülőgépekből álló flottáját. Még 26 évesen szerezte meg a pilótaengedélyét, majd egy Boeing 747-es, 189 férőhelyes, négy hajtóműves utasszállító repülőgép vezetésére is képesítést szerzett.

2009-ben érte élete első nagy tragédiája szeretett fia, Jett halálával. A 16 éves, autista fiú egy rohamot követően hunyt el, miközben a család a Bahamákon nyaralt, őt azonban otthagyták a szálláson. Állítólag súlyosan beverte a fejét a fürdőkádba, és a szobalány talált rá. „Megszakad a szívünk, hogy ilyen rövid volt a vele töltött időnk, amit életünk végéig meg fogunk becsülni. Jett volt a legcsodálatosabb fiú, akit két szülő csak kívánhatott, és mindenki életét beragyogta, akivel találkozott” – olvasható a megrendült házaspár által akkor kiadott közleményben.

A gyászoló Travoltáék ezután egy zsarolási kísérlet középpontjában találták magukat, miután egy mentős, aki nem sokkal a halála előtt kezelte Jettet, állítólag azzal fenyegetőzött, hogy személyes információkat ad ki, hacsak John és Kelly nem fizetnek neki 25 millió dollárt. Sokak szerint a számukra kényelmetlen autizmusa miatt elhanyagolták Jettet, és az is fura, hogy egyedül hagyták a szállásukon. Az ügy bíróság elé került, de Travoltáék végül ejtették a vádakat. „A család számára ez az ügy hihetetlen stresszt és fájdalmat okozott, szeretnék már maguk mögött hagyni ezt az egészet” – mondta az ügyvédjük.

2010 májusában aztán ismét nagy volt az öröm John és Kelly számára, akik bejelentették, hogy gyermeket várnak.

„Lehetetlen titkot tartani... különösen egy ilyen csodálatosat, mint ez" – mondták akkor, egy barátjuk pedig hozzátette: „Ez egy gyógyító baba lesz.” A kis Benjamin 2010. november 23-án jött a világra.

Sajnos tíz évig sem élhetett azonban így együtt a család, mivel 2020. július 12-én a Christine, a Titkos imádó, az Ikrek, az Only You, a Meglesni és megszeretni, a Nekem 8 és a Gotti sztárja, Kelly Preston 57 évesen elveszítette a mellrákkal szembeni küzdelmet. 29 év együttlét után John Travolta megözvegyült.

Jöhet a harmadik menet?

Részben a színészt ért veszteségek miatt az utóbbi években megfigyelhető volt, hogy a vele kapcsolatos általános álláspont megenyhült. Már senki sem foglalkozik a Háború a Földönnel, ő azonban szívesen nosztalgiázik (reklámkampányokban, vicces videókban), és tud magán nevetni.

A színészi karrierje sajnos továbbra sem pörög úgy, ahogy kéne, de ha már három évtizeddel ezelőtt kapott egy második esélyt, talán van még benne egy harmadik felvonás. Az biztos, hogy senki sem nézne ki belőle 70 évet, hiszen frissebb és élettelibb, mint valaha. Az pedig könnyen előfordulhat, hogy valaki, mint ahogy anno Tarantino, ad neki egy esélyt a tökéletes szereppel. Persze Travoltának már semmit sem kell bizonyítania, hiszen akármit is csinál a karrierje további részében, már biztosan úgy fog emlékezni rá az utókor, mint minden idők egyik legkedveltebb színészére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Alain Delon
A francia színészlegenda 88 éves volt. 2019-es agyvérzése óta folyamatosan egészségügyi problémákkal küzdött.


Elhunyt Alain Delon francia színművész, írja a France24. A színész 88 éves volt.

2019-ben agyvérzést kapott, azóta mi is többször beszámoltunk egészségügyi problémáiról.

A színész „békésen halt meg Douchy-i otthonában, három gyermeke és családja által körülvéve” – írja az AFP Hírügynökség.

Alain Delon 1935. november 8-án született a Párizshoz közeli Sceaux-ban. Nehéz gyerekkora utána a francia haditengerészetnél szolgált. 1957-ben szerepelt először a filmvásznon, és előnyös külseje miatt szinte azonnal a rendezők kedvence lett. Pályafutása során összesen 107 filmben szerepelt, köztük olyan klasszikusokban, mint a Rocco és fivérei, a Napfogyatkozás, A fekete tulipán, A szamuráj vagy az Egy zsaru bőréért. 1998-ban a Két apának mennyi a fele? című alkotásban együtt szerepelt korának másik francia legendájával, a 2021-ben elhunyt Jean-Paul Belmondóval.

Élete nem volt botrányoktól mentes. Az 1960-as és 70-es években három testőre is rejtélyes módon halt meg: az esetekben máig nem tisztázott, hogy öngyilkosságok vagy gyilkosságok történtek, illetve ehhez mennyi köze lehetett magának Delonnak. A fegyverekkel nemrégiben is meggyűlt a baja: idén év elején mintegy hetvenkét lőfegyvert és több mint 3 ezer lőszert foglaltak le otthonában, amikre nem volt engedélye.

1984-ben az európai parlamenti választásokon nyíltan kiállt a francia szélsőjobboldali politikus, Jean-Marie Le Pen mellett, ami miatt sokan kritizálták, egy ideig tömegek bojkottálták a filmjeit is. 2013-ban ismét támogatásáról biztosította a Nemzeti Front radikális jobboldali pártot. Élete utolsó évtizedében számos alkalommal kritizálta a francia belpolitikát és a társadalmat.

Élete leghíresebb szerelme Romy Schneider volt, de gyakran reppentek fel pletykák állítólagos homoszexualitásával kapcsolatban. 2023 májusában meghalt a rá kísértetiesen hasonlító Ari Boulogne, aki Delon eltitkolt fiának vallotta magát, habár a színész sosem ismerte el az apaságot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Pár óra alatt elkelt az összes jegy Azahriah koncertjére a Budapest Parkban
A három teltházas arénakoncert után ez nem túl nagy meglepetés. A jegyárakra viszont többen is panaszkodtak.


Azahriah szeptemberi koncertjére mindössze négy és fél óra alatt elfogyott az összes jegy a Budapest Parkban, írj a 24.hu.

Kedd délelőtt 10 órakor indult a jegyértékesítés Azahriah szeptember 5-i Budapest Parkos koncertjére, és alig négy és fél óra alatt az összes jegy elkelt.

A hatalmas érdeklődés miatt még délután is körülbelül nyolcezren várakoztak a virtuális sorban, hogy jegyhez jussanak, de délután kettő körül a Park honlapja már teltházas állapotot mutatott.

Sokan panaszkodtak a hosszú várakozási idő és a jegyárak miatt is.

A legolcsóbb, küzdőtéri jegyek 14 499 forintba kerültek, míg a drágább kategóriás belépők ára 22 990 forint volt.

A hatalmas érdeklődés nem volt meglepetés, hiszen Azahriah idén májusban három egymást követő napon is teltházas koncertet adott a Puskás Arénában.

Az eredetileg egyetlen koncertre hirdetett eseményre pillanatok alatt elfogytak a jegyek, ezért először még egy, majd

végül összesen három koncertet is tartott, amelyekre szintén gyorsan elfogytak a jegyek.

A Budapest Park telítettsége és a viszonylag közeli időpont miatt most nem valószínű, hogy hasonló ismétlésre kerülhet sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Igazi pesti csibész volt” – Demszky Gábor elárulta Garas Dezső titkát
Nosztalgikus bejegyzésben emlékezik az egykori főpolgármester Garasra. Hogyan kerül a kerékbilincs az asztalra?
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. augusztus 15.



Garas Dezső, a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze, és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2011. december 30-án, 77 éves korában hunyt el, hosszan tartó betegség után. Az ikonikus művész életútja és tehetsége előtt tisztelegve Demszky Gábor, Budapest egykori főpolgármestere, egy megható és humoros történetet osztott meg a közösségi oldalán, ami eddig nem került nyilvánosságra.

Demszky, aki húsz évig volt Budapest főpolgármestere, és 1998-ban díszpolgári címet adományozott Garas Dezsőnek, egy közös emlékét idézte fel a színészlegendával kapcsolatban. Egy régi fotó kíséretében elmesélte, hogyan játszotta ki Garas a parkolóőröket egy zseniális trükkel.

„Egyszer, valamikor 1998 körül, beállított Rajk Lacihoz, kezében egy kerékbilinccsel. ‘Tudod, ezt mindig felteszem a kocsira, amikor tilosban parkolok, a közterület-felügyelők így békén hagynak, mert azt gondolják, rólam már gondoskodott valamelyik haverjuk’” – írta bejegyzésében Demszky Gábor, hozzátéve: „Igazi pesti csibész volt és remek színész.”

Garas Dezső nemcsak a színpadon, de az életben is olyan karakter volt, akinek humora és leleményessége emlékezetes maradt mindazok számára, akik ismerték és szerették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Brutális, látványos és izzasztóan izgalmas – Az Alien: Romulus a legjobb Alien-film 1997 óta
Ennyi arctámadót még biztosan nem láttunk! A Magyarországon forgatott újabb xenomorph-őrület a franchise legjobb darabjait idézi meg, és nem ismer kegyelmet.


Idén 45 éves az Alien-franchise, 1979 májusában mutatták be az USA-ban először A nyolcadik utas: a halált, azóta pedig sci-fi és a horror műfajainak leghíresebb keresztezéseként trónol a zsáner nagyjaiból álló lista csúcsán. Ridley Scott a mindössze második filmjével nagyon elkapott valamit anno, az idegentől való elemi rettegést (amely épp belőlünk, emberekből kel életre) hívta elő közönségéből, amely azóta is kíváncsian várja a filmtörténet talán legkultikusabb űrszörnyének újabb acsarkodásait.

Majd jöttek a folytatások… James Cameron az 1986-os A bolygó neve: Halállal mesterien ékelte a sci-fi és a horror közé az akciót is; véleményem szerint David Fincher sokak által lenézett (ő maga sem szereti) 1992-es A végső megoldás: halálja sem mondott csődöt, sőt; Jean-Pierre Jeunet 1997-es Feltámad a halálja pedig egészen abszurd irányba vitte a sztorit, és meglepően működött benne a humor is. Szóval odáig egészen pazar volt a franchise, ám a 20th Century Fox a kétezres években úgy döntött, összeereszti a xenomorph-okat a yautjákkal, avagy, ahogy a legtöbben ismerik: a Predatorokkal.

A 2004-es Alien vs. Predator: A Halál a Ragadozó ellen és még inkább annak 2007-es, egészen nézhetetlen folytatása sajnos eléggé leamortizálták kedvenc rémeink ázsióját.

Az eredeti alkotónak, Ridley Scottnak kellett tehát a kezébe vennie újra a gyeplőt (bár sokan Neill Blomkamp víziójának szavaztak volna bizalmat, aki figyelmen kívül hagyva a többi epizódot, direkt folytatást készített volna A bolygó neve: Halálhoz). Ő pedig megpróbált valami újat és teljesen mást kihozni az egészből. A Prometheus (2012) így egy filozofálgató eredetsztori lett, amit sokak gyomra nem vett be, és xenomorph-ot sem lehetett benne látni, mégis üdítő volt egy másik, jóval összetettebb szegmensből szemlélni ezt a világot. A 2017-es Alien: Covenantra azonban sajnos elfogyott az ötlettár, s így egy nem túl kreatív, többnyire lehangoló, kiszámítható, és csupán egyetlen ütős akciójelenetet (a fináléban) tartalmazó méretes csalódás lett az eredmény.

Innen kellett tehát újra felvenni a fonalat, Scott pedig ezúttal átpasszolta a direktori stafétát, méghozzá a Gonosz halott-remake (2013), a Vaksötét (2016) és az Ami nem öl meg (2018) író-rendezőjének, az uruguayi Fede Alvareznek, aki próbált elszakadni a Prometheus és a Covenant frissebb örökségétől, s inkább A nyolcadik utas: a halál és A bolygó neve: Halál atmoszféráját igyekezett rekonstruálni.

Sőt, ha jobban belegondolunk, az Alien: Romulusban egyfajta all star/best of Alien pörög, hiszen majd’ minden korábbi epizódból kapunk valami megidézést a sztori egyes elemeiben.

Az első két filmre szóló párhuzam azonban adott, hiszen ezúttal is egy izolált létesítményben vagyunk (egy űrállomáson), és mindössze hat szereplőnk van, akik szűk folyosókon rohangálnak. Ám nekik nem csupán egyetlen szörnnyel kell szembenézniük, facehuggerek és xenomorph-ok egész garmadája les rájuk (sőt, még valami más is…). A sztori időben is az első két film között játszódik, amikor is a Weyland-Yutani cég egyik sötét és barátságtalan bányászkolóniájából próbálna elmenekülni öt fiatal, valamint az egyikük, Rain (Cailee Spaeny) Andy nevű androidja (David Jonsson). Ehhez pedig azt fundálják ki, hogy megpróbálják a vállalat egy a bolygó felett sodrodó elhagyatott űrhajójából elcsenni a kriokapszulákat, amelyekben játszva átszundiznák azt a kilenc évet, amely célállomásuk, egy idilli bolygó eléréséhez szükséges. Az űrhajóról azonban kiderül, hogy egy űrállomás, ahol a cég emberei furcsa kísérleteket végeztek egy idegen életformán, amely természetesen az újabb emberi behatásnak köszönhetően ismét elaszabadul…

Szóval ezúttal is egy túlélősztorit kapunk, amelyben jóval kevesebb a filozofálgatás, ami pedig van, az maximum megint a szintetikus léthez kapcsolódik, ezúttal Andy révén, akivel Rain testvéri kapcsolatot épített ki, ám egy új program megváltoztatja a személyiségét.

Persze nem is ez a lényeg, Fede Alvarez inkább az alapvető ösztöneinket szerette volna stimulálni, így az akciókra, a látványra, a vérengzésre és leginkább a feszültségre helyezte a hangsúlyt.

Épp ezért az Alien: Romulus megállás nélkül pörög, újabb és újabb kilátástalan szitukba kergetve az egyre fogyatkozó szereplőket, akik egyébként nem sok meglepetéssel kecsegetetnek, gyorsan be lehet őket kategorizálni. Van itt szimpatikus főhősnő (a Tűzgyűrű: Lázadásból, az Easttowni rejtélyekből, a Priscillából és a Polgárháborúból ismert Cailee Spaeny pedig már van annyira rutinos, hogy simán elviszi a hátán a filmet, vagyis méltó utódja Sigourney Weavernek, akit nem egy jelenetben idéz meg természetesen), kiismerhetetlen android, szimpatikus jóképű alfahím (Archie Renaux), nem túl szimpatikus, nagypofájú, lázadó srác (Spike Fearn), egy fiús, kemény és laza pilótalány (Aileen Wu), valamint egy kedves és terhes naiva (Isabela Merced). Közülük Spaeny mellett természetesen a leghálásabb szerepet, vagyis a kissé értelmi fogyatékosra hangszerelt android Andyt alakító David Jonsson (Ipar, Rye Lane) tud igazán csillogni, a többieket Alvarez és írótársa, Rodo Sayagues már nem igazán kényeztették el emlékezetes karakterekkel.

A nézőket azonban kifejezetten elkényeztették a látványvilággal, ami több mint kézzelfogható. A tavaly tavasszal teljes egészében a budapesti Origo Filmstúdióban rögzített Alien: Romulusban ugyanis csodás díszletek és szemet gyönyörködtető praktikus effektek közepette zajlanak az öldöklések és a menekülések, a magyar szakemberek pedig az Oscar-díjas berendező, Sipos Zsuzsanna (Szárnyas fejvadász 2049, Dűne, Borderlands) vezetésével ismét fantasztikus munkát végeztek: a Romulus és Remus űrállomás valósággal életre kel, nekünk magyaroknak pedig csodás összemosolygás-indok, hogy az alkotók még az egyik mozgólépcsős metrólejáratot is felhasználták helyszínként egy pillanatra.

Az Alien: Romulus azonban nem mentes a hibáktól sem. Már az alapsztori is felvet néhány figyelmen kívül hagyott kérdést (pl. a cég miért hagyja, hogy egy ilyen fontos objektum elhagyatottan keringjen egy köpésre az egyik telepüktől?), a „best of”-jelleg miatt sok mindent újra átélhetünk, de igazán eredeti dolgot nem láthatunk, a legerősebb fan service-pillanatot feleslegesen túlhúzzák, a végső nagy extremitást pedig más formában, de végül is már láttuk korábban.

Szerencsére ezek megbocsátható bűnök, mivel Fede Alvarez nem akar túl sokat markolni, így amit vállal, azt tisztességgel véghez is viszi.

Egy feszültségtől csatakos, jó ötletekkel is megpakolt (a facehuggerek melletti osonás és az antigravitációs sav pl. csillagos ötöst érdemelnek), kiváló atmoszférával rendelkező, látványos akció-horrort tett le az asztalra, amely ugyan nem ér az idoljai (vagyis az első és második rész) nyomába, Ridley Scott újabb darabjait azonban így is leiskolázza. Érdemes lesz tehát újra némán sikítani az űrben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk