Megnéztük A galaxis őrzői 2. részét: ilyen egy jól sikerült folytatás
Azért az valahol elgondolkodtató, hogy éppen egy olyan film lett a Marvel Univerzum legemberibb darabja, amelynek főszereplői között egy két lábon járó fa és egy beszélő mosómedve is feltűnik. Pedig pontosan ez történt. Már A galaxis őrzői-sorozat első része is jóval átélhetőbb volt a Marveltől megszokottnál, de a folytatás még mélyebbre ásott szedett-vedett hősei lelkivilágában. És bármilyen meglepő, a dolog működik. Aki elégedetlenkedve jött ki az Amerika Kapitány – Polgárháború után a moziból, adjon egy esélyt A galaxis őrzői folytatásának:
ez a rajzfilmesen túlzó, színes-szagos képregényfilm ugyanis nem szappanoperát, hanem valódi érzelmeket kínál a nézőknek.

James Gunn 2014-es filmje, A galaxis őrzői a Marvel talán legnagyobb meglepetésfilmje volt. Többnyire ismeretlen képregényhősöket mutatott be a világnak, akik minden harsányságuk ellenére pillanatok alatt meghódították a tömegek szívét. A stúdió ráérezhetett, hogy itt elsősorban nem a történettel, sokkal inkább a szereplőkkel találták el a nézőket, ezért a folytatással mindenekelőtt nem a látványt, hanem az érzelmeket fokozták. Ennek köszönhető, hogy a film végül önálló kalandnak is beillene, nem érezzük úgy – mint a legtöbb Marvel-film esetében – hogy egy nagyobb egésznek csak a töredékét kaptuk meg a mozijegy áráért.
A történetről röviden: a második részben a galaxis őrzői már összeszokott csapatként járják a világűrt, miközben különböző megbízásokat teljesítenek. Például megvédik a Szuverének névre hallgató népség értékes elemeit, amelyekből aztán Mordály persze elcsór néhányat, magára haragítva a büszke és igen fejlett idegen fajt. A csapat menekülőre fogja, a szökés közben azonban összeakadnak Peter (Chris Pratt) igazi apjával (Kurt Russel alakítja, Hollywood egyik legmenőbb öregfiúja), ezzel pedig felborul az első részben összeszokott „család” élete.

Gunn ezen a ponton felbontja a csapatot, ami talán elsőre csalódást keltő ötletnek tűnhet, miután az egész első film arról szólt, hogyan kovácsolódnak össze ezek a „vesztesek”. De ez a lépés is csak arra szolgál, hogy a film mindegyik főszereplőjére ugyanolyan figyelmet fordíthassunk, és senkit ne szorítson a háttérbe Peter és Mordály harsány civakodása.
A második részben például sokkal izgalmasabb szereplővé válik Gamora (Zoe Saldana) és nővére, Nebula is, akikről az előző epizódban – lássuk be – nem sokat tudtunk meg. Ugyanez igaz Draxre (Dave Bautista) is, aki itt a film egyik legviccesebb figurájává lép elő. Mindenekelőtt azonban Yondu lép szintet, aki az első részben még másodhegedűs volt, most azonban övé a legizgalmasabb jellemfejlődés az egész filmben. Michael Rooker ráadásul még Kurt Russelt is lekörözi az alakításával.

Ahogyan azt a néhány mondatos szinopszisból is sejteni lehet, ezúttal a fő történetszál is jóval személyesebbre lett véve. Igaz, a fináléban így is a világ, jobban mondva a galaxis megmentése lesz a tét – elvégre egy Marvel-filmről van szó! – de ide is egy családi perpatvaron keresztül vezet az út. Nem véletlenül hasonlítja a világsajtó a folytatást a Birodalom visszavághoz, ha már az első részt egy „marvelesre” vett Új reményként aposztrofálták.
Persze ez az összehasonlítás is félrevezető, A galaxis őrzői 2 ugyanis egyáltalán nem komor film, elvégre az első film sikerét is nem kis részben a szereplők harsány humorának köszönhették. Ahogyan az várható, az alkotók a folytatásban is tovább vitték ezt a vonalat, sőt, még inkább hangsúlyossá tették. Nem véletlen, hogy amikor olykor kissé kínossá válik a film érzelgőssége, a szereplők egy-egy jól eltalált beszólással oldják a hangulatot.

A galaxis őrzői 2-vel tehát az alkotók nem változtattak sokat az előző film bevált képletén, de azzal, hogy még inkább a szereplők közötti kapcsolatrendszerre helyezték a hangsúlyt,
a Marvel Univerzum eddigi talán legjobb folytatását készítették el, ami semmivel nem lett rosszabb, mint az eredeti.
De a film önmagában is megállja a helyét: egy vicces és érzelmes akciófilmmel van dolgunk, ami magasan kiemelkedik a mozis mezőnyből. Ráadásul az összes Marvel-film közül ennek lett a legmeghatóbb a befejezése.