Magyarországon az arany évszázad kincsei
Az európai kultúra egyik virágkorát, a 17. századi holland művészet időszakát mutatja be a Szépművészeti Múzeum Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című nagyszabású kiállítása, amely október 31-től jövő február 15-ig látogatható. A tárlat a kor legnagyobb mestere, Rembrandt köré épül, akinek 20 remekművét csodálhatjátok meg.
A csaknem 100 festő több mint 170 alkotását felvonultató kiállításon a Szépművészetei Múzeum gazdag holland gyűjteményének 40 darabja mellé több mint 130 festmény érkezett magán- és közgyűjteményekből, például a stockholmi Nemzeti Múzeumból, a párizsi Louvre-ból, a londoni National Gallery-ből, a New York-i Metropolitanből, a firenzei Uffiziből és a madridi Pradoból.
A kiállítás további szenzációja, hogy a jelentős számú Rembrandt mű - köztük a legkorábbinak ismert festménye és az utolsó önarcképe - mellett három Vermeer alkotást is láthattok a tárlaton.
Soha még ilyen átfogó, az 1600-as évek holland művészetét bemutató kiállítást nem láthatott a magyar közönség, így ez a tárlat mindenképpen hiánypótló a hazai kiállítások történetében, és egyben az utolsó nagyszabású kiállítása a 2015 tavaszán felújítási munkák előtt bezáró Szépművészeti Múzeumnak.
.
A tárlat hét fontosabb szekcióra tagolódik. Elsőként a történelmi háttér kerül bemutatásra, mely a tengeri csatákat megörökítő képekkel indul Hendrick Vroomtól és id. Willem van de Veldétől, hiszen a függetlenségért folytatott harc, majd az Egyesült Tartományok világhatalomra jutása is a tengeren dőlt el. Orániai Vilmos szerepére síremlékének két ábrázolása utal, Bartholomeus van Bassentől és Gerrit Hoeckgeesttől. Az 1609-ben kötött Békeszerződést és az 1648-as münsteri békét is illusztrálja egy-egy festmény, de kiállították a gyarmatosítás sikerének allegóriáját is.
A második rész a portréfestészetet mutatja be az öntudatos, gazdag polgárok képmásaival, különböző egyesületek elöljáróinak csoportarcképét, házaspárok és családok reprezentatív, vagy intim hangulatú portréit sorakoztatva fel.
A harmadik téma a bőség, az élvezetek változatos képeit foglalja magába. Dús pompa-csendéletek szemléltetik a felhalmozott javakat Pieter Claesz.-tól, Willem Hedától, Abraham van Beijerentől, Willem Kalftól, melyeken a drága edények, gyümölcsök, virágok festői megjelenítése gyönyörködteti a szemet.
A gazdagon berendezett házakban, elegáns teraszokon lakomázó és zenélő társaságok Willem Buytewech, Dirck Hals, Jan Steen képein, az ivó, pipára gyújtó fiatalok, akik Hendrick ter Brugghen, Judit Lseyster, Jan Molenaer modelljei voltak, mind az élet élvezetét sugározzák, nem különben a parasztok vidám napjait megörökítő életképek Isaac és Adriaen van Ostadétól, Cornelis Begától.
A negyedik szekció a vallással foglalkozik. A protestáns egyház templomaiból kitiltotta a „faragott képeket”, és a Szentírás közvetlen tanulmányozására szólította híveit. Az Ó és Új Testamentum történeteinek ábrázolása az otthonok falán kapott helyet. Minthogy a katolikusok is gyakorolhatták vallásukat, készültek oltárképek is, melyek formailag megőrizték a monumentális léptéket és az ünnepélyes stílust, ami hatott a házi ájtatosságra szánt művekre is.
Haarlemben a klasszikus hagyományt folytatta Pieter de Grebber és Salomon de Bray, és ezen az úton indult el az ifjú Jan Lievens is. Utrechtben az itáliai Caravaggizmus volt hatással, Amszterdamban a mennonita Lambert Jacobsz és Jacob Backer képviseli az 1630-as évek vallásos festészetének monumentális stílusát. A bibliai témák humanizálódása Rembrandt műveiben valósult meg, és széles körben meghatározóvá vált.
Az ötödik szekció Rembrandttal és a kortársakra gyakorolt hatásával foglalkozik. Ebben a kiállításrészben kapnak helyet a holland festőóriás alkotásai is, köztük az elsőnek ismert festménye és az utolsó képe is. A legkorábbi, 1623-ban készült Szemüvegárus című festmény szülővárosából, Leidenből érkezett, míg az utolsónak tartott, valószínűleg halála évében, 1669-ben készült Önarckép a firenzei Uffiziből.
Ezek mellett a kiállítás bemutatja a Münchenből, Párizsból és Londonból érkezett Önarcképeket is. Egy New York-i magángyűjteményből pedig egy Minervát ábrázoló festményt láthattok, aminek érdekessége, hogy egykor a híres magyar műgyűjtő, Nemes Marcell birtokában volt.
A következő, hatodik részben a holland művészek számára oly fontos téma, a városi élet jelenik meg. Vermeer mindösszesen 38 képből álló életművéből három jelentős képet is megcsodálhattok. A Geográfus Frankfurtból, az Asztronómus a Louvre-ból, A katolikus hit allegóriája pedig a New York-i Metropolitan Museumból érkezett kölcsönbe.
A kiállítás a tájképekkel zárul, mely fontos és jelentős része a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének. A tárlatot az Iparművészeti Múzeumból érkező korabeli bútorok, használati tárgyak, illetve a Széchényi Könyvtárból érkező térképek, atlaszok, földgömbök teszik még izgalmasabbá. Kapcsolódó kiadványként pedig egy magyar és angol nyelvű katalógust is megvásárolhattok, amely a korszak művészetét mutatja be.
A jegyárakért és a kedvezményes elővételért KATT IDE.
Ha megnéznéd a kiállítást, nyomj egy lájkot!
