KULT

Könyvek téli kuckózáshoz

Van köztük történelmi témájú, kultúrtörténeti, és regény is. Mutatjuk a könyveket!


Elmúlt a nyár, hideg van, sötétben megyünk dolgozni, és sötétben érünk haza, jusson eszünkbe, hogy van egy titkos tartalékunk, amivel még a leghidegebb, legborúsabb napokat is át tudjuk vészelni. Nem kell más hozzá, mint egy pléd, egy bögre tea, és egy jó könyv. Mi most ajánlunk könyveket neked, a Kossuth Kiadói Csoport újdonságai közül, csak győzz válogatni!

Michelle Marly: Maria Callas a Díva

Velence, 1957. Maria Callas, korának legnagyobb szopránja tökéleteset alkot a színpadon, e tökéletességért azonban nagy árat fizet. A hangja fokozatosan veszít erejéből, ezért az ünnepelt énekesnő szünetet szeretne tartani – amit sem az operavilág, sem a férje és menedzsere, Meneghini nem fogad el. Ebben az érzelmi és művészi válságban találkozik az asszony Arisztotélisz Onászisszal, a hajómágnással, aki fényűzésével elkápráztatja Callast egy földközi-tengeri jacht-körúton.

Csaknem egy évtizedes szerelmi kapcsolatuknak Jackie Kennedy vet véget. Ám a nagy Callas, az isteni díva, a szerelmes asszony, az ünnepelt sztár összetört szívét és lelkét titkolva játssza tovább a végzet asszonyát…

A könyvet ezen a linken találod!

Magyar zarándokutak

Barna Gábor, Derksen Gyöngyi, Dukát Csilla, Gáll Zsófia, Haász Mónika, Merva László, Molnár Sándor, Nagy Réka Anna, Orbán Róbert, Pavlics Tamás, Puskás Antal, Zomborka Márta

Az utak: Szent Jakab zarándokút, Mária-út, Szent Márton-utak, Gyöngyök útja, Középkori templomok útja, Szent Erzsébet-út

A könyv tehát mindenkinek szeretne segíteni: zarándoknak és turistának egyaránt, hogy felhívja a figyelmet az utak szépségeire, az ott élő emberekre, az úton található értékekre, a kulturális és épített örökség emlékeire. A könyv fejezetei nagy kalandra hívják tehát az olvasót: kilépni a mindennapokból és közel kerülni a tájhoz, amelyben a természeti és az épített környezet együtt jelenik meg a hozzájuk kötődő elbeszélő hagyománnyal, és közel kerülni a tájban élő, alkotó emberekhez. A szépségeket látva, az értékeket megismerve rácsodálkozhatunk a teremtett világ gazdagságára és magára a Teremtőre. Ráébredhetünk gazdagságunkra, de felelősségünkre is egyúttal.

A könyvet ezen a linken találod!

Fucskár Ágnes, Fucskár Jószef Attila: Várak és erődtemplomok a Kárpát-medencében

Ebben az albumban a Kárpát-medence 150 jelentősebb várát, várkastélyát és erődtemplomát mutatjuk be. Többségük tanúja volt a történelmi Magyarország zivataros időszakainak, de vannak köztük olyanok is, amelyek soha nem láttak harcokat – így vagy úgy mindnek egyedi sors jutott. Közös bennük, hogy szükség esetén védhetővé váltak az ellenség támadásaitól, a rablótámadásoktól, vagy a megsarcolt jobbágyok dühétől.

A Kárpát-medencei várépítészet évezredes múltra tekint vissza. A történelmi Magyarország vármegyéit az állam megszervezésekor általában egy-egy fontosabb, tekintélyesebb vár körül alakították ki. A földvárakat és palánkvárakat a XI–XII. században kővárak váltották fel, ekkoriban emelték az esztergomi várat és a budai királyi várat. A tatárjárás tanulságait levonva IV. Béla felismerte, hogy eredményesen csak a mocsarak által védett, vagy a magas hegycsúcsra épített erősségek tudnak ellenállni a támadásoknak. Ekkor építtette többek között Visegrádot. Ezzel egy időben sok királyi birtokot adományozott nemeseinek azzal a feltétellel, hogy emeljenek várakat a jól védhető helyeken. A Kárpát-medencei várrendszer a XIII. század végére szinte teljesen kiépült.

Az Oszmán Birodalom előretörése idején nemcsak a meglévő várakat erősítették meg, hanem Zsigmond királynak köszönhetően a jelentéktelenebb várak átépítésével új végvárrendszer is kiépült a déli végeken. Ugyanekkor az addig védtelen udvarházakat, püspöki székhelyeket és templomokat is sorra kőfallal kerítették.

A történelemből tudjuk, hogy végül mégis sok várunk esett a török áldozatául. Később Rákóczi katonái is semmisítettek meg erősségeket, megannyit pedig az Osztrák Haditanács parancsára robbantottak fel. A háborúk elmúltával sok vár építőanyagát a lakosság saját gyarapodására használta fel.

Napjainkra a Kárpát-medencében egyre több várromot, várkastélyt és erődtemplomot újítanak meg és tesznek látogathatóvá. Az erősségek a Kárpát-medence kulturális örökségének részei, nagyszerű kirándulási célpontok, ahol sokat tanulhatunk múltunkról és jelenünkről is.

A könyvet ezen a linken találod!

Stephen Fry: Héroszok

Vannak hősök – és vannak a görög héroszok

Stephen Fry a görög mitológia kezdeteit elbeszélő Mítosz című könyve után a Héroszok történeteivel folytatja a mesélést. Az isteni származású hősök csodálatos kalandjai és halhatatlan hőstettei Fry könnyed, egyúttal lebilincselő stílusában hol humoros gellert kapnak, hol romantikusan szomorúak.

Mindent megtudunk, amit tudnunk kell a héroszokról: mi volt Héraklész tizenkét munkája, miért változtat kővé Medusza pillantása, és hogyan fejtette meg Oidipusz a szfinx rejtélyét. Hogyan szerezte meg meg Jaszón és az Argó legénysége az aranygyapjút. Hogyan győzött le Atalanté minden férfit futóversenyben, és hogyan járt túl mégis az eszén egy fiú pár aranyalmával.

Izgalmas csaták, félelmetes labirintusok és vérfagyasztó szörnyek várnak ránk. Megfejthetetlennek tűnő kérdésekre kereshetjük a választ ezekben az örökké aktuális legendákban, egyúttal megtudhatjuk, mire képes az ember.

A könyvet ezen a linken éred el!

Dan Jones: A keresztesek

A keresztesekben Dan Jones sajátos nézőpontból mutatja be a kereszténység és az iszlám között a középkorban csaknem négy évszázadon át dúló háborúskodást, amelynek hullámai a mai napig nem ültek el. Ahelyett, hogy egyszerűen fölsorolná a keresztes hadjáratok eseményeit, Jones egy lebilincselő epizódokból összerakott történeti tablót tár elénk. A könyv címét adó „keresztesek” között találkozhatunk nőkkel és férfiakkal, keleti és nyugati egyházbeli keresztényekkel, szunnita és síita muzulmánokkal, arabokkal, zsidókkal, törökökkel, egyiptomiakkal, berberekkel és mongolokkal – sőt még egy viking csapattal is.

Dan Jones a népszerű történetírás kiváló művelője, aki mesteri tehetséggel és hatalmas tudományos felkészültséggel alkotja meg sodró lendületű, magával ragadó műveit. A keresztes háborúk korát előtte senki sem tudta ilyen megkapó színekkel lefesteni, történetüket ilyen élvezetesen elmesélni.

A könyvet ezen a linken éred el.

Anne Girard: Madame Picasso

Vidékről Párizsba kerülve Eva Gouel minden álma és vágya, hogy sztár legyen. Fiatalon, tapasztalatok híján is sikerül varrónőként elszegődnie a Moulin Rouge-ba. Itt figyel fel rá Pablo Picasso, akinek a neve ekkor már nem ismeretlen a párizsi művészvilágban.

A zseniális és különc Picasso szemet vet Evára, a fiatal nő pedig nem tud neki ellenállni, és bár a viszony könnyű kalandnak indul, végül Eva lesz Picasso élete első nagy szerelme.

A Madame Picasso sokrétűen és szenvedéllyel mutatja be csodálatos hősnőjét, közben pedig bevezeti az olvasót Gertrude Stein szalonjába, betekintést nyújt a káprázatos Moulin Rouge kulisszái mögé, és feltárja a huszadik század rejtélyes és ikonikus művészének szíve mélyét.

A könyvet ezen a linken éred el!

Richard Dargie: Merényletek Hitler ellen

Milliók reménykedtek Adolf Hitler halálában, ám csak néhányan rendelkeztek azokkal a képességekkel, azzal az eltökéltséggel és lehetőséggel, hogy merényletet kísérelhessenek meg ellene. A Harmadik Birodalom messianisztikus vezetője ellen állítólag 42 merényletet kíséreltek meg, közölük harmincnál többet dokumentumok igazolnak.

Néhány merénylő abban reménykedett, hogy a Führer közelébe kerül és pisztollyal lelövi. Mások mesterlövészpuskával akarták leszedni. Akik ismerték a napirendjét, bombával vagy méreggel pusztították volna el. Többen is közel kerültek a sikerhez, köztük egy idealista német arisztokrata, egy vakmerő brit diplomata, sőt egy egyszerű asztalos is.

A könyv szereplői között kommunista és szocialista ellenállókkal, vallásos ellenzékiekkel, a német katonai elit konzervatív tagjaival, mi több, olyan egykori nácikkal találkozunk, akiknek elege lett vezetőjükből. Megismerkedhetünk a különböző szintű biztonsági intézkedésekkel, amelyekkel Hitlert védték ellenségeitől, és a szörnyű megtorlásokkal. Mindezek ellenére a Führer elsősorban a puszta szerencséjének és néha bohózatba illő véletleneknek köszönhette, hogy kialakult saját elpusztíthatatlanságába vetett hite.

A szerző, az egyik legrangosabb brit történész, kísérletet tett arra, hogy összegyűjtse valamennyi Hitler ellen tervezett, illetve megkísérlett merényletet. A könyv külön érdeme, hogy plasztikus leírást ad Hitler szokásairól és személyiségéről, valamint a náci párt és Hitler SS-testőrségéről.

A könyvet ezen a linken éred el.

Szakonyi Péter: Beszélgetés gazdagokkal a gazdagságról

Vajon ma mivel és főleg hogyan lehet nagy cégeket és nagy vagyont felhalmozni? Hazánk és korunk „aranyembere” meg tudja őrizni arcát és személyiségét? Gyermekei büszkén vállalják, vállalhatják édesanyjukat vagy édesapjukat? Netán folytatják azt, amit elkezdett?

A magyar újkapitalizmus alig több mint három évtizede egy sor rossz és nagyon rossz példát mutatott – gyors, látványos sikereket, melyeket előbb vagy utóbb csúfos bukás követett. De az „üstökösök” mellett állócsillagok is megjelentek a magyar gazdaság egén. Olyanok, akikre ma is felnézünk, akiknek pályaívét már üzleti iskolákban is tanítják. Őket, pontosabban őket is szólaltattam meg az elmúlt években készült interjúkban.

Példájukkal azt szeretném bebizonyítani, vagy legalábbis bemutatni, hogy most, ebben a korrupcióval, paternalizmussal átitatott és urambátyám légkörben működő magyar gazdaságban is lehet sikert elérni. A siker így is bárki számára kézzelfogható, akiben van tehetség, elhivatottság, kitartás és persze kurázsi.

- Gattyán György, évente sokmilliárd adót fizet, miért szállt rá mégis az APEH?

- Demján Sándor szinte mindig nyert, az orosz lottón milliárdokat - veszített

- Őszintén bevallja: remekül értett vagyona elvesztéséhez Somody Imre

- Cukorka árusból ingatlanmogul - van ilyen: Futó Péter

- Sportközpontot épített egykori iskolájának a milliárdos Wáberer György

- Egy nő, akire a férfiak is felnéznek. Kósa Erika

- Műkörömből milliárdokat? Lehetséges! Jákob Zoltán megcsinálta.

- A pékkirály, Palásti József soha nem nyugszik. Megint kitalált valami újat!

A könyvet ezen a linken éred el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Alain Delon
A francia színészlegenda 88 éves volt. 2019-es agyvérzése óta folyamatosan egészségügyi problémákkal küzdött.


Elhunyt Alain Delon francia színművész, írja a France24. A színész 88 éves volt.

2019-ben agyvérzést kapott, azóta mi is többször beszámoltunk egészségügyi problémáiról.

A színész „békésen halt meg Douchy-i otthonában, három gyermeke és családja által körülvéve” – írja az AFP Hírügynökség.

Alain Delon 1935. november 8-án született a Párizshoz közeli Sceaux-ban. Nehéz gyerekkora utána a francia haditengerészetnél szolgált. 1957-ben szerepelt először a filmvásznon, és előnyös külseje miatt szinte azonnal a rendezők kedvence lett. Pályafutása során összesen 107 filmben szerepelt, köztük olyan klasszikusokban, mint a Rocco és fivérei, a Napfogyatkozás, A fekete tulipán, A szamuráj vagy az Egy zsaru bőréért. 1998-ban a Két apának mennyi a fele? című alkotásban együtt szerepelt korának másik francia legendájával, a 2021-ben elhunyt Jean-Paul Belmondóval.

Élete nem volt botrányoktól mentes. Az 1960-as és 70-es években három testőre is rejtélyes módon halt meg: az esetekben máig nem tisztázott, hogy öngyilkosságok vagy gyilkosságok történtek, illetve ehhez mennyi köze lehetett magának Delonnak. A fegyverekkel nemrégiben is meggyűlt a baja: idén év elején mintegy hetvenkét lőfegyvert és több mint 3 ezer lőszert foglaltak le otthonában, amikre nem volt engedélye.

1984-ben az európai parlamenti választásokon nyíltan kiállt a francia szélsőjobboldali politikus, Jean-Marie Le Pen mellett, ami miatt sokan kritizálták, egy ideig tömegek bojkottálták a filmjeit is. 2013-ban ismét támogatásáról biztosította a Nemzeti Front radikális jobboldali pártot. Élete utolsó évtizedében számos alkalommal kritizálta a francia belpolitikát és a társadalmat.

Élete leghíresebb szerelme Romy Schneider volt, de gyakran reppentek fel pletykák állítólagos homoszexualitásával kapcsolatban. 2023 májusában meghalt a rá kísértetiesen hasonlító Ari Boulogne, aki Delon eltitkolt fiának vallotta magát, habár a színész sosem ismerte el az apaságot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Pár óra alatt elkelt az összes jegy Azahriah koncertjére a Budapest Parkban
A három teltházas arénakoncert után ez nem túl nagy meglepetés. A jegyárakra viszont többen is panaszkodtak.


Azahriah szeptemberi koncertjére mindössze négy és fél óra alatt elfogyott az összes jegy a Budapest Parkban, írj a 24.hu.

Kedd délelőtt 10 órakor indult a jegyértékesítés Azahriah szeptember 5-i Budapest Parkos koncertjére, és alig négy és fél óra alatt az összes jegy elkelt.

A hatalmas érdeklődés miatt még délután is körülbelül nyolcezren várakoztak a virtuális sorban, hogy jegyhez jussanak, de délután kettő körül a Park honlapja már teltházas állapotot mutatott.

Sokan panaszkodtak a hosszú várakozási idő és a jegyárak miatt is.

A legolcsóbb, küzdőtéri jegyek 14 499 forintba kerültek, míg a drágább kategóriás belépők ára 22 990 forint volt.

A hatalmas érdeklődés nem volt meglepetés, hiszen Azahriah idén májusban három egymást követő napon is teltházas koncertet adott a Puskás Arénában.

Az eredetileg egyetlen koncertre hirdetett eseményre pillanatok alatt elfogytak a jegyek, ezért először még egy, majd

végül összesen három koncertet is tartott, amelyekre szintén gyorsan elfogytak a jegyek.

A Budapest Park telítettsége és a viszonylag közeli időpont miatt most nem valószínű, hogy hasonló ismétlésre kerülhet sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Igazi pesti csibész volt” – Demszky Gábor elárulta Garas Dezső titkát
Nosztalgikus bejegyzésben emlékezik az egykori főpolgármester Garasra. Hogyan kerül a kerékbilincs az asztalra?
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. augusztus 15.



Garas Dezső, a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze, és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2011. december 30-án, 77 éves korában hunyt el, hosszan tartó betegség után. Az ikonikus művész életútja és tehetsége előtt tisztelegve Demszky Gábor, Budapest egykori főpolgármestere, egy megható és humoros történetet osztott meg a közösségi oldalán, ami eddig nem került nyilvánosságra.

Demszky, aki húsz évig volt Budapest főpolgármestere, és 1998-ban díszpolgári címet adományozott Garas Dezsőnek, egy közös emlékét idézte fel a színészlegendával kapcsolatban. Egy régi fotó kíséretében elmesélte, hogyan játszotta ki Garas a parkolóőröket egy zseniális trükkel.

„Egyszer, valamikor 1998 körül, beállított Rajk Lacihoz, kezében egy kerékbilinccsel. ‘Tudod, ezt mindig felteszem a kocsira, amikor tilosban parkolok, a közterület-felügyelők így békén hagynak, mert azt gondolják, rólam már gondoskodott valamelyik haverjuk’” – írta bejegyzésében Demszky Gábor, hozzátéve: „Igazi pesti csibész volt és remek színész.”

Garas Dezső nemcsak a színpadon, de az életben is olyan karakter volt, akinek humora és leleményessége emlékezetes maradt mindazok számára, akik ismerték és szerették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Brutális, látványos és izzasztóan izgalmas – Az Alien: Romulus a legjobb Alien-film 1997 óta
Ennyi arctámadót még biztosan nem láttunk! A Magyarországon forgatott újabb xenomorph-őrület a franchise legjobb darabjait idézi meg, és nem ismer kegyelmet.


Idén 45 éves az Alien-franchise, 1979 májusában mutatták be az USA-ban először A nyolcadik utas: a halált, azóta pedig sci-fi és a horror műfajainak leghíresebb keresztezéseként trónol a zsáner nagyjaiból álló lista csúcsán. Ridley Scott a mindössze második filmjével nagyon elkapott valamit anno, az idegentől való elemi rettegést (amely épp belőlünk, emberekből kel életre) hívta elő közönségéből, amely azóta is kíváncsian várja a filmtörténet talán legkultikusabb űrszörnyének újabb acsarkodásait.

Majd jöttek a folytatások… James Cameron az 1986-os A bolygó neve: Halállal mesterien ékelte a sci-fi és a horror közé az akciót is; véleményem szerint David Fincher sokak által lenézett (ő maga sem szereti) 1992-es A végső megoldás: halálja sem mondott csődöt, sőt; Jean-Pierre Jeunet 1997-es Feltámad a halálja pedig egészen abszurd irányba vitte a sztorit, és meglepően működött benne a humor is. Szóval odáig egészen pazar volt a franchise, ám a 20th Century Fox a kétezres években úgy döntött, összeereszti a xenomorph-okat a yautjákkal, avagy, ahogy a legtöbben ismerik: a Predatorokkal.

A 2004-es Alien vs. Predator: A Halál a Ragadozó ellen és még inkább annak 2007-es, egészen nézhetetlen folytatása sajnos eléggé leamortizálták kedvenc rémeink ázsióját.

Az eredeti alkotónak, Ridley Scottnak kellett tehát a kezébe vennie újra a gyeplőt (bár sokan Neill Blomkamp víziójának szavaztak volna bizalmat, aki figyelmen kívül hagyva a többi epizódot, direkt folytatást készített volna A bolygó neve: Halálhoz). Ő pedig megpróbált valami újat és teljesen mást kihozni az egészből. A Prometheus (2012) így egy filozofálgató eredetsztori lett, amit sokak gyomra nem vett be, és xenomorph-ot sem lehetett benne látni, mégis üdítő volt egy másik, jóval összetettebb szegmensből szemlélni ezt a világot. A 2017-es Alien: Covenantra azonban sajnos elfogyott az ötlettár, s így egy nem túl kreatív, többnyire lehangoló, kiszámítható, és csupán egyetlen ütős akciójelenetet (a fináléban) tartalmazó méretes csalódás lett az eredmény.

Innen kellett tehát újra felvenni a fonalat, Scott pedig ezúttal átpasszolta a direktori stafétát, méghozzá a Gonosz halott-remake (2013), a Vaksötét (2016) és az Ami nem öl meg (2018) író-rendezőjének, az uruguayi Fede Alvareznek, aki próbált elszakadni a Prometheus és a Covenant frissebb örökségétől, s inkább A nyolcadik utas: a halál és A bolygó neve: Halál atmoszféráját igyekezett rekonstruálni.

Sőt, ha jobban belegondolunk, az Alien: Romulusban egyfajta all star/best of Alien pörög, hiszen majd’ minden korábbi epizódból kapunk valami megidézést a sztori egyes elemeiben.

Az első két filmre szóló párhuzam azonban adott, hiszen ezúttal is egy izolált létesítményben vagyunk (egy űrállomáson), és mindössze hat szereplőnk van, akik szűk folyosókon rohangálnak. Ám nekik nem csupán egyetlen szörnnyel kell szembenézniük, facehuggerek és xenomorph-ok egész garmadája les rájuk (sőt, még valami más is…). A sztori időben is az első két film között játszódik, amikor is a Weyland-Yutani cég egyik sötét és barátságtalan bányászkolóniájából próbálna elmenekülni öt fiatal, valamint az egyikük, Rain (Cailee Spaeny) Andy nevű androidja (David Jonsson). Ehhez pedig azt fundálják ki, hogy megpróbálják a vállalat egy a bolygó felett sodrodó elhagyatott űrhajójából elcsenni a kriokapszulákat, amelyekben játszva átszundiznák azt a kilenc évet, amely célállomásuk, egy idilli bolygó eléréséhez szükséges. Az űrhajóról azonban kiderül, hogy egy űrállomás, ahol a cég emberei furcsa kísérleteket végeztek egy idegen életformán, amely természetesen az újabb emberi behatásnak köszönhetően ismét elaszabadul…

Szóval ezúttal is egy túlélősztorit kapunk, amelyben jóval kevesebb a filozofálgatás, ami pedig van, az maximum megint a szintetikus léthez kapcsolódik, ezúttal Andy révén, akivel Rain testvéri kapcsolatot épített ki, ám egy új program megváltoztatja a személyiségét.

Persze nem is ez a lényeg, Fede Alvarez inkább az alapvető ösztöneinket szerette volna stimulálni, így az akciókra, a látványra, a vérengzésre és leginkább a feszültségre helyezte a hangsúlyt.

Épp ezért az Alien: Romulus megállás nélkül pörög, újabb és újabb kilátástalan szitukba kergetve az egyre fogyatkozó szereplőket, akik egyébként nem sok meglepetéssel kecsegetetnek, gyorsan be lehet őket kategorizálni. Van itt szimpatikus főhősnő (a Tűzgyűrű: Lázadásból, az Easttowni rejtélyekből, a Priscillából és a Polgárháborúból ismert Cailee Spaeny pedig már van annyira rutinos, hogy simán elviszi a hátán a filmet, vagyis méltó utódja Sigourney Weavernek, akit nem egy jelenetben idéz meg természetesen), kiismerhetetlen android, szimpatikus jóképű alfahím (Archie Renaux), nem túl szimpatikus, nagypofájú, lázadó srác (Spike Fearn), egy fiús, kemény és laza pilótalány (Aileen Wu), valamint egy kedves és terhes naiva (Isabela Merced). Közülük Spaeny mellett természetesen a leghálásabb szerepet, vagyis a kissé értelmi fogyatékosra hangszerelt android Andyt alakító David Jonsson (Ipar, Rye Lane) tud igazán csillogni, a többieket Alvarez és írótársa, Rodo Sayagues már nem igazán kényeztették el emlékezetes karakterekkel.

A nézőket azonban kifejezetten elkényeztették a látványvilággal, ami több mint kézzelfogható. A tavaly tavasszal teljes egészében a budapesti Origo Filmstúdióban rögzített Alien: Romulusban ugyanis csodás díszletek és szemet gyönyörködtető praktikus effektek közepette zajlanak az öldöklések és a menekülések, a magyar szakemberek pedig az Oscar-díjas berendező, Sipos Zsuzsanna (Szárnyas fejvadász 2049, Dűne, Borderlands) vezetésével ismét fantasztikus munkát végeztek: a Romulus és Remus űrállomás valósággal életre kel, nekünk magyaroknak pedig csodás összemosolygás-indok, hogy az alkotók még az egyik mozgólépcsős metrólejáratot is felhasználták helyszínként egy pillanatra.

Az Alien: Romulus azonban nem mentes a hibáktól sem. Már az alapsztori is felvet néhány figyelmen kívül hagyott kérdést (pl. a cég miért hagyja, hogy egy ilyen fontos objektum elhagyatottan keringjen egy köpésre az egyik telepüktől?), a „best of”-jelleg miatt sok mindent újra átélhetünk, de igazán eredeti dolgot nem láthatunk, a legerősebb fan service-pillanatot feleslegesen túlhúzzák, a végső nagy extremitást pedig más formában, de végül is már láttuk korábban.

Szerencsére ezek megbocsátható bűnök, mivel Fede Alvarez nem akar túl sokat markolni, így amit vállal, azt tisztességgel véghez is viszi.

Egy feszültségtől csatakos, jó ötletekkel is megpakolt (a facehuggerek melletti osonás és az antigravitációs sav pl. csillagos ötöst érdemelnek), kiváló atmoszférával rendelkező, látványos akció-horrort tett le az asztalra, amely ugyan nem ér az idoljai (vagyis az első és második rész) nyomába, Ridley Scott újabb darabjait azonban így is leiskolázza. Érdemes lesz tehát újra némán sikítani az űrben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk