Kiborította a rajongókat az Alien: Covenant, és van is benne valami
Ridley Scott 2012-ben több mint 30 év elteltével tért vissza ahhoz a franchise-hoz, aminek annak idején a hírnevét köszönhette. A Prometheus az év egyik legdurvábban hype-olt filmje volt, bemutatásakor azonban erősen megosztotta a rajongókat, az évek múlásával pedig úgy tűnik, egyre kevesebben állnak ki mellette.
Scott őrületes lóugrásokkal tágította ki az Alien-univerzumot, miközben olyan kérdéseket kezdett feszegetni, amelyekkel az eredeti filmek egyáltalán nem foglalkoztak. Az eredmény finoman szólva is felemás lett. A Prometheus akcióhorrornak és teremtésmagyarázó sci-finek sem az igazi, közel sem annyira intelligens, mint amilyennek látszani akar, a játékidő végére pedig összeroppan saját ambíciói alatt.
Scott a Prometheus folytatásával a xenomorphokat mellőzve elsősorban a teremtéskutató vonalat szerette volna tovább vinni, ám végül engedett a rajongói nyomásnak, és visszatért a gyökerekhez.
Az Alien: Covenantból így csak úgy sugárzik a békülési szándék:
úgy szövi tovább az előző film cselekményét, hogy közben az elégedetlenkedő rajongóknak is kedveskedne. Egyszerre szeretne a sokat szidott Prometheus folytatása és az Alien-sorozat előzményfilmje lenni, hogy a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon. A nagy kapálózásban azonban Scottnak végül mindkét film örökségét sikerült kikezdenie.
A történet a régi: egy hibernált telepeseket szállító űrhajó, a Covenant egy távoli bolygó felé tart, amikor a legénység egy rejtélyes üzenetet követve felfedez egy ismeretlen, de csodálatos bolygót. A gyarmatosítók egy kis tanakodás után megszakítják a küldetést, hogy utánajárhassanak a rejtélynek. A bolygón azonban véletlenül sem paradicsomi körülmények fogadják őket…
Az eredeti Alien egy filmtörténeti klasszikus volt, amiről már mindent leírtak, amit csak le lehetett. A Prometheus ugyan finoman szólva sem képviselte ugyanezt a nívót, de mentségére szóljon, hogy legalább megpróbált valami újat vinni egy addigra kifulladt franchise-ba.
A Covenanttal Scott visszavonulót fújt, és leszállította a Prometheus és az első két Alien keresztezését. Pontosabban a lelketlen újracsomagolását, ostobább és unalmasabb kiszerelésben.
Ridley Scott "a gondolkodó ember horrorfilmjének" nevezte a Covenenatot. Ehhez képest az új film üres fecsegéssé silányítja a Prometheusban fejtegetett (potenciálisan izgalmas) kérdéseket, ami pedig a horror- és akciójeleneteket illeti, azok közelebb állnak a rossz emlékű Alien vs. Predator szintjéhez, mint az eredeti Alienhez.
A Covenant legénységének tagjai egy-két kivételtől eltekintve jóformán megkülönbözhetetlenek – a szemünk sem rebben, amikor cafatokra szaggatják őket –, és hatszor olyan ostoba döntéseket hoznak, mint a Prometheus sokat kritizált kutatói. De még a főszerepet alakító Katherine Watersontól is csak egy gyenge Ripley-másolatra futotta. Ahogyan a Prometheusban, most is egyedül Michael Fassbendernek írtak igazán emlékezetes szerepet, ami azért is vicces, mert ő egy (illetve kettő) androidot alakít.
A legnagyobb felháborodást mégsem a film minősége okozza a rajongók körében, hanem az, ahogyan a Covenant tovább szövi (vagy inkább átírja?) a sorozat mitológiáját.
Mivel a kérdéses fordulat a film befejezéséhez kapcsolódik, ezt nem szeretnénk elspoilerezni. Legyen elég annyi, hogy a film igyekszik elrendezni a Prometheusban elvarratlanul maradt szálakat, az alkotók azonban kissé átestek a ló túloldalára. Igyekezetük eredménye, hogy a két Prometheus-filmmel sikeresen kiöltek minden rejtélyt a xenomorphokból.
Az első Alient rendező 42 éves Ridley Scott még nagyon jól tudta, hogy ezek a bestiák éppen attól olyan félelmetesek, mert az ismeretlent testesítik meg. Nem véletlen, hogy az árnyékok között ólálkodó, legvadabb rémálmainkat idéző idegen soha nem fedte fel magát teljes egészében. Azóta azonban nagyon fordult a világ, a modern Hollywood már nem bírja ki, hogy ne ásson le minden rejtély gyökeréig. A Covenantot látva azonban már nyilvánvaló, hogy önmagukban sem a xenomorphok, sem az üres filozofálgatás nem viszi el ezt a franchise-t.
Hogy valami jót is mondjunk a filmről, a Covenant hozza a sorozattól elvárható látványt, vagyis ebből a szempontból kiemelkedő, sőt elsőrangú a film. Ettől eltekintve azonban nem igazán emelkedik ki a hasonszőrű sci-fi-horrorok közül, amelyeket mind a mai napig az Alienhez mérünk. Nem más ez, mint egy korunk igényeire hangszerelt reboot, a 70-es, 80-as évek iránt érzett aktuális nosztalgia kiaknázása, rutinmunka az amerikai film egyik legtehetségesebb veteránjától. Tűkön ülve várjuk, mihez kezd majd Hollywood a Szárnyas fejvadásszal.
Képek: Intercom
