Gesztesi: „Két lehetőséged van: vagy kiszállsz, vagy harcolsz” – szinkronszínészek közönségtalálkozóján jártunk
Gesztesi Károly szerint a romlást az is mutatja, hogy a Kossuth-díjas kortárs színészlegendák közül manapság csak nagyon kevesen járnak szinkronizálni. Mint elmondta, a jelenlegi helyzetben két lehetősége van egy színésznek: vagy kiszáll, mint ahogy ő is tette (csak időnként, például Forest Whitaker vagy Aprics László szinkronrendező kedvéért tesz kivételt), vagy harcol. Ennek a harcnak egyik legfontosabb terepe a Rajkai Zoltán által vezetett szakszervezet.
A Színházi Dolgozók Szakszervezetének Szinkron Alapszervezete azért jött létre, hogy a szinkronszakmában dolgozó összes kolléga anyagi és munkafeltételeinek javulását segítse.
A Rajkai Zoltán, Galambos Péter és Szalay Csongor szinkronszínészek, valamint Szalkai Lőrincz Ágnes dramaturg által elnökölt testület jelenleg kb. 400 tagot számlál, de Rajkai szerint nagyjából még egyszer ennyi emberre lenne szükség az ütőképes működéshez.
Mint elmondta: hamarosan elkészül és részben nyilvános is lesz egy gazdasági kutatóintézet által készített alapos elemzés a szakmáról, aminek alapján látni fogják, mik a további teendők. Azt mindenesetre már most kiemelte:
vidéki stúdiókra is szükség volna, ahol az ország különböző pontjain dolgozó kiváló színészek tudnák kölcsönözni hangjukat a külföldi filmeknek.
A mai digitális világban ennek technikai akadálya egyáltalán nem volna. Arra, hogy milyen következményei vannak a rossz szinkronnak, a Magyarországon néhány évig működő MGM csatorna példáját tudta felhozni. A kiváló filmeket sugárzó tévéadó a szinkronon akart spórolni. Nagyon olcsó, és ezért rendkívül rossz minőségű magyar változatokat készített, ami miatt viszont a nézők gyorsan elpártoltak, a csatorna pedig rövid úton befejezte magyarországi működését.
Az est végére a negatívumok mellé szerencsére jutott még pár érdekesség. Miután egymás mellett ült Shrek és Szamár magyar hangja, adta magát a kérdés, hogy nagy különbség van-e élőszereplős és animációs film szinkronizálása között. Kerekes József szerint nincs jelentős differencia, talán csak annyi, hogy az animált karakterekbe általában több energiát kell tenni. Rajkai hozzátette: számára nehézség, hogy
egy animációsfilm-szereplő sosem hibázik és sosem vesz levegőt.
Végül szó esett a szinkronizálás oktatásáról is. Kiderült, hogy régen a Színművészeti Főiskolán nagy figyelmet fordítottak erre a művészeti ágra, majd hosszú szünet után nemrég kezdték el újra tanítani. Ebben nagy szerepe van az est során sokszor emlegetett Aprics László szinkronrendezőnek. Az ő személyisége kapcsán Rajkai Zoltán néhány vonást felsorolt, ami valakit jó szinkronszakemberré tesz: járjon sokat színházba, merje használni a fiatal, még ismeretlen tehetségeket, és teljes szívvel dolgozzon.
Nem tudjuk, hogy mit hoz a magyar szinkron jövője, de a jelek talán jó irányba mutatnak. Sokan vannak, akik szeretik, és remélhetőleg elegen, akik tesznek is érte valamit. Rajkai Zoltán egy nézői kérdésre röviden felvázolta, hogy egy átlagos szinkronkedvelő mit tehet a magyar szinkronért:
akár jó, akár rossz minőségű szinkronnal találkozunk, mindenképp jelezzünk vissza a lehetséges fórumokon: nagyon nagy segítség ez a szakmában dolgozóknak, és talán nyomásgyakorlás a stúdióknak.
Az Egyesület a Magyar Szinkronért 2006-ban jött létre néhány lelkes, szakmán kívüli fiatal kezdeményezésére. Honlapjuk szerint céljuk "a magyar szinkronizálás kultúrájának elsősorban honi népszerűsítése, és a szakmában dolgozó szakemberek, művészek munkájának és személyének bemutatása, illetve elismerése, valamint így a szakmabeliek minőségi munkavégzésre való ösztönzése." Az egyesület sok éve szervez közönségtalálkozókat színészek és szinkronrajongók számára, egyik legnagyobb büszkeségük pedig az iszdb.hu weboldal, ahol a legtöbb, Magyarországon megjelent film részletes szinkronadatai megtalálhatóak. Az oldalon részletesen lehet keresni színészek, szinkronszínészek vagy akár filmek nevére, képekkel, hangmintákkal - szinkronkedvelőknek kötelező, de akkor is hasznos, ha filmnézés közben csak kíváncsiak vagyunk egy ismerős hang tulajdonosára.
